Franja

sékati (-am)

A) imperf.

1. tagliare (la legna); tagliar via, abbattere; troncare, disboscare:
gozd sekati na golo disboscare totalmente
sekati glave decapitare, tagliare le teste

2. (biti speljan čez) tagliare, incrociare, intersecare:
cesta seka reko, železnico la strada supera il fiume, incrocia la ferrovia

3. pren. (prekinjati določeno stanje) rompere, squarciare:
svetloba seka temo la luce squarcia le tenebre

4. pren. (udarjati) battere; ekst. sparare:
veje so ga sekale po obrazu i rami gli battevano sul volto
s puškami sekati po sovražniku sparare (coi fucili) ai nemici

5. pog. sekati jo (iti) andare:
sekati jo peš andare a piedi

6. pog. sekati ga (počenjati neumnosti) fare sciocchezze, combinare guai, combinare pasticci, combinarne grosse:
žena mu ga seka la moglie ne combina di tutti i colori
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pren. sekati besede, stavke staccare le parole, le frasi
(z avtom) sekati ovinek tagliare la curva
bil je tako potrpežljiv, da bi na njem lahko drva sekal aveva la pazienza, la capacità di sopportazione di Giobbe
pren. brenclji so neusmiljeno sekali i tafani mordevano senza pietà
mat. premica seka kot la retta taglia l'angolo

B) sékati se (-am se) imperf. refl.

1. stracciarsi (alle giunture)

2. incrociarsi, intersecarsi; mat. intersecarsi:
na vogalu se sekata Beethovnova ulica in Tržaška ulica all'angolo si incrociano via Beethoven e via Trieste
mat. v težišču trikotnika se sekajo srednjice il baricentro del triangolo è il punto in cui si intersecano le mediane

sekíra (-e) f scure, accetta; ascia; (rabljeva) mannaia:
list, toporišče sekire il taglio, il manico della scure
sekira se je skrhala la scure si è spuntata
nabrusiti sekiro affilare la scure
dvoročna sekira mannaia
mesarska sekira scure da macellaio
tesarska sekira ascia da carpentiere
pren. sekira mu je padla v med ha avuto un colpo di fortuna
pren. izkopati, zakopati bojno sekiro disseppellire, seppellire la scure di guerra

selíti (sélim)

A) imperf. trasferire; trasportare; traslocare

B) selíti se (sélim se) imperf. refl.

1. trasferirsi, traslocare, cambiare casa; sgomberare (la casa):
vsi stanovalci se morajo seliti (iz hiše) v mesecu dni tutti gli inquilini devono sgomberare la casa entro un mese
vrtec se je selil v novo stavbo l'asilo si trasferiva in un nuovo edificio

2. migrare; trasferirsi:
seliti se na deželo, v mesto migrare in campagna, in città
ptice se selijo na jug gli uccelli migrano verso il sud
sezonsko se seliti (polnomadsko pasti živino) transumare

sèm adv.

1. (izraža premikanje ali usmerjenost h komu, k čemu) qua, in qua; costà:
poglej, pridi sem guarda, vieni qua

2. (izraža premikanje v bližino govorečega) qua:
sem gor quassù
sem dol quaggiù
pripeljali so se do sem sono venuti in macchina fin qua

3. (v medmetni rabi izraža zahtevo po izročitvi) qua:
denar sem! qua i soldi!
natakar, sem s pijačo cameriere, ci porti da bere

4. (poudarja usmerjenost iz preteklosti v sedanjost) in qua:
že nekaj časa sem ima težave z zdravjem da un tempo in qua ha problemi di salute

5. sem in tja, sem ter tja, sem pa tja qua e là:
nihati sem in tja dondolarsi qua e là
pren. govoriti sem in tja parlare a vanvera, a casaccio
časn. sem in tja, sem ter tja ognitanto, di tanto in tanto, di quando in quando:
med poletnimi meseci pride sem in tja do prometnih zamaškov nei mesi estivi si hanno di quando in quando ingorghi (stradali)

6. sem ... tja pren. (izraža skrb za koga) qua... là, su... giù:
vsi so se vrteli okrog nje: gospodična sem, gospodična tja tutti le giravano attorno: signorina qua, signorina là
pren. jeza sem, jeza tja, to bi moral povedati malgrado l'arrabbiatura, avresti dovuto dirglielo
tovarištvo sem ali tja, moral boš oditi malgrado la nostra amicizia, dovrai andartene

sèn (snà) m (pl. sni)

1. sonno; sogno:
globok, nemiren sen sonno profondo, inquieto
pren. pogrezniti se, potoniti v sen addormentarsi
verjeti v sne credere nei sogni

2. pren. sogno:
sen se ni uresničil il sogno non si è realizzato
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
evf. spati večni sen dormire il sonno eterno, il sonno dei giusti

sence samostalnik
ponavadi v množini (del glave) ▸ halánték

senílen (-lna -o) adj.

1. senile:
med. senilna demenca demenza senile

2. senile; di, da vecchio; ekst. svaporato; svanito:
senilni starec vecchio bacucco
prav vse pozabi, je kar senilna si dimentica ogni cosa, è ormai svanita

senzacionalizem samostalnik
(vzbujanje vznemirjenja javnosti) ▸ szenzációhajhászásNekateri so menili, da gre pri razkrivanju tedaj še "strogo zaupnih" plač predvsem za zeleno zavist, pri medijih pa za ceneni senzacionalizem. ▸ Egyesek úgy vélték, hogy az akkor még „szigorúan titkos” bérek nyilvánosságra hozatalánál elsősorban sárga irigységről van szó, a média részéről pedig olcsó szenzációhajhászásról.
Senzacionalizem se je tako razmahnil, da lahko običajno dekle iz soseske, ki si s kolagenom napolni ustnice, pride na naslovnico revije. ▸ A szenzációhajhászás olyan méreteket öltött, hogy egy egyszerű lány a szomszédból, aki kollagénnel töltette fel az ajkát, magazincímlapra kerülhet.

sesíriti se (-im se) | sesírjati se (-am se) perf., imperf. refl.

1. accagliarsi; rapprendersi:
majoneza se sesiri, če se ji prehitro dodaja olje la maionese impazzisce se le si aggiungle l'olio troppo velocemente

2. (strditi, strjevati se) coagularsi (sangue)

sestájati se (-am se) | sestáti se (-stánem se) imperf., perf. refl.

1. incontrarsi, trovarsi, abboccarsi:
med uradnim obiskom se je sestal tudi s predsednikom nel corso della visita ufficiale si è incontrato anche con il presidente

2. avere una riunione, riunirsi:
odbor se sestane vsak mesec il comitato si riunisce mensilmente

sestánek (shod) réunion ženski spol , assemblée ženski spol , rencontre ženski spol , entrevue ženski spol ; (zmenek) rendezvous moški spol, popularno rancart moški spol

članski sestanek assemblée générale
dati si sestanek (zmenek) prendre rendez-vous
ne priti na sestanek (zmenek) ne pas venir à un rendez-vous, familiarno poser un lapin à quelqu'un, faire faux bond à quelqu'un

sestánek (rendez-vous) cita f ; reunión f ; entrevista f

dati si sestanek darse cita
domeniti se za sestanek s kom concertar una cita con alg
članski sestanek reunión f de socios

sestra samostalnik
1. (sorodnica) ▸ testvér, nővér [starejša] ▸ húg [mlajša]Ima sestro dvojčico, Majo, s katero pa sta si značajsko zelo različni. ▸ Van egy ikertestvére, Maja, de nagyon különböző karakterűek.Dekleta so bila kot sestre in delila so si tako uspehe kot tudi delo. ▸ A lányok olyanok voltak, mint két testvér, megosztoztak a munkán és a sikereken is.

2. (poklic) ▸ nővér, ápolónő Sestre na porodnem oddelku vam bodo pomagale pri začetnih težavah z nego dojenčka. ▸ A szülészeti osztályon a nővérek segítenek önnek, hogy sikerüljön leküzdeni a csecsemőgondozás kezdeti nehézségeit.
3. ponavadi v množini (redovnica) ▸ nővér, apácaPosebnost reda sester klaris je privilegij izjemnega uboštva. ▸ A klarissza nővérek rendjének különlegessége a kivételes szegénység privilégiuma.
4. (sorodna stvar) ▸ nővér, testvérO violini kroži veliko šal, še več pa se jih drži njene večje sestre, viole. ▸ Sok vicc szól a hegedűről, de még több nagyobb testvéréről, a brácsáról.
Mazda2 gre po oblikovnih sledeh svoje večje sestre mazde6, toda oblikovalci zaradi sorodstvenih vezi s Fordom niso mogli uresničiti vseh zamisli. ▸ A Mazda2 a nagyobbik testvére, a Mazda6 formatervezési nyomdokain halad, de a tervezőknek a Forddal való családi kapcsolat miatt nem sikerült minden ötletet megvalósítaniuk.
5. (o povezanosti ali skupni izkušnji) ▸ testvérSo naši državljani, naši bratje in sestre. ▸ A honfitársaink, a testvéreink.
V skupnosti se vsakdo, ki pride, enakopravno in enakovredno vključi, ne glede na to, ali je odvisnik ali ne. Živimo kot bratje in sestre. ▸ Mindenki, aki ideérkezik, egyenjogúan és egyenértékűen kapcsolódik be a közösségbe, tekintet nélkül arra, hogy függő vagy sem. Testvérekként élünk.
Ženske, ki so bile posiljene, so naše sestre. ▸ A megerőszakolt nők a testvéreink.

sêstra (-e) f

1. sorella:
prava sestra sorella germana
posvojena sestra sorella adottiva
sestra po mleku sorella di latte
siamski sestri sorelle siamesi
biti si podobni kot sestri assomigliarsi come sorelle

2. med. infermiera;
sestra Rdečega križa crocerossina

3. rel. sorella, suora, consorella;
sestra prednica madre superiora

sezúti (sezújem) | sezúvati (-am)

A) perf., imperf.
sezuti čevlje, nogavice togliersi le scarpe, le calze; scalzare

B) sezúti se (sezújem se) | sezúvati se (-am se) perf., imperf. refl. abs. togliersi (scarpe, calze), scalzarsi:
sezuti, sezuvati si čevlje, nogavice togliersi le scarpe, le calze; scalzarsi

sežgáti (-žgèm) | sežígati (-am)

A) perf., imperf. bruciare, ardere, incenerire; (truplo) cremare:
sežgati dračje, slamo bruciare le frasche, la paglia
hist. sežigati na grmadi bruciare sul rogo
vroče sonce sežge travo il sole eccessivo brucia l'erba

B) sežgáti se (-žgèm se) perf. refl. bruciarsi:
ker ni masla, se je jed sežgala non essendoci del burro, la pietanza si è bruciata

sfížiti (-im)

A) perf. pog. (pokvariti) guastare, rovinare

B) sfížiti se (-im se) perf. refl. pog. guastarsi, andare a male:
vreme se je sfižilo il tempo si è guastato
česar se loti, vse se mu sfiži qualunque cosa faccia, non gliene va bene una

siesta samostalnik
(počitek po kosilu) ▸ sziesztaČe štopate po državah, kot sta Italija in Španija, pazite na popoldanski počitek ali siesto, ki lahko traja od enih do petih popoldne. ▸ Ha az Olaszországhoz vagy Spanyolországhoz hasonló országokban stoppoltok, figyeljetek oda a délutáni pihenő, azaz a szieszta idejére, amely délután egytől ötig eltarthat.

sijájno adv.

1. splendidamente, meravigliosamente:
kaj narediti, prirediti sijajno fare le cose alla grande

2. (v adv. rabi z biti)
sijajno bo, ko bomo spet skupaj sarà bello stare di nuovo insieme
sijajno, da si prišel è magnifico che tu sia venuto

síla force ženski spol , puissance ženski spol , violence ženski spol , contrainte ženski spol ; (potreba, nuja, stiska) nécessité ženski spol , besoin moški spol , indigence ženski spol , détresse ženski spol , danger moški spol ; (nešteto) quantité ženski spol , infinité ženski spol, familiarno légion ženski spol

po sili par force, par nécessité
s silo par (la) force, par la (ali avec) violence
v sili au besoin, en cas de besoin, de nécessité, d'urgence, s'il le faut, si besoin est
z vso silo de toutes ses forces, à toute force, à tout prix
za silo à peu prés, approximativement, tant bien que mal
bojne, oborožene sile forces ženski spol množine (armées), armée ženski spol
centrifugalna, sredobežna (centripetalna, sredotežna) force centrifuge (centripéte)
dejanska, efektivna sila puissance effective (ali utile)
gonilna sila force motrice
konjska sila (tehnika) cheval-vapeur (C.V.)
letalske bojne sile force(s) aérienne(s), armée de l'air
mladostna sila vigueur ženski spol de la jeunesse
naravna sila force de la nature, force naturelle
obrambne sile pouvoir défensif, capacité défensive
pomorska sila puissance navale (ali maritime), forces navales, flotte ženski spol, marine ženski spol
sila pritiska force de pression
udarna sila puissance de choc (ali vojaško de combat), fizika intensité ženski spol de choc
ustvarjalna puissance (ali force, énergie ženski spol, activité ženski spol) créatrice
(delovna) sila capacité ženski spol (ali puissance) de travail, forces
vlečna sila force (ali effort moški spol) de traction
vodna sila énergie (ali force) hydraulique
življenjska sila force vitale, vigueur ženski spol, vitalité ženski spol
sila ljudi une grande foule, force gens, familiarno un tas de gens
sila vroče je il fait excessivement chaud
ni sile rien ne presse
ni mu sile il n'est pas mal
to je od sile c'en est trop
po sili jesti manger sans appétit, manger du bout des dents
silo delati komu faire violence à quelqu'un, (ženski) violenter quelqu'un
uporabiti silo employer la force, user de violence, user de contrainte envers quelqu'un
vse sile napeti déployer toutes ses forces, faire tous ses efforts, faire tout ce que l'on peut, mettre tout en œuvre, remuer ciel et terre
sila kola lomi nécessité n'a pas de loi, nécessité fait loi