Franja

dīmidius 3 (dis in medius) „po sredi razdeljen“, polovičen, pol (česa); klas. le v zvezi s subst. pars: d. pars Pl., Ci., C., Lucr., O. idr. polovica, dimidiae partes Ci.; z gen.: d. pars terrae Ci., terrarum Cu., exercitūs S.; pesn. in neklas. tudi v zvezi z drugimi subst.: dimidium fere spatium N. skoraj polovica poti, dimidia altitudo, crassitudo Vitr., dimidia luna Vitr., O., Plin. polmesec, d. mensis Col., dimidium vectigal eius, quod regi pependissent L., d. pretium Plin., crus Iuv.; (o osebah): frater meus dimidius maior est quam totus (šalj.) Ci. ep. Macr., dimidius patrum, dimidius plebis L. ki spada pol k patricijem, pol k plebejcem. — Od tod subst.
a) (redko) dīmidia -ae, f (sc. pars) polovica, pol: latitudinis Vitr., ad dimidias decoquere Plin. napol.
b) (pogosteje) dīmidium -iī, n polovica, pol: etiam dimidium censes? Pl., det in publicum dimidium Pl., mille minus quam dimidium Ca. fr., ne minus dimidium ad Trebonium perveniret Ci. ep. manj kot polovica; z gen.: d. dotis Afr. fr., horaī Lucr. fr., pecuniae Ci., animae d. meae H., d. tributi, militum L.; pogosto v abl. mensurae: Pl., Col., Q., Iuv., dimidio carius, plus, pluris Ci., d. minor C., d. maior exercitus Cu. Preg.: dimidium facti, qui coepit, habet H. (prim. ἀρχὴ δέ τοι ἥμισυ παντός) = dimidium facti est coepisse Aus.

Dios, dios moški spol bog, stvarnik, božanstvo, božja podoba

(dios) malik
Dios delante, Dios mediante z božjo pomočjo
hablar con Dios moliti
a la buena de Dios odkritosrčno; na slepo
como dios popoln, dovršen
la injusticia clama a dios krivica vpije do neba
dar por dios vbogajme dati
dios dirá to je v božjih rokah
sin encomendarse a dios ni al diablo brez premisleka, smelo; meni nič tebi nič
llueve de dios močno dežuje
pedir (ir) por dios beračiti
lo sabe todo dios vsak to ve
dios le tiene de su mano bog mu pomagaj
¡dios nos libre! bog nam pomagaj! bog varuj!
¡a dios! zbogom!
¡a dios, y veámonos! skoraj na svidenje!
¡ay dios! moj bog!
¡quiera dios! bog daj!
¡vaya con dios! zbogom! bog daj! nehajte s tem! še v sanjah ne!

diploma samostalnik
1. (vrsta izobrazbe) ▸ diploma, oklevélV Avstraliji je za slikarje, ki nimajo diplome, precej težko. ▸ Ausztráliában meglehetősen nehéz azoknak a festőknek a helyzete, akiknek nincs diplomája.
Dopoldne imamo na univerzi podelitev diplom in magistrskih diplom študentom in študentkam letošnje generacije naše fakultete. ▸ Ma délelőtt adták át a diplomát az egyetem alap- és mesterszakos végzőseinek.
V Evropi se vzpostavlja skupni trg delovne sile in končni cilj bolonjskega procesa je medsebojno priznavanje diplom, kar bi vsem diplomantom omogočilo vključitev na ta trg in torej zaposlitev kjer koli že v Evropi. ▸ Európában kialakulóban van a közös munkaerőpiac, és a bolognai folyamat végső célja a diplomák kölcsönös elismerése, ami mindenkinek, aki rendelkezik diplomával, lehetővé tenné, hogy belépjen erre a piacra, és így bárhol Európában munkát találjon.
Med slednjimi gre omeniti predvsem težave s priznavanjem diplom, ki jih učitelji pridobijo na italijanskih univerzah. ▸ Az utóbbiak között érdemes megemlíteni azoknak a diplomáknak az elismerését, amelyeket a tanárok olasz egyetemeken szereznek meg.
Po splošnih direktivah namreč potrebujete nostrifikacijo diplome, morate opraviti celo vrsto izpitov za pridobitev naziva medicinske sestre v njihovi državi. ▸ Az általános irányelvek értelmében honosítani kell a diplomáját és egy egész sor vizsgát kell letennie ahhoz, hogy ápolónő lehessen a saját országában.
V dvorani je bilo dvanajst tisoč ljudi, skoraj dva tisoč študentov, ki so jim podelili diplome. ▸ Tizenkétezer ember volt a teremben, közel kétezer diák, akiknek átadták a diplomájukat.

2. (diplomska naloga) ▸ diplomaEd je šel na zagovor diplome prepričan, da ga ne bo opravil. ▸ Ed úgy ment el megvédeni a diplomáját, hogy biztos volt benne, hogy megbukik.

3. (dokument o opravljenem študiju) ▸ diploma
4. (zaključek študija) ▸ diplomaPo diplomi na pravni fakulteti je opravil pravosodni izpit. ▸ Miután a jogi egyetemen diplomát szerzett, letette az igazságügyi vizsgát is.Za nameček mi do diplome na kemijski fakulteti manjkata le še dva izpita. ▸ Ráadásul a kémiai karon már csak két vizsgám hiányzik a diplomához.
Po diplomi iz angleščine in nemščine se je zaposlil na radiu. ▸ Az angol- és németszakos diploma után a rádiónál kezdett dolgozni.
Mlad fant z diplomo v žepu je kandidiral za službo v banki. ▸ A fiatal fiú diplomával a zsebében jelentkezett a bank álláshelyére.

5. (potrdilo ali priznanje) ▸ diploma, oklevélPodrobneje bomo o slovesni podelitvi letošnjih mojstrskih diplom poročali v prihodnji številki Obrtnika. ▸ Az idei mesterlevelek ünnepélyes átadásáról részletesebben az Obrtnik (Iparos) következő számában számolunk be.Ostali štirje nagrajenci so prejeli Župančičeve diplome. ▸ A másik négy díjazott Župančič-oklevelet kapott.Za obe vrsti vina je prejel srebrni diplomi in naziv kakovostno vino. ▸ Mindkét borért megkapta az ezüst oklevelet és a minőségi bor címet.
Prejeli so mojstrsko pismo in diplomo, ki jim daje naziv čebelarski mojster. ▸ Átvették a mesterlevelet és a méhészmesteri oklevelet.
Strokovna žirija je članom fotokluba podelila štiri nagrade in diplome. ▸ A zsűri négy díjat és oklevelet ítélt oda a fotóklub tagjainak.

dirt [də:t] samostalnik
nesnaga, umazanija, blato, prah; zemlja; ničvredna stvar; umazanost, nesnažnost; nespodobne besede

as cheap as dirt skoraj zastonj
to eat dirt požreti žalitev, biti ponižan
to fling (ali throw) dirt at s.o. poniževati, blatiti koga
to fling dirt about obrekovati, opravljati
ameriško dirt farmer poljedelec
dirt floor netlakovana tla
ameriško dirt road netlakovana cesta
ameriško, mineralogija pay dirt zemlja bogata zlata
dirt roof rušnata streha
dirt track mehka dirkalna steza
yellow dirt zlato
to treat s.o. like dirt slabo s kom ravnati
a spot of dirt madež

dīrumpō in disrumpō -ere -rūpī -ruptum

1. raztrga(va)ti, strga(va)ti, razlomiti (razlamljati), zlomiti (zlamljati), razbi(ja)ti: tenuissimam quamque partem (nubis) disr. Ci., homo diruptus Ci. počen, kilav, paedagogo tabulā caput disr. Pl., dir. imagines Galbae T.; med. di(s)rumpi raztrgati se, strgati se, pretrgati se, (raz)počiti se: nil metuo nisi ne medium disrumpar miser Pl., disrupta corrigia Varr. fr., dirupto solo Sen. ph., vetus funis disrumpitur Ap., lagoenae grandes … disrumpuntur Hier., disruptis ianuis Vop.

2. pren.
a) z osebnim obj.: dirupi me paene in iudicio Galli Caninii Ci. ep. skoraj bi bil grlo razkričal; med. = v jezi, nejevolji, zavisti (raz)počiti (se), razpočiti (se) hoteti: fratris tui plausu dirumpitur Ci. ep. počil bi od jeze … , dirumpi dolore Ci. ali stomacho (od jeze) Sen. ph.; abs.: disrumpor Ter., dirumpatur licet ista furia Ci., dirumpuntur ii, qui … doluerunt Ci. ep.; redk. = od smeha počiti, počiti hoteti: nemo … qui non risu dirumperetur aderat Ap.
b) z abstraktnim obj. razdreti (razdirati), razdružiti (razdruževati): amicitiam, humani generis societatem Ci.

Opomba: Star. pt. pf. disrumptum: Pl.

dnevni red stalna zveza
(načrt sestanka) ▸ napirendMestna občina teme doslej še ni uvrstila na dnevni red seje sveta. ▸ A városi község a témát még nem tűzte a tanácsülés napirendjére.Obravnavo omenjene deklaracije so svetniki umaknili z dnevnega reda seje. ▸ Az említett nyilatkozat megtárgyalását a képviselők levették a napirendről.
Na dnevnem redu je tudi vložitev morebitnih tožb zoper nekdanje organe vodenja. ▸ Szintén napirenden szerepel a korábbi irányítótestületek elleni esetleges kereset beadása.
Tudi tokrat je na dnevnem redu obravnava pereče problematike odlagališča komunalnih odpadkov. ▸ Ezúttal is napirenden szerepel a hulladéklerakók égető kérdése.
Morda je bila prav odsotnost predsednika vlade razlog za skoraj prazno poslansko dvorano ob tej točki dnevnega reda. ▸ Talán a miniszterelnök távolléte volt az oka annak, hogy a napirendnek ennél a pontjánál szinte üres volt az ülésterem.
Z dnevnega reda so umaknili točko o povišanju šolnine v glasbeni šoli. ▸ Levették a napirendről a zeneiskolai díjak emeléséről szóló napirendi pontot.

dolgoprogaš samostalnik
1. v športu (o teku) ▸ hosszútávfutóJe navdušen dolgoprogaš, ki je v karieri pretekel že več kot 20.000 kilometrov. ▸ Lelkes hosszútávfutó, aki karrierje során már több mint 20.000 kilométert futott le.

2. v športu (o drugih športih) ▸ hosszútáv-
Dolgoprogaši bodo v Španiji v treh tednih preplavali skoraj 300 kilometrov. ▸ A hosszútávúszók Spanyolországban három hét alatt majdnem 300 kilométert úsznak le.
Osem dni sem bil brez treninga v vodi, kar je za dolgoprogaša smrt. ▸ Nyolc napig nem edzettem vízben, ami egy hosszútávúszó számára végzetes.

3. (vozilo) ▸ nagy hatótávolságú, távolsági, maratoni
Med Airbusovimi dolgoprogaši z 250 do več kot 500 sedeži so poleg letal A330 še A350 XWB in A380. ▸ Az A330-as mellett az A350 XWB és az A380-as is a nagy hatótávolságú repülőgépek közé tartozik 250-től indulva akár 500-nál is több ülőhellyel.
Vsa notranjost dokazuje, da so imeli v mislih dolgoprogaša, ustvarjenega za udobna potovanja. ▸ Az egész belső tér azt bizonyítja, hogy egy távolsági, kényelmes utazásokra szánt járművet terveztek.
Kolo je pravi dolgoprogaš, odlikuje ga tudi sistem vzmetenja z enim vrtiščem, zaradi katerega so okvare neprimerljivo redkejše. ▸ Ez egy igazi maratoni kerékpár egycsapszeges felfüggesztési rendszerrel, amely összehasonlíthatatlanul ritkábbá teszi a meghibásodásokat.

4. (kdor dela kaj dolgoročno) ▸ elkötelezett, kitartó
V glasbi obstaja akutno pomanjkanje dolgoprogašev, tistih, ki bi delali na dolgi rok. ▸ A zenében akut hiány van az elkötelezett zenészekből, azokból, akik hosszú távon dolgoznának.
V politiki ne moreš biti dolgoprogaš, če nisi dovolj inteligenten. ▸ Nem lehetsz hosszú távon sikeres a politikában, ha nem vagy elég intelligens.
Nič kaj dobro pa se ne piše niti dolgoprogašem, ki spijo več kot osem ur na noč. ▸ A hosszan alvó emberek, akik nyolc óránál többet alszanak egy éjszaka, szintén nem járnak jól.
Ste zelo nadarjena in bistra oseba, težava je v tem, da niste dolgoprogaš. ▸ Ön nagyon tehetséges és okos ember, a probléma az, hogy nem kitartó.

dōnum -ī, n (dāre; prim. gr. δῶρον, sl. dar)

1. dar, darilo, poklon: d. regale, dona naturae, nuptialia Ci., dona militaria Ci., C., S. idr., dona dotalia L., dona iugalia O., ultima dona O. ali suprema dona Sen. tr., Val. Fl. zadnji dar ljubezni = zadnja čast, ki se izkazuje mrtvim, dona dare Kom., N., dona dando Sen. ph. z darovanjem, dono (dat.) dare alicui aliquid ali aliquem Ter. v dar dati komu kaj ali koga, animan dono dare S. fr. žrtvovati, id dono datur atque accipitur S. fr., poëtae quasi deorum dono atque munere nobis commendati sunt Ci., legem de donis et muneribus ferre Ci. o darilih vseh vrst (sicer je dona muneraque skoraj stalni izraz za podkupnino: Ci., O.), donis militaribus amplissime aliquem donare C. obdariti.

2. occ. posvečeni (posvetilni) dar: Pl., Lucr., dona magnifica … Delphos ad Apollinem misit Ci., eius fana omnibus donis nudavit Ci., Apollini id donum se dedisse N., supplicia dona V., quae (cratera) donum Apollini Delphos portaretur L.; z objektnim gen. (za koga, komu) d. Apollinis L.

door [dɔ:] samostalnik
vrata, vhod, dohod
tehnično zaklopnica, vratca

to answer the door iti odpret vrata
figurativno to close the door onemogočiti
next door v sosednji hiši
figurativno next door to blizu, skoraj
front door glavna, hišna vrata
to darken s.o.'s door priti komu v hišo
to show s.o. the door, to turn out of doors spoditi koga, pokazati mu vrata
door to door canvassing predvolilna agitacija od hiše do hiše
to force an open door skušati komu dopovedati že tako jasno stvar
to bang (ali slam) the door on s.th. onemogočiti kaj
at death's door na pragu smrti
to make door zapreti in zapahniti vrata
a creaking door bangs long bolehni in šibki dolgo živijo
in (ali within) doors doma
to lay a charge at the door of s.o. obdolžiti koga
it lies at his door on je kriv
out of (ali without) doors na prostem
to shut (ali slam) the door in s.o.'s face zapreti komu vrata pred nosom
packed to the doors nabito poln

dubitō -āre -āvī -ātum (dubius)

1. dvomiti (o čem), v negotovosti biti,
a) (o osebah); abs.: vinulenti … dubitant, haesitant, … Ci., ne dubita; nam vera vides V., Livius frequentissime dubitat Q.; non erat prorsus unde dubitarem Aug.; z de: ipse etiam nunc de indicando dubitat Ci., de carminibus … neminem credo dubitare Q.; pass. (brezos.): de iudicio Panaeti dubitari non potest Ci., nec de eius fide dubitandum C., nihil dubitatum de fide praefecti T.; z acc. neutr. pron.: quod dubitem Pl., haec non turpe est dubitare philosophos Ci., an vero vos id dubitabitis? Ci., si verum est, quod nemo dubitat N., percipe porro, quid dubitem V. kaj premišljam, hoc quoque quis dubitet? O., hoc quidem nemo dubitavit Q.; v pass. z nom. neutr. pron.: id vero dubitandum est Ci. o tem je dvomiti, id ego hoc anno desisse dubitari certum habeo L.; redko s subst.: haec dicta parenti haud dubitanda refer V., dubitati tecta parentis O., ne auctor dubitaretur T., dubitata sidera Stat.; z odvisnim vprašanjem: Ter., dubito, quo modo loquar Ci. ne vem prav, cur igitur dubitas, quid de re publica sentias? Ci., restat, ut hoc dubitemus, uter potius Sex. Roscium occiderit Ci. preostane le še ta dvom, qualis sit futurus, ne vos quidem dubitatis C., dubito, num idem tibi suadere quod mihi debeam Plin. iun.; z odvisnim disjunktivnim vprašanjem: Pl., honestumne factu sit an turpe, dubitant Ci., dubitare virtuti an fidei popularium minus crederet S., Romulum … prius an quietum Pompili regnum memorem, … dubito H.; z izpuščenim prvim členom vprašanja: dubito, an turpe non sit Ci. ne vem prav, dubito, an hunc primum ponam N. ali naj ga ne … ; pesn.: an dea sim, dubitor O. dvomi se (dvomijo), ali sem boginja. Za zanikanim glag. klas. quin: Pl., O., Cu., Q., Suet., non dubito, quin brevi sit Troia peritura Ci., neque dubitare, quin, si Helvetios superaverint Romani, … Haeduis libertatem sint erepturi C.; tudi za stavki z nikalnim pomenom: quis igitur dubitet (= nemo dubitet), quin in virtute divitiae sint? Ci.; neklas. ACI (non [haud] dubitare skoraj = credere): Lucr., Q., Plin. iun., Suet., Miltiades, non dubitans ad regis aures consilia sua perventura (esse) N., non dubito fore plerosque, … qui … iudicent N., haud dubitans … Romanos nocte abituros L.; poklas. in v pozni lat. ACI tudi za nezanikanim glag.: dubitabant animas hominum immortales esse Lact., facilius dubitarem vivere me, quam … Aug.; v pass. (redko) z NCI: neque dubitabantur praescripta (esse) ei a Tiberio T.
b) pren. (o neživih subj.): si tardior manus dubitet Q., velut dubitans oratio Q., nec mox fama dubitavit Fl.

2. omahovati, obotavljati se, oklevati, pomišljati (se),
a) (o osebah); abs.: quid igitur ego dubito? Pl., ille haud dubitans cessisset patriā Ci., se neque umquam dubitasse neque timuisse C., magnitudine supplicii dubitantes cogit C., perterritis ac dubitantibus ceteris S., quid dubitas? nunc tempus poscere currus V.; z inf.: quid dubitamus pultare … Pl., dubitamus adhuc virtutem extendere factis … ? V., si venire dubitaret Cu., dubitat agnoscere matrem Stat.; elipt.: quod dubitas (sc. facere), ne feceris Plin. iun.; pogosteje pri zanikanem stavku: Q., Iust., hunc occidere non dubitavit Ci., supellectilem auferre non dubitasti Ci., ipsi transire flumen non dubitaverunt C., ne … dubites in proelia poscere Turnum V.; v stavkih z nikalnim pomenom: num dubitas id facere? Ci.; za zanikanim dubitare v tem pomenu redko quin: quare nolite dubitare, quin huic uni credatis omnia Ci., tum vero dubitandum non existimavit, quin ad eos proficisceretur C., nec dubitare eum, quin omnem regiam supellectilem cum pecunia traderet Cu.
b) pren. (o neživih subj.): dubitavit aciei pars S. fr., si fortuna dubitabit (= adversabitur) L.; pesn.: dubitantia lumina Sil. stekleneče oči. — Adv. pt. pr. dubitanter

1. dvomeč(e), dvomljivo: Gell., Aug., d. dicere Ci., haud d. Col. nedvomno.

2. obotavljaje se, pomišljaje (se): d. recepisse Ci., non d. Asin. Poll. in Ci. ep., Val. Max. brez obotavljanja.

dubius 3, adv. -ē

1. act. dvomeč, dvomljiv, ne vedoč, negotov: Pl., Lucr. idr., quae res est, quae cuiusquam animum in hac causa dubium facere possit? Ci., spemque metumque inter dubii, seu … , sive … V., retro dubius vestigia Turnus refert V., equites procul visi ab dubiis, quinam essent L., haud dubius, quin vera deferrentur a Graecis Cu., haud dubie L. ali nec dubie O., Iuv. brez pomisleka; z gen. (oz. loc. = v čem): d. animi V., mentis O., sententiae L.; z objektnim gen.: salutis, vitae O. obupavajoč nad … , d. fati Lucan. ne poznavajoč, viae ali portūs ac praesidii Sen. ph. negotov zastran … , consilii Iust. ne vedoč, kaj bi sklenil; z ACI: haud dubius facilem … victoriam fore L.; occ. omahujoč, neodločen (-čna -čno): dubii confirmantur C., hostibus dubiis instare S., dubio atque haesitante Iugurtha S., dubius, an transiret L., dubius, unde rumperet silentium H., dubius sum, quid faciam H., quid faciat, dubium, … haud patitur diu dubitare O., dubius animi (loc.) Cu., confessus dubie dubieque negans O.; pren. (o stvareh) majav: arcus Val. Fl., cuspis Sil.

2. pass. dvomen, dvomljiv, neodločen (-čena -čeno), nerazločen, nedognan; (o stvareh), poseb. o abstr.: genus causae, servitus, salus Ci., causa aperta minimeque dubia Ci., haec omnia dubia esse et incerta Ci., d. victoria C., S., laus, praeda S., res secernere apertas ab dubiis Lucr., dubio Marte V., dubio pugnae eventu Cu., d. caelum V. oblačno (prim.: dubius et quasi languidus dies Vell.), d. aurae V., negotove, dubiae crepuscula lucis O. = adhuc dubius dies Plin. iun. = adhuc dubia lux Lact. svit, nox O. somrak, lanugo O. še nerazločen (ali še puh ali že brada), cena Ter. in po njem H., Aus. obilna (ko človek ne ve, kaj bi najprej jedel), sidera Iuv., ius Q., consilia T. neodločeno (negotovo) namerjanje; (redko o osebah) = nezanesljiv: socii L., auctor O.; pogosto litota: haud dubia mors V. gotova, ut haud dubius praetor esset L. nedvomno, sequitur annus haud dubiis consulibus L. katerega konzula sta določena, non dubie Ci. ep., Q. ali nec dubiō (adv. abl.) Ap. nedvomno, brez dvoma; occ. sumljiv, nevaren, neugoden: quae (loca) dubia visu videbantur S., mons erat ascensu dubius Pr., tempora d. (naspr. secunda) H., dubiis formidolosisque temporibus Ci., dubiae res (položaj) Pl., L., S., d. pinus O. ogrožena ladja, tako tudi: d. caput Val. Fl.; d. aeger O. nevarno oboleli. Neutr. sg.

1. adj. dubium dvomljivo, v zvezi z esse, skoraj praviloma v zvezah, kjer lahko stoji tudi glag. dubitare: quasi dubium sit aliquid Ci., haud dubio L. ker ni bilo dvomljivo; ut de earum (causarum) iure dubium esse non possit Ci., de re dubium est Q.; z odvisnim vprašanjem: Plin. iun., dubium est, uter nostrum sit inverecundior Ci., si esset dubium, petissent necne Ci., Ambiorix copias suas iudicione non conduxerit … an tempore exclusus, … dubium est C.; d. est, utrum ridere audientes an indignari debuerint Q.; pesn. in poklas. kot vrinjeni stavek: Suet., Iust., Fl., qui (latex) potus dubium (= de quo dubium est), sistat alatne sitim O., Erechtheus, iustitiā dubium validisne potentior armis O. o katerem se ne ve, ali … , codicilli, dubium ad quem scripti Q., extincto Maximo, dubium, an quaesita morte T.; v zanikanem stavku s quin: Ter., Q., Gell., non est dubium, quin … id possit notare Ci., nemini video dubium esse, quin … spoliarit Ci., dubiumne est ali cui dubium (= nemini dubium) est, quin … Ci.; z ut: an dubium est, ut dare posset imperium imperator, qui … Plin. iun.; neklas. z ACI: Pl., Ter., Plin. iun., Suet., nemini erat dubium, si adfuisset, illam Atheniensīs calamitatem accepturos non fuisse N., haud dubium erat expugnari … opera … potuisse L.

2. subst. dubium -iī, n
a) dvom(ba), dvojba: sine dubio Ter., Ci., Q. = procul dubio Lucr., L., Plin. brez dvoma, nedvomno, pro haud dubio habitum L. imelo se je za nedvomno, beneficium in dubium vocare Ci. ali in dubio ponere L. podvomiti o … , aliquid venit alicui in dubium Ci. ep. kdo začenja dvomiti o čem, summam pecuniae quantam aecum esset promitti, veniebat in dubium L. je postajalo dvomljivo, in dubio esse Ter., Lucr., Plin., Q. ali stare in dubio Lucan. dvomljiv biti.
b) nevarnost, pogubnost, brezizhodnost: nunc venio in dubium Ter., tua fama et gnatae vita in dubium veniet Ter., alicuius fortunas in dubium devocare C. ogroziti (ogrožati), bona, fortunae possessionesque omnium in dubium … revocabuntur Ci., libertas nostra in dubio est S. je ogrožena, in dubium futurum (= venturum) esse O., in dubio vitae lassa Corinna iacet O. na smrt bolna; v pl.: mens dubiis percussa labat Lucan.

éloigné, e [elwanje] adjectif oddaljen; daljen (sorodnik)

parents masculin pluriel éloignés daljni sorodniki
souvenirs masculin pluriel éloignés daljni spomini
cela arrivera dans un avenir éloigné to se bo zgodilo v daljni bodočnosti
être éloigné de son compte (figuré) uračunati se, ušteti se
je ne suis pas éloigné de croire que ... skoraj bi verjel, da ...
c'est encore bien éloigné to je še daleč
remettre à une date éloignée odgoditi na pozneje

ephorus -ī, m (gr. ἔφορος nadzornik) efor, uradnik v Šparti. Pet eforov je sprva nadzorovalo trg, kmalu so dobili tudi sodno oblast in pravico pozivati druge uradnike na odgovor, kot javni tožilci pa pravico tožiti celo kralje. Naposled so imeli v rokah skoraj vso izvršilno moč: Ci., N.

Opomba: Gen. pl. ephorûm: N.

epidemija samostalnik
1. (hitro širjenje bolezni) ▸ járvány, epidémiaZadnja velika epidemija kuge v Evropi je bila leta 1666. ▸ Európában az utolsó nagy pestisjárvány 1666-ban volt.
Epidemija virusa HIV in bolezni aids dosega globalne razsežnosti in je v zelo dinamičnem porastu. ▸ A HIV-járvány és az AIDS-betegség globális méreteket öltött és igen dinamikusan terjed.
Leta 1781 so imeli hudo epidemijo, naslednjih petdeset let ošpic na teh otokih ni bilo. ▸ 1781-ben súlyos járvány pusztított, a következő fél évszázadban viszont ezeken a szigeteken nem ütötte fel a fejét a kanyaró.
Dež in vlaga v slabih higienskih razmerah sta že skoraj zagotovilo za bolezni in izbruhe epidemij. ▸ Az eső és a nedvesség a rossz higiéniai körülmények között már majdnem garanciát jelent betegségek elterjedésére és járványok kirobbanására.
Med epidemijo kuge je umrlo kar 123 ljudi. ▸ A pestisjárványban 123 ember hunyt el.
V preteklosti, še ne tako davno, je med epidemijami gripe umrlo na tisoče ljudi. ▸ A múltban, nem is olyan régen az influenzajárványokban többezer ember hunyt el.
Sopomenke: izbruh
Povezane iztočnice: hidrična epidemija

2. (hiter porast česa) ▸ epidémia, járvány
Toda Kitajska korupcije, ki se kot epidemija širi po državi, očitno nikakor ne more izkoreniniti. ▸ Világos azonban, hogy Kína a korrupciót, amely országszerte járványszerűen terjed, sehogy sem tudja visszaszorítani.
Leta 1980 se je zahodni svet soočal s pravo epidemijo odvisnosti od heroina. ▸ kontrastivno zanimivo 1980-ban a nyugati világnak a járványszerűen terjedő heroinfüggőséggel kellett szembenéznie.
Sopomenke: izbruh

estar* biti, stanovati, nahajati se, počutiti se; tikati se, zadevati; pristojati; razumeti

estar en casa biti doma
estar bueno (bien) dobro se počutiti
estar mal slabo se počutiti
estoy mejor bolje mi gre
¿cómo está V.? ¿qué tal está V.? kako se imate?
estar a sus anchas prijetno se počutiti
estar a oscuras niti pojma ne imeti (o)
estar de más, estar de sobra biti odveč(en)
¡está bien! že dobro! bomo že videli!
estar verde biti nezrel
estar de ver biti zanimiv
eso le está a él to je njegova stvar, to se njega tiče
¡está de Dios! to je v božjih rokah
el traje le está bien obleka mu dobro pristoja
¿está V.? razumete? ste razumeli?
ya estoy zdaj razumem, sedaj mi je jasno!; sem že gotov
¿estamos? smo razumeli? ali nimam prav?
¡ya está! gotovo! končano!
¡está la comida! jed je servirana!
estar leyendo (v tem trenutku) brati
estar agonizando umirati
la coche tiene que estar llegando avto mora vsak hip priti
¡lo estoy viendo! to je jasno!
está probado dokazano je
el alumno está examinado učenec je (že) izprašan
estar acostado ležati
estar derecho, estar de pie stati (stojim)
estar sentado sedeti
las patatas están a tres pesetas krompir je po tri pesete
las dos están a caer ura bo vsak čas bila dve
estar a matar (con) biti v smrtnem sovraštvu (z)
estar a todo na vse paziti, vso odgovornost prevzeti
estar a punto biti pripravljen, biti gotov (jed)
estamos a tiempo imamo (ravno) še čas
estoy con él stanujem pri njem
enseguida estoy con V. takoj sem Vam na voljo! le malo potrpljenja, prosim!
estoy mal con él skregan sem z njim
estoy con fiebre imam vročino
estar con las manos vacías sem brez dela
estar de partida biti pripravljen za odhod
estar de viaje biti na potovanju
estar de aprendiz bili vajenec
estar de parto biti na porodu
estar de 5 meses biti v 5. mesecu (nosečnosti)
estar de pega smolo imeti
estar de suerte srečo imeti
estar de luto žalovati
estar en todo vse vedeti
estar en sí biti pri sebi, biti pri (zdravi) pameti
estoy en eso (en esto) resno mislim na to, uvidim to
estar para morir umirati
estoy para marcharme nameravam odpotovati
no estoy para bromas nisem razpoložen za šale, ne poznam šale
estar por alg. držati s kom
estoy por decir que skoraj bi rekel, da ...
está por ver bomo (šele) videli, to (še) ni gotovo
estar sin blanca imeti prazne žepe
estar sobre sí obvladati se; oprezen biti
estar sobre uno (neprestano) siliti v koga
estar sobre aviso oprezen biti, varovati se
está que brama besen je
estarse con los brazos cruzados stati prekrižanih rok
estarse muriendo umirati
¡estáte quieto! bodi miren! mir!

ever [évə] prislov
vedno, nenehno, vselej; večno; nekdaj, včasih, (sploh) kdaj

as ever kakor hitro, bržko
ever afterwards, ever since odtlej
arhaično ever and anon tu in tam
ever before od nekdaj
hardly (ali scarcely) ever skoraj nikoli
ever so long celo večnost
pogovorno ever so še kako, zelo
if ever so tired najsi še tako truden
for ever (and a day) večno
ever yours vaš (ali tvoj) vdani (kot zaključek pisma)
who (what, how, where, when) ever kdo (kaj, kako, kje, kam, kdaj) le, že

excĭdō¹ -ere -cĭdī (—) (ex in cadere)

I.

1. ven pasti (padati), iz česa pasti (padati), izpasti (izpadati), na tla pasti = zgruditi se: litteras excidisse in via Ci., quotiens (ista sica) excidit casu aliquo Ci., nullo cogente sagitta excidit V., excidit illa metu (omedlela od strahu) O., primo miser excidit aevo Pr., volvae excidunt Plin. izstopajo; z dat. personae: num qui nummi exciderunt … tibi? Pl., si qui nummi isti exciderant Ci., illi … dentes exciderunt Pl., Canidiae dentes excidere videres H., incautis pastoribus excidit ignis V., excidit tabella mihi O. Od kod? z abl.: excidere puppi V., lacertis H., excidit arce deus O., excidere equis Sen. tr.; s praep.: omnes illi nefarii gladii de manibus … exciderunt Ci., sol excidisse mihi e mundo videtur Ci. ep., sagittae excidunt e corpore Ci., a digitis excidit ansa meis O. Kam?: excidēre (sc. e navi) etiam saevientes quidam (elephanti) in flumen L., excidere inter manus Pr., excidat ante pedes lingua resecta tuos O., sagitta excidit in pedem Plin.

2. occ. vox horrenda per auras excidit V. je padel = je zadonel, quod primum sorte nomen excidit L. je prišlo iz žrebovnice, tako tudi: ut cuiusque sors exciderat L.

— II. pren.

1. uiti (iz ust), zdrkniti (z jezika), izmuzniti se: verbum ecquod umquam ex ore huius excidit, in quo quisquam posset offendi? Ci., quod verbum tibi non excidit … fortuito Ci., in libello, qui me imprudente et invito excidit Ci., tantumque (žaljive opombe) nefas patrio excidit ore? V., quod … excidit ore pio, coniunx, scelus? O., ne quis mihi putet temere excidisse Q.; pesn. (o osebi): (Proteus) vinclis excidet V. se bo izmuznil iz …

2. preiti, miniti, (iz)giniti, izgubiti (izgubljati) se, pogubiti se: nunc nobis omnia haec exciderunt Pl., neque verendum est, ne quid excidat Ci., vultus, oratio, mens denique excidit Ci., luctus, spes excidit O., nec vera virtus, cum semel excidit, curat reponi deterioribus H., non ingenio quaesitum nomen ab aevo excidet Pr., excidere sibi Sen. rh. nehati biti sam pri sebi, ne zavedati se; brahilogija: in vitium libertas excidit H. se je sprevrgla; occ. uiti, pasti iz glave: necdum causae irarum exciderant animo V. niso bili pozabljeni, exciderat pacis mentio ex omnium animis L., Carthaginem et Hannibalem excidisse de memoria L., exciderant animo foedera lecta tuo O., excidere haec credam pectore posse tuo O.; abs.: mihi ista exciderant Ci. tisto sem bil pozabil, excidit mihi nomen tuum O. tvoje ime sem pozabil, exciderant surdo tot mea vota Iovi Pr., paene excidit mihi Q. skoraj bi bil pozabil, Xenophon non excidit mihi Q.; z inf. ali ACI: si calore dicendi vitare id excidisset Q., non excidit mihi scripsisse me in libro priore Q. nisem pozabil, excidit vobis … Democritum invenisse, quemadmodum … Sen. ph.; s konsekutivnim stavkom: excidit, ut peterem iuvenes quoque … annos O. pozabil sem prositi … ; redko pren. (o osebi sami) = pozabivši, pozabljajoči: palam moneri excidentis est Q., etiam excidentes unius admonitionis verbi in memoriam reponuntur Q.

3. (po gr. ἐκπίπτειν ἔκ τινος) kaj izgubiti, biti ob kaj: ex hac familia me plane excidisse intellego Pl., herus uxore excidit Ter., excidere de regno L. epit., iterum (se) excidisse regno Cu., excidere genere Q.; pesn.: quem (currum) si non tenuit, magnis tamen excidit ausis O. je bilo vendar veliko dejanje, pri katerem se je ponesrečil; occ. jur.: excidere formulā pravdo izgubiti: Sen. ph., Suet.

5. excidere ab aliquo od koga odpasti = ne ujemati (strinjati) se z njim: ego ab Archilocho excido Luc. ap. Non.

explōrō -āre -āvī -ātum (ex in subst. *plōros, *plōrus [= fundus])

I. ogled(ov)ati, razgled(ov)ati, poizvedeti (poizvedovati); sprva voj. (prim. explōrātor): Africam exploravit Ci. je dal ogledati, explorare itinera hostium C., S., locum N., hostium consilium Hirt., his satis exploratis profectus est L.; v abs. abl.: explorato, ante explorato, explorato ante L. (prej) poizvedivši; v nevojaškem pomenu: per homines talis negotii artifices itinera egressusque eius … explorat S. je dal izprašati; z odvisnim vprašanjem: Sil., explorat, quo commodissime itinere valles transire possit C., quid ubique hostis ageret explorare S., explorans, quid hostes agerent L., quid optes, explorare labor V. izvedeti; z relativnim stavkom: ubi satis explorata sunt, quae voluit S.; occ. (poizvedujoč) izslediti, zaslediti, skušati najti, najti: locum castris idoneum C., non lupus insidias explorat ovilia circum V., altera (manus) motu caecum iter explorat O.; o stvareh: quae (navis) … explorare fugam (= viam fugae) domini videbatur Ci.

— II. pren.

1. izvedeti, poizvedeti (poizvedovati), vpraš(ev)ati, izslediti (izsledovati): explora rem totam (docela) Ci. ep., mittere viros, qui rem (stvarni položaj) explorarent N., explorare regis animum (mišljenje) L., littera (pismo) explorat animos O. Dopolnilo z de (zastran): legati, qui de eius voluntate explorarent N., explorare de Macedonico bello L.; z ACI: explorato (abl. abs.) profectos esse amicos T., z odvisnim vprašanjem: Col., Sen. ph., Petr., id simulaveritne … an … , parum exploratum est S., transfugas, Iugurtha ubi gentium aut quid agitaret, … exploratum misit S., quam colat, explorant, iuvenis Phoebeius urbem O.; s finalnim stavkom: ne quid labefactum viribus ignis corruat, explorat O.

2. preisk(ov)ati, pregled(ov)ati, poizkusiti (poizkušati), preizkusiti (preizkušati): portas explorant V. preizkušajo vrata (ali so dovolj trdna), explorat robora fumus V. (namreč: ali bi mogel vdreti vanj), taurus cornua in adversis truncis explorat Lucan., explorare cubiculum, vehiculorum onera Suet., obstetrix virginis cuiusdam integritatem manu velut explorans Aug., panis potionisque bonitatem gustu explorare Col. pokušati, epulas ali cibos potusque gustu explorare Col. jedi ali jedi in pijače pokušati; pren.: explorare tyranni fidem Lucan., secundae res acrioribus stimulis animos explorant T. preizkuša. — Od tod adj. pt. pf. explōrātus 3, adv. -ē, dognan, gotov: Pl., Gell., non ego haec incertis iactata rumoribus, sed comperta et explorata affero ad vos L., explorata fiducia, pax, spes, ratio, victoria Ci., prope exploratā victoriā C. ker je bila zmaga skoraj gotova, sicuti (ut) exploratā victoriā C. kakor da je zmaga skoraj gotova, exploratissima victoria Vell., in qua (amicitia) nihil fidum, nihil exploratum habeas Ci., iam exploratus et domi conditus consulatus Ci., facilior et exploratior devitatio legionum Ci. ep., litterae exploratae a timore Ci., de quo mihi exploratum est ita esse, ut scribis Ci. ep. glede česar imam za gotovo, cui sit exploratum se ad vesperum esse victurum? Ci., cum esset mihi exploratissimum Lentulum proximo anno consulem futurum (esse) Ci., habere exploratum ali pro explorato habere (z ACI) za gotovo imeti: (deus) habet exploratum fore se semper in … voluptatibus Ci., quod pro explorato habebat Ambiorigem proelio non esse concertaturum C., quod non satis explorate perceptum sit et cognitum Ci., ne naviges nisi explorate Ci. ep. po natančni poizvedbi, varno, exploratius promittere Ci. ep.; (o osebah) (pre)izkušen: magistri exploratiores Gell.

exsurdō (exurdō) -āre (—) -ātum (ex in surdus)

1. docela oglušiti: paniculae flos aures si intravit, exsurdat Plin., exsurdare aures Marc.

2. pren.
a) skoraj oglušiti = omamiti, omotiti: aures curiae (poslušalce v kuriji) Val. Max., tantis clamoribus exsurdatus Sen. ph.
b) otopiti: palatum H.

extrā (adv. abl. sg. fem. adjektiva exter; prim. ut suprā pro superā, … ita extrā pro exterā Prisc.)

I. adv. na zunanji strani, zunaj, od zunaj, navzven: Cels., Mel., Plin., intus et extra Varr., cum extra et intus hostem haberent C., et in corpore et extra esse quaedam bona Ci., sensibus ea, quae extra sunt, percipimus Ci., nulla pars excedit extra Ci. ne moli navzven, nil extra est in nuce duri H.; v skoraj istem pomenu tudi komp.: exterius sitae (urbes) O., eaque (vasa) intrinsecus et exterius crasse picari iubebat Col.; occ.
a) extra quam razen: Edict. praetor. ap. Ci., Ulp. (Dig.) in extra quam si razen če: extra quam si nolint fame perire Ci., quod negant sapientem suscepturum ullam rei publicae partem, extra quam si eum tempus et necessitas coëgerit Ci., ne navigato citra Calycadnum … , extra quam si qua navis pecuniam … portabit L.; extra quam qui razen tistih (izvzemši tiste), ki: L. (XXVI, 34, 6).
b) extra = poleg tega, vrh tega, zraven tega: ob hoc aliquid mihi extra pro illis debes Sen. ph.

— II. praep. z acc.

1. izven, zunaj, pred: extra portam Pl., Ci., extra Peloponnesum soli absunt a mari Ci., qui tum extra urbem cum praesidio fuit Ci., hi sunt extra provinciam trans Rhodanum primi C., intra extraque munitiones C., Iliacos intra muros peccatur et extra H. (prim.: aut intra muros aut extra Enn.), extra limina Apuliae H., iacet extra sidera tellus V., extra tabulam eminere Cels.; praep. zapostavljena: quo solutius urbem extra lasciviret T.; pren. zunaj česa, pogosto = brez česa: extra noxiam Ter., ali extra noxam Ter., L., extra iocum, extra culpam, extra causam, extra ruinam Ci., extra contentionem certamenque Ci., extra coniurationem hunc esse Ci. = da ni zapleten v zaroto, complures extra coniurationem S. mnogo takih, ki se ne udeležijo zarote, ki ne pripadajo zarotnikom, extra consuetudinem C. proti navadi, extra ordinem Ci. izredno, extra modum Ci. čezmerno, extra numerum modumque H., qui extra periculum sit C. ki ni ogrožen, extra quaestionem contentionis esse Q. nedvomno biti, ipsi ingenium medium, magis extra vitia quam cum virtutibus T. brez napak; occ. pri glag. premikanja (prolept.) čez kaj ven, prek česa ven, iz česa (ven): in medium exeunt extra turbam ordinum Pl., extra munitiones procedere, progredi extra agmen C., egredi extra vallum N., extra moenia egredi, extra vineas egredi S., me extra tecta ferebam V. hitel sem iz hiše (ven), extra munimenta se evolvit Cu.; pren.: certos mihi fines terminosque constituam, extra quos egredi non possim Ci., cavendum … est, ne extra modum sumptu … prodeas Ci. čez mero.

2. pren. razen, samo ne: extra unum te mortalis nemo Pl., neque extra unam quisquam aderat Ter., extra tumultum Gallicum Ci., extra ducem paucosque praeterea Ci. ep., extra cohortem suam nemini committere Ci., extra filias, quae enupsissent L.