Franja

Zadetki iskanja

  • dostikrat [ô] oft; etliche Male, wiederholt; vielmals
    še dostikrat noch oft
    (marsikdaj) manchmal
    | ➞ → večkrat
  • dotakníti se (-em se) | dotíkati se (-am se) perf., imperf.

    1. toccare (con la mano); toccare lievemente, sfiorare:
    dotakniti se boleče točke toccare un punto dolente
    pren. noben moški se je še ni dotaknil non ha avuto finora alcun rapporto sessuale, è ancora vergine
    fant je pošten, nikoli se ne dotakne tujega il ragazzo è onesto, non ha mai toccato roba d'altri

    2. publ. (nekoliko spregovoriti) toccare, menzionare, accennare (a), sfiorare:
    dotakniti se problema accennare al problema

    3. toccarsi, essere a contatto:
    skrajnosti se dotikajo gli estremi si toccano
  • dovoliti glagol
    1. (dati dovoljenje) ▸ engedélyez
    dovoliti uporabo ▸ használatot engedélyez
    dovoliti poseg ▸ beavatkozást engedélyez
    dovoliti vrnitev ▸ visszatérést engedélyez
    dovoliti objavo ▸ közzétételt engedélyez
    dovoliti gradnjo ▸ építést engedélyez
    dovoliti prodajo ▸ értékesítést engedélyez, eladást engedélyez
    izjemoma dovoliti ▸ kivételesen engedélyez
    Lov na medveda lahko le izjemoma dovoli kmetijski minister. ▸ A medvevadászatot csak a mezőgazdasági miniszter engedélyezheti kivételes helyzetben.
    dovoliti gostom ▸ vendégeknek engedélyez
    dovoliti vstopiti ▸ belépést engedélyez
    Koliko časa, na dan ali na teden, naj starši otroku dovolijo gledati televizijo? ▸ A szülők naponta vagy hetente mennyi időt engedélyezzenek tévénézésre a gyermekeknek?

    2. (dopustiti) ▸ enged, megenged, hagy
    Če nam bo vreme dovolilo, bomo dobro živeli. ▸ Ha az időjárás engedi, akkor jól fogunk élni.
    Po porazu v Maleziji tokrat mercedesa nista dovolila presenečenja. ▸ A malajziai vereség után a Mercedesek nem adtak lehetőséget semmilyen meglepetésre.
    Ne dovolimo, da nas jesensko deževno vreme spravi v slabo voljo. ▸ Ne hagyjuk, hogy az őszi idő rossz kedvre hangoljon bennünket.
    V nobenem primeru ne bi smeli dovoliti, da se reka onesnažuje. ▸ Semmilyen esetben sem szabadna hagyni, hogy szennyezzék a folyót.

    3. (kot izraz vljudnosti) ▸ megenged
    Dovolite, da vas vprašam: kaj pravzaprav želite? ▸ Ha megenged egy kérdést: mit szeretne valójában?
    Dovolite mi, da vam s primerom razložim. ▸ Engedjék meg, hogy egy példával magyarázzam meg.
    Še majhna osebna prošnja, če dovolite, gospe in gospodje. ▸ Még egy aprócska személyes kérés, ha megengedik, hölgyeim és uraim.
  • dovoz samostalnik
    1. (dostopna pot) ▸ bekötőút, felhajtóút, megközelítő út
    asfaltni dovoz ▸ aszfaltozott felhajtóút
    makadamski dovoz ▸ kavicsos bekötőút
    Pri hiši številka 4 je vključila smerni kazalec in pričela zavijati levo na makadamski dovoz. ▸ A 4-es számú háznál bekapcsolta az irányjelzőt és elkezdett balra kanyarodni egy kavicsos bekötőútra.
    zaparkirati dovoz ▸ bekötőutat beparkol
    blokirati dovoz ▸ bekötőutat lezár, bekötőutat blokád alá von
    Protestom so se priključili tudi tovornjakarji, ki so danes zjutraj blokirali dovoze do več skladišč z gorivi. ▸ A tüntetésekhez csatlakoztak a kamionsofőrök is, akik ma reggel lezárták a bekötőutakat több üzemanyagraktárhoz.
    zapora dovoza ▸ bekötőút lezárása
    dovoz do garaže ▸ kocsifelhajtó, garázsbejáró
    dovoz do bloka ▸ behajtóút a lakótömbhöz
    dovoz na avtocesto ▸ felhajtóút az autópályájára
    dovoz v garaže ▸ garázsfeljáró
    dovoz k hiši ▸ házhoz vezető feljáróút
    dovoz za reševalna vozila ▸ mentőautó-felhajtó, felhajtó a mentőautók számára
    Vhod v skupno urgentno službo treh istrskih občin bo s strani, kjer je tudi dovoz za reševalna vozila. ▸ A három isztriai település közös sürgősségi osztályának bejárata azon az oldalon lesz, ahol a mentőautók számára is van felhajtó.
    ustaviti na dovozu ▸ megáll a felhajtón
    lokalen dovoz ▸ helyi bekötőút
    Dejal je še, da je prometna inšpekcija zagrozila, da bo zaprla vse dovoze do dvorane. ▸ Elmondta, hogy a forgalmi felügyelőség azzal fenyegetett, hogy a csarnokokhoz vezető összes felhajtóutat bezárja.
    Dvorišče je bilo že očiščeno, prav tako dovoz do hiše, celo vhod do vrat. ▸ Az udvart már kitakarították, ahogy a házhoz vezető felhajtót is, egészen a bejáratig.
    Avta nima kje parkirati, ker ni dovoza v garaže, mestno pa je kar naprej prenapolnjeno s pločevino. ▸ Nincs hol leparkolni az autót, mert a garázsokhoz nincs feljáró, a városközpont pedig folyamatosan tele van járgányokkal.

    2. (dostava ali prihod z vozilom) ▸ behajtás, felhajtás, szállítás
    intervencijski dovoz ▸ tűzoltási felvonulási terület, felvonulási terület mentőautóknak, különösen veszélyes hely
    dovoz vode ▸ vízszállítás
    dovoz blaga ▸ áruszállítás
  • doživéti

    doživéti kaj to have been through something, to live through; to experience; to live to see
    bo doživel 100 let? will he live to be 100 years old?
    on tega ni doživel he did not live to see it
    knjiga je doživela 6 izdaj the book has reached its sixth edition
    doživéti nezgodo to meet with an accident
    marsikaj doživéti to go through many experiences
    še hujše stvari sem doživel I have been through worse
  • drobencljati glagol
    1. (fizično premikati se) ▸ tipeg, lépdegél
    Ozrl se je po stavbah in učencih, ki so drobencljali okoli. ▸ Körbenézett az épületeken és a körülötte tipegő tanulókon.
    Sredi dopoldneva sta spila kavo v topli kavarnici in opazovala mimoidoče drobencljati skozi mraz. ▸ A délelőtt közepén kávét ittak egy apró, szívélyes kávézóban, és figyelték, hogyan tipegnek a járókelők a fagyban.

    2. lahko izraža negativen odnos (o delovanju, aktivnosti) ▸ tipeg, lépdegél
    In bi takole družno vsi skupaj drobencljali referendumu zmagovito naproti, če ga ne bi še bolj lomili ravno - zagovorniki. ▸ És így mindnyájan közösen tipegtünk volna a győztes népszavazás felé, ha nem éppen annak szószólói baltázták volna el még jobban.
    Njene misli so še vedno drobencljale po robu zavesti, v tistem napol budnem stanju, ki ga prepredajo sanje in resničnost. ▸ A gondolatai még mindig a tudat határán lépdegéltek, abban a félig éber állapotban, amelyet az álmok és a valóság elemei szőnek át.
  • drúg (-a -o)

    A) adj.

    1. altro:
    druge izbire ni non c'è altra scelta
    zaenkrat nimam drugega dela per ora non ho altro da fare

    2. (ki se po lastnosti razlikuje od določenega) altro, diverso:
    poizkusiti na drug način provare in un altro modo

    3. (ki v kaki skupini obstaja poleg navadnega in se od tega razlikuje) altro:
    šole in drugi vzgojni zavodi le scuole e gli altri istituti educativi

    4. pog. (tuj) altro, estraneo:
    na starost je moral živeti pri drugih ljudeh da vecchio dovette vivere con estranei
    FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
    pren. ne razumeti drugega jezika kot palice intendere soltanto l'argomento della forza
    pog. biti v drugem stanju essere incinta, in stato interessante
    zapihal je drug veter sono cambiate le circostanze
    z drugimi besedami in altre parole
    biti drugih misli cambiare idea
    pog. pren. to je pa druga pesem (questo) è un altro paio di maniche
    PREGOVORI:
    drugi kraji, druge navade paese che vai usanze che trovi

    B) drúgi (-a -o) m, f, n

    1. altro:
    mi se strinjamo, drugi pa niso zadovoljni noi siamo d'accordo, gli altri invece non sono contenti
    želite še kaj drugega? desidera altro?
    (pri naštevanju) nudimo hrano, stanovanje in drugo si offre vitto, alloggio ecc.

    2. (z nikalnico poudarja omejenost na navedeno) altro:
    drugega ne zna kakor veseljačiti non sa far altro che gozzovigliare

    3. (izraža medsebojno razmerje) uno... altro:
    bojita se drug drugega hanno paura l'uno dell'altro
    odhajajo drug za drugim se ne vanno uno dopo l'altro
    pejor. drug drugega sta vredna uno è peggio dell'altro
    FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
    če ste manjkali zaradi bolezni, je pa druga se è stato assente perché malato è un'altra cosa
    pog. fanta ni drugega kot tolšča il ragazzo è proprio un ciccione
    ni za drugo, kakor da čepi doma è buono soltanto a starsene tappato in casa
    reči med drugim dire fra l'altro
    PREGOVORI:
    kdor drugim jamo koplje, sam vanjo pade chi scava la fossa agli altri ci casca dentro egli stesso
  • družboslovne vede stalna zveza
    (strokovno področje) ▸ társadalomtudományok
    študij družboslovnih ved ▸ társadalomtudomány szak
    Mladi se še vedno v največji meri odločajo za študij družboslovnih ved. ▸ A fiatalok még mindig túlnyomórészt a társadalomtudományok tanulása mellett döntenek.
  • držáti to hold; (podpirati) to support; (zadrževati) to retain, to keep, to hold; (vsebovati) to contain, to hold, to keep; (imeti v posesti) to possess; (trajati) to last, to hold out

    držáti besedo to keep one's word
    držáti koga za besedo to keep someone to his word
    to ne drži (figurativno) this doesn't hold water
    držáti jezik to hold one's tongue, to keep quiet, pogovorno to be mum, to shut up
    drži jezik! pogovorno shut up!, pipe down!, button your lips!
    držáti korak s to keep pace with, to keep up with
    led ne drži the ice breaks
    led še ne drži the ice won't hold yet
    pravilo drži the rule holds good
    Drži? - Drži! A bargain? - Sold!
    držáti koga na kratko to keep a tight hold (ali rein) on someone
    kam drži ta pot? where does this road lead?
    držáti koga za roko to hold someone by the hand
    držáti koga na tekočem to keep someone well-informed; to keep someone well posted
    držáti s kom to side with someone, to stick by someone, to be on someone's side
    držáti ravnotežje to keep one's balance
    trdno držijo skupaj they are as thick as thieves
    držáti z vsakim to run with the hare and hunt with the hounds
    držáti (imeti) na zalogi to keep in stock
    bo vrv držala? will the rope hold?
    držáti red to keep order
    držáti v pripravljenosti to keep ready
    držáti trdnjavo to hold a fortress
    držáti se to hold oneself, to maintain oneself; to keep
    držáti se česa to stick to something, to hold on to something
    držáti se ukazov to keep to one's orders
    ta barva se ne drži this colour runs, this is not a fast colour
    cene se držé prices remain steady
    držáti se léve (desne) (strani) to keep left ali to the left (right ali to the right)
    moj oče se (zdravstveno) dobro drži my father carries his age well, my father is well preserved
    ta jabolka se dobro držé these apples keep well
    pokonci se držáti to hold oneself straight
    vreme se drži the weather holds
    vreme (se) ne bo držalo the weather will not hold
    krčevito se česa držáti to stick to something through thick and thin
    trdnjava se drži (upira) the fortress holds out (ali resists)
    držáti se proč (od) to keep aloof (from)
    kislo se držáti to pull a sour face
    in to drži (velja) tudi za... and this holds true for... as well
  • držáti tenir, retenir, avoir , (vsebovati) contenir, observer, garder, maintenir, considérer comme, tenir pour

    držati se se tenir, se maintenir, se retenir
    besedo držati tenir parole
    za roko držati tenir par la main
    pot drži v mesto le chemin mène (ali conduit) à la ville
    držati korak aller de pair avec; marcher d'un pas égal avec, aller du même pas (ali à la même allure) que
    led še ne drži la glace n'est pas encore assez solide (ali ne porte pas encore)
    roke križem držati se tenir (ali rester) les bras croisés, se tourner les pouces
    vreme se bo držalo le temps va rester (ali se maintenir) au beau (fixe)
    mraz drži le froid continue (ali persiste)
    držati s kom être, se mettre du côté de, prendre le parti de quelqu'un
    (pri pisanju) držati otroka za roko guider la main de l'enfant
    za besedo držati (koga) prendre au mot
    držati se zakonov observer les lois
    kislo se držati faire grise mine, avoir un visage renfrogné, rechigner
    junaško se držati se conduire courageusement (ali vaillamment)
    trdnjava se dobro drži la forteresse résiste (ali tient bon, se défend bien)
    ravno, pokonci se držati se tenir droit
    drži c'est entendu (ali convenu, d'accord)
    to ne drži cela ne tient pas, cela n'est pas vrai
  • držáti (-ím)

    A) imperf.

    1. tenere:
    držati v roki knjigo tenere in mano un libro

    2. (kot klic za ščuvanje psa) te':
    drži! te'!, tienilo!

    3. (držati skupaj, vzdržati) tenere

    4. sostenere, sorreggere:
    balkon držita dva stebra il balcone è sostenuto da due colonne

    5. (s širokim pomenskim razponom: s svojo oblastjo, vplivom ohranjati koga na določenem mestu) tenere:
    že dva dni ga držijo na policiji già da due giorni lo tengono in arresto
    držal je denar za hude čase teneva i soldi da parte per gli anni magri
    trgovci so blago rajši držali v skladišču i commercianti preferirono tenere la merce in magazzino
    sovražnik še zmeraj drži (obvladuje)
    položaje il nemico tiene ancora sempre alcune posizioni
    pren. drži me silen bes mi tiene una rabbia da scoppiare

    6. (delati, da se kaj ohranja) tenere, mantenere:
    držati ritem pri plesu tenere il tempo del ballo
    držati tempo do konca teka tenere l'andatura fino alla fine della corsa
    blago drži barvo questa stoffa mantiene il colore

    7. žarg. tenere, avere; allevare; vendere:
    poleg goveje živine drži še ovce oltre ai bovini alleva anche le pecore
    tega artikla pri nas ne držimo quest'articolo non lo teniamo

    8. pog. (trajati) (per)durare:
    deževje je držalo ves mesec piovve tutto il mese

    9. (biti tak, da ne more skozi tekočina) tenere:
    čeprav je malo počen, lonec drži benché un po' incrinata, la pentola tiene
    otrok ne drži vode al bambino scappa la pipì

    10. (imeti določeno prostornino) tenere, contenere:
    sod drži sto litrov la botte tiene cento litri

    11. (biti v skladu z resničnostjo) avverarsi; tornare:
    vremenska napoved redkokdaj drži le previsioni del tempo raramente si avverano
    račun ne drži il conto non torna
    ta predpis ne drži več la norma non è più in vigore

    12.
    držati besedo, obljubo mantenere la parola, essere di parola, mantenere la promessa
    impers. (kot podkrepitev) drži, jutri se vidiva d'accordo, intesi, ci vediamo domani
    drži kot pribito è assolutamente sicuro

    13. (voditi, peljati) portare; dare:
    cesta drži v dolino la strada porta a valle
    vrata držijo v spalnico la porta dà nella camera da letto

    14. pog. (strinjati se s kom, podpirati koga) parteggiare, tenere per, stare dalla parte di

    15. pog.
    držati govor tenere un discorso
    držati predavanje tenere una conferenza
    držati komu dolge pridige predicare continuamente a qcn.
    držati stražo stare di guardia
    držati pod kontrolo tenere sotto controllo
    FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
    pren. kaj te danes drži? ma che cos'hai oggi?
    vreme bo še nekaj časa držalo il tempo si manterrà ancora bello
    pog. branjevke so držale jajca po ... tolarjev le rivendugliole tenevano le uova a... talleri il pezzo
    le upanje ga še drži pokonci soltanto la speranza lo mantiene ancora in vita
    oče je svoje otroke trdo držal il padre era severissimo coi figli
    evf. ne bo dolgo, ko mu bodo svečo držali è ormai al lumicino
    drži me, da bi ga premikastil mi viene voglia di menarlo ben bene
    lov. pes dobro drži il segugio non molla
    šport. držati figo, pesti za koga augurare successo a qcn., tifare per qcn.
    vulg. držati gobec (za zobmi) non fiatare, non aprir bocca
    drži jezik! acqua in bocca!
    držati korak s kom tenere il passo con qcn.
    pog. držati mulo fare il broncio, tenere il muso
    knjiž. držati ogledalo svojemu času fare da specchio al proprio tempo
    držati roko nad kom tenere mano a qcn.
    pog. držati roke križem starsene con le mani in mano, grattarsi la pancia
    evf. držati vrečo tenere il sacco
    držati koga za besedo prendere uno in parola
    pren. držati koga na vajetih, na kratko tenere qcn. in pugno
    pog. držati koga v distanci tenere a distanza qcn., non dare confidenza a qcn.
    držati kaj v glavi, v spominu tenere in mente, ricordarsi qcs.
    držati koga v precepu, v šahu tenere in scacco, tra le grinfie qcn.
    držati kaj v svojih rokah avere qcs. in pugno
    trditev, ki ne drži una tesi che non regge
    lepilo, ki dobro drži una colla che tiene bene
    držati jezik za zobmi tenere la lingua a posto
    PREGOVORI:
    bolje drži ga, kot lovi ga meglio un ho che dieci avrò

    B) držáti se (-ím se) imperf. refl.

    1. (dotikati se, stikati se) toccarsi; essere vicino, accanto, attiguo:
    delovna soba se drži salona lo studio è attiguo al salotto

    2. (biti pritrjen, prilepljen) stare attaccato, appiccicarsi:
    čevljev se drži blato il fango s'è appiccicato alle scarpe
    še zmeraj se ga drži vzdevek iz dijaških časov si porta ancora dietro il nomignolo di quand'era studente

    3. (premikati se po določeni poti, ne oddaljevati se od česa)
    držati se glavne ceste seguire sempre la strada maestra
    držati se doma starsene sempre a casa
    pren. držati se koga ko klop seguire qcn. come l'ombra

    4. (delati, kot se zahteva)
    držati se diete tenere la dieta
    držati se dogovorov, pogodbe tenere fede agli accordi, al contratto
    držati se navodil seguire le istruzioni
    držati se predpisov tenersi alle prescrizioni
    držati se principov kot pijanec plota essere ligio ai propri principi

    5. (kazati razpoloženje)
    držati se čemerno, jezno avere un'aria immusonita, arrabbiata; essere scuro, corrucciato in volto
    držati se na jok essere lì lì per piangere
    držati se zravnano starsene dritto
    pog. držati se (biti domišljav) darsi arie
    drži se, ko da ne zna do pet šteti lo si direbbe un semplicione, invece... (è un furbo di tre cotte)

    6. (ohranjati položaj kljub ogroženosti)
    oporišče se je dolgo držalo il caposaldo tenne a lungo
    na oblasti se drži samo s silo si mantiene al potere solo con la forza
    reprezentanca se je dobro držala la nazionale si è difesa egregiamente

    7. (vesti se) comportarsi

    8. (biti na določenem mestu, v določenem stanju) trattenersi, tenersi;
    megla se v dolini drži že tri dni la nebbia si trattiene a valle da tre giorni
    pozimi se gams drži v gručah d'inverno i camosci si tengono in gruppo
    zmeraj se je držal bolj ob strani si è tenuto sempre un po' in disparte
    FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
    zakaj se držiš (name)? perché ce l'hai con me?
    pog. avto se dobro drži ceste l'auto ha una buona tenuta di strada
    pren. denar se ga ne drži ha le mani bucate
    pren. ne vem, kje se me glava drži non so dove ho la testa
    pren. komaj se ga še duša drži regge l'anima coi denti
    pren. njega se še mleko drži ha la bocca che puzza ancora di latte
    vreme se ves teden kislo drži tutta la settimana il tempo si mantiene uggioso
    držati se materinega krila stare attaccato alla gonnella della mamma
    držati se v dve gube essere piegato in due
    pog. nazaj se držati pri jedi, pri pijači essere frugale nel mangiare, nel bere
    nazaj se držati pri delu battere la fiacca
    pog. držati se odlično (za svoja leta) essere arzillo, vispo (data l'età)
    držati se kot lipov bog starsene lì come una mummia, come una statua
    navt. držati se smeri tenere la rotta
  • ducat samostalnik
    1. (dvanajst stvari) ▸ tucat
    ducat jajc ▸ egy tucat tojás
    ducat vrtnic ▸ egy tucat rózsa
    ducat stražarjev ▸ egy tucat őr, kontrastivno zanimivo tucatnyi őr
    ducat protestnikov ▸ egy tucat tiltakozó, kontrastivno zanimivo tucatnyi tiltakozó
    ducat vojakov ▸ egy tucat katona, kontrastivno zanimivo tucatnyi katona
    dober ducat ▸ egy jó tucat
    ducat mož ▸ egy tucat férfi, kontrastivno zanimivo tucatnyi férfi
    Samo nekaj ducat psov naj bi preživelo v divjini. ▸ Úgy vélik, hogy a vadonban csak néhány tucat kutya maradt életben.
    Ducat jih je, šest punc in šest fantov. ▸ Egytucatnyian vannak: hat lány és hat fiú.
    Glavnino sredstev je dobilo petnajst najbolj prizadetih držav, od katerih je ducat afriških. ▸ A finanszírozás nagy részét a tizenöt legsúlyosabban érintett ország kapta, köztük egy tucat afrikai ország.
    Povezane iztočnice: pol ducata

    2. (veliko število) ▸ tucat
    na ducate ▸ több tucat, kontrastivno zanimivo tucatnyi
    Prejšnji teden so ji naprtili še ducat drugih zločinov. ▸ A múlt héten tucatnyi más bűncselekménnyel is megvádolták.
    Policisti so priprli ducate ljudi, je danes zjutraj poročal grški radio. ▸ A rendőrök több tucat embert vettek őrizetbe, közölte ma a görög rádió.
    Na tekmah sodeluje na ducate šol, tisoči učencev. ▸ A mérkőzéseken tucatnyi iskola és ezernyi gyermek vesz részt.
  • dva dve two

    po dva, po dve in pairs, by twos
    stran dve page two
    dve in pet je sedem two and five make (ali are) seven
    tako gotovo, kot je dve in dve štiri as sure as eggs is eggs
    to me je stalo dva funta in dva penija this cost me two pound, twopence
    ura je ravnokar odbila dve the clock has just struck two
    pred dvema dnevoma two days ago
    ne najdeš dveh takih, kot je on! you won't find anybody to match him!
    otrok še ni dve leti star the child is not two yet
    iti po dva in dva (v parih) to go in pairs (ali two by two)
    hoditi v gručah po dva in tri to walk in twos and threes
    za prepir sta potrebna dva it takes two to make a quarrel
  • dvájset twenty; score

    kupujem jajca po dvájset naenkrat I buy eggs by the score
    dvájset let je star he is twenty (years old)
    ni še dvájset let star he is still in his teens, he is not yet out of his teens
  • dvojezičen pridevnik
    1. (v dveh jezikih) ▸ kétnyelvű
    dvojezični napisi ▸ kétnyelvű feliratok
    dvojezična topografija ▸ kétnyelvű topográfia
    dvojezična tabla ▸ kétnyelvű tábla
    dvojezična izkaznica ▸ kétnyelvű igazolvány
    dvojezični slovar ▸ kétnyelvű szótár
    dvojezičen smerokaz ▸ kétnyelvű irányjelző tábla
    dvojezični zbornik ▸ kétnyelvű kötet
    dvojezična publikacija ▸ kétnyelvű publikáció
    dvojezični krajevni napisi ▸ kétnyelvű helységnévtáblák, kétnyelvű helységnév-feliratok
    dvojezični pouk ▸ kétnyelvű oktatás, kétnyelvű tanítás
    dvojezično šolstvo ▸ kétnyelvű oktatás
    dvojezična šola ▸ kétnyelvű iskola
    dvojezični vrtec ▸ kétnyelvű óvoda
    dvojezično ozemlje ▸ kétnyelvű terület
    Otroci hodijo v dvojezične šole večinoma iz okoliških vasi. ▸ Többnyire a környékbeli falvakból járnak a gyermekek a kétnyelvű iskolákba.
    Še dodaten pomemben mejnik pa je bilo leto 2011, ko so na avstrijskem Koroškem postavili dvojezične napise. ▸ A másik fontos mérföldkő 2011 volt, amikor kétnyelvű feliratokat helyeztek ki az ausztriai Karintiában.
    Revija je dvojezična (slovensko-angleška) in postavljena tudi na svetovni splet. ▸ A folyóirat kétnyelvű (szlovén–angol), és a világhálón is elérhető.

    2. (ki zna dva jezika) ▸ kétnyelvű
    dvojezična vzgojiteljica ▸ kétnyelvű óvónő
    dvojezični učitelj ▸ kétnyelvű tanár
    Opravila sem tudi delno vodene intervjuje z nekaj vzgojitelji v vrtcih in s starši iz dvojezičnih družin. ▸ Részben vezetett felméréseket készítettem néhány óvodapedagógussal és szülőkkel a kétnyelvű családokból.
  • dvojnica samostalnik
    1. (podobna ženska) ▸ hasonmás
    Nekoč sem bila na nekem sprejemu z dvojnico princese Diane. ▸ Egyszer egy fogadáson voltam Diana hercegnő hasonmásával.

    2. (v filmih) ▸ dublőr
    igralkina dvojnica ▸ szinésznő dublőre
    dvojnica igralke ▸ színésznő dublőre
    uporabiti dvojnico ▸ dublőrt alkalmaz, dublőrt használ
    dvojnica in kaskaderka ▸ dublőr és kaszkadőr
    Še vedno v vseh akcijskih prizorih noče dvojnice. ▸ Még mindig nem hajlandó minden akciójelenetben dublőrt használni.
    Zdaj imam za nekatere prizore dvojnico, šele po okrevanju bomo posneli akcijske prizore. ▸ Néhány jelenethez már van dublőröm, az akciójeleneteket pedig a felépülésem után fogjuk leforgatni.

    3. (o lutki) ▸ hasonmás
    Prelepa pevka je v hiši voščenih lutk Madame Tussauds v Londonu predstavila svojo dvojnico. ▸ A gyönyörű énekesnő a londoni Madame Tussauds-ban mutatta be hasonmását.

    4. (podobna stvar) ▸ hasonmás
    Omenjeno knjigo odlikujejo nazorne in natančne barvne ilustracije ter primerjalno opisane užitne gobe in njihove neužitne in strupene dvojnice. ▸ A könyv szemléletes és részletes színes illusztrációkat tartalmaz, valamint az ehető gombák, illetve nem ehető és mérgező hasonmásaikat hasonlítja össze leírásokban.

    5. jezikoslovje (o besedi) ▸ pár, két forma, alakpár
    pravopisna dvojnica ▸ helyesírási alakpár
    sopomenska dvojnica ▸ szinoníma pár
    Tudi slovarji angleščine kdaj navajajo dvojnice za angleško in ameriško izgovarjavo. ▸ Az angol szótárak néha feltüntetik az angol és az amerikai kiejtés két formáját.

    6. astronomija (sistem dveh zvezd) ▸ kettőscsillag
    Večina zvezdnih sistemov v vesolju je namreč dvojnic (dve zvezdi), zaradi česar naše samotno Sonce deluje nekam nenavadno. ▸ Az világegyetemben a legtöbb csillagrendszer kettőscsillag-rendszerű (két csillag), ezért magányos Napunk kissé szokatlan jelenség.
    Sopomenke: dvojna zvezda, dvozvezdje
  • dvoličen pridevnik
    (hinavski) ▸ kétszínű
    dvolična politika ▸ kétszínű politika
    dvoličen odnos ▸ kétszínű kapcsolat
    dvolična osebnost ▸ kétszínű személy
    Ne poskušajte biti dvolični in otrokom prepovedovati petarde, če jih sami še naprej mečete. ▸ Ne legyen kétszínű és ne tiltsa el a gyerekeket a petárdától, ha maga meg folytatja a petárdázást.
  • dvoumnost samostalnik
    1. (nejasnost) ▸ kétely, kétértelműség
    dvoumnost besede ▸ szó kétértelműsége
    dopuščati dvoumnosti ▸ kételyeket hagy
    odpraviti dvoumnosti ▸ kételyeket eloszlat
    Dejal je še, da je sporazum usklajen in odpravlja vsa vprašanja, ki so v preteklosti dopuščala dvoumnosti in različne interpretacije. ▸ Elmondta, hogy a megállapodást egyeztették és minden olyan részletet kiküszöböltek, amelyek a múltban kételyeket ébresztettek és eltérő értelmezéseket tettek lehetővé.

    2. (dvoličnost) ▸ képmutatás
    Podobno kot drugje mora OZN tudi tu zakrpati prepad, ki ga je za seboj pustila dvoumnost mednarodne politike. ▸ Ahogy másutt, az ENSZ-nek itt is át kell hidalnia a szakadékot, amelyet a nemzetközi politika képmutatása hagyott maga után.
  • êden one

    êden od njih one of them
    êden za drugim one by one, one after another, (v gosjem redu) in Indian file
    êden od obeh either
    niti êden not a single (one)
    še êden one more, another, an additional
    po êden one by one, singly, one at a time
    êden drugega each other, one another, mutually
    êden poleg (zraven) drugega side by side
    êden za drugim (izmenoma) one after another, by turns, in succession, successively
  • eksistírati to exist; to be

    ki ne eksistira nonexistent
    nekaj izvodov še eksistira there are still a few copies extant