Franja

mitološk|i [ó] (-a, -o) mythologisch, (bajesloven) sagenhaft; Sagen- (lik die Sagengestalt, svet die Sagenwelt), Fabel- (žival das Fabeltier, bitje das Fabelwesen, das Fabelgeschöpf)

morska deklica stalna zveza
(pravljično bitje) ▸ hableány, sellő

mythique [mitik] adjectif bajesloven, mitičen

héros masculin, être masculin mythique bajesloven junak, bajeslovno bitje

nadčlovešk|i [é] (-a, -o) übermenschlich
nadčloveško bitje das Überwesen
nadčloveški napori übermenschliche Anstrengungen

nadčloveški pridevnik
1. (o velikem naporu) ▸ emberfeletti, emberfölöttiV boju z zemeljskim plazom so bili potrebni nadčloveški napori. ▸ A földcsuszamlással szembeni harcban emberfeletti erőfeszítéseket kell tenni.Pri svojem ustvarjanju je vztrajala z nadčloveško disciplino, bila je neomajna in predana, edinstvena kot slikarka. ▸ Alkotómunkájában emberfeletti fegyelmet tanúsított, megingathatatlan volt és odaadó, festőként pedig egyedi.

2. (nadnaraven; nezemeljski) ▸ emberfelettiGrešiti je človeško, angeli kot nadčloveška bitja pa torej naj ne bi bili sposobni grešiti. ▸ Vétkezni emberi dolog, és az angyaloknak mint emberfeletti lényeknek nem szabadna vétkezniük.Zlahka se zavejo, da jih obdaja nevidna, nadčloveška sila, in zato razvijejo svoj lastni verski sistem, da se z njo povežejo. ▸ Könnyen tudatosul bennük, hogy egy láthatatlan, emberfeletti erő veszi őket körül, és ezért kialakítják saját hitrendszerüket, hogy kapcsolatba lépjenek vele.Od zdravnikov nihče ne pričakuje čudežev, vsevednosti ali kakšnih drugih nadčloveških sposobnosti. ▸ Senki sem várja el az orvosoktól, hogy csodatévők, mindentudók legyenek, vagy más emberfeletti képességgel rendelkezzenek.

nebogljen pridevnik
1. (o nemoči) ▸ gyámoltalan, magatehetetlen, tehetetlenČe ljubite svobodo in samostojnost, ne igrajte nebogljenega bitja, ki išče oporo. ▸ Ha szereti a szabadságot és az önállóságot, ne játssza meg a gyámoltalan, támaszt kereső lényt.Od zdravega šestmesečnega dojenčka mi je ostalo le nebogljeno telo sina, ki usiha pri 15 letih. ▸ Az egészséges hat hónapos csecsemőből csak a fiam magatehetetlen teste maradt, aki 15 éves korában elsorvad.Mati skrbi za nebogljenega mladička, ki ostane v brlogu do starosti treh mesecev. ▸ Az anya gondoskodik a gyámoltalan kölyökről, amely három hónapos koráig marad a barlangban.

2. (o slabi kakovosti) ▸ gyámoltalan, ügyefogyott, bárgyúPolitične floskule o nacionalnem interesu so samo nebogljena obramba duševno zmedenih ljudi, ki delujejo v oblastnih strukturah. ▸ A nemzeti érdekről szóló politikai közhelyek csak a hatalmi struktúrákban dolgozó, mentálisan zavart emberek bárgyú védekezése.Takoj je spregledala najin nebogljeni poskus in po premoru veselo nadaljevala z mučenjem. ▸ Azonnal figyelmen kívül hagyta gyámoltalan próbálkozásunkat, és egy kis szünet után vidáman folytatta a kínzást.
Toliko bolj nebogljen je bil njihov napad, ki je proti turškim gostom zmogel le 57 točk. ▸ Támadásban még ügyefogyottabbak voltak, mindössze 57 pontot tudtak szerezni a török vendégek ellen.
Majhna lučka pod pepelnikom je tako nebogljena, da je tam verjetno samo zato, ker si oblikovalci niso izmislili kaj bolj koristnega. ▸ A hamutartó feletti kis lámpácska annyira bárgyú, hogy valószínűleg csak azért van ott, mert a tervezők semmi hasznosabbat nem tudtak kitalálni.

neresníčen (-čna -o) adj. non vero, falso; fantastico; fantomatico:
neresnična povest cantafavola
hipogrif je neresnično bitje l'ippogrifo è un essere fantastico

nimfa samostalnik
1. (mitološko bitje) ▸ nimfaKalipso je bila morska nimfa, ki se je zaljubila v Odiseja in ga pri sebi obdržala celih sedem let. ▸ Kalüpszó egy tengeri nimfa volt, aki beleszeretett Odüsszeuszba, és teljes hét évig magánál tartotta.

2. (ptica) ▸ nimfapapagájPapige nimfe so zelo prijetne, nezahtevne in lepe sobne ptice. ▸ A nimfapapagájok nagyon kellemes, igénytelen és szép szobamadarak.

3. biologija (razvojna stopnja živali) ▸ nimfaNa dnu rek in jezer živijo številne nimfe ter različni vodni insekti, ki postanejo aktivni, ko pade noč. ▸ A folyók és a tavak fenekén számos nimfa és különböző vízi rovar él, amelyek éjszaka válnak aktívvá.
Nimfe škržatov na jugu ZDA preživijo 13 let pod zemljo. ▸ A kabócák nimfái az USA déli részén 13 évet túlélnek a föld alatt.

4. (privlačna ženska) ▸ nimfa
Čez nekaj dni boste radožive nimfe, pevke, plesalke in igralke z neverjetno energijo spoznali tudi vi. ▸ Néhány nap múlva ti is életvidám nimfák, énekesnők, táncosnők és hihetetlen energiával rendelkező színésznők lesztek.
V Bitoli bodo nagradili Claudio Cardinale, italijansko nimfo s filmskih platen. ▸ Bitolában díjazzák Claudia Cardinalét, a filmvászonról ismert olasz nimfát.

5. ribištvo (vaba na trnku) ▸ nimfa
Prijemi velikih rib so pogosti, lovimo pa jih lahko s suho muho, potezanko ali z nimfo. ▸ A nagy halak kapása gyakori, száraz léggyel, csalihallal vagy nimfával fogjuk ki őket.

nōmen -inis, n (indoev. *HnóHmn̥-, gen. *Hn̥Hméns-; prim. skr. nāman- ime = gr. ὄνομα = sl. ime = hr. ȉme = got. namo = stvnem. namo = nem. Name, ang. name, lat. āgnōmen, cōgnōmen, nōminō, gr. ὄνομάζω imenujem, sl. imenujem)

I.

1. ime, poimenovanje, naziv: durius nomen Ci., n. fictum O., obscurum Lucan., amicum Val. Fl., gentile Stat., aliquem nomine clamare, vocare V. ali increpare L. po imenu, z imenom, imenoma, nomen invenire, reperire, trahere ab re Ci. ali nomen capere ex re C. ali nomen accipere ab re Ci., C. ali nomen habere ex re O. ime dobiti (imeti) od česa, imenovati se po čem, verbi vim ex ipso nomine repetere Ci. iz etimologije izpeljevati, nomen demittere V. ime izpeljevati, alicui nomen imponere Ci., Lucr., L., Iust. ali ponere V., H. ali indere Pl., S., L. dati (nadeti, vzdeti, določiti) komu ime, prim.: cui parentes Ascanium dixere nomen L., L. Tarquinium edidere nomen L., nomen civitati Athenas dedit Mel., arborem quam ille suum nomen catachannam nominabat Fr., nomen calamitatis ponitur in casu Ci. beseda „calamitas“ se uporablja; quid ais? quid nomen tibist (= tibi est)? Pl. kako ti je ime?, kako se imenuješ?, nomen mulieris cedo quid sit? Ter., ei morbo nomen est avaritia Ci. tej bolezni je ime lakomnost, ta bolezen se imenuje lakomnost, tej bolezni pravimo lakomnost, Troia et huic loco nomen est L., Gordium nomen est urbi Cu., lahko tudi: est via: lactea nomen habet O. imenuje se mlečna (= Rimska); po atrakciji stoji ime v dat.: Clausus, cui postea Claudio fuit nomen L., pago inde Troiano nomen est L., „mihi nomen est Iulius“ et „mihi nomen est Iulio“ Gell., tako tudi: cui Egerio inditum nomen L.; neklas. stoji ime v gen.: nomen Mercurii est mihi Pl. Adv. se uporablja abl. nomine = po imenu: alicui nomine notum esse Q. Ci., accurrit quidam notus mihi nomine tantum H.; nomine po imenu = z imenom (ime in odvisna beseda stojita v istem sklonu): Plin., Suet., Iust., erat in procuratione regni … eunuchus nomine Pothinus C., habebat autem in matrimonio sororem germanam suam nomine Elpinicen N., praetorem eorum nomine Milionium dixisse ferunt L., fratrem, Carthasim nomine, cum magna equitum manu misit ad diruendam eam (sc. urbem) Cu., a quodam nomine Adduo (abl.) vulneratus Vell., Rhodanus paludi sese ingurgitat nomine Lemanno Amm. Posebna rekla:
a) poseb. kot voj. t. t. nomen (nomina) dare Ci., L. ali nomen edere, profiteri L. oglasiti (oglašati) se, javiti (javljati) se, priglasiti (priglašati) se za kaj, poseb. za vojaško službo, (pren.: in his poëta nomen profitetur suum Ter. k tem se prišteva pesnik), nomen accipere L. sprejeti ime (tistega, ki se je oglasil) = vpisati, zapisati, ad nomina non respondere L. ne oglasiti se (pri branju imen), ne odzvati se pozivu (za voj. službo).
b) kot jur. t. t.: nomen (alicuius) deferre (de re) Ci. (sodno) tožiti, s tožbo prijeti koga zastran (zaradi, glede) česa, tudi: alicui deferre nomen alicuius rei Ci. tožiti pri kom zaradi česa, recipere nomen (de re) Ci. sprejeti tožbo (o čem, glede česa). Nomen occ.
a) ime = naslov, naziv: erat regia dignitate, quamquam carebat nomine N. čeprav ni imel kraljevskega naslova, naslova „kralj“, vos me imperatoris nomine appellavistis C. z nazivom „imperator“, erant autem litterae sine nomine Ci. brez naslova (ali podpisa).
b) kot gram. t. t. ime: Q. idr. slovničarji.

2. rodbinsko (družinsko), rodovno, osebno ime. Izmed treh imen vsakega svobodnega Rimljana pomeni srednje (nomen) rod (gens), zadnje (cognomen) rodbino (familia), prvo (praenomen) pa posameznika. C. Claudius Nero je Gaj iz rodbine Neronov, ki pripadajo Klavdijevemu rodu. Če je kdo po posinovljenju prestopil v drug rod (gl. spodaj pod 3. meton.), je privzel ime posvojitelja, privzel pa je tudi pridevek (agnomen), ki je spominjal na njegov izvor. Cesarju Avgustu je bilo ime C. Octavius Thurinus Gaj Oktavij Turin, kot Cezarjev posinovljenec pa se je imenoval C. Iulius Caesar Octavianus Gaj Julij Cezar Oktavijan. Včasih je nomen = cognomen ali praenomen: Ci. idr.

3. meton. pleme, rod, narod, ljudstvo, oseba (človek, bitje, posameznik): Fabium nomen L. Fabijev rod = Fabijci, Crispum equestri ortum loco C. Sallustius, rerum Romanarum florentissimus auctor, sororis nepotem in nomen adscivit T. je sprejel v svoj rod, je posinovil; tako tudi: adsciturus in nomen Neronem Suet., Gaium Octavium etiam in familiam nomenque adoptavit Suet.; vestrum (sc. Romanum) nomen intueri L. vaš narod = vas, nomen Romanum Ci., N. idr. kar se imenuje rimsko, rimska moč, rimska (nad)oblast, rimstvo, Rimljani, Gallorum gentem infestissumum nomini Romano ad bellum arcessunt S., fraternum nomen populi Romani C. ime „bratje rimskega naroda“, n. Nerviorum C., n. Caeninum, Latinum, Volscum L., omne nomen Aetalorum L., Silvius, Albanum nomen V. človek iz Albe = Albanec, nomina fortissima O. največji junaki, najpogumnejši možje, nomina tanta O. toliki možje, quae maxima surgunt nomina Val. Fl. največji možje, popularia nomina, Drusos Lucan., Aeolium nomen (= Aeolus) Sil., cinis de tanto nomine restat Sil., nec … tuus premeret tot nomina gurges Sil. toliko mož, ut … eum … interficeret metuque invisi nominis (= invisi hominis) populum Romanum liberaret Iust., a crudele genus nec fidum femina nomen! Tib. bitje, imenovano „ženska“, Ledae n. (= Leda) Sil.; tudi za opisovanje stvari: felix nomen agelli (= felix agellus) Ca., n. Hiberi (= Hilberus) Sil., ingens n. doctrinarum (= ingens doctrina) Amm. Od tod meo, tuo, suo nomine kar se mene (tebe, njega) tiče, z moje (tvoje, njegove) strani, kar zadeva mene (tebe, njega): Ci., Suet., nomine Catilinae S. s Katilinove strani; suo nomine pa tudi = sam zase, sam (od sebe), samostojno: Dumnorigem odisse etiam suo nomine Caesarem et Romanos C., suo nomine atque arbitrio bellum gerere C. samostojno in samovoljno, neminem neque suo nomine neque subscribens accusavit N. niti kot glavni tožnik niti kot sotožnik, bellum suo nomine indicere Ci. sam, v svojem imenu, na svojo roko.

4. ime = slovito, znano, slavno, sloveče, dobro ime, dober glas, slava, sloves, ugled, veljava, čast: Cu., Vell., T., Suet., Iust., Amm., Cl., huius magnum nomen Ci., n. celebratum, clarum, fractum Ci., nobile N., praeclarum Lucr., nomen habere Ci., et nos nomenque decusque gessimus V., multi Lydia nominis H. slovita, bellum magni nominis L. znana, tu quoque … nomen ab aeterna posteritate feres O.; sine nomine brezimen, neslaven, neznan, nizek, preprost: Sil., H., incensus et ipse perfurit ac multam in medio sine nomine plebem V., sine nomine letum V. neslavna, his et mille aliis postquam sine nomine rebus propositum instruxit mortali barbara maius O.; nec (sc. tellus) pomis sua nomina servat V. in (zemlja) ne ohranja sadja in s tem dobrega imena = in sadje se v taki (zemlji) izrodi, perdere nomen … Hesperium Lucan., rex tanti nominis Cu. tako slaven, magna nomina Plin. iun. ljudje slovečega imena; nomen glas v slabem pomenu: famosi nominis latro Amm. na slabem glasu, zloglasen, razvpit. —

II.

1. (zgolj) ime (naspr. stvar sama), prazno ime, videz: n. legionum Ci., duo reges nomine magis quam imperio N., sunt nomina ducum L. prazna imena, sence, nomen (pomenljivo ime) amicitia, nomen inane (prazno ime, videz) fides O.

2. prazno ime = izmišljen vzrok, (prazen) izgovor, pretveza, podoba, zunanji videz; nav. abl. nomine z gen., pogosto = na videz zaradi: nomine sceleris damnari Ci., legis agrariae simulatione et nomine Ci., otii nomine N. pod pretvezo miru, certare honestis nominibus S. pod častnimi izgovori.

3. resničen, dejanski vzrok, razlog, povod: honesto nomine Ci., alio nomine aut alia de causa Ci., a tuis obtrectatoribus nomen inductum fictae religionis Ci. ep.; abl. nomine z gen., kakim pron. ali drugim atrib., pogosto = zaradi, kot, za (z acc.): suspectus est nomine neglegentiae Ci., meo, tuo, suo nomine zaradi mene itd.: supplicatio diis immortalibus meo nomine decreta est Ci. zaradi mene, patres pavor ingens cepit publico nomine L. = rei publicae nomine Plin. iun. zaradi države, quocumque nomine lectum Massicum H. v kateri koli namen, s kakršnim koli namenom, eo nomine Ci., C. idr. zato, decretae eo nomine supplicationes T., quo nomine Vell., Q. zaradi česar, illo nomine Sen. ph., nullo nomine Sen. ph. v nobenem oziru, nullo nomine non Vell. v vsakem oziru, na vsak način, nomine obsidum, nomine praedae C. kot talci, kot plen, za talce, za plen; uno nomine hkrati, naenkrat, skupaj: accusati sunt uno nomine consulares Ci., iudicia plurimarum controversiarum sublata uno nomine omnia Ci., uno nomine HS CCL milia iussu praetoris data esse Ci. v eni postavki, z eno postavko. —

III.

1. dolžnikovo ime (v zadolžni knjigi), dolžnik, plačnik: bonum nomen Ci. ep. dober dolžnik = dober, zanesljiv plačnik, lenta nomina, non mala Sen. ph. počasni, ne slabi plačniki, vel optima nomina non appellando (če jih ne terjaš) fiunt mala Alphius ap. Col., tituli debitorum nomina dicuntur Asc.

2. meton. zadolžnica, dolgovna postavka, dolg, postavka: ut non concurrerent nomina Ci. ep. obojestranska plačila, pecunia est mihi in nomine Ci. ep. denar imam na dolgu, denar dolgujem, certis nominibus grandem pecuniam debuit Ci. dolgoval je veliko vsoto ob trdnem zagotovilu, aes alienum meis nominibus S. dolg, pod katerim je moje ime = moj dolg, aes alienum alienis nominibus S. dolg, pod katerim je tuje ime = tuj dolg, nomina recta H. imena dobre veljave (prim. zgoraj bonum nomen), zanesljivi, dobri plačniki ali pa = prav vpisane postavke dolga, nomina tironum sectari H. zadolžnice mladcev, nomen facere Ci., Sen. ph., Dig. ali in tabulas nomen referre Ci. dolgovno postavko (dolgovne postavke) vpisati v glavno knjigo (vknjižiti, zabeležiti), nomen solvere, dissolvere Ci. ali persolvere S. dolg (po)plačati, nomina exsolvere, expedire Ci. dolg(ove) vrniti, poravnati, razdolžiti se, nomina exigere Ci. dolg(ove) terjati, izterja(va)ti, nomen locare Ph. dolg dati vpisati = izposoditi si denar, vzeti kredit, nomina arcaria S. (gl. arcārius), nomina transcripticia S. prenesene dolgovne postavke (če da kdo prepisati dolg na svoje ime).

ognjenik samostalnik
1. (gora, iz katere prodira lava) ▸ tűzhányó, vulkánIzbruh ognjenika na vzhodu Konga je pognal na tisoče ljudi v beg. ▸ A kelet-kongói tűzhányó kitörése több ezer embert kényszerített menekülésre.
Povezane iztočnice: podmorski ognjenik, podvodni ognjenik, ščitasti ognjenik

2. (o gorečnosti, silovitosti) ▸ tűzhányóČe med vama še vedno tli vsaj nekaj iskric ljubezni, se bodo v tem času razvnele v pravi ognjenik strasti. ▸ Ha még mindig pislákolnak közöttetek a szerelem parazsai, azok a szenvedélyek valóságos tűzhányójaként izzanak fel.
Njena narava izraža nežno bitje z dobrim okusom, a odločnim nastopom, iz njene igralske narave pa vrejo nemirni ognjeniki. ▸ A természete jó ízlésről, gyengédségről, ám magabiztos kiállású lényről árulkodik, színészi játéka pedig egy nyughatatlan tűzhányó kitöréseit mutatja.

paloma ženski spol golobica, golob; visok ovratnik pri srajci; pocestnica

paloma silvestre, paloma brava divji golob
paloma buchona golšasti golob
paloma doméstica, paloma mansa domači golob
paloma mensajera golob pismonoša
paloma sin hiel neškodljivo bitje, »golobček«
paloma torcaz golob grivar
de águila no nace paloma orli ne izležejo golobov

pīcus -ī, m (prim. skr. pika-ḥ h indijska kukavica, stvnem. speht = nem. Specht, lat. pīca)

1. žolna, detel: O., Plin. — Kot nom. propr. Pīcus -ī, m (Πῖκος) Píkus, latinski bog, Saturnov sin, Latinov ded, ki ga je Kirka spremenila v detla, ker je ni maral: V., O.

2. krilati lev, neko bajeslovno krilato bitje: Pl.

pljuča samostalnik
1. (organ) ▸ tüdőPri napadu astme se vnete dihalne cevke v pljučih zožijo. ▸ Asztmás roham esetén a tüdő gyulladt légcsövei beszűkülnek.
Tuberkuloza lahko postane kronična bolezen in povzroči obsežno brazgotinjenje v zgornjih predelih pljuč. ▸ A tuberkulózis krónikus betegséggé válhat és kiterjedt hegesedést okozhat a tüdő felső lebenyében.
Povezane iztočnice: rak na pljučih, rak pljuč

2. (jed) ▸ tüdő Pljuča skuhamo v slanem kropu z jušno zelenjavo. ▸ A tüdőt leveszöldséges, sós vízben megfőzzük.
Ohlajena pljuča narežemo na tanke rezance. ▸ A kihűlt tüdőt vékony szeletekre vágjuk.

3. (o viru kisika) ▸ tüdőNe gre le za obrezovanje živih mej za komisijo, ampak urejanje stalnih zelenih pljuč našega mesta. ▸ A bizottság szerint nem csak a sövények visszavágásáról van szó, hanem városunk állandó zöld tüdejének a rendbetételéről.Tudi pljuča našega planeta se dramatično krčijo. ▸ A bolygónk tüdeje is drámai mértékben zsugorodik.
Z nekontroliranim izsekavanjem tropskih gozdov uničujete pljuča našega planeta. ▸ A trópusi erdők ellenőrizetlen irtásával a bolygónk tüdejét teszik tönkre.Deževni gozdovi veljajo poleg tega za Zemljina pljuča, saj imajo pomembno vlogo pri urejanju podnebnih razmer. ▸ Az esőerdőket a Föld tüdejének is tekintik, mivel fontos szerepet játszanak az éghajlat szabályozásában.

4. neformalno (o oprsju) ▸ kebel
Moj pogled pa se je ustavil na mimoidoči rdečelaski s prevelikimi pljuči. ▸ A tekintetem megakadt a mellettem elhaladó, túl nagy keblű, vöröshajú nőn.
Znana podjetnica svojim poslovnim partnerjem rada razkazuje svoja velika pljuča. ▸ Az ismert üzletasszony szívesen mutogatja nagy kebleit az üzleti partnereinek.
Kdo je najnovejša pevka s silikonskimi pljuči? ▸ Ki a legújabb szilikonkeblű énekesnő?

5. (bistveni del) ▸ tüdő, szárny, lebeny
Pes je bitje, ki predstavlja pljuča individualnosti naše kmetije. ▸ A kutya az a lény, amely parasztgazdaságunk egyedi mivoltát tükrözi.
Glede na konjenico in velikost pljuč motorja pa je ustrezno velika tudi poraba goriva. ▸ A lóerőnek és a motor tüdőméretének megfelelő az üzemanyagfogyasztás is.
Na drugi strani pljuč državnega zbora so se poleg opozicijskih poslancev znašli poslanci ljudske stranke. ▸ Az Országgyűlés másik szárnyán a néppárti képviselők az ellenzékiek mellett találták magukat.

pôdel (-dla -o) adj. vile, ignobile, basso, infame, malvagio, abietto, nefando, scellerato, sciagurato; nero:
podla duša anima nera
podlo bitje verme
podlo dejanje nefandezza, porcata, vigliaccata

poucet [pusɛ] masculin

le petit Poucet palček (pravljično bitje)

pravljičn|i (-a, -o) Märchen- (lik die Märchengestalt, motiv das Märchenmotiv, svet die Märchenwelt, figura die Märchenfigur, vila die Märchenfee), Fabel- (žival das Fabeltier, cena figurativno der Fabelpreis, bitje das Fabelwesen, das Fabelgeschöpf)
pravljična dežela das Fabelland, Märchenland, das Zauberreich, das Wunderland

prikázenski (-a -o) adj. di, da fantasma, spettrale:
prikazensko bitje fantasma
prikazenska grozljivost un orrore spettrale

pritlikavec samostalnik
1. lahko izraža negativen odnos (oseba s telesno okvaro) ▸ törpe, törpenövésű [ember]V družini je najstarejši med petimi otroki in edini pritlikavec. ▸ A családban az öt gyermek közül ő a legidősebb és az egyetlen törpenövésű.

2. (kar je majhno ali nepomembno) ▸ törpe, töpörtyű
O Evropski uniji lahko trdimo, kar smo v preteklosti govorili o Nemčiji: je ekonomski velikan in politični pritlikavec. ▸ Az Európai Unióról ugyanazt állíthatjuk, mint a múltban Németországról: hogy gazdasági óriás és politikai törpe.

3. (o zvezdah) ▸ törpecsillag
Rdeči pritlikavec je hladnejši kot Sonce, planetova orbita pa je manjša od Zemljine. ▸ A vörös törpecsillag hidegebb a Napnál, a bolygó pályája pedig szűkebb a Földénél.

4. (pravljično bitje; škrat) ▸ manó, törpe
V prvi različici pa se Krpan po odhodu z Dunaja sreča s kraljem pritlikavcev, ki mu pomaga rešiti kraljestvo. ▸ Az első változatban, miután elhagyta Bécset, Krpan találkozik a törpekirállyal, aki segít neki megmenteni a királyságot.
Spomnil se je svojih prijateljev, gozdnih pritlikavcev, in je odšel k njim, da bi mu pomagali. ▸ Eszébe jutottak a barátai, az erdei manók, és elment hozzájuk segítségért.

5. (o majhni rasti, pasmi) ▸ törpe
Za pritlikavce nasploh velja, da so izredno učljivi in pametni psi. ▸ A törpekutyákra általánosan érvényes, hogy kivételesen tanulékonyak és okosak.

pulsus -ūs, m (pellere)

1. udarjanje: remorum Ci. (za)vesljaji, veslanje, equorum V. topòt, topotánje, cepèt, cepetánje, pekèt, peketánje, pedum Sen. ph. topot (bikov), pa tudi človeške stopinje: V., cymbalorum et tympanorum L. udarjanje (brenkanje) na … , lyrae O. ubiranje lire, brenkanje na liro, armorum T., alarum T. udar, nalet, naval, naskok, napad, terrae Amm. potres, zemljetres, venti Cass. buh, sunek, nalet; occ.: pulsus arteriarum Plin. ali venarum T., Q., Plin., Val. Max., Cels.; tudi samo pulsus Cael. bitje, utrip(anje žil), pulz.

2. metaf. vtis, nagib, pobuda, spodbuda, vpliv, dražljaj: externus pulsus animos commovet Ci., pulsu imaginum Ci., animus quatitur et afficitur motibus pulsibusque Gell.

racional razumski; racionalen

(ser) racional razumsko bitje