Franja

in-īquus 3, adv. -ē (in [priv.], aequus)

1. neraven, neenak, strm, nagnjen, položen: puppis dorso pendet iniquo V. strani, loco iniquo subeundum erat ad hostes L. po strmini, subire iniquo ascensu L., mons iniquus O., locus iniquior C., litus i. H., spatia i. Col.

2. metaf.
a) neprimeren, neugoden, nepripraven, kvaren, nevaren: Ter., Q., Aur., iniquissimo nostris loco proelium commiserunt C., palus gnara vincentibus, iniqua nesciis T., iniqua ad transitum loca Ci., pugnā congressus iniqua V. (pešci zoper konjenike), tributum iniquo tempore imperatum L., iniqua (iniquissima) sors V., L. neenako odmerjena usoda, homo Siculus et reus, hoc est et iure iniquo et tempore adverso Ci., angustior iniquiorque defensio Ci. tako rekoč na neugodnih tleh, inique illum cum eo comparo Ci. neprimerno, caelum iniquum ad maturanda semina Mel., vina iniqua capiti Plin.
b) (o duhu) nemiren, neravnodušen, nehladnokrven, ne(je)voljen, nerad (prim.: aequa mens ravnodušje, ravnodušnost): iniquae mentis asellus H. trmast, frequentia te nunc animo iniquissimo intuetur Ci. z največjo nevoljo, haud iniquo animo Cu. ravnodušno, nostris vitiis iniquus H. ogorčen zaradi … , aliquid animo iniquo ferre Ci., O., Q. ali pati Ter., L. nevoljen biti nad čim, hudovati se nad čim, ne biti komu kaj prav, animo iniquissimo mori Ci. zelo nerad, utrum aequo an iniquo animo mortem subieris, iam nihil refert Lact.
c) (o osebah) nenaklonjen, sovražen, zloben, nasprotujoč, nasproten, protiven: nemo huic tam iniquus praeter parentem fuit Ci., i. in aliquem Ter., quis erit tam iniquus, qui reprehendat? Ci., illius iniquissimi hominis arbitrium Ci., caelestes iniqui O. nemilostni, omnibus iniqui homines Ci., oblectamentis principis i. T.; subst. inīquus -ī, m sovražnik, nasprotnik: Ter., in quo aequi (dobrotniki) sperasse Postumum dicunt, pecasse iniqui (nasprotniki) Ci., potestis iniquos aequis anteferre? Ci. sovražnika prijatelju, iniquorum invidia Ci., rationem officii iniquissimis (najhujšim sovražnikom) persolvere Ci., nonnulli nostri iniqui Ci., iniqui mei Ci., aequi atque iniqui, aequi iniquique L.; enalaga: oculi O. zavidne, vultus O., iniquissimis verbis conflictare, animo iniquissimo infestissimoque aliquem intueri Ci.; pren. sovražen, zaviden: Parcae, fata V., venti Sil., sidus gentibus Lucan., sors V.
č) nepravičen, krivičen: Q., Val. Fl., Suet., homines iniqui a suis civibus damnati Ci., inique pacisci Ci., iniqua causa Ter., iniquā condicione reus causam dicit Ci., iniqui iudices Ci., aliquem iniquo iudicio opprimere Ci., i. lex H., iniquissimae leges Ci., pactiones Ci., quid iniquius dici potest? Ci.; subst. n. pl.: per aequa per iniqua L. pravična in krivična priznanja; occ. in pesn. neprimeren = α) prevelik (prehud, premočen) ali premajhen: iniquo pondere rastri V., plaga solis iniqui V. prevelika sončna vročina, vroči pas, sol Sil., passus Val. Fl., pretium, pondus Icti., modus, mensae Iuv., pugna V., certamen S., merum Val. Fl., hemina Pers. β) protisloven, nasproten: hoc paene iniquum est comico choragio Pl. nasprotuje.

innocent, e [-sɑ̃, t] adjectif nedolžen, nekriv, naiven, preprost; bebast, bedast; neškodljiv; masculin nedolžnež, naivnež, bebec, idiot, bedak

jeux masculin pluriel innocents družabne igrice
remède masculin innocent neškodljivo zdravilo
la fête des Saints Innocents (religion) praznik nedolžnih otrok (28. dec.)
condamner un innocent obsoditi nedolžnega človeka
être innocent du crime ne biti kriv zločina
tu es bien innocent de le croire zelo si naiven, če to verjameš
faire l'innocent delati se nedolžnega, naivnega, neumnega, nevednega
plaider innocent (juridique) zatrjevati svojo nedolžnost

inquire [inkwáiə]

1. prehodni glagol
poizvedovati, preiskovati (into)
vprašati, povpraševati

2. neprehodni glagol
poizvedovati (of s.o. pri kom)
raziskovati, izpraševati, pozanimati se (after, for za, about, concerning o)

much inquired after (ali for) po čemer se zelo povprašuje
inquire within povprašajte v hiši
to inquire into raziskovati, (temeljito) sprašati, izpraševati

insolvenca samostalnik
ekonomija (plačilna nesposobnost) ▸ fizetésképtelenségBil je namreč prepričan, da je vse te preproge kupil zelo poceni, med razprodajo zaradi insolvence podjetja. ▸ Meg volt győződve arról, hogy ezeket a szőnyegeket nagyon olcsón vásárolta meg a vállalat fizetésképtelensége miatt tartott kiárusításkor.
Sopomenke: insolventnost

instante moški spol sekunda; trenutek

al instante hipno, takoj
cada instante vsak trenutek, zelo pogosto
en un instante zelo hitro, v hipu
por instantes neprestano, vedno bolj
a los pocos instantes kmalu nato

īnstar, n indecl. le kot nom. in acc. (iz instāre „obstati“; prvotno pomeni instar „obstanek“ jezička pri tehtnici) meton.

1. enaka teža, enakotežje, ki se sloveni z: enako težak, ene (enake) teže, odtehta(va)joč; le metaf.: unum in me scelus est, quod te, scelerata, recepi; sed scelus hoc meriti pondus et instar habet O., omnia ex altera parte collocata vix minimi momenti instar habent Ci. morejo imeti komaj najmanjši pomen; od tod: Plato mihi unus est instar omnium Ci. odtehta vse, mi je vreden (mi velja) prav toliko kot vsi, unus ille dies immortalitatis mihi instar fuit Ci. mi je odtehtal … , ab his mittitur Gylippus solus, sed qui instar omnium auxiliorum erat Iust., mihi Pompeius meus instar est Alexandri Val. Max., id si accidat, mortis instar putamus Ci., štejemo za enako težak udarec, patrocinio vero se usos aut clientes appellari mortis instar putant Ci., instar ego perpetui congiarii reor affluentiam annonae Plin. iun. obilica žita se mi zdi kakor neprestan dar; ker se je denar prvotno tehtal, spada semkaj tudi reklo: munus fundi urbani instar Ci. enako težek = enakovreden (zato je, zatorej) kakor … ; le pesn. brez primerjalnega predmeta: quantum instar in ipso! V. kolikšna tehtnost je v njem! kakšna moška prikazen! kako veljaven mož!

2. occ.
a) enako število, enak po številu, prav toliko (česa) kakor: nunc is (Hector) innumeri militis instar habet O. nadomešča številne vojake, nadomešča zelo veliko število vojakov, cohortes quasdam, quod instar legionis videretur, esse post silvam C., milites duarum instar (= približno) legionum L., cohortium trium instar in terram exposuerat Auct. b. Alx., videretis vix duarum male plenarum legiuncularum instar in castris regis L., de Magonis (libris) dempsit instar librorum octo Varr., mearum epistularum nulla est συναγωγή; sed habet Tiro instar septuaginta Ci.
b) enaka velikost, enake velikosti, enako velik, enolik, tako velik (tolik(šen)) kakor: Erana non fuit vici instar sed urbis Ci., Neapolis et Tycha, nomina ea partium urbis et instar urbium sunt L. so deli mesta, toda sami tako veliki kakor … , cybaea maxima triremis instar Ci., (navis) urbis instar habere videtur Ci., parvum instar eorum, quae spe ac magnitudine animi conceperat L. nepopolno nadomestilo, instar montis equus V., lumen clipei instar V., cuius (equi) instar pro aede Veneris Genetricis dedicavit Suet., agmen agens Clausus magnique ipse agminis instar V., cuius viri magnitudo multorum voluminum instar exigit Vell. zahteva več knjig obsegajoč popis, ea (epistula), quae voluminis instar erat Ci., quia aedes excelsiore loco positae instar arcis habere viderentur Val. Max., ambitus terrae totius ad magnitudinem universitatis instar brevis obtinet puncti Amm. ima velikost točke, je tako velik kot pika.
c) enaka reč, eno in isto kakor, nadomestilo česa; pogosto se da sloveniti s kakor, enako kot: latere mortis erat instar turpissimae Ci. je bilo (pomenilo) isto kot smrt, instar muri hae saepes munimenta praebent C. kot nadomestilo zida, namesto zida, kakor zid; tako v primerah: exhorruit aequoris instar O., instar veris vultus tuus adfulsit populo H., duces reorum instar vinctos habet Cu., terra in medio posita quasi puncti instar obtinet Ci. tvori središče. — Poklas. ad instar z gen. prav tako kakor: aquae ad instar montis intumescentes Vulg., est namque vallis, quae continuis montibus velut muro quodam ad instar castrorum clauditur Iust., lactucae … , quae seminis enormi senecta ad instar scoparum in amaram caenosi sucūs cariem exolescunt Ap., ad instar speculi reddit imaginem gratiorem Ap., aedificavit in Iudā domos ad instar turrium Vulg.; z zaimkom: ad hoc instar (prav tako) mundi salutem tuetur deus Ap.

īn-suāvis -e, neprijeten, neljub: vita Ci., littera insuavissima Ci. zelo neblagoglasna, praepositio Ci., aqua Vitr., odor Col., voces Gell., figura Amm., herba cibo non insuavis Plin., cuius eloquentia non insuavis est Lact.; o osebah: quod nisi concedas, habeare insuavis H. veljaš za neprijetnega človeka.

interesar pritegniti (k), pridobiti (para za); zanimati; tikati se; zbuditi zanimanje; važen biti

eso me interesa mucho to se me zelo tiče
ha logrado interesar su corazón pridobil si je njeno srce
interesarse zanimati se, reflektirati (por za, na)
interesarse con alg. por una persona pri kom se za koga zavzeti
interesarse en alg. empresa udeležiti se kakega podjetja

interesírati to interest; to arouse the interest (of), to cause curiosity, to excite curiosity

interesírati se to take (ali to show) an interest (za in); to care or
to me ne interesira it has no interest for me
interesiralo vas bo (vedeti)... you will be interested (to know)...
knjiga, ki ne interesira bralcev a book with little interest for readers
zelo se interesira za zgodovino naše dežele he takes a great interest in the history of our country
interesiral sem se za njegov primer (zadevo) I have looked into his case

interesírati (-am)

A) perf., imperf. interessare

B) interesírati se (-am se) perf., imperf. refl.

1. interessarsi;
interesirati se za politiko interessarsi di, alla politica

2. (prizadevati si, zavzemati se za) essere interessato a, adoperarsi per:
naša država se zelo interesira za posodobitev cestnega omrežja il nostro Paese si adopera per ammodernare la rete stradale

intéresser [ɛ̃terɛse] verbe transitif zanimati, zbujati zanimanje (quelqu'un à quelque chose pri kom za kaj); biti zanimiv, važen za koga; privlačiti, mikati

s'intéresser à quelqu'un, à quelque chose zanimati se za koga, za kaj, prisojati važnost komu, čemu, zavzeti se za koga, za kaj
s'intéresser dans quelque chose biti udeležen pri čem
cela m'intéresse de très près ta stvar mi je zelo pri srcu, to je zame velike važnosti
ces règlements intéressent les automobilistes ta pravila se tičejo avtomobilistov
cette mesure intéresse l'ordre public ta ukrep zadeva javni red

interest¹ [íntrist] samostalnik
interes, zanimanje (in za)
udeležba; važnost, pomen
ekonomija udeležba, delež, pravica do deleža (in)
ekonomija, (samo ednina) obresti; vpliv (with na)
oblast (with nad)
prid, korist, dobiček
pravno pravica, zahteva (in)

interest account obrestni račun
simple interest navadne obresti
compound interest obrestne obresti
interest charged franko obresti
interest due zamudne obresti
ex interest, free of interest brez obresti
interest from (ali on) capital obresti od kapitala
and (ali plus) interest z obrestmi
to charge interest zaračunati obresti
interest on debit balances debetne obresti
interest rate obrestna mera
interest pro and contra obresti na dolg in imetje
to bear (ali carry, pay, yield) interest obrestovati se
to lend out money at interest posojati denar z obrestmi
figurativno to return s.th. with interest vrniti kaj z obrestmi
controlling interest odločilna udeležba kapitala
the banking interest bančni krogi
the business interests poslovni svet
the landed interest veleposestniki
the shipping interest lastniki ladij
the interests interesenti
to be in (ali to) s.o.'s interest biti komu v korist
to be of interest to biti zanimiv za, mikati koga
of great interest zelo važen
of little interest malopomemben
to look after one's own interests skrbeti za svojo korist
in your interest vam v korist
to study the interest of s.o. imeti korist nekoga pred očmi
a matter of interest važna zadeva
to have an interest in s.th. imeti delež v čem
to take an interest in sth. zanimati se za kaj, potegovati se za kaj
to make interest with s.o. vplivati na koga
to have interest with s.o. imeti vpliv pri kom
to excite s.o.'s interest zbuditi zanimanje pri kom
to obtain s.th. through interest with s.o. dobiti kaj po zvezah
to use one's interest with one for s.o. zavzeti se za koga pri kom
politika sphere of interest interesna sfera

intimar objaviti, napovedati; pozvati; zabičati

intimarse con alg. zelo zaupen biti s kom

intime [ɛ̃tim] adjectif notranji, intimen, najgloblji; tesno povezan, bližnji, zaupen, prisrčen, iskren, prijateljski; ki se tiče najožiega kroga; masculin zaupen prijatelj, intimus

ami masculin intime zaupen, zelo dober prijatelj
conseiller masculin intime tajni svetnik
conviction féminin, connaissance féminin intime globoko prepričanje, poznavanje
dîner masculin intime intimna večerja, večerja v najožjem krogu (domačih, prijateljev)
journal masculin intime intimen, tajen dnevnik
rapports masculin pluriel, relations féminin pluriel intimes intimni odnosi, spolni odnosi
vie féminin intime intimno, zasebno, osebno življenje
les intimes du président zelo dobri, zaupni predsednikovi prijatelji
nous serons entre intimes bomo intimna, zaključena družba (ožjih prijateljev)

intimement [-məmɑ̃] adverbe intimno, v (svoji) notranjosti, globoko

être intimement persuadé biti globoko prepričan
être intimement lié avec quelqu'un biti s kom v tesnih, zelo prijateljskih odnosih
unir intimement tesno združiti

intimidad ženski spol zaupnost, zaupno prijateljstvo, intimnost, prisrčnost, neprisiljenost

la intimidad de hogar intimnost družinskega življenja
hacer (entrar en) intimidad con alg. postati zelo zaupen s kom

intimno prislov
1. (o tesnem odnosu) ▸ intim módon, meghitten, bensőségesenPri pisanju za otroke je treba ostati intimno povezan s svojim otroštvom, zato niti ni nujno, da ima avtor svoje otroke. ▸ A gyermekirodalmi művek írása során a szerzőnek meghitt kapcsolatban kell maradnia a saját gyermekkorával, ezért nem feltétlenül szükséges, hogy saját gyermekei legyenek.Člani društva se med seboj skoraj intimno poznajo, si pomagajo in delijo izkušnje in materialne dobrine. ▸ Az egyesület tagjai szinte bensőségesen ismerik egymást, segítenek egymásnak és megosztják egymással a tapasztalataikat és az anyagi javaikat.

2. (o ljubezenskem razmerju) ▸ intim módon, bensőségesenIgralec istočasno intimno prijateljuje z vsaj še štirimi drugimi ženskami. ▸ A színész legalább négy nővel folytat intim viszonyt egyszerre.James mi je povedal, ko sva bila še intimno povezana. Zaljubljeni moški radi klepetajo. ▸ James mondta nekem, amikor még intim viszonyban voltunk. A szerelmes férfiak szeretnek fecsegni.Ljubosumni ste na eno izmed dvojčic, ker se je intimno zbližala s privlačnim moškim. ▸ Féltékeny az ikrek egyikére, mert intim kapcsolatba került egy vonzó férfival.

3. (o vzdušju) ▸ bensőségesen, meghittenTaka postelja bo zaradi znižanega stropa delovala tudi bolj intimno in prijetno. ▸ Az alacsonyabb mennyezetnek köszönhetően az ágy is bensőségesebbnek és barátságosabbnak hat majd.Kako ukrotiti premočno svetlobo, da bo prostor romantično, intimno razsvetljen? ▸ Hogyan szelídítsük meg a túl sok fényt, hogy a szoba romantikusan, bensőségesen legyen megvilágítva?
Tudi ambient je zelo lep, deluje zelo intimno, ker je prostor majhen in sprejme omejeno število obiskovalcev. ▸ A hangulat is nagyon kellemes, nagyon bensőségesen hat, mivel a hely kicsi és csak korlátozott számú látogatót tud befogadni.

4. (o čustvih ali mnenjih) ▸ bensőségesen, približek prevedka ▸ a lelke mélyénMorda se kot človek z dejanjem klienta intimno ne strinjam, a ga moram skladno s poklicno etiko braniti. ▸ Lehet, hogy az ügyfél cselekedetével a lelkem mélyén nem értek egyet, ugyanakkor a szakmai etika szabályai szerint védenem kell.

intuitiven pridevnik
1. (o lastnosti) ▸ intuitívOdločitev je bila čisto intuitivna in izredno pozitivna. ▸ A döntés teljesen intuitív és kivételesen pozitív volt.

2. (o sposobnosti) ▸ intuitívJe izjemno intuitiven, zato mu ne poskušajte lagati. ▸ Nagyon intuitív, ezért ne próbáljanak meg hazudni neki.
Ženske smo tudi bolj intuitivne, saj se odločamo na podlagi občutka. ▸ Mi, nők intuitívabbak vagyunk, hiszen a megérzéseink alapján döntünk.

3. v računalništvu (uporabniku prijazen) ▸ intuitívStikala in drugi sklopi za upravljanje so namreč preprosti, prijetni na otip ter zasnovani za intuitivno uporabo. ▸ A kapcsolók és egyéb kezelőegységek egyszerűek, kellemes tapintásúak és intuitív használatra tervezték őket.Program je preveč tehničen in premalo intuitiven. ▸ A szoftver túlságosan technikai és nem elég intuitív.

4. (o terapiji) ▸ intuitív

invidia -ae, f (invidus)

1. act. zavist = zavidanje, sovražnost, nevoščljivost, zavistna bojazen, mržnja, sovraštvo, nenavist, nenavidnost: invidiā rumpantur ut ilia Codro V., invidiā laudem virtutis obterebant N., sine invidiā Mart. rad, invidiae aut odio non dissimilis offensio Ci., invidiā non maius tormentum H.; s subjektnim gen.: non effugit civium invidiam N., Ci., eum invidia aulicorum excepit N., invidiā ducum Antigono est deditus N., invidiae erga eum T., zbadanje.

2. pass. sovraštvo, zavist, nenavist proti komu, osovraženost, zamrzelost, pristujenost, neprijetnost, zoprnost: videtur honoris amplissimi nomen plus invidiae quam dignitatis adferre Ci., quod dictum magna invidia consecuta est N., absit invidia (verbo) L., Cu., invidiae moles Ci., invidiae tempestas Ci.; z objektnim gen.: invidia facti T., profers verbi invidiam Ci., invidia totius rei L., temere commissi belli Iust.; z adj.: i. decemviralis L. mržnja (sovraštvo) do decemvirov, dictatoria L., invidia ea L. ogorčenje nad tem. Pogosto: in invidiam incidere, venire Ci., N. postati zaviden, zavisti podleči, zasovražiti, zamrziti, in invidiā esse, versari Ci., S. = invidiam habere Ci. zoprn biti, mrzek biti (komu), mrzeti, invidiā premi Ci., ex invidiā laborare Ci., esse minore invidiā N. manj biti izpostavljen zavisti, invidiā rumpi Mart., in invidiam adducere Ci. omr(a)ziti, zasovražiti, invidiam in aliquem commovere, concitare, excitare Ci., invidiam quaerere in aliquem Ci., invidiam alicui inferre Iust. nakopati, aliquem apud aliquem in invidiam vocare Ci. narediti zavistnega, aliquem in invidiam rapere Ci., aliquem invidiā onerare Suet., ex illius invidiā deonerare aliquid et in te traicere Ci., hoc ei magnae erat invidiae N., Ci., T. to se mu je zelo zamerilo, invidiā ardere ali flagrare Ci. od zavisti goreti = strastno sovražiti, invidiam parere Ci.

3. meton.
a) predmet zavisti: locupletatis aut invidiae aut pestilentiae possessoribus Ci. zavidana polja, quae invidia est Teucros considere terrā? V.
b) nevoščljivec, zavistnež, zavidnež, zavistnik; pooseb. Zavist, boginja zavisti: invidia infelix furias … metuet V., me vixisse fatetur invidia H., protinus Invidiae tecta petit O., vidit intus edentem vipereas carnes Invidiam O.
c) mržnja (ki jo kdo vzbuja v drugih), sovražnost, sovraštvo (zlasti strankarsko), črt, obrekovanje, sumničavost, ogovarjanje, očitek, ne(je)volja, ogorčenost, nezadovoljstvo s kom (naspr. favor, cupiditas = strankarska posebna ljubezen): invidiam Sullanorum agrorum ferre non potuit Ci., sequitur auri invidia Iudaici Ci. očitek zaradi … , Graccho invidia Numantini foederis timori fuit Ci., invidiae et preces T., invidiae erat amissum praesidium S., multa cum invidiā flagitare T., Rhodum secedere statuit ad declinandam invidiam Suet., ut ex eo crudelitatis invidiam colligam Ci., mihi enim nec Demosthenes tam gravi morum dignus videtur invidiā Q.,

ironično prislov
(s posmehom) ▸ ironikusanOdlična nanizanka z risanimi liki ironično in kritično prikazuje ameriško družbo. ▸ A kitűnő rajzfilmsorozat ironikusan és kritikusan mutatja be az amerikai társadalmat.
Kot je ironično dejal analitik: "Dobički so bili lažni, večmilijonske nagrade vodstvom družb pa so bile zelo stvarne." ▸ Ahogy az elemző ironikusan megjegyezte: „A nyereségek hamisak voltak, a társaságok vezetőinek kifizetett többmilliós jutalmak azonban nagyon is valóságosak”.