Franja

nadzemna železnica stalna zveza
1. (proga) ▸ magasvasút
Rešitev za mestni prevoz vse večjega števila ljudi so našli v gradnji nadzemne železnice okrog glavnih poslovnih središč. ▸ A városban az egyre növekvő embertömeg közlekedésére a fő üzleti központok körül épülő magasvasútban találták meg a megoldást.

2. (vlak) ▸ magasvasút
Sosed pod mano je odprl okno in nekajkrat ustrelil iz signalne pištole naravnost v mimo ropotajočo nadzemno železnico. ▸ Az alattam lakó szomszédom kinyitotta az ablakát és a jelzőpisztolyából leadott néhány lövést, egyenesen az arra dübörgő magasvasút irányába.

nakazan (-a, -o) angedeutet, aufgezeigt
nakazana rešitev der Lösungsansatz
(za katerega obstoje indikacije) angezeigt, indiziert (nevarnost plazov angezeigte/indizierte Lawinengefahr)

nakázati (-kážem) | nakazováti (-újem) perf., imperf.

1. assegnare, rimettere; bonificare, ordinare un bonifico; stanziare:
nakazati denar po pošti rimettere, ordinare un bonifico per posta

2. indicare, suggerire:
nakazati nekaj možnosti sodelovanja indicare talune possibilità di cooperazione

3. (predstaviti le v osnovnih črtah) abbozzare, tracciare, accennare a

4. (z znakom opozoriti na kaj) indicare, accennare:
nakazati spremembo smeri indicare il cambiamento della direzione

5. ekst. suggerire:
nakazati rešitev matematične naloge suggerire la soluzione del problema di matematica

nau-fragium -iī, n (iz nāvi-fragium; nāvis in frangere)

1. ladjelom, brodolom: Vitr., Fl., Amm., naufragium (naufragia) facere Ci. ep., Sen. ph. ali naufragium pati Sen. tr., Eutr. doživeti brodolom, Domitius naufragio periit Ci., naves ad unam omnes naufragio interierunt C., falsa naufragia ementiri L., naufragio interceptus T.; preg.: cupio istorum naufragia ex terra intueri Ci. ep. iz (varnega) zavetja gledati njihove nevarnosti, naufragium in portu facere Ps.-Q. ponesrečiti se na samem cilju.

2. pren. nesreča, (nesrečna) usoda, pogibel, uničenje, poguba, propad, propast, razkroj, razpad, izguba (imetja, premoženja), denarni polom, finančni zlom (polom), neuspeh: excipe naufragium nostrum O. mojo nesrečo = mene nesrečnika, credo mollia naufragiis litora posse dari O. da bi se dalo mojo usodo olajšati, ko bi mi bil odkazan boljši kraj, n. urbis, rei publicae, fortunarum Ci., qui ex naufragio luculenti patrimonii ad haec Antoniana saxa (kleči) proiectus est Ci., n. rei familiaris Ci. ep., haec me una ex hoc naufragio tabula (rešilna deska = rešitev, tolažilo) delectat Ci. ep., ex naufragio patriae salvus nemo potest enatare Corn.; occ. poraz (na morju ali na kopnem): classes regiae bis fecerunt naufragium N. so bila dvakrat poražena, per Italiam naufragia sua latius trahere Fl., naufragium maris Iust. na morju, pauci naufragii comites Iust.

3. meton.
a) nevihta, vihar: quasi naufragiis magnis multisque coortis Lucr.
b) razbitine, ostanki (razbite ladje), blago z razbite ladje: naufragium supprimere Dig., ubi nubifer Eurus, naufragium spargens operit freta Sil., totum pelagus naufragio suo operire Fl. (o ladjah), naufragium suum colligere Ulp. (Dig.); pren. ostanki sploh: addite illa naufragia Caesaris amicorum Ci., in quo (sc. rei publicae naufragio) colligendo Ci.

navidez|en (-na, -no) imaginär, scheinbar; virtuell; fiktiv; Schein- (boj das Scheingefecht, dobiček der Scheingewinn, kup der Scheinkauf, napad der Scheinangriff, oče der Scheinvater, plod die Scheinfrucht, posel das Scheingeschäft, razlog der Scheingrund, upor der Scheinwiderstand, zakon die Scheinehe, brejost die Scheinträchtigkeit, firma die Scheinfirma, moč die Scheinleistung, pogodba der Scheinvertrag, rešitev die Scheinlösung, deblo der Scheinstamm, gibanje die Scheinbewegung)
navidezna svetlost scheinbare Helligkeit
navidezna velikost scheinbare Größe
navidezni račun die Pro-Forma-Rechnung
rastlinstvo, botanika Schein-

nepremostljiv pridevnik
1. (ki ni rešljiv) ▸ áthidalhatatlan, leküzdhetetlenLeta 1941 se je ameriški predsednik Franklin D. Roosevelt znašel pred velikansko in navidez nepremostljivo politično težavo. ▸ 1941-ben Franklin D. Roosevelt amerikai elnök óriási és látszólag áthidalhatatlan politikai nehézség előtt állt.
Poznam pa veliko drugih, ki so se morali spopasti s praktično nepremostljivimi težavami. ▸ De sok mást is ismerek, akiknek gyakorlatilag leküzdhetetlen nehézségekkel kellett megküzdeniük.
Sicer pa so postali problemi tako ali tako nepremostljivi. ▸ A problémák különben amúgy is áthidalhatatlanná váltak.
Pet let pozneje se je ločila in kot razlog navedla nepremostljive razlike. ▸ Öt évvel később kibékíthetetlen ellentétekre hivatkozva elvált.
Glede na nepremostljive razlike med strankami so sicer bile doslej najverjetnejša rešitev nove volitve. ▸ Tekintettel a pártok közötti áthidalhatatlan különbségekre, eddig az új választások kiírása a legvalószínűbb megoldás.

2. (ki ga ni mogoče prečkati) ▸ leküzdhetetlen, átjárhatatlan
Voditelji diplomacij treh balkanskih držav so se strinjali, da morajo biti balkanske meje odprte za ljudi in nepremostljive za organizirani kriminal. ▸ A három balkáni ország diplomáciai vezetői egyetértettek abban, hogy a balkáni határoknak nyitottnak kell lenniük az emberek előtt és átjárhatatlannak a szervezett bűnözés számára.
Saj 120 kilometrov ni nepremostljiva razdalja. ▸ Hiszen 120 kilométer nem leküzdhetetlen távolság.

nizozemsko prislov
1. (o jeziku) ▸ hollandul
Do takrat je Truth govorila samo nizozemsko. ▸ Truth addig csak hollandul beszélt.
Belgija je majhna kraljevina, razdeljena na južni, valonski del, ki govori francosko, in severni, flamski del, ki se sporazumeva po nizozemsko. ▸ Belgium apró királyság, amely déli, francia nyelvű vallon, és északi, flamand részre osztható, ahol hollandul beszélnek.

2. (o načinu ali stilu) ▸ holland
Rešitev po nizozemsko: Da bi čistili mestne ulice, alkoholikom plačajo s pivom. ▸ A holland megoldás: azért, hogy tisztítsák a város utcáit, az alkoholistáknak sörrel fizetnek.
Veriga Moooi je smrtno resen odgovor na banalno pohištveno industrijo, a po nizozemsko vsebuje še kup ironičnega humorja. ▸ A Moooi-lánc halálosan komoly válasz a banális bútoriparra, de holland módra sok ironikus humort is tartalmaz.

nōdus -ī, m

1. vozel: conectere nodum Ci. poet., conexis nodis O., nexa bracchia nodis O., nodosque manu diducit O., necte tribus nodis ternos colores V., nodos … rupit V., manibus tendit divellere nodos V., artissimo nodo vinciri (naspr. levi nodo contineri) Plin., n. Herculis Plin., Macr. ali n. Herculaneus Sen. ph. težko razvezljiv vozel, ki ga je menda iznašel Herkul, n. Gordius Amm. (gl. Gordium); occ.: saeva sedens super arma et centum vinctus aenis pos tergum nodis fremet horridus ore cruento V. s sto sponami, s sto okovi, n. leti V. zanka (za obešanje), Cacum … corripit in nodum complexus V. oklenil se ga je z rokami in ga tako zavezal kakor z vozlom, segnesque nodum solvere Gratiae H. zaplet.

2. meton. kar se zveže v vozel, zavozla
a) pass: venatrix dederatque comam diffundere ventis, nuda genu nodoque sinus collecta fluentis V., n. anni Lucr. ravnikov (ekvatorjev) pas.
b) lasnica rim. dam, zvitek, svitek, svaljek, žmula (las): sic erat ornatis Laudamia comis; exiguum summa nodum sibi fronte relinqui, ut pateant aures O.; kot germanska noša: insigne gentis (sc. Sueborum) obliquare crinem nodoque substringere T., quae crine vicit Baetici gregis vellus Rhenique nodos Mart.
c) vez, trak: impulsa levi torquetur lancea nodo Sil.

3. metaf.
a) kolence (na človeškem in živalskem telesu), člen, sklep: (sc. alces) crura sine nodis articulisque habent C., nodosque corporum, qui vocantur articuli … ligantes Plin., articulorum nodis iungi Plin.
b) n. linguae podjezična vez: nodum linguae rumpere Gell., nodos linguae solvere Iust.
c) α) grča, hrga v lesu in pri rastlinah: Vitr., Cels., Col., Plin., Cl., stipes gravidus nodis V., baculum sine nodo aduncum tenens L.; od tod pesn. Herkulov grčavi kij, Herkulova grčasta gorjača: „Hic nodus“, inquit, „nulla quem cepit manus, me cum per ignes flagret“ Sen. tr.; preg.: in scirpo nodum quaerere v situ (sc. ki nima grč) iskati grče = najti težave tam, kjer jih ni: Fest., in scirpo nodum quaeris Pl., nodum in scirpo quaeris Ter., quaerunt in scirpo, soliti quod dicere, nodum Enn. ap. Fest. β) (drevesno) oko, popek: angustus in ipso fit nodo sinus V.
d) α) trdnina = trdi del česa: ignis … exsolvit glaciem nodosque relaxat Lucr., esse nodum quendam materiae Plin., baroptenus sive baripe, nigra sanguineis et albis nodis, adalligata proicitur veluti portentosa Plin. β) zatrd(l)ina na človeškem telesu = oteklina, grča, hrga: articulorum nodi, nervorum nodi Plin.
e) kot astr. t. t. Vozel, zvezda v ozvezdju Rib: Ci. (Arat.).

4. pren.
a) vez, zveza, povezava: amabilissimus nodus amicitiae Ci., his igitur versibus quasi nodi apparent continuationis, quos in ambitu coniungimus Ci. vozlišča, nodo quodam violentae necessitatis astrictus Amm.; occ. spona, vez, zanka, obveza, dolžnost: religionum animum nodis exsolvere Lucr., Veneris perrumpere nodos Lucr., imposuit nodos cui Venus ipsa suos O., plures imponere nodos O. več zaveznih priseg.
b) vozel (prim. sl. reklo: „reč ima vozel“) = spotikljáj (spotíkljaj), zadržek, zapreka, ovira, težava, napaka, zaplet: Prud., incidere in difficilem nodum Ci. ep. težko nalogo (rešitev težke naloge) imeti pred sabo, dum hic nodus expediatur Ci. ep. dokler ni ta vozel razpleten = dokler ni ta težava (raz)rešena (odstranjena), maximus in re publica nodus, inopia rei pecuniariae Ci. ep., exsolvere nodum huius erroris L. rešiti (po negotovosti zapleteni) vozel = narediti konec negotovosti, iuris nodos et legum aenigmata solvere Iuv.; meton. (o osebah): primus Abantem … interimit, pugnae nodumque moramque V. oviralca in zavlačevalca bitke (= zmage), nodus et mora publicae securitatis Fl.; occ. dramatični zaplet: nec deus intersit, nisi dignus vindice nodus inciderit H.

Not, die, (-, Nöte) (Armut, Knappheit, Elend) stiska, in der Not v stiski; (Gefahr) sila; (dringende Notwendigkeit) nuja; ohne Not brez potrebe; mit knapper Not komaj, komajda; zur Not za silo; keine Not : damit hat es keine Not nič se ne mudi; seine (liebe) Not haben mit imeti težave z; Not leiden trpeti pomanjkanje; wenn Not am Mann ist če je sila; Not kennt kein Gebot/Not bricht Eisen sila kola lomi; aus der Not eine Tugend machen izkoristiti zadrego za pametno rešitev

odlič|en (-na, -no)

1. vorzüglich, ausgezeichnet, hervorragend, pogovorno: perfekt, prima, Ia (eins a), Klasse, große Klasse, toll
biti odličen pogovorno: spitze sein, Klasse sein
Qualitäts- (izdelek die Qualitätsarbeit), Patent- (rešitev Patentlösung), Pfunds- (ideja die Pfundsidee, fant der Pfundskerl), Bomben- (forma die Bombenform), Star- (zasedba die Starbesetzung), Klasse- (moštvo die Klassemannschaft)
z odličnim spoštovanjem mit vorzüglicher Hochachtung

2. (imeniten) vornehm

3. v šoli:
odlična ocena vorzüglich, ausgezeichnet, sehr gut
številčna ocena: der Einser, die Eins
z odličnim uspehom mit Auszeichnung

ograditev samostalnik
1. (zamejitev z ograjo) ▸ bekerítés, elkerítésPostavili smo šotor, pripravili štartna mesta in poskrbeli za varnost z ograditvijo prostora za gledalce. ▸ Felállítottuk a sátrat, előkészítettük a rajthelyeket és a nézőtér elkerítésével gondoskodtunk a biztonságról.
Najpreprostejša in glede na izvedbo tudi najcenejša rešitev ograditve posesti so še vedno ograje in plotovi. ▸ A birtok elkerítésének legegyszerűbb és kivitelezését tekintve legolcsóbb módja még mindig a kerítés és a palánk.

2. (o odnosu med ljudmi) ▸ elhatárolódásV človeškem svetu nam čustvena ograditev od dogajanja omogoči čustveno preživetje. ▸ Az emberek világában a történésektől való elhatárolódás lehetővé teszi számunkra az érzelmi túlélést.
Ograditev od čustvovanj in skrbi, ki jih v nas sproža zunanji svet, nam bo pomagalo sprejeti pravilne odločitve in pogledati na probleme v novi luči. ▸ A külső világ kiváltotta érzelmektől és a gondoktól való elhatárolódás segít helyes döntéseket hozni és új megvilágításban látni a problémákat.

paresse [parɛs] féminin lenost, lenoba; počasnost

paresse incurable neozdravljiva lenoba
s'abandonner à la paresse vdajati se lenobi
c'est une solution de paresse to je rešitev, ki zahteva najmanj truda, napora

paresseux, euse [-rɛsö, z] adjectif len, nedelaven; počasen; delomrzen; masculin, féminin lenuh, -inja, počasné, delomrznež; zoologie lenivec

être paresseux comme une couleuvre, comme un lézard, comme un loir biti len kot belouška, kot kuščar, kot polh (kot gnoj)
estomac masculin paresseux len želodec (ki počasi prebavlja)
choisir une solution paresseuse izbrati rešitev, ki zahteva najmanj truda, najmanj napora

parmi [parmi] préposition med

parmi nous med nami
c'est une solution parmi (tant) d'autres to je ena od (toliko) drugih rešitev
inégalité féminin parmi les hommes neenakost med ljudmi

planche [plɑ̃š] féminin deska; šolska deska; izpraševanje pred šolsko desko; bakrorez, lesorez; familier smučka; podolgovata vrtna gredica; militaire, argot meč

planche d'appui okenska polica
planche de débarquement (marine) brv za vkrcavanje
planche à dessin risalna deska
planche à laver perača
planche à repasser deska za likanje
planche de salut (figuré) rešilna deska, zadnja rešitev
baraque féminin en planches lesenjača
avoir du pain, du travail sur la planche (figuré) biti preskrbljen, imeti še mnogo dela
faire la planche ležati (na hrbtu) v vodi
faire la planche aux autres iti spredaj, iti pred kom; napraviti začetek
brûler les planches (figuré) (théâtre) z ognjem, ognjevito igrati
monter sur les planches stopiti na gledališki oder, biti gledališki igralec
farter ses planches namazati smučke
il a fait une bonne planche (šolski žargon) dobro je odgovarjal pred tablo

posréčen (-a -o) adj.

1. riuscito, felice; di successo:
posrečena primerjava un paragone felice

2. (primeren, domiseln) buono, adatto; ingegnoso, felice:
ne ravno posrečena rešitev una soluzione non proprio felice

preklinjati kot furman frazem
(o afektirani uporabi grobih besed) ▸ káromkodik, mint a kocsis
Preklinjal sem kot furman in besno pograbil slušalko, da prirjovem hitro rešitev od avtorja programa. ▸ Káromkodtam, mint a kocsis, és dühösen megragadtam a telefonkagylót, hogy ordítozva gyors megoldást követeljek a program készítőjétől.

préservation [-vasjɔ̃] féminin (ob)varovanje, zaščita

préservation des récoltes obvarovanje, rešitev letine, pridelkov

properus 3, adv. propere (Acc. ap. Non., Pac. ap. Non., Pl., Ter., V. idr.) in properiter (Acc. ap. Non., Pac. ap. Non., Ap., Aus.) (etim. nedognana beseda; domnevno iz *pro + *pero- ali *poro- „prodirajoč, prenagljen“; prim. porta) hiter, hiteč, nagel, uren, (po)spéšen: Ca. ap. Fest., Cat., Val. Fl. idr., ecce venit Telamon properus O., circumstant properi aurigae V., propero agmine subvenit T., egredere propere N., propere sequi S., propere Cumas se recepit L.; z objektnim gen.: Agrippina oblatae occasionis propera T. se hitro oprime priložnosti, naglo izkoristi priložnost, p. vindictae irae, potentiae adipiscendae T.; z dat. commodi: sibi quisque properus T. v naglici vsakdo misli le na svojo rešitev; z inf.: quoquo facinore properus clarescere T. mereč na to, da bi se proslavil.

provisoire [prɔvizwar] adjectif začasen, provizoričen; pomožen; masculin provizorij; juridique začasna razsodba

arrangement masculin, solution féminin provisoire začasna poravnava, rešitev
baraquements masculin pluriel provisoires provizorij, zasilne barake