Franja

issue¹ [ísju:, íšu:] samostalnik
odtok, izhod; izdaja (knjige, znamk); zvezek, številka (časopisa), naklada
ekonomija denarna emisija; posledica, rezultat, zaključek; potomec, potomci, rod, otrok, otroci; izdajanje (odredb)
ekonomija dohodek (od posestva)
pravno sporno vprašanje, predmet razprave, oporekanje, bistveno vprašanje
medicina izliv (krvi, gnoja)

at issue sporen
at issue with s.o. v sporu s kom
matter at issue sporna zadeva
point at issue sporna točka
issue of fact dejansko stanje stvari
issue of law izpodbijanje, oporekanje
to join issue with s.o. prepustiti rešitev sporne zadeve sodišču
to evade the issue izogniti se vprašanju
to take issue with s.o. prerekati se s kom, trditi nasprotno
the question raises the whole issue to vprašanje popolnoma spremeni
in the issue končno
to bring s.th. to a successful issue kaj uspešno izpeljati
to force an issue izsiliti odločitev
to die without issue umreti brez potomcev
free issue and entry prost prihod in vstop
to face the issue spoprijeti se z zadevo
to raise issue začeti vprašanje
to reach the issue poravnati spor
a vital issue problem bistvene važnosti
a side issue postranski problem
ekonomija issue of securities izdaja vrednostnih papirjev
ekonomija bank of issue emisijska banka
ekonomija issue of bill of exchange izdaja menice v promet

izhod [ò] moški spol (-a …)

1. pri stavbah ipd.: der Ausgang, -ausgang (glavni Hauptausgang, stranski Nebenausgang, Seitenausgang, zadnji Hinterausgang)
zasilni izhod der Notausgang, pri letalih ipd.: der Notausstieg
ni izhoda kein Ausgang
(izstopna odprtina) der Ausstieg

2. (rešitev) der Ausweg (to ni izhod das ist kein Ausweg; zadnji izhod letzter Ausweg)
zasilni izhod (pripomoček v sili) der Behelf

3. (dopust) der Ausgang, der Urlaub
izhod na kopno za mornarje der Landurlaub
prepoved izhoda v vojski, internatih ipd.: das Ausgehverbot
dovoljenje za izhod die Ausgeherlaubnis
zapornik s prostim izhodom der Freigänger

4. biblično: der Exodus

kalejdoskop samostalnik
1. (raznovrstnost; pestrost) ▸ kaleidoszkópNove modne smernice za prihajajočo jesen in zimo spet ponujajo pisan kalejdoskop garderobnih rešitev. ▸ Az új őszi és téli divattrendek ismét színes kaleidoszkópot kínálnak az öltözködésben.

2. (naprava) ▸ kaleidoszkóp

kič samostalnik
1. lahko izraža neodobravanje (cenen izdelek) ▸ giccsNa bazarju dobiš vse od kiča do lepih ročno izdelanih spominkov. ▸ A bazárban a giccstől a szép kézműves emléktárgyakig minden kapható.
Spominki, povezani s svetovnim prvenstvom v nogometu, so prava parada kiča na eni strani in zelo dragih izdelkov na drugi strani. ▸ A labdarúgó-világbajnoksággal kapcsolatos emkléktárgyak egyrészt igazi giccsparádét jelentenek, vagy pedig nagyon drága termékek sokaságát.
Ne maram kiča, se pravi neestetskih stvari, narejenih iz cenenih materialov ... ▸ Nem szeretem a giccset, szóval a nem esztétikus, olcsó anyagokból készült dolgokat...
Razni viteški portreti, ceneni kič, ki je bil všeč cesarju, niso mogli pregnati močnega slikarstva impresionistov. ▸ A különböző lovagi portrék, az olcsó, császárnak tetsző giccs nem tudta kiszorítani az impresszionisták erős festészetét.

2. lahko izraža neodobravanje (o izumetničenosti nečesa) ▸ giccsVedno sva imeli radi estetiko kiča, prenasičenost s podobami. ▸ Mindig is szerettük a giccs esztétikáját, a képekkel való túltelítettséget.
Njen okus ima dve skrajnosti – minimalizem oziroma zelo očiščena oblika ali pa popoln kič. ▸ Az ízlésének két véglete van – a minimalizmus, illetve a nagyon letisztult forma vagy a tiszta giccs.
Bahavih ameriških filmov, ki mejijo na kič, ne maram. ▸ A giccsel határos, harsány amerikai filmeket nem szeretem.
Kadar je na Blegošu lepo vreme, okolica postane tako lepa, da skoraj meji na kič. ▸ Amikor Blegošban szép az idő, a táj úgy megszépül, hogy az már szinte a giccsel határos.
Čudovit film, čudoviti igralci, ki so vse prizore odigrali iz srca, realno, brez pretiravanja, brez kiča in olepšav. ▸ Csodálatos film, csodálatos színészek, akik minden jelenetet szívvel, életszerűen játszanak el – giccs és szépítés nélkül.
Dekorativna umetnost, most med visoko umetnostjo in cenenim kičem, je v pol stoletja pri nas skoraj popolnoma izginila. ▸ A magas művészet és az olcsó giccs között hidat képező dekoratív művészet fél évszázadon belük szinte teljesen eltűnt nálunk.
Kritika je dolgo odklanjala Puccinijeva dela ter mu celo očitala, da piše sentimentalen kič. ▸ A kritikusok sokáig elutasították Puccini műveit, és még azt is felrótták neki, hogy érzelgős giccseket ír.
Ta rešitev je še posebej priporočljiva za manj zmogljive računalnike in vse tiste, ki ne marajo softverskega kiča. ▸ kontrastivno zanimivo Ez a megoldás különösen ajánlott a kisebb teljesítményű számítógépekre, továbbá mindazoknak, akik nem szeretik a giccses szoftvereket.

kljúč llave f (tudi za vijake)

hišni ključ llave de la puerta (de la casa)
ključ od stanovanja llave de la vivienda
notni ključ (glas) clave f
glavni ključ llave maestra
ponarejen ključ llave falsa
šifrirni ključ clave f
ključ francoz llave inglesa
ključ uganke clave f de un enigma
ključ (serpentina, rida) serpentina f
patentni ključ llave anti-robo
sveženj ključev manojo m de llaves
ključ v roko (za novo hišo, stanovanje) llave en mano
imeti pod ključem guardar (de) bajo (de) llave
pustiti ključ v vratih dejar la lla llaen la puerta
etui za ključe estuche m vevero
violinski ključ clave f de sol
ključ k nalogam (rešitev) clave f
basovski ključ clave f de fa
vtakniti pod ključ (= v zapor) encarcelar, meter en la cárcel
dati pod ključ (dobro shraniti) poner a buen recaudo

Kolumbovo jajce frazem
(preprosta rešitev) ▸ Kolumbusz tojása

kompromis samostalnik
1. (dogovor) ▸ kompromisszumŠe pred dnevi je kazalo, da bodo delodajalci in sindikat sklenili kompromis. ▸ Néhány nappal ezelőtt még úgy tűnt, hogy a munkaadók és a szakszervezet kompromisszumot kötnek.Povezane iztočnice: španski kompromis

2. (srednja pot; rešitev) ▸ kompromisszum
Najboljši kompromis med ceno, praktičnostjo in učinkovitostjo ohlajanja pijač je še vedno klasična prenosna hladilna torba. ▸ Az árat, a praktikusságot és az italok hűtésének hatékonyságát figyelembe véve még mindig a klasszikus hordozható hűtőtáska jelenti a legjobb kompromisszumot.
Podvozje nudi dober kompromis med lego na cesti in udobjem. ▸ A futómű jó kompromisszumot kínál az úttartás és a kényelem között.
Naprava je zanimiv kompromis med dlančnikom in mobilnikom, oblika je atraktivna. ▸ A készülék érdekes kompromisszum a PDA és a mobiltelefon között, a kialakítása vonzó.

3. ponavadi v množini (o nižanju standardov) ▸ kompromisszumProtestniki se ne pogajajo in ne delajo kompromisov. ▸ A tüntetők nem tárgyalnak és nem kötnek kompromisszumot.
Pri glasbi ne delata kompromisov, njune nastope poslušalci označujejo kot akustično poezijo. ▸ A zenéjükben nem kötnek kompromisszumokat, az előadásukat a hallgatók akusztikus költészetként jellemzik.
Hkrati ste zahtevni kupci, ki veste, kaj želite, in ne sprejemate kompromisov. ▸ Ugyanakkor Önök igényes vásárlók, akik tudják, mit akarnak, és nem kötnek kompromisszumot.
Sama sem sprejemala preveč kompromisov, to je edino, kar obžalujem. ▸ Én magam túl sok kompromisszumot kötöttem, és ez az egyetlen dolog, amit bánok.

kompromís compromis moški spol

napraviti, skleniti kompromis établir (ali faire) un compromis, transiger avec quelqu'un sur quelque chose
kompromisna rešitev solution ženski spol de compromis

kompromísen (-sna -o) adj. di compromesso, compromissorio:
kompromisna rešitev soluzione di compromesso
kompromisna klavzula clausola compromissoria
kompromisni sporazum accordo compromissorio

kompromisn|i (-a, -o) [Kompromiß] Kompromiss- (predlog der [Kompromißvorschlag] Kompromissvorschlag, rešitev die [Kompromißlösung] Kompromisslösung)

kreativen pridevnik
1. (ustvarjalen; inovativen) ▸ kreatív, alkotóMed oglasi za pivo in pivnice za najbolj kreativne veljajo angleški. ▸ A sörök és a sörözők reklámjai közül az angol hirdetések a legkreatívabbak.
Učitelj lahko poda le vzorce, pot do kreativnega razmišljanja pa mora vsak zase najti sam. ▸ A tanár csak mintákkal szolgálhat, a kreatív gondolkodáshoz vezető utat mindenkinek magának kell megtalálnia.
London je mesto za kreativne ljudi. ▸ London a kreatív emberek városa.
Povezane iztočnice: kreativno pisanje

2. (ki razvija nove ideje ali izdelke) ▸ kreatívPovezane iztočnice: kreativna direktorica, kreativna producentka, kreativna urednica, kreativni direktor, kreativni producent, kreativni urednik, kreativni vodja

Leōcorion -iī, n (Λεωκόριον) Leokórij, svetišče v Atenah v notranjem Keramejku, zgrajeno na čast Leoidam (Lēoides, po drugih Leontides, Λεοντίδες), trem deviškim hčeram (κόραι) atiškega heroja Leoja (Λέως), ki jih je oče ob kugi žrtvoval za rešitev domovine: Leontidum est delubrium Athenis, quod Leocorion nominatur Ci. (De natura deor. 3, 19, 50).

Lösung, die, (-, -en) spuščanje, popuščanje, razpuščanje, odvijanje; Recht razdrtje; Chemie raztopina, (Lösen) raztapljanje; zur Lösung bringen raztopiti; Baukunst, Architektur odkop, izkop; Mathematik , von Rätseln, Aufgaben: rešitev, reševanje; ➞ lösen

luō² -ere, luī, luitūrus (iz *luu̯ō ali *lui̯ō, indoev. kor. *lēu-, *ləu-, *lu- rezati, odrez(ov)ati, (raz)rešiti; prim. skr. lunáti, lunóti reže, odrezuje, lavitram srp, gr. λύω (raz)rešujem, λύα razpust(itev), ločitev, λύσις (raz)rešitev, λύτρον odkupnina, lat. luēs, re-luere, solvere [iz *se-luere], got. lun odkupnina (acc. sg.), got. lausjan = stvnem. lōsen, lōsōn = nem. lösen, got. fra-liusan = stvnem. far-liosan = nem. ver-lieren, got. fra-lusts = stvnem. for-lust = nem. Ver-lust, got. laus = stvnem. lōs = nem. los)

1. plač(ev)ati kaj s čim (z glavo, življenjem), pokoriti se za kaj, plántati za kaj: l. stuprum morte Ci., si in me aliquid offendistis, cur non id meo capite potius luitur quam Milonis? Ci., sanguis istius supplicio luendus Ci., l. sponsionem L., temeritatem morte ali aliā temeritate L., cladem piaculo L., proelia tristia damnis L., qui (sc. obsides) capite luerent, si pacto non staretur L., ne sanguine liberorum suorum culpa defectionis lueretur L., l. peccata L., V., l. delicta maiorum H., culpam maiorum posteri luēre Cu., nec facta luisses impia funeribus O., huc caede luatur, quidquid Romani meruerunt pendere mores Lucan., petulantiam patroni litigator luit Q., nosterque luat cur foedera sanguis? Sil.

2. s pokoro ali kaznijo kaj odvrniti (odvračati), odbi(ja)ti: pericula publica L., ut … raptā luat responsa pharetrā Val. Fl. da bi razveljavil (po nekaterih izdajah ludat).

3. (po)plačati, (iz)plačati, poravna(va)ti, (iz)brisati: noxam pecuniā l. L., aes alienum l. Cu., debitum l. Cod. Th.; od tod tudi odkupiti kako stvar s poravnavo dolga, ki se je drži: pignus ali praedium a creditore ali fundum a testatore obligatum Icti.

4. globo, denarno kazen plačati za kaj: cautumque est XII tabulis, ut, qui iniuriā cecidisset alienas (sc. arbores), lueret in singulas aeris XXV Plin.; od tod poenam (poenas) luere, pravzaprav plačati kazen (ποινή), potem = kazen (pre)trpeti, pokoro delati, pokoriti se za kaj: illi … impii … etiam ad inferos poenas parricidii luent Ci., poenam pro caede l. O., Latiaris, ut rettuli, praecipuus olim circumveniendi Titii Sabini et tunc luendae poenae primus fuit T., constet licet, Domitianum cupiditatis ac saevitiae poenas luisse Suet., poenas temere inlati belli genti innoxiae luit Iust.; tako tudi: l. supplicia Iust. ali supplicium Cod. Th., l. supplicia crucibus Iust. smrt na križu (pre)trpeti, na križu umreti, augurium malis l. Plin. utrpeti nesrečo, ki jo je naznanil avgurij.

Opomba: Pt. fut. luitūrus le: Cl. in Cod. Th.

médaille [medaj] féminin medalja, kolajna, svetinja, odlikovanje; star kovanec; kovinska ploščica s številko (npr. postrežčkov)

médaille commémorative spominska kolajna (udeležencev vojne)
médaille militaire vojaško odlikovanje za borce in podčastnike
médaille d'or, d'argent, de bronze zlata, srebrna, bronasta medalja
médaille pieuse (verska) svetinjica
médaille de sauvetage kolajna za rešitev (kake osebe)
collection féminin de médailles zbirka kolajn
revers masculin de la médaille (figuré) druga plat medalje
titulaire masculin de la médaille de la Résistance imetnik medalje Odporniškega gibanja (med 2. svetovno vojno)
la médaille est renversée (figuré) stvari, okolnosti so se spremenile
conférer, décerner à quelqu'un la médaille du travail podeliti komu medaljo za (vestno) delo
toute médaille a son revers (proverbe) vsaka stvar ima dve plati

medalj|a ženski spol (-e …) die Medaille (za hrabrost Tapferkeitsmedaille, za rešitev življenja Lebensrettungsmedaille, za zasluge Verdienstmedaille, olimpijska Olympiamedaille, spominska Erinnerungsmedaille, Gedenkmedaille, bronasta Bronzemedaille, srebrna Silbermedaille, zlata Goldmedaille)
šport podelitev medalj die Ehrung der Sieger
tabela medalj po deželah der Medaillenspiegel
dobitnik medalje die Medaillengewinner
figurativno druga stran medalje die Kehrseite der Medaille

mēzzo

A) agg.

1. pol, napol, polovičen:
mezzo chilo pol kilograma
donna a mezzo servizio hišna pomočnica
mezza figura pren. povprečnež
mezze misure pren. polovične mere

2. srednji:
uomo di mezza taglia srednje velik človek; pren. moralni povprečnež
vestito di mezza stagione spomladanska, jesenska obleka

B) m

1. polovica

2. sredina:
nel mezzo della strada sredi ceste
via di mezzo pren. srednja pot, kompromisna rešitev
l'età di mezzo srednji vek
Italia di mezzo Srednja Italija
in questo, quel mezzo medtem
non por tempo in mezzo ne odlašati
ne va di mezzo il buon nome gre za njegovo čast
levare di mezzo qcs. kaj odstraniti
levare di mezzo qcn. koga spraviti s poti, ubiti
levarsi di mezzo oditi

3. pren. mera, umerjenost:
il giusto mezzo prava mera, zlata sredina

4. sredstvo:
il fine giustifica i mezzi cilj opravičuje sredstva
mezzi di comunicazione prometna sredstva; občila
mezzi di pagamento plačilna sredstva
mezzi di produzione proizvajalna sredstva
per mezzo di, a mezzo di s, z

5. zmožnost, sposobnost:
un atleta di notevoli mezzi športnik s precejšnjimi sposobnostmi

6. voj. vozilo (transportno, bojno):
mezzi corazzati oklepna vozila
mezzo da sbarco plovila za izkrcavanje
mezzo di fortuna zasilno vozilo

C) m pl. denar, finančna sredstva

mož|en [ó] (-na, -no) möglich (najboljši bestmöglich, najmanjši geringstmöglich, največji größtmöglich, najvišji höchstmöglich, naslednji nächstmöglich, zadnji letztmöglich); pot, metoda: gehbar, gangbar; (izvedljiv) machbar; (potencialen) potentiell
miselno možen virtuell
možna rešitev die Lösungsmöglichkeit

mystère [mistɛr] masculin skrivnost, tajnost; uganka, težak problem; religion misterij; verska dogma; srednjeveška verska igra

avec mystère skrivnostno
sans mystère (čisto) odkrito
solution féminin du mystère rešitev uganke
débrouiller un mystère rešiti uganko
étre tout mystère (oseba) biti uganka
faire (grand) mystère de quelque chose delati (veliko) skrivnost, tajnost iz česa, zelo kaj prikrivati
parler avec mystère skrivnostno govoriti

nadomestn|i (-a, -o) Ersatz- (baterija die Ersatzbatterie, rešitev die Ersatzlösung, zadovoljitev die Ersatzbefriedigung, cilj das Ersatzziel, kandidat der Ersatzkandidat, objekt das Ersatzobjekt, signal das Ersatzsignal, dejanje die Ersatzhandlung, stanovanje die Ersatzwohnung, tkivo medicina das Ersatzgewebe)