Franja

boginja Fortuna frazem
(sreča) ▸ Fortuna istennő
Boginja Fortuna mu je hrbet obrnila že takoj po rojstvu; mati ga je zapustila in moral je živeti z očetom, s katerim pa se ni razumel. ▸ Miután megszületett, Fortuna istennő azonnal hátat fordított neki: az édesanyja elhagyta, és az apjával kellett élnie, akivel azonban nem jött ki.
Tudi s pomočjo boginje Fortune in domačih sodnikov so po podaljšku zmagali s 95:88. ▸ Fortuna istennő és a hazai bírók segítsége ellenére is csak 95:88-as győzelmet tudtak aratni a hosszabbítás után.

bójda adv. (baje) sembra, si dice:
grad je bojda sezidal neki plemič sembra che il castello fosse stato costruito da un nobile

bōloe (gr. βῶλοι grude) „grude“, neki dragulji, podobni grudam: Plin.

bostrychītis, acc. -tin, f (gr. *βοστρυχῖτις), po drugih bostrychītēs -ae, m bostrihit, neki dragulj: Plin.

botryītis -tidis in -tidos, f (gr. βοτρυῖτις) grozdasta: cadmea Cels., Plin. kalamina z grozdastimi kristali; kot subst. fem. botriitida, neki dragulj: Plin. (pri nekaterih botryītēs -ae, m botriit).

božič samostalnik
1. (praznik) ▸ karácsonyJaslice so med najbolj priljubljenimi značilnostmi božiča. ▸ A betlehemezés a karácsony egyik legkedveltebb része.
Povezane iztočnice: blagoslovljen božič, pravoslavni božič

2. (prazično obdobje) ▸ karácsony
Ali naj programerji delajo čez božič, da bomo poročila lahko oddali januarja? ▸ A programozók dolgozzanak karácsonykor, hogy januárban be tudjuk nyújtani a jelentéseket?
Povedala sem mu, da grem za božič v Izrael. ▸ Elmondtam neki, hogy karácsonyra Izraelbe megyek.

brezuspešno prislov
(brez uspeha) ▸ sikertelenülPar že več kot leto dni brezuspešno poskuša dobiti otroka. ▸ A pár már több mint egy éve sikertelenül próbálkozik a gyermekvállalással.
Japonska vlada se sicer trudi za umiritev napetosti, vendar doslej brezuspešno. ▸ A japán kormány ugyan törekszik a feszültség enyhítésére, de eddig nem járt sikerrel.
Poklicala sva sodnika in mu brezuspešno razlagala, kakšna je situacija. ▸ Odahívtuk a bírót, és sikertelenül próbáltuk neki megmagyarázni, mi a helyzet.

brontea -ae, f (iz βροντή) bronteja, „gromovka“, neki dragulj: Plin. — Soobl. brontia: Isid.

Broteās -ae, m (Βροτέας) Broteja, gr. moško ime. Poseb.

1. Vulkanov in Minervin sin: O.

2. Perzejev tovariš: O.

3. neki Lapit: O.

buldožer samostalnik
1. (stroj) ▸ buldózer, dózerProtestniki so se nad barikade spravili z buldožerji. ▸ A tüntetők buldózerekkel estek neki a barikádoknak.
Buldožerji so vse zravnali z zemljo. ▸ A buldózerek mindent a földdel tettek egyenlővé.

2. (o moči in odločnosti) ▸ buldózer
V projekte, ki jih prevzame, se zažene kot buldožer. ▸ Buldózerként veti bele magát a vállalt projektekbe.
Imel sem širok in natančen stranski zamah in samo buldožer bi prenesel moj levi direkt. ▸ Széles és pontos oldalsó lendítésem volt, és csak egy buldózer bírta volna ki a bal egyenesemet.
Je divja in jo je težko obvladovati, je pravi buldožer! ▸ Vad és nehezen kezelhető, igazi buldózer!

cabāllus -ī, m (prim. gr. καβάλλης kljuse) kljuse, kleka in sploh konj za vsakdanjo rabo (naspr. equus bojni konj): taetri tardique caballi Luc. ap. Non., circum vectari rura caballo H., caballus Gorgoneus (= Pegasus) Iuv., caballos equis cedere Hier.; preg.: optat ephippia bos, piger optat arare caballus (starodavniki so namreč pri oranju uporabljali le bike ali junce) H. = nihče ni zadovoljen s svojim stanom, lassus tamquam caballus in clivo Petr. (o človeku, ki mlahavo hodi). — Kot nom. propr. Cabāllus -ī, m Kabal: Tettius Caballus Mart. Tetij Kabal, neki glumač.

caelicola -ae (gen. pl. pesn. tudi -ûm), m (caelum² in colere)

1. nebeščan, pesn. bog, božanstvo: Luc. fr., Enn., V., O. idr. pesniki.

2. pl. Caelicolae častilci neba, neki judovski razkolniki: Cod. Th.

Callaecī (Plin.) in Gallaecī (L. epit., Plin., Eutr.) -ōrum, m Kaleki, Galeki, ljudstvo v severovzhodni Hispaniji. Od tod subst. Callaecia (Gallaecia) -ae, f Kalecija (Galecija), njihova domovina, ki je slovela po zlatih rudnikih in konjereji: Plin., Fl., Iust., Cl. Adj.

1. Callaecus (Gallaecus) 3 kalecijski (galecijski), kaleški (galeški). Kot priimek Decima Bruta, ki je premagal Kaleke: Vell., Plin.

2. Callaïcus (Gallaïcus) 3 = Callaecus (Gallaecus): Call. hostis O., Gall. gens Plin., Call. Lampon (neki dirkalni konj) Sil., Call. metallum Sil. ali aurum Mart.; subst. Callaïca -ae, f (sc. gemma) kaleški dragulj, moten, rumenkast dragulj, ki je dobil ime po barvi kaleškega zlata: Plin.

Calliās -ae, m (Καλλίας) Kalija,

1. bogati Atenec: N.

2. neki stavbar: Vitr.

Calvisius 3 Kalvizij(ev), ime rim. plebejskega rodu. Poseb.

1. C. Calvisius Sabīnus Gaj Kalvizij Sabin, l. 48 Cezarjev legat, l. 39 pretor v stari Afriki: Ci., C.

2. C. Calv. Sabinus, konz. v Tiberijevem v času, tožnik Neronove matere Agripine; naredil je samomor v Kaligulovem času: T.

3. Calv. Sabinus, neki bogatin pri Sen. ph. (morda isti kakor Kalvizij, omenjen pod 2.). —ōOd tod adj. Calvisiānus 3 Kalvizijev: Dig.

canthariās -ae, m (iz κανϑαρίς španska muha) kantarij, neki dragulj s podobo španske muhe: Plin.

Catius² 3 Kacij(ev), ime rim. rodu, poseb.

1. M. Catius Insuber Mark Kacij Insubrec, epikurejec, umrl l. 45: Ci. ep., Q. Od tod adj. Catiānus 3 Kacijev: spectra Ci. ep.

2. neki drug Kacij (najbrž Catius Miltiades, ki je menda pisal „de opere pistorio“) v Horacijevi 4. satiri II. knjige na široko razpravlja o kuharski umetnosti.

catochītis -tidis, f (gr. κατοχῖτις) katohitida, neki dragulj: Plin.; tudi catochītēs -ae, m katohit: Prisc.

Celadōn -ontis, m (gr. Κελάδων = vpijoči, hrupeči) govoreče ime borilca, Keladon, Razgrajač,

1. Finejev tovariš: O.

2. neki Lapit: O.

celer -eris -e, adv. celeriter (prim. gr. *κέλλω, κέλομαι gonim, tiram, κελεύω priganjam, ukazujem, κέλης konj dirkač, βουκόλος goveji pastir, lat. celsus)

1. hiter, nagel, uren: N., L., T. idr., face te propere celerem Pl., sagittae, navis O., canis, equus, classis Tib., iambi H. lahkotni, progenuit pedibus celerem V. brzonogega, quam habui, absumpsi celeriter Pl., cisio celeriter ad urbem advectus Ci., imperata celeriter fecerunt C., Cu., celerius omnium opinione C. hitreje kakor se je sploh mislilo; enalaga: c. pedes Pr., alae, corpus, fuga V.; z abl.: celer iaculo V. spreten v metu kopja, pennā O., motu Lucan.; pesn.
a) z inf.: celer sequi Aiax ali celer excipere aprum H.
b) z gen. gerundii: c. nandi Sil.

2. pren.
a) nagel, hiter, uren: consilium Ter., celeri auxilio opus est N., celeria remedia N. hitro učinkujoča, animus c. V., oratio Ci. mens, quā nihil est celerius Ci., c. victoria C. hitro dobljena, mors Tib., Suet., quā fata celerruma (sunt) V. kjer smrt najhitreje nastopi; z abl.: cogitatione ali sensu celer Vell. nagle doumljivosti, uvae celeres proventu Plin.
b) v slabem pomenu prenagel, prehiter, silen, vročekrven: consilia celeriora L.; pesn. z inf.: irasci celer H. nagle jeze, oderunt sedatum celeres H.

3. subst. Celerēs -um, m hitreci, sprva jezdeci, pozneje rim. vitezi: Plin., Dig. idr., trecentosque armatos ad custodiam corporis, quos Celeres appellavit... habuit (Romulus) L. Razdeljeni so bili v tri centurije (Ramnes, Tities, Luceres), vsaki je načeloval tribun (tribunus Celerum): praeco ad tribunum Celerum, in quo tum magistratu forte Brutus erat, populum advocavit L. Numa je število centurij podvojil, Tarkvinij Prisk pa pomnožil na 1200 mož (gl. tudi tribūnus). V sg. Celer načelnik Celerum in Remov morilec: O. (Fast. IV, 37 in nasl.) — Celer -eris, m Celer (Hitri), priimek Cecilijevega, Domicijevega, Egnacijevega, Mecijevega in Novijevega rodu. Samo Celer
a) Atikov osvobojenec: Ci. ep.
b) stavbenik v Neronovem času: T.
c) neki vitez v Domicijanovem času: Plin. iun.

Opomba: Neutr. celere = celeriter: Pac. fr., Enn. ap. Non., Lex ap. Front., Cypr.; celer kot fem.: L. Andr. ap. Prisc., Lucr., Cael.; celeris kot masc.: Naev. fr., Ca. ap. Prisc. Gen. pl. celerum nam. celerium: Cael. Nenavaden superl. celerissimus: Enn. ap. Char. et ap. Prisc., Matius ap. Prisc.