Franja

sódno judicially; legally; according to the law

sódno overovljen legalized; verified
sódno preganjati to sue
sódno vreči iz stanovanja, deložirati to evict

sodobnost [ô] ženski spol (-i …) die Gegenwart
… sodobnosti Gegenwarts-
(roman iz der Gegenwartsroman)
usmerjen v sodobnost gegenwartsnah

sojenica samostalnik
1. v mitologiji (bajeslovno bitje) ▸ sorstündér, sorsistennő
V neko hišo, koder je žena hotela roditi, so prišle sojenice. ▸ Ha egy házban egy nő szülni készült, megérkeztek a sorstündérek.
Takoj, ko se otrok rodi, mu sojenice usodijo, kaj bo iz njega. ▸ Amint a gyermek megszületik, a sorsistennők megjövendölik, mi lesz belőle.
Sopomenke: rojenica

2. literarno (o darovih, talentih ali usodi) ▸ sorsistennő, sorstündér
Pesnikovo prepričanje je, da so mu sojenice naklonile dar pesnjenja. ▸ A költő meggyőződése, hogy a költészet adományában a sorsistennők részesítették.
Sojenice so mu namenile v življenju vpletenost v pomembne prevrate. ▸ A sorsistennők a fontos államcsínyekben való részvételt szánták neki az életben.
Sopomenke: rojenica

sók juice; (rastline) sap; (pečenke) gravy, dripping; (sladek) syrup

brez sóka juiceless, sapless
prebavni sókovi the digestive juices pl
telesni sókovi (the four) humours (ZDA humors) pl
želodčni sók gastric juice
oranžni sók orange juice, (oranžada) orangeade
priprava za odvzem sóka juice extractor, ZDA juicer
izžeti sók iz limone to squeeze the juice out of a lemon

solat|a¹ ženski spol (-e …) v kuhinji: der Salat (fižolova Bohnensalat, krompirjeva Kartoffelsalat, kumarična Gurkensalat, paradižnikova Tomatensalat, piščančja Geflügelsalat, sadna Obstsalat, iz endivije Endiviensalat, iz motovilca Rapunzelsalat, iz rakovic Krabbensalat, iz surove zelenjave Rohkostsalat, iz tunine Thunfischsalat)
mešana solata gemischter Salat
… v solati -salat
(jajca Eiersalat, paprika Paprikasalat)
olje za solato das Salatöl
pribor za solato das Salatbesteck
skleda za solato die Salatschüssel
figurativno (zmeda) der Salat

Somalija samostalnik
(država) ▸ Szomália

sosed samostalnik
1. (oseba iz bližnje stavbe) ▸ szomszédZačetno delovanje in načrti so krepko razburili sosede tovarne. ▸ A kezdeti üzemelés és a tervek nagyon felzaklatták a gyár szomszédait.Sodnik je skušal sprta soseda zlepa pobotati. ▸ A bíró megpróbálta kibékíteni a két szomszédot.

2. ponavadi v množini (prebivalec sosednje države) ▸ szomszédKot vselej je bil spopad z našimi južnimi sosedi dramatičen. ▸ Mint mindig, most is drámai volt a déli szomszédaink közötti összecsapás.Za vse kandidatke velja, da morajo najprej urediti vse morebitne mejne spore s sosedi. ▸ Minden jelöltnek először rendeznie kell a szomszédjaival fennálló határvitákat.
Francozi ne marajo sosedov Angležev in njihovega jezika. ▸ A franciák nem szeretik angol szomszédaikat és az ő nyelvüket.

3. (oseba, ki je zraven druge osebe) ▸ szomszédDvoboj dveh sosedov na lestvici je odločal o obstanku v ligi. ▸ A tabellán szomszédos csapatok párharca döntött a ligában maradásról.
Ne motimo svojih sosedov z govorjenjem, če jim ni do pogovora. ▸ Ne zavarjuk beszélgetéssel a szomszédainkat, ha nincs kedvük hozzá.

4. (o delu pokrajine ali stavbi) ▸ szomszéd
Delavski dom je bližnji sosed občinske stavbe. ▸ A munkásszálló az önkormányzati épület közeli szomszédja.
Na vrhu se je prav pred menoj v polnem sijaju razkazoval najbližji sosed Triglav. ▸ A csúcson közvetlenül előttem teljes pompájában ragyogott fel a legközelebbi szomszéd, a Triglav.
Ta gora, ki ima za soseda grad z istim imenom, je čisto šiljasta in pravi nebni sveder. ▸ A szomszédos, a várral azonos nevű, magasba törő, keskeny hegycsúcs igazi égimeszelő.

5. (o rastlini) ▸ szomszédPoleg bazilike je paradižniku dober sosed v vrtu tudi peteršilj. ▸ A bazsalikom mellett a paradicsomnak a petrezselyem is jó szomszédja.
Ugoden sosed čebuli je motovilec. ▸ A madársaláta hasznos szomszédja a hagymának.
Paradižnik ima rad za soseda regrat, ker korenine ščiti pred škodljivci. ▸ A paradicsom jószomszédi viszonyokat ápol a pitypanggal, mivel megvédi a gyökereit a kártevők ellen.

sovráštvo hatred (do, proti of, against, towards); enmity; pesniško, literatura hate

vreden sovráštva hateful
biti v sovráštvu z to be at daggers drawn with
čutiti sovráštvo do koga to hate someone
poln sovráštva filled with hatred
gojiti sovráštvo do koga to bear malice towards someone, to entertain hatred for someone
netiti sovráštvo do koga to be fuel to someone's hatred
živé v (medsebojnem) sovráštvu they live on bad terms, they are at daggers drawn
nakopati si sovráštvo to incur someone's hatred, to draw upon oneself someone's hatred
iz sovráštva do because of (ali out of) (one's) hatred for (ali of)

sovraži|ti (-m)

1. hassen, verabscheuen, [Haß] Hass haben gegen/auf
na smrt sovražiti hassen bis in den Tod/wie die Pest
iz dna duše sovražiti aus tiefster Seele hassen
kdor sovraži der Hasser

2. (mrziti) [verhaßt] verhasst sein (sovražim neiskrenost die Unaufrichtigkeit ist mir [verhaßt] verhasst); verabscheuen, hassen
sovražim to, da moram … es ist mir [verhaßt] verhasst, … zu müssen/ich hasse es, … zu müssen; (lagati es ist mir [verhaßt] verhasst, lügen zu müssen, zgodaj vstajati ich hasse es, früh aufstehen zu müssen)

sovražíti to hate (koga someone), to abhor, to detest, to dislike, to loathe

sovražíti se to be at daggers drawn
iz dna duše sovražíti to be a good hater
celó svojci, njegova lastna družina ga sovraži he has incurred the hatred even of his own family
smrtno koga sovražíti to have a deadly hatred for someone

sovrážiti (-im)

A) imperf.

1. odiare, detestare:
divje, smrtno sovražiti odiare, detestare a morte
sovražiti koga kot kugo, kot psa, sovražiti iz dna duše, iz dna srca odiare dal profondo del cuore

2. detestare, aborrire, non sopportare:
narava sovraži praznino la natura aborrisce il vuoto
sovražiti lenuhe non sopportare i fannulloni

B) sovrážiti se (-im se) imperf. refl. odiarsi, detestarsi; non sopportarsi:
sovražiti se kot pes in mačka essere come cane e gatto, come il diavolo e l'acqua santa

spaka samostalnik
1. izraža negativen odnos (grdo, iznakaženo bitje) ▸ torzszülött, szörny, teremtményDekle pa ga je očitno smatralo za spako, nevredno kakršne koli pozornosti. ▸ A lány nyilvánvalóan figyelemre érdemtelen torzszülöttnek tekintette.
Sin, ki se je rodil iz te zveze, je bil spaka s človeškim telesom in bikovo glavo. ▸ A nász eredményeként született fiú embertestű, bikafejű teremtmény volt.

2. izraža negativen odnos (iznakažena, grda podoba ali izdelek) ▸ förmedvényNikakor pa ne dovolim, da verz prireja vsak po svoje, da bo nazadnje nastala nekakšna besedna spaka brez repa in glave. ▸ Semmiképpen sem engedem meg, hogy a verssorba mindenki belenyúljon, és a végén valamilyen se füle, se farka szóförmedvény keletkezzen.

3. (spačen izraz) ▸ fintor, grimasz
Raztegne ustnice v nekaj, kar naj bi bilo nasmeh, a je samo prazna spaka. ▸ Ajkát valami olyasmire húzza, aminek mosolynak kellene lennie, de csak üres fintor.

spánec (-nca) m sonno:
spanec se me loteva mi viene sonno
globok, rahel spanec sonno profondo, leggero
predramiti se iz nemirnega spanca svegliarsi da un sonno irrequieto
imeti dober spanec dormire duro, alla grossa
PREGOVORI:
spanec je boljši kot žganec un buon dormire tanto fa quanto un buon mangiare

spanj|e¹ srednji spol (-a …) das Schlafen, der Schlaf (nočno Nachtschlaf, globoko Tiefschlaf), der Schlafzustand
zdravilno spanje medicina die Schlaftherapie, der Heilschlaf
figurativno spanje pravičnega der Schlaf des Gerechten
center za regulacijo spanja das Schlafzentrum
… spanja Schlaf-
(faza das Schlafstadium, globina die Schlaftiefe, motnja die Schlafstörung, pomanjkanje der Schlafmangel, utrgovanje der Schlafentzug)
potrebovati veliko spanja viel Schlaf brauchen, schlafbedürftig sein
brez spanja schlaflos
iztrgati/ planiti iz spanja aus dem Schlaf schrecken
vreči iz spanja aus dem Schlaf reißen
planiti iz spanja aufschrecken
pijan od spanja vom Schlaf benommen, schlaftrunken
potreba po spanju das Schlafbedürfnis
pred spanjem vor dem Schlafengehen
branje pred spanjem die Bettlektüre
napitek pred spanjem der Schlaftrunk, Schlummertrunk
molitev pred spanjem das Nachtgebet
v spanju im Schlaf(e)
hoditi v spanju schlafwandeln, traumwandeln
položaj v spanju/med spanjem die Schlafstellung
učenje v spanju die Schlaflernmethode
v najglobljem spanju im besten Schlaf

spánje sleep; (mirno) slumber

v spánju in one's sleep
kratko spánje brief sleep, nap, snooze, pogovorno forty winks
nemirno spánje restless sleep, broken (ali troubled) sleep
moteno, prekinjeno spánje broken sleep
rahlo (trdno, globoko, zdravo) spánje light (sound) sleep
globoko spánje deep sleep
prvo, osvežujoče spánje (pred polnočjo) beauty sleep
peturno spánje five hours' sleep
večno spánje the last sleep, the sleep that knows no waking
zimsko spánje winter sleep, hibernation
pomanjkanje spánja lack (ali want) of sleep
noč brez spánja sleepless night
spánje pravičnega the sleep of the just
govoriti v spánju to talk in one's sleep
hoditi v spánju to walk in one's sleep, to sleepwalk
imeti rahlo spánje to be a light sleeper
imeti trdno, dobro, zdravo spánje to be a good, a sound sleeper
hliniti spánje to pretend to be asleep
pasti v globoko spánje to fall into a profound sleep
pogrezniti se v mirno spánje to fall into a peaceful slumber
planiti iz spánja to start out of one's sleep, to wake up with a start
prebiti noč brez spánja to have a sleepless (ali a wakeful) night
spati v globokem spánju to be fast asleep, (pogovorno) to sleep like a log
spati svoje poslednje spánje to sleep one's last sleep

spánje sommeil moški spol

rahlo (trdno) spanje sommeil léger (profond)
nemirno spanje sommeil agité (ali troublé)
večno spanje (figurativno) le sommeil éternel, la mort
zimsko spanje (zoologija) sommeil hivernal (ali hibernal, hiémal), hibernation ženski spol
spanje po kosilu sieste ženski spol
brez spanja privé de (ali sans) sommeil
prebiti noč brez spanja passer une nuit blanche
planiti iz spanja s'éveiller en sursaut
spati spanje pravičnega (biblija) dormir du sommeil du juste

spánje sueño m

rahlo (trdno) spanje sueño ligero (profundo ali pesado ali de plomo)
biti, ležati v globokem spanju estar profundamente dormido, fam estar en siete sueños
večno spanje sueño eterno
v spanju en sueño
noč brez spanja una noche sin sueño
zimsko spanje letargo m invernal, hibernación f
biti na pol v spanju estar medio dormido
prijetno, dobro spanje! ¡que usted descanse!
hoditi v spanju caminar en sueño
planiti iz spanja despertarse sobresaltado
spati spanje pravičnega dormir el sueño de los justos

speče oko srednji spol agronomija in vrtnarstvo das schlafende Auge, die Knospe
poganjati iz spečega očesa nachtreiben

speljáti (spéljem) | speljávati (-am)

A) perf., imperf.

1. far partire; partire:
voznik je prižgal motor in speljal il conducente accese il motore e partì

2. nareč. (zvoziti, voziti) trasportare

3. deviare, sviare; girare; portare; depistare:
speljati promet po obvozni cesti deviare il traffico su una circonvallazione
speljati pogovor na drugo temo cambiare discorso
speljati elektriko do zadnje vasi portare l'elettricità fino all'ultimo paese
speljati policijo na napačno sled depistare la polizia

4. indurre; pejor. traviare:
fant je pošten, pa so ga drugi speljali è un ragazzo perbene, ma lo hanno traviato

5. pren. soffiare; sedurre:
speljati komu dekle soffiare la ragazza a qcn.

6. (ukrasti) soffiare, rubare, sgraffignare:
speljati komu denarnico iz žepa soffiare il portafoglio dalla tasca a qcn.
speljati koga na led, v past trarre in inganno qcn.
speljati vodo na svoj mlin tirare l'acqua al proprio mulino
hidr. speljati reko v korito, iz korita inalveare, disalveare un fiume

B) speljáti se (spéljem se) | spéljávati se (-am se) perf., imperf. refl.

1. scivolare, slittare

2. passare con forza, a stento

spis samostalnik
1. (uradna listina) ▸ irat, ügyirat, iratanyagSodišče iz spisa ni ugotovilo, da bi bila zadeva nujna. ▸ A bíróság az iratból nem úgy ítélte meg, hogy sürgős lenne az ügy.

2. (literarno ali strokovno besedilo) ▸ írásPiše tudi likovne strokovne spise, kritike in knjige. ▸ Képzőművészeti szakcikkeket, kritikákat és könyveket is ír.

3. (šolska naloga) ▸ fogalmazásV šoli smo dobili nalogo napisati prosti spis o tem, kaj bomo, ko bomo veliki. ▸ Az iskolában azt a feladatot kaptuk, hogy írjunk egy szabad fogalmazást arról, hogy mik leszünk, ha nagyok leszünk.