Franja

flāgitātrīx -īcis, f (flāgitātor) ki silno zahteva, — opominja, opominjevalka: (za žensko bitje): Aug.

generō -āre -āvī -ātum (genus)

I.

1. roditi, poroditi, razploditi, ustvariti: pium ex se Anchisen generat ENN., quoniam hominem ... generavit et ornavit deus CI., homines hominum causā esse generatos CI., neque enim ita generati a natura sumus, ut ad lutum et iocum facti esse videamur CI., quem (Oebalum) generasse Telon Sebethyde nympha fertur V., unde nil maius generatur ipso (Iove) H., quale portentum ... nec Iubae tellus generat H., semina generantia ranas O., quae (asina) non primo initu generare coeperit PLIN., terra animalia generat IUST.

2. v pass. = kakega rodu biti, izhajati, izvirati: qui esset Herculis stirpe generatus CI., a quo (deo) populum Rom. generatum accepimus CI., ab origine ultima stirpis Rom. generatus N., Troiā generatus Acestes V., fuit Argolico generatus Alemone quidam Myscelos O., generari et nasci a principibus T. bitje in žitje imeti od plemstva; pren. nastati, postati: mundus ... nullo generatus ortu V., arbor ex sua radice generata CU. (v)zraslo. –

II. metaf.

1. storiti, ustvariti, napraviti, narediti, iznajti: generandi gloria mellis V., g. litem Q., cetera forsitan tenuis quoque ... ingenii vena generare ... queat Q., g. ignem IUST., nihil ex hoc praeiudicii generari DIG.

2. (o ustvarjalni nadarjenosti kakega pesnika, govornika) ustvariti, izumiti, izmisliti si, zamisliti si: g. poëma Q., quae (aetates) nihildum ipsae ex se generare queunt Q., ut facile appareret (versus) ... plane quasi a cogitante atque generante (Nerone) exaratos SUET.

génie [ženi] masculin genij, duh, veleum; velika nadarjenost; inženirske, pionirske čete v vojski; genius, dober duh, duh zaščitnik

de génie genialen
génie civil gradbeništvo
génie investigateur, inventif raziskovalen, iznajditeljski duh
génie méconnu nepriznan genij
génie maritime (državni) inženirji za gradnjo ladij
génie militaire tehnične, inženirske, pionirske čete v vojski
génie des bois gozdni duh (nadnaravno bitje)
peintre masculin de génie genialen slikar
soldat masculin du génie vojak inženirske čete
les sapeurs du génie saperji, pionirji tehničnih čet v vojski
il n'est pas un génie on je nekaj povprečnega
avoir le génie du commerce imeti trgovski talent
cet enfant a le génie de la destruction ta otrok ima pravi (pravcati) talent za uničevanje
faire son service dans le génie služiti vojaščino pri inženirski četi

gnom samostalnik
(mitološko bitje) ▸ gnóm [mitológiai lény]

gorgona samostalnik
(bitje iz grške mitologije) ▸ gorgó [görög mitológiai alak]
Ko je junak Perzej gorgoni Meduzi odsekal glavo, je njena kri odtekla v pesek. ▸ Amikor a hős Perszeusz lefejezte a gorgó Medusza fejét, annak vére a homokba folyt.

Gorgona samostalnik
(bitje iz grške mitologije) ▸ gorgó [görög mitológiai alak]
Vrnil sem se in rekel, da sem videl Gorgono, vendar me ni spremenila v kamen. ▸ Viszatértem, és elmondtam, hogy láttam a gorgót, de nem változtatott kővé.

grūmus (grummus), -ī, m (prim. gr. γρῦ podnohtna črnoba; malce, malo, γρῡ́τη, γρυμαία, γρυμέα šara, ribji ostanki, γρῡπός zakrivljen, γρυπόω krivim, γρύψ, γρυπός, v lat. [kot tuj.] grȳps po svojih krempljih imenovano mitološko bitje) kup zemlje, gomila, grič: ACC. AP. NON., VITR., AUCT. B. HISP., COL.

gvȍzden -a -o železen: -a ruda, volja; -o doba; -i čovjek mitol. bajesl. bitje železni mož: Gvozdena vrata Đerdap

Handel, der, (-s, ohne Plural) trgovanje, trgovina, kupčija; im Handel na tržišču; Handel treiben kupčevati; in den Handel bringen/kommen spustiti/priti v prodajo; einen Handel eingehen mit skleniti kupčijo z; Handel und Wandel žitje in bitje

Herm-aphrodītus -ī, m (Ἑρμαφρόδιτος iz Ἑρμῆς in Ἀφροδίτη) Hermafrodít, v grški mitologiji Hermesov in Afroditin sin. Kot deček se je v Kariji kopal v studencu, imenovanem Salmakida (Σαλμακίς). Ko ga je istoimenska studenčna vila zastonj prosila ljubezni, je bogove prosila, naj jo na veke združijo z njim. Uslišali so jo in njuni telesi tako spojili, da je nastalo dvojno bitje, mož-žena, na pol mož, na pol žena: Hermaphroditus ait: nato date munera vestro, et pater et genitrix, amborum nomen habenti O. Od tod (tudi v pisavi hermaphroditus, hermafroditus) sploh dvospolnik = bitje z moškimi in ženskimi spolnimi organi, hermafrodit: Tit. fr., Mart., hermaphroditi utriusque sexus Plin., gignuntur et utriusque sexus, quos Hermaphroditos vocamus, olim androgynos vocatos Plin.; Kot adj. = dvospolen: hermaphroditae equae Plin.

hibrid|en (-na, -no) Hybrid- (koruza der Hybridmais), hybrid, Bastard- (detelja der Bastardklee)
hibridno bitje das Zwitterwesen

Hippocentaurus (hippocentaurus) -ī, m (gr. ἱπποκένταυρος) Hipokentáver (hipokentaver), Kentáver, mitološko bitje pol konj, pol človek: Ci., Plin., Q.

hiteti čemu naproti frazem
(bližati se) ▸ siet valami felé, igyekszik valami felé
Vsak dan prinese kaj novega in za vsakega starša je pravi mali čudež, ko opazuje, kako drobceno bitje hiti odraslosti naproti. ▸ Minden egyes nap valami újat hoz, és a szülő számára felér egy csodával, amikor látja, hogyan siet az apróság a felnőttkor felé.

ictus -ūs, m (icere)

1. udar(ec), (u)sek, sunek, mah, pah, dregljaj, lučaj, met, strel, vbod; pravzaprav o sečnem orožju in rezilih: ictus gladiatorius ali gladiatoris Ci. udarec, uno ictu securis Ci., neque ictu comminus neque coniectione telorum copias pulsas esse Ci. niti v boju iz bližine niti … , ictibus fenestras quatere H., gladiorum ictūs Auct. b. Hisp., primus ictus Sen. ph. prvi udarec z mečem, contrarius ict. Ci., L. od nasprotnika zadani —, nasprotnikov sunek, ict. cuspidis V., arietis (oblegovalnega ovna) L., virgae Lact., ict. irritas T. zgrešen, prazen sunek, gravior ictus Plin. iun., graviores ictus T., eodem ictu T. z enim rezom; o metanju kopja idr.: ictus pilorum, telorum, lapidum C., scorpionis C. strel metalnice, sagittarum L., Fr., Eutr., ictu levi saucia T., certus ictus T. dobro namerjen met, falsus ict. T. zamerjen = napačno (slabo) namerjen met, — strel, sub ictum dari ali venire T. nastavljen biti sovražnikovim strelom, na streljaj (domet) priti; pren. = v nevarnost priti sub ictu esse Sen. ph. v nevarnosti biti, extra ictum ponere Sen. ph. izven nevarnosti, ictus errat Ambr. met zgreši cilj; o merjascu, oz. njegovih čekanih = usek, ugriz: verres … obliquum meditans ictum H., non letiferos effugit Enaesimus ictus (sc. vulnifici suis) O.; o drugih škodljivih živalih = ugriz, pik: a bestiis ictus, morsus Ci., ict. serpentis Cels., serpentum Plin., aranei, scorpionis Cels., vesparum Plin.; o drugih stvareh: ictus Corn. prsni zbodljaj, ict. arboris H. padec (posekanega drevesa) (prim.: nisi Faunus ictum (trunci) dextrā levasset H.) ict. calcis T. sunek z nogo, udarec s kopitom, ict. remorum Val. Max. vesljaji, alae, pennarum Plin. mahanje s perutmi, frfot, ict. creber aut languidus Plin. bitje srčne žile, srčno utripanje, ict. sanguinis, quem morbum Graeci ἀπόπληξιν vocant Aur. kap; z objektnim gen.: ictus capitis Corn. udarec po glavi, — preko glave, ict. moenium L. sunki v zidovje, sub ictu calvariae Cels. od zunanjega udarca prizadeti lobanji; pren.: ictus fulminis Ci. ali fulmineus H. (gromska) strela, tresk, solis ictus O. = fervidi ictus (sc. solis) H. = Phoebei ictus O. ali Phoebi ictus Lucan. pekoče sonce, pekoči sončni (Fojbovi) žarki, ictibus aëra rumpere O. sunkoma, singulis velut ictibus transacta sunt bella T. vsaka tako rekoč na en mah.

2. occ. (kot glasbeni in metr. t. t.) udarjanje na strune, igranje na kaj, udarjanje takta, takt: mei pollicis ictus H., cum (versus) senos redderet ictus primus (= a primo) ad extremum similis sibi H. šest taktov (o jambskem trimetru), ict. citharae Plin. igranje na kítaro, citranje, ict. modulantium pedum Plin., et pedum et digitorum ictu Q.

3. metaf.
a) udarec, sila, moč, oblast: sublata erat de foro fides non ictu aliquo novae calamitatis, sed … Ci., neque (voluptas) ullum habet ictum, quo pellat animum Ci. nima nobenega mika, stare sub ictu Fortunae Lucan., sub unum fortunae ictum cadere Cu., fortunae ictus excipere Sen. ph., subiti ictus sententiarum Sen. ph. učinki, sub ictu nostro positum Sen. ph. v naši oblasti, ictu simili feriri Q.
b) sovražen napad, naval, naskok: uno ictu contendere Auct. b. Afr., nemo duraret, si rerum adversarum eandem vim assiduitas haberet, quam primus ictus Sen. ph.
c) hip, trenutek, pogled: uno ictu frequenter impellunt sententiae Q., eodem ictu temporis Gell. v istem hipu, hkrati, sub ictu habere Sen. ph., ali ostentat … Romam sub ictu (esse) Sil. pred očmi, navzoči.

4. meton. ictus foederis sklepanje zveze (prim. foedus icere): Val. Max., Lucan.

irracional nespameten, brezumen; matematika iracionalen

ser irracional bitje brez pameti, žival

izrodek samostalnik
1. izraža negativen odnos (izprijena, ničvredna oseba) ▸ selejt, gazember, korcs, söpredékMed zaporniki naj bi na tatove pljuvali kot na izrodke družbe. ▸ A rabok között a tolvajokat állítólag a társadalom korcsaként lenézik.
Pogubno pa je to, da največji izrodki vodijo svet. ▸ Az a szörnyű, hogy a legnagyobb gazemberek irányítják a világot.

2. izraža negativen odnos (izprijena predstava ali mnenje) ▸ fantazmagória, torzszülött, szüleményAli zares ne veste, da so to samo izrodki vaše domišljije? ▸ Hát valóban nem tudja, hogy ezek csak a maga fantazmagóriái?

3. izraža negativen odnos (kar se sprevrže v svoje negativno nasprotje) ▸ elfajzás, elfajulás, degenerálódás
To pa je že izrodek prvobitnega in prijetnega bivanja v naravi. ▸ Ez már a természetben való ősi, élvezetes létezés elfajzása.
To ni islam, ki je ustvaril civilizacijo, ampak je izrodek islama, ki ustvarja nov totalitarizem. ▸ Ez nem az az iszlám, amely civilizációt teremtett, hanem az iszlám elfajzása, amely új, totalitárius rendszert teremt.

4. sovražno (o odnosu do drugačnosti) ▸ különc, csodabogár
Človek se tako rekoč pravilno opredeljen že rodi, če se ne, je pa izrodek. ▸ Az ember úgymond már születésekor megfelelően elkötelezett, ha pedig nem, akkor különcnek számít.
V novi kibernetiki se vrača ta posluh za izrodke, torej tudi za posebneže, kakršni so misleci in pesniki. ▸ Az új kibernetikában visszatér ez a különcök iránti affinitás, az olyan csodabogarakat is beleértve, mint a gondolkodók és a költők.

5. (bitje z motnjo v razvoju ali telesno okvaro) ▸ torzszülött, szörnyszülött, korcs
Primarni strah pred pošastnimi izrodki je vsajen tudi v sodobna razmišljanja o potencialnih človeških klonih. ▸ A szörnyszülöttektől való ősi félelem a lehetséges emberi klónokról való modern gondolkodásba is beleivódott.

Kerber samostalnik
(grško bajeslovno bitje) ▸ Kerberosz [háromfejű kutya a görög mitológiában] ▸ Cerberus

Lamia¹ (lamia) -ae, f (Λαμία, λαμία; prim. gr. λαιμός grlo, goltanec, žrelo, τὰ λάμια prepad, λαμία mitološka pošast, ki naj bi se hranila s človeškim mesom; prim tudi lat. lamium)

1. Lámija, bajeslovno bitje, sprva libijska kraljična, Belova hči in Zevsova ljubica; ker je ljubosumna Hera ugonabljala njene otroke, so bajeslovne dojilje spremenile in razmnožile Lamijo v pošastne spake, s katerimi so strašili otroke, češ da z raznimi slepili vabijo k sebi otroke, zlasti zale mladeniče, ter jim izsesavajo kri in použivajo njih meso; v tem pomenu je Lamija = zlovoljnica, vešča, volkodlačka, jaga baba: neu pransae Lamiae vivum puerum extrahat alvo H., si posthac pessimae illae lamiae noxiis animis armatae venerint Ap., lamiae turres Tert. bajke (pravljice, prazne marnje) dojilj, cubavit Lamia Vulg.

2. lamia
a) = divja afriška zver, šakal: Vulg.
b) riba iz vrste bokoplut, lámija: Plin.

Minotaver samostalnik
(grško bajeslovno bitje) ▸ Minótaurosz [görög mitológiai lény]

miracolo m

1. relig. čudež (tudi pren.):
conoscere vita, morte e miracoli di qcn. poznati žitje in bitje nekoga, vedeti prav vse o nekom
gridare al miracolo ekst. razglašati neverjetne stvari
che miracolo! iron. pravi čudež!
far miracoli delati čudeže
miracolo economico gospodarski čudež
per miracolo slučajno, mukoma, proti pričakovanju

2. pren. (portento) čudo, čudež, zaklad:
è un autentico miracolo di scienza je pravo čudo znanosti

3. gled. mirakel