Franja

brazgotina samostalnik
1. (sled zaceljenega tkiva) ▸ heg, sebhely, forradásHude oblike aken pustijo na koži trajne brazgotine. ▸ A pattanások súlyos formái maradandó hegeket hagynak a bőrön.Hude opekline so mu pustile brazgotino od desnega ušesa do prsi. ▸ A súlyos égési sérülések heget hagytak a jobb fülétől a mellkasáig.Školjke, kI jih nabira z rokami, so ostre, zato so njene dlani polne brazgotin. ▸ A kagylók, amelyeket kézzel gyűjt, élesek, ezért a tenyere teli van sebhellyel.

2. pogosto v množini (o duševnem stanju) ▸ sebMislim, da bo ta travma pustila trajne brazgotine na njegovi duši. ▸ Úgy vélem, ez a trauma maradandó sebeket hagy a lelkén.Besede lahko bolijo močneje kot udarci in pustijo brazgotine, ki se nikdar ne zacelijo. ▸ A szavak jobban fájhatnak, mint az ütések, és soha be nem gyógyuló sebeket okozhatnak.
Za vse brazgotine v duši ostajata zdravilo človeška bližina in smeh. ▸ Minden lelki sebre van gyógyír: az emberi közelség és a nevetés.

3. (o posledicah aktivnosti) ▸ seb, sebhely
Velike rane v Zemljini skorji dokazujejo, da so kometi že velikokrat prodrli do našega planeta. Okrog 150 brazgotin je na celinah in dnu oceanov. ▸ A földkérgen keletkezett nagy sebek azt mutatják, hogy az üstökösök többször is elérték bolygónkat. A kontinenseken és az óceánfenéken mintegy 150 sebhely található.
Skorja kaže brazgotine pretekle vulkanske dejavnosti, vendar danes ni več izbruhov lave. ▸ A kéreg a múltbeli vulkáni tevékenység sebhelyeit mutatja, de ma már nincsenek lávakitörések.
Z višine je Amazonka videti nedotaknjena, razen velike brazgotine, ki je posledica izkopavanj za plinovod. ▸ Fentről nézve az Amazonas érintetlennek tűnik, kivéve egy nagy sebhelyet, amelyet egy gázvezeték kiásása okozott.
Mesto danes še vedno kaže brazgotine vojne. Številne zgradbe so posejane z luknjami od granat. ▸ A város még mindig a háború sebhelyeit viseli magán. Sok épületen gránát ütötte lyukak tátonganak.

brezglavo prislov
(nepremišljeno) ▸ fejetlenül, hanyatt-homlok, összevisszaLjudi je zajela panika, zato so začeli brezglavo bežati. ▸ Az emberek pánikba estek, és hanyatt-homlok menekültek.
Ne smemo brezglavo napadati, ampak moramo biti potrpežljivi. ▸ Legyünk türelmesek, nem szabad meggondolatlanul támadásba lendülni!
Sopomenke: lahkomiselno

brezuspešno prislov
(brez uspeha) ▸ sikertelenülPar že več kot leto dni brezuspešno poskuša dobiti otroka. ▸ A pár már több mint egy éve sikertelenül próbálkozik a gyermekvállalással.
Japonska vlada se sicer trudi za umiritev napetosti, vendar doslej brezuspešno. ▸ A japán kormány ugyan törekszik a feszültség enyhítésére, de eddig nem járt sikerrel.
Poklicala sva sodnika in mu brezuspešno razlagala, kakšna je situacija. ▸ Odahívtuk a bírót, és sikertelenül próbáltuk neki megmagyarázni, mi a helyzet.

brezvetrje samostalnik
1. (odsotnost vetra) ▸ szélcsendPonavadi je vladalo popolno brezvetrje ali pa so pihali tako šibki, muhasti in bežni vetrovi, da se zaradi njih ni splačalo dvigati jader. ▸ Általában teljes szélcsend uralkodott, vagy annyira gyenge, szeszélyes és tünékeny szelek fújtak, hogy nem volt érdemes felhúzni a vitorlát.
2. (stanje neaktivnosti) ▸ nyugalmi időszak, nyugalmi helyzet
Nastalo je obdobje brezvetrja v palestinsko-izraelskih odnosih. ▸ A palesztin–izraeli kapcsolatokban nyugalmi időszak köszöntött be.
Tudi torkov borzni sestanek ni postregel s kakšnim večjim presenečenjem in na trgu je še naprej brezvetrje. ▸ A keddi tőzsdei ülés sem hozott nagyobb meglepetéseket, és a piacon továbbra is nyugalmi helyzet uralkodik.

burgus -ī, m, f (kot masc. iz gr. πόργος stražni stolp, trdnjava, kot fem. iz germ., prim. nem. Burg) grad, gradišče, stražišče, trdnjavica: Veg., Sid., Cod. Th., Cod. I., Isid.

burleska samostalnik
1. uprizoritvene umetnosti, književnost (komično delo) ▸ burleszk, bohózat
2. (absurdna situacija; farsa) ▸ burleszk, bohózatPrava burleska je bil smučarski tek, proga je bila namreč izredno mehka, poleg tega pa nerodno urejena pri spustih in tekmovalci so imeli veliko padcev. ▸ Az igazi burleszk a sífutás volt, ugyanis a pálya rendkívül puha volt, ráadásul a lejtőknél nem volt rendesen karbantartva, ezért a versenyzők sokat estek.Televizijsko soočenje kandidatk in kandidatov za župana prestolnice pa je bilo svojevrstna burleska. ▸ A fővárosi főpolgármester-jelöltek televíziós összecsapása egyfajta bohózat volt.

3. (varietejska predstava, pogosto z vložki striptiza) ▸ burlesque
4. glasba (vrsta skladbe) ▸ burleszk, groteszk zenemű

butelj samostalnik
izraža negativen odnos (neumnež) ▸ tökkelütött, balga, ütődött
Samo pravi butelj bi si registriral avto, ki ni tehnično brezhiben, mar ne? ▸ Csak egy igazi tökkelütött vinné vizsgára a műszakilag nem kifogástalan autóját, ugye?
Kriv sem le toliko, da sem bil takšen butelj, da sem te stvari poslušal. ▸ Csak annyiban vagyok hibás, hogy balgaságomban végighallgattam ezeket a dolgokat.
"Poglej ga, še en butelj, ki ne ve, po kateri strani se mora peljati." ▸ Nézd, még egy ütődött, aki nem tudja, melyik oldalon kell vezetnie.
Sopomenke: bedak, idiot

calendārium (kalendārium) -iī, n (calendae, kalendae) knjiga dolgov, knjiga dolžnikov, dolžna knjiga (obresti od dolgov so odplačevali ob kalendah): Dig., nemo beneficia in calendaria scribit Sen. ph.; met. celo premoženje: Tert. Od tod izpos. Kalender v nem. in koledar v sl.

capa samostalnik
1. ponavadi v množini (ponošeno oblačilo) ▸ rongy, göncNa ulicah je videti ljudi, oblečene v raztrgane cape in pokrite s polivinilom. ▸ Az embereket szakadt göncökben, és polivinilbe burkolózva lehet látni az utcán.Za maturo je potrebovala obleko, pa sem prodala svojo, dve zimi sem hodila okrog v capah. ▸ Szüksége volt egy ruhára az érettségire, és én eladtam az enyémet, két télen át rongyokban jártam.

2. ponavadi v množini, izraža negativen odnos (oblačilo) ▸ gönc, rongy
Najbrž je hotela reči, da njene trendovske cape niso primerne zame. ▸ Minden bizonnyal azt akarta mondani, hogy a trendi göncei nem valók nekem.
Ona izdaja denar za cape in kozmetiko in leta za mlajšim moškim. ▸ Göncökre és kozmetikára költi a pénzt, és fiatalabb férfiak után rohangál.
Najbolj nas razžalosti, kadar ujamemo v cenene cape odete lepotice, ki bi morale s svojimi atributi osupniti naše oko. ▸ A leginkább az az elszomorító, amikor silány rongyokba öltözött szépségeket kapunk lencsevégre, akik amúgy ámulatba ejthetnének bennünket.

3. (kos blaga) ▸ rongy
Veliki spinaker se kot stara capa pobesi z jambora. ▸ A nagy spinnaker régi rongyként lógott alá az árbocról.
Polovica obleke je v capah visela z nje, iz levice pa ji je kapljala kri, kjer jo je ogrebel medved. ▸ A fél öltözéke rongyként lógott róla, a bal karjából pedig, ahol a medve belevájta karmait, csöpögött a vér.

4. izraža negativen odnos (neodločen človek) ▸ rongy [ember] ▸ senkiházi
Žena ga vpričo drugih ozmerja s šlevo ali capo. ▸ A felesége mások előtt anyámasszony katonájának és rongy embernek nevezi.

carina samostalnik
1. (dajatev) ▸ vámKo izdelek uvozimo v domačo državo, seveda tej plačamo ustrezen davek in carino. ▸ Ha egy terméket belföldre importálunk, akkor természetesen megfizetjük utána a megfelelő adót és vámot.

2. (organizacija) ▸ vámhatóság, vámos, vámtisztPotem ko je policist pri mejnem pregledu posumil, da v vozilu prevaža prepovedano blago, je o tem seznanil delavca na carini. ▸ Amikor a határellenőrzés során a rendőr gyanút fogott, hogy a jármű tiltott árut szállít, felhívta erre a vámos figyelmét.

3. (zgradba; območje) ▸ vám, vámhivatalZaradi zapletov na carini so se morali nastopu odpovedati gostje iz Avstrije in Hrvaške. ▸ A vámon előálló problémák miatt az osztrák és horvát vendégek kénytelenek voltak lemondani a fellépést.Bolgarsko carino sem mirno prevozil, na jugoslovanski strani pa se je začelo. ▸ A bolgár vámon simán átmentem a kocsival, de a jugoszláv oldalon megkezdődtek a bonyodalmak.
"Kamion se bo moral prebiti do carine in če bodo kolone, ne bo mogel preko vrste!" je dejal. ▸ „A kamionnak el kell jutnia a vámig, és ha torlódás lesz, akkor nem engedik át soron kívül a határon!", mondta.

carpe [karp] féminin krap (riba); zapestje

bâiller comme une carpe široko zehati
muet comme une carpe nem ko riba

CD-plošča samostalnik
1. (nosilec digitalnega zapisa) ▸ CD lemez, cédé lemez
Navodila so le na CD-plošči. ▸ Az útmutató csak cédé lemezen van.
Res se tudi CD-plošče z leti obrabijo, vendar ne zaradi predvajanja, temveč zgolj zaradi staranja materiala, na katerem je shranjena informacija. ▸ Igaz, hogy idővel a CD lemezek elhasználódnak, de nem a lejátszások, hanem az anyag elöregedése miatt, amelyre az információkat rögzítették.

2. (glasbeni album) ▸ CD lemez, cédé lemezKreslin obljublja, da bo na koncertu mogoče predpremierno slišati kar nekaj novih pesmi, ki bodo jeseni izšle na njegovi novi CD-plošči. ▸ Kreslin ígéri, hogy a koncerten premier előtt lehet majd hallani néhány új dalt, amelyek az ősszel megjelenő új CD lemezén szerepelnek.

ceniti se povratni glagol
(zniževati se v ceni) ▸ csökken az ára, leértékelődikV začetku trgovanja se cenijo tudi delnice tehnoloških podjetij. ▸ A kereskedés kezdetén a technológiai vállalatok részvényei is leértékelődtek.
Nafta se bo še cenila. ▸ A kőolaj ára még csökkenni fog.
Kerozin se ceni, finančna kriza je vsak dan večja, recesija se širi. ▸ A kerozin ára csökken, a pénzügyi válság napról napra nagyobb, a recesszió fokozódik.
Evro se ceni, cene nafte se gibljejo neenotno. ▸ Az euró leértékelődik, az olajárak nem egységesen mozognak.

centim samostalnik
(o valuti) ▸ centime, centimo
Ko sem se nekoč spuščal po stopnicah in se igral s kovancem za pet centimov, sem ga po nesreči izpustil. ▸ Egyszer, amikor a lépcsőn lefele menve egy ötcentes érmével játszottam, az véletlenül kiesett a kezemből.
Gvarani so razdelili na 100 centimov, vendar se zaradi inflacije centimov ne uporablja več. ▸ A guarani váltópénze 100 centimo volt, de az infláció miatt már nem használják.

cepivo samostalnik
1. (snov za zaščito proti bolezni) ▸ oltóanyag, vakcinaPrvi odmerek cepiva je treba dati dojenčkom, ko so stari od 6 do 15 tednov. ▸ A vakcina első adagját a csecsemőknek 6 és 15 hetes koruk között kell beadni.
Svetovna zdravstvena organizacija priporoča uporabo cepiv proti koleri, skupaj z drugimi ukrepi, pri posameznikih z visokim tveganjem za okužbo. ▸ Az Egészségügyi Világszervezet a fertőzés magas kockázatának kitett személyek esetében más intézkedésekkel együtt a kolera elleni védőoltás alkalmazását ajánlja.
Cepivo lahko tudi prepreči pojav bolezni pri necepljenih otrocih, saj zmanjšuje število aktivno okuženih. ▸ A vakcina a nem beoltott gyermekek megbetegedését is megelőzheti azáltal, hogy csökkenti az aktívan fertőzött gyermekek számát.
Iznajdba široko učinkujočega cepiva je zato malo verjetna. ▸ Egy széles körben hatékony vakcina feltalálása ezért valószínűtlen.
Prva pošiljka naročenega cepiva proti gripi je večinoma pošla v trenutku. ▸ A influenza elleni vakcina első megrendelt szállítmánya többnyire azonnal elfogyott.
Pri 12 mesecih prejme namreč otrok prvi odmerek cepiva, naslednjega pa pred vstopom v šolo. ▸ A gyermek ugyanis 12 hónapos korában kapja meg az első adag oltóanyagot, a következőt pedig az iskola elkezdése előtt.
Povezane iztočnice: peroralno cepivo

2. sirarstvo (o snovi pri izdelavi sira) ▸ oltó, oltóanyag, oltókultúra

chose [šoz] féminin

1. stvar, predmet, reč; zadeva; dejstvo; stvarni, dejanski položaj; dogodek, okolnost; okoliščina; lastnina, posest; familier oné, onegá

2.

un peu chose, tout chose večali manj zmeden, zbegan, v zadregi, perpleksen, imajoč komičen občutek
autre chose nekaj drugega
avant toute chose predvsem, zlasti
de deux choses l'une ena od dveh stvari ali dveh možnosti
bien des choses mnogo pozdravov (na koncu pisma)
chaque chose en son temps vse ob svojem času
par la force des choses neizogibno, nujno, po sili razmer
maintes choses marsikaj
la même chose ista stvar, isto
pas grand-chose, peu de chose ne mnogo, malo; nič posebnega
quelque chose nekaj
quelque chose comme približno, okoli
quelque chose que kar koli
choses communes skupno imetje
chose infaisable nemogoča stvar
chose jugée dokončno sojena stvar, sodnikova odločitev
chose sans maître stvar brez gospodarja, brez lastnika
choses mobilières, immobilières premičnine, nepremičnine
les choses les plus nécessaires najpotrebnejše
de prix dragocenost
chose publique javna, splošna blaginja; država, državne stvari
état masculin des choses dejansko, stvarno stanje
leçon féminin de choses nazorni pouk
M. Chose gospod Ta in ta
un pas grand chose (familier) ne preveč inteligenten človek
acquérir l'autorité de la chose jugée dobiti pravnomočje
aller au fond des choses iti stvarem do dna
appeler les choses par leur nom imenovati stvari z njihovimi imeni, reči bobu bob
avoir quelque chose avec quelqu'un jeziti se na koga
se croire quelque chose imeti se za pomembnega
dire le mot et la chose odkrito povedati
dites-lui bien des choses de ma part lepo ga pozdravite v mojem imenu
être de quelque chose à quelqu'un biti, pomeniti komu kaj
être pour quelque chose dans biti udeležen, svoje prste pri čem imeti
être dans l'ordre des choses biti čisto v smislu naravnih zakonov
être tout chose ne se dobro počutiti, imeti komičen občutek, biti nem (od zmedenosti, osuplosti itd.)
c'est chose faite stvar je opravljena
voilà où en sont les choses tako stoje stvari
les choses n'iront pas loin to ne bo dolgo trajalo
ne pas faire les choses à moitié ne biti polovičarski
faire bien les choses ne skopariti pri povabljenih gostih
faire sa chose de quelqu'un popolnoma si koga podrediti
parler de choses et d'autres govoriti o tem in onem
prendre quelque chose (familier) dobiti jih (batine)
regarder les choses en face stvarem v obraz gledati
il y a quelque chose comme une semaine tega je kak teden dni

cincati glagol
neformalno (obotavljati se) ▸ totojázik, tétovázikTransfer delno ni uspel tudi zaradi brazilskega vratarja, ki je cincal z odločitvijo in ni hotel opraviti vseh zdravniških testov. ▸ Az átigazolás részben a brazil kapus hibájából hiúsult meg, aki túl sokáig tétovázott a döntéssel, és nem volt hajlandó elvégezni az összes orvosi vizsgálatot.
Precej dolgo sva cincali, na koncu pa sva si rekli, da bova poskusili. ▸ Sokáig totojáztunk, aztán arra jutottunk, hogy megpróbáljuk.
In ker uradniki cincajo s podpisi pod papirje, se nabirajo zamudne obresti. ▸ És mivel a hivatalnokok totojáznak a papírok aláírásával, a késedelmi kamatok emelkednek.

citrus samostalnik
1. ponavadi v množini (sadež) ▸ citrusVitamin C večina povezuje s citrusi, natančneje z limono. ▸ A C-vitamint a legtöbben a citrusokkal, pontosabban a citrommal kapcsolják össze.
Sopomenke: agrum

2. ponavadi v množini (drevo) ▸ citrusKakšnega posebnega rednega obrezovanja citrusi ne potrebujejo oziroma ga slabo prenašajo. ▸ A citrusok nem igényelnek semmilyen különleges, rendszeres metszést, illetve rosszul tűrik azt.
Sopomenke: agrum

claustra -ōrum, n, poklas. tudi sg. claustrum (vulg. clōstrum, od koder izpos. v nem. Kloster, v sl. klošter) -ī, n (claudere)

1. zaklep, zapiralo, zapah, zatik, ključavnica; v sg.: Petr., Ap., v obl. clostrum: Sen. ph.; v pl.: Val. Max., Petr. idr., claves cum clostris Ca., claustra portarum L., V., O., ianuae Cat., claustra revellere Ci., laxare V., relaxare O., rumpere claustra manu V., cl. pandere Cat., reserare Sil., sub signo claustrisque rei publ. positum vectigal Ci. pod ključ in zaklep, claustra aerarii T., aliquem intra claustra tenere H. pod ključem; pren. zagrada, zavore, vezi, okovi, ovire: Val. Max., Vell., cum vero ego claustra ista nobilitatis refregissem Ci., animus vitai claustra coërcens Lucr., animusque... amat spatiis obstantia rumpere claustra H., servitutis humanae claustra perrumpere Sen. ph., refractis pudoris et reverentiae claustris Plin. iun., custodi claustra oris tui Vulg.

2. kako zapiralo
a) zapornica, zavorna veriga, jez: eo minoris momenti ea claustra esse L., Lucrino addita claustra V., (portui) claustrum obicere Cu. zavorno verigo spredaj razpeti, claustra portūs Cu. zaprt vhod.
b) pokrov, loputa ali zaklop(nica) nad kako odprtino: quasi claustra quaedam mobilia Gell.
c) sklepni žebelj na kakem vojnem stroju: claustrum reserat malleo forti perculsum Amm.
č) voj. obkop, obkop in nasip: suis claustris impeditos turbant T., claustra contrahere T. oklepajočo obkopno črto.

3. zapirajoči predmet, poseb. kraj
a) ograda, obor, kletka, zlasti velika železna (za zveri), zapor: diu claustris retentae ferae L., raro unus aut alter de multis milibus claustra patitur Col. ostane dolgo (dalj časa) živ v kletki (zaporu), domitae fractaeque claustris ferae Plin. iun., leo... in claustra reverti solitus Stat.; pren.: venti circum claustra fremmunt V. okrog zapora v pečinah, okrog oklepajočih pečin, enotuerunt quidam tui versus et invito te claustra sua refregerunt Plin. iun. so prišli (iz svojega zapora) med svet.
b) vrata, zid, stena: intra unum claustrum reservari Eutr.; v pl.: Thebarum claustra Stat., ferrea cl. Mart. vratnice, cl. Daedalea (= labirint) Sen. tr., cl. undae Sil. zapirajoča voda.
c) tesen klanec, ozek prelaz, ozek prehod ali dohod: claustra montium T., claustra maris Sil. ozek dohod k morju, augusti claustra Pelori V. (o sicilski morski ožini).
č) voj. vse, kar brani ali preprečuje dohod do kakega kraja α) pregraja, branišče, (vojaški) tabor, zaklon, „ključ“ do česa: ripa Tanais claustrum... perdomitorum Cu., tunc claustrum pelagi cepit, Pharon Lucan.; v pl.: claustra loci, locorum Ci., Aegypti L., Corinthus, cl. Peloponnesi Vell., in Alpes, id est claustra Italiae Fl., coloniae velut claustra ad cohibendos Galliae tumultus oppositae L., Aegyptus, cl. annonae T. ključ dovoza. β) obmejna trdnjava: Elephantine, claustra olim Rom. imperii T.

commūnis (st.lat. commoinis) -e (cum in mūnia; prim. lat. mūnus, st.lat. moenos menjalna storitev, mūnia povratna opravila, immūnis prost storitev, mūniceps, mūnicipium, st.lat. moinicipiis: lacijska municipia = mesta s samoupravo so imela do Rima enake dolžnosti [mūnia] kakor cives Romani; prim. še sl. mena, menjati, nem. gemein, Meineid; sem spada še lat. mūtāre, mūtuus, torej je commūnis „zavezan k povratnemu opravilu, z isto dolžnostjo“), od tod:

1. skupen, obči, občen, splošen, navaden, vsakdanji: id non proprium senectutis est vitium, sed commune, valetudinis Ci., non solum id, quod commune est, sed etiam id, quod istius praecipuum est Ci., homo vitae communis ignarus Ci. ki ne zna občevati s svetom, ki ne zna živeti med ljudmi, vitae consuetudo c. ali vita hominum consuetudoque c. Ci., c. sensus Ci. preprost ljudski razum, c. classis Graeciae N. združeno ladjevje, c. ius gentium N., locus c. (evfem.) Pl. podzemlje, pekel, locus c. Sen. rh. hotnišnica, loca communia Ci. javni trgi, javni prostori, toda loci communes Ci., Q. obča mesta = vsakdanji izreki, znane resnice, krilatice, c. mimi Ci. običajne, ki se večkrat vidijo, populus, deus V., di c. V., c. superi Val. Fl., condicio c. H., paucis ostendi gemis et communia laudas H. javnost, c. aurae O., curae c. T., c. commoda Plin. iun., communi monetā Iuv. z navadnim kovnim pečatnikom. Adv. commūniter (naspr. separatim, proprie)
a) skupaj: N., C., Suet., c. pisunt Ca., c. pascere Varr., c. quaerere aliquid Ci., H., ut rebus c. gestis paene simul cum patre triumpharet Ci., tres populi c. bellum parant L.
b) vobče, splošno, vprek: quae c. locutus sum Ci. Adj. v zvezi z dat.: Ter., O., mors omni aetati est communis Ci., commune vitium magnis parvisque civitatibus S.; z inter: multa sunt civibus inter se communia Ci.; s cum: quocum fuit domus et militia communis Ci., alterum nobis cum diis, alterum cum bestiis commune est S., illa communia imperatoribus cum militibus N., omnia ei cum amicis fuisse communia N.; pogosto aliquid cum aliquo commune habere: Sen. rh., Sen. ph., Q., Ap.; z gen.: hostes communes omnium Ci., amicorum esse communia omnia ali communia esse amicorum inter se omnia Ci.; occ.
a) ret. exordium c. Ci., Corn., Q. tudi za nasprotno stranko ugoden.
b) gram. verbum c. glagol na -or z aktivnim in pasivnim pomenom: Gell., Prisc., syllaba c. (= anceps) Don. dvojnotrajen, genus c. Char. skupni (= moški in ženski) spol.

2. (o osebah) pristopen, dostopen, prijazen, priljuden, vljuden: Plin. iun., (amicus) simplex et communis et consentiens Ci., sic se gerebat, ut communis infimis, par principibus videretur N., quis Laelio communior? Ci., et super cenam et semper alias communissimus Suet., Cyrum minorem … communem erga Lysandrum atque humanum fuisse Ci., communis nimis circa omnes Eutr.; occ. demokratičen (kdor misli, da so vsi državljani enaki): Ci. ep. (IV, 9, 2). — Od tod subst. commūne -is, n

1. skupna last, državna lastnina: Icti., de communi, quidquid poterat, ad se in privatam domum sevocabat Ci., quod ius statues communi dividundo Ci. ep., nescio quid in commune contulit Ci. v zadružno blagajno, ut communibus pro communibus utatur, privatis ut suis Ci., privatus illis census erat brevis, commune magnum H., modo ne communia solus occupet O.

2. occ. občinstvo, občina, srenja, država: a communi Cretensium legati ad Pompeium venerunt Ci., commune Milyadum vexare Ci., c. gentis Pelasgae O. skupna moč. Od tod pogosto adv. in commūne
a) za vse, za javne namene, v občo korist: in c. metuere Pl., in c. consulere Ter., Cu., T. ali consultare Mel., Plin. iun. ali deliberare Suet., in c. conferre Ci. ali congerere T., in c. disserere T., in c. laborare, prodesse Q.
b) vobče, sploh, splošno, počez, vsevprek: Plin., Q., in publicum et in c. laudare T., haec in c. de Germanorum origine T., in c. alacres properabant T.
c) skupno: honores in c. vocare L. vsem (= patricijem in plebejcem) omogočiti; tako tudi: libertatem in communi ponere T.; occ. na spolovino (kot vzklik): Sen. ph., eia in commune, quidquid est lucri! Ph.