Franja

zaspati glagol
1. (preiti v stanje počitka) ▸ elalszikPo savni sem prijetno utrujen in mirno zaspim. ▸ Szauna után kellemesen fáradt vagyok és békés álomba merülök.Kadilci tudi teže zaspijo in imajo večkrat neprijetne sanje. ▸ A dohányosok nehezen alszanak el és sokszor vannak rossz álmaik.Laže boste zaspali, čez ste bili čez dan telesno dejavni. ▸ Könnyebben fognak elaludni, ha napközben fizikailag aktívak.

2. (ne zbuditi se dovolj zgodaj) ▸ elalszikKer sta dva zamudila oziroma zaspala, so se vsi jezni morali vrniti ponju. ▸ Mivel ketten elkéstek, illetve elaludtak, a többieknek mérgesen vissza kellett menni értük.

3. olepševalno, zlasti v osmrtnicah (o smrti) ▸ elhuny
4. (popustiti v prizadevanjih) ▸ lemarad, elbóbiskolV politiki nasploh in tudi v zunanji politiki je treba vsak dan znova negovati stike. Ni treba, da naredite napako, zadostuje že, če zaspite za leto ali dve ali zamudite kakšno priložnost. ▸ A politikában általában és ezen belül a külpolitikában is napról napra ápolni kell a kapcsolatokat. Nem kell hibát elkövetni, elég, ha egy-két évre elbóbiskol vagy kihagy valami lehetőséget.
Mlekarna je v razvoju nekako zaspala in presežkov mleka ni znala spraviti v promet. ▸ A tejüzem kissé lemaradt a fejlődésben és a többlettejet nem tudta értékesíteni.

5. (o delu telesa) ▸ elzsibbadNoge so mu zaspale, ker jih je imel zvite podse. ▸ Elzsibbadtak a lábai, mert rajtuk ült.

zdéti se parecer

kot se zdi a lo que parece
zdi se, da je utrujen parece estar cansado
zdi se, da tega ne vedó parecen no saberlo
kaj se ti zdi? ¿qué te parece?
kakor se Vam zdi como le parezca
ne zdi se mi slabó no me parece mal
kako se ti zdi kravata? ¿qué te parece esta corbata?

zmotljiv pridevnik
(ki se lahko zmoti) približek prevedka ▸ olyan ember aki tévedhet, esendő
Res pa je, da je zdravnik človek in zato tudi zmotljiv. ▸ kontrastivno zanimivo Igaz, hogy az orvos is ember, és ezért tévedhet.
Utrujen človek je bolj zmotljiv, napaka se zgodi bistveno hitreje. ▸ kontrastivno zanimivo A fáradt ember könnyebben téved, hamarább hibázik.

zrúšiti (-im)

A) perf. ➞ rušiti

1. abbattere, demolire:
pren. zrušiti temelje zakonitega reda demolire le fondamenta dell'ordine costituito

2. pren. distruggere; turbare:
zrušiti ravnotežje v naravi distruggere l'equilibrio naturale
pren. zrušiti nočni mir turbare, rovinare, annichilire, distruggere, abbattere la quiete notturna
zrušiti ugled distruggere il prestigio di qcn.
zrušiti režim abbattere il regime

B) zrúšiti se (-im se) perf. refl.

1. crollare, rovinare, cadere:
stara hiša se je zrušila la vecchia casa crollò

2. precipitare:
letalo se je zrušilo kmalu po vzletu l'aereo è precipitato poco dopo il decollo

3. pren. cadere a terra, crollare:
utrujen se je zrušil na stol crollò sulla sedia stanco morto

ἀκμαῖος 3 (ἀκμή) poet. 1. dorastel, cvetoč, čvrst, močen, še ne utrujen; τὸ ἀκμαῖον τοῦ χειμῶνος najhujši del zime, sreda zime. 2. ob pravem času, pravočasno; ὡς ἀκμαῖος ἂν μόλοι.

ἀνῑάω (ἀνία) [fut. ἀνιᾱ́σω, ion. ἀνιήσω, aor. pass. ἠνιᾱ́θην, ion. pt. ἀνιηθείς, pf. ἠνίᾱμαι, 3. pl. opt. pr. ep. ἀνιῴατο] 1. act. mučim, nadlegujem, žalim, žalostim τινὰ εἰς τὰ ἔσχατα; z dvojnim. acc. τί ταῦτ' ἀνιᾷς με čemu me s tem žališ. 2. pass. sem užaljen, nejevoljen, zlovoljen, žalostim se, naveličam se ἐπί τινι, τινί, διά τινα; σοὶ παρεόντι (nadležna je) mrzi mi tvoja navzočnost; τοῦτ' ἀνιῶμαι πάλαι to (ta misel) me že zdavnaj muči; ἀνιηθείς utrujen, naveličan, ἀνιώμενος nejevoljen, zlovoljen.

καματηρός 2 ion. 1. utrujen, izpehan, slaboten, bolan. 2. utrudljiv, mučen, težaven.

κατα-τρῑ́βω [aor. pass. κατετρίβην] 1. act. starem, zmanem, obrabim, porabim, potrošim, ponosim, prebijem ἡμέραν, βίον, izčrpam, utrudim, oslabim. 2. pass. sem porabljen, utrujen, obrabljen, utrudim se s čim, oslabim, porabim čas za kaj, bavim se s čim.

κατα-τρύω [pf. pass. inf. κατα-τετρῦσθαι] utrudim; pf. pass. sem izmučen, utrujen.

κεῖμαι [Et. kor. k'ej, ležati, odtod: κοιμάω, κοίτη, ὠ-κεανός, κώμη, lat. cu-nae (iz k'oi-nā), civis (starolat. ceivis), nem. Heim. – Obl. 2 sg. κεῖσαι, 3 κεῖται, 3 pl. κεῖνται, cj. κέωμαι, κέηται, opt. κεοίμην, imp. κεῖσο, κείσθω, inf. κεῖσθαι; impf. ἐκείμην, ἔκεισο, ἔκειντο, fut. κείσομαι; ep. praes. 3 pl. κείαται, κέαται, κέονται; cj. 3 sg. κῆται, impf. κείμην, 3 pl. κείατο, κέατο, iter. κέσκετο; ion. pr. 3 sg. κέεται, inf. κέεσθαι; rabi se tudi kot pf. pass. od τίθημι]. 1. ležim, sem a) počivam, spim; b) ležim brez dela; c) ležim na tleh (bolan, utrujen, v nezavesti); d) ležim v nesreči, sem nesrečen, zanemarjen:; e) sem mrtev, nepokopan; f) nahajam se, bivam τόπον. 2. o stvareh: a) ležim, stojim (o krajih); τόπον ležim na kakem kraju, πόλις αὐτάρκη θέσιν κειμένη mesto z ugodno lego:; b) sem postavljen, položen, shranjen, nahajam se, περὶ τῆς κεφαλῆς ovit sem okoli glave, opletam glavo, εἰς ἀνάγκην κείμεθα prisiljeni smo, εὐεργεσία ἀνάγραπτος κεῖται stoji, ostane zapisana, ἄεθλον nagrada je izpostavljena; c) sem določen, v veljavi, obstojim νεῖκος, νόμοι, θέσμια; ζημία κειμένη po zakonu določena kazen; ὄνομα κεῖται ime se je dalo, κεῖται ὄνομά τινι komu je ime, imenuje se; ἀγὸν κεῖται boj je odrejen, κεῖται ἡμῖν dognano je za nas; d) visim; odvisen sem od česa, ἐν γούνασι θεῶν κεῖται je v božjem naročju, je (leži) v božjih rokah; ἐν ὑμῖν κείμεθα naša usoda je v vaših rokah; e) κακὸν τὸ πάλαι κείμενον že davno pozabljeno zlo, εὖ κειμένων πραγμάτων če se bodo stvari dobro zasukale, če se bo dobro izteklo.

κενός 3, ep. ion. κεινός, ep. κενεός [Et. pri Hom. κενεός (iz κενεϝός), idevr. k'en-. – comp. at. κενότερος]. 1. a) prazen, votel, τὸ κενόν prazen prostor, praznina; b) brez česa (brez ljudi, brez posadke), izmrl, τινός oropan česa, λέαινα zapuščena, ἥκεις γὰρ οὐ κενή ne prihajaš prazna (= brez vzroka); c) utrujen, upehan. 2. prazen, ničev, puhel, neosnovan, neutemeljen, neizvršen, brezuspešen, κενεὸς νέομαι vračam se s praznimi rokami, brez uspeha; εἰς κενόν zaman, zastonj, brez koristi, διὰ κενῆς zastonj, brez vzroka.

παρα-τείνω (gl. τείνω) 1. act. trans. a) raztegujem, razpenjam (poleg česa), kopljem, napravljam (poleg, ob) χάρακα, ἔλυτρον, pritrdim κεραίαν; b) zadržujem, mučim z zadrževanjem (Ksen. Kir. 1, 3, 11); podaljšam λόγους NT. 2. intr. in pass. a) raztegujem se, razprostiram se, ležim, segam do διά τινος, μέχρι τινός, z acc. τὰ πρὸς τὴν ἑσπέρην φέροντα ὁ Καύκασος παρατείνει na zapadni strani se razprostira K.; b) vzdržim se, vztrajam do konca πολιορκία εἰς τοὔσχατον; c) utrudim se, sem utrujen μακρὸν ὁδὸν πορευθείς; λιμῷ παρατείνομαι umiram lakote.

πονέω in med. [pf. πεπόνημαι z akt. in pas. pom.; adi. verb. πονητέον; ep. brez augm., impf. πονεόμην, pt. πονεύμενος, aor. πονήσατο, cj. πονήσομαι, ion. pf. 3 pl. pass. πεπονέαται] 1. intr. a) trudim se, prizadevam si, delam, mučim se, ukvarjam se s čim, borim se (z naporom), κατά τι pri (v) čem, τινί s čim, λισσόμενος s prošnjami, πόνους izvršujem dela, prevzamem trud, ἡδέως εἴς τι rad delam za kaj, οὐκ ἄλλως αὐτοῖς πεπόνηται niso se zaman trudili; b) trpim, sem v zadregi (stiski), čutim bolečino, stiska me kdo, sem poškodovan, τὸ πονούμενον σφῶν stiskani del, πονησάντων αὐτῷ τῶν σκευῶν ako so bila jadra poškodovana, πεπονημένος utrujen, izmučen, οἱ πεπονημένοι bolniki. 2. trans. a) pridelam, pridobim si s trudom χρήματα; b) napravim, naredim, izvršim s trudom τύμβον, τὰ ἔργα, trudim se, τινί za koga.

ὑπέρ-πονος 2 (πόνος) utrujen, zdelan, upehan.

задний zadnji;
писать задним числом datirati pismo s prejšnjim dnevom;
дать з. ход pognati ritensko;
задняя мысль skrivna misel;
он задним умбм крепок on se navadno prepozno kesa, škoda ga šele izpametuje;
без задних ног utrujen, da ne čuti nog;
отступить на з. план biti odrinjen v ozadje

нога f noga;
без (задних) ног (lj.) biti silno utrujen;
н. за ногу идти (тащиться, плестись) iti zelo počasi;
быть на дружеской (короткой) ноге с кем biti prijatelj s kom, biti si na roke s kom;
левой ногой сделать narediti malomarno;
сидеть н. на ногу sedeti s prekrižanimi nogami;
броситься со всех ног ucvreti jo, steči;
давай бог ноги! bežimo!;
валяться в ногах kleče prositi;
одна н. здесь, а другая там zelo naglo steči;
ног под собой не слышать teči, kar noge, neso; biti silno utrujen; biti presrečen;
кланяться в ноги globoko se priklanjati;
вверх ногами narobe;
на широкую (большую) ногу razsipno (živeti);
идти в ногу držati isti korak;
сбиться с ноги zgubiti korak;
совсем с ног сбился komaj se držim na nogah;
без задних ног (vulg.) do smrti utrujen;
протянуть ноги umreti;
я к нему ни ногой ne prestopim več njegovega praga

чёрт pl.
черти m vrag, hudič;
устал до чёрта (lj.) strašno sem utrujen;
ни к чёрту не годится popolnoma zanič;
чёрт подери! (vulg.) k vragu!;
чёрт с ним! vrag naj ga vzame!