Franja

poudar|ek moški spol (-ka …)

1. (naglas) der Akzent, die Betonung, der Ton; na zadnjem zlogu: die Endbetonung

2. der Nachdruck; pri govorjenju: die Eindringlichkeit; barvni ipd.: die Hervorhebung; (težišče) der Schwerpunkt, das Schwergewicht; (svetlobni poudarek) das Glanzlicht
dati poseben poudarek čemu (einer Sache) Nachdruck verleihen
s poudarom zlog: betont (na zadnjem zlogu endbetont, s šibkim poudarom [schwachbetont] schwach betont), trditev: mit Nachdruck

poudárek stress; accentuation; emphasis

glavni poudárek main stress
poudárek je na prvem zlogu the stress is on the first syllable
dati čemu poudárek, velik poudárek to lay (great) stress on (ali upon) something
dati poudárek svojim besedam to give point to one's words

poudárek accent moški spol (mis sur quelque chose), mise ženski spol en évidence, soulignement moški spol , appui moški spol , (izrecen) emphase ženski spol, figurativno soulignage moški spol

dati poudarek čemu mettre l'accent sur quelque chose, souligner quelque chose, accentuer quelque chose, insister sur quelque chose
besedni poudarek accent tonique
s poudarkom avec insistance, avec énergie, franchement
napačen poudarek (gramatikalno) contretemps moški spol

poudárek (-rka) m

1. lingv. accento; intonazione:
poudarek v stavku l'intonazione della frase

2. pren. accento, rilievo; enfasi:
s poudarkom na con enfasi su
dajati kaki stvari velik poudarek dare a una cosa un grande rilievo

poudárek -rka m naglasak, akcent: dolgi, kratki, padajoči, rastoči poudarek; stavčni poudarek
rečenični akcent; povedati kaj s posebnim -om
kazati nešto sa naročitim akcentom; nešto naročito istaknuti, naglasiti; poudarek je na prvem zlogu

poudárek acento m ; Arg tonado m ; énfasis f ; intensidad f

brez poudarka sin acento
dati čemu poudarek insistir en a/c, acentuar a/c
besedni poudarek acento m tónico

poudárek -rka m., на́голос -у ч., акце́нт -у ч.

poudárek -rka m
1. accent
2. poantă

svetlobni poudarek moški spol das Glanzlicht

agilen pridevnik
1. (prizadeven; aktiven) ▸ agilis, kitartó, erőszakos, rámenősGostje so bili po prejetem zadetku nekoliko bolj agilni, dokončno pa so se prebudili v zadnji tretjini prvega polčasa. ▸ A kapott gól után a vendégcsapat játékosai valamelyest rámenősebben játszottak, de csak az első félidő utolsó harmadára lendültek újra formába.
Moja starša sta agilna, sodelujeta ob dnevu odprtih vrat in nama obema z bratom pomagata. ▸ A szüleim igen agilisak, aktívan részt vesznek a nyílt napon, és a bátyámnak meg nekem is segítenek.
Nervozen je in negotov, ni več tako mentalno agilen, kot je bil nekoč. ▸ Ideges és tétova, mentálisan már nem olyan kitartó, mint régen.
Menim, da so tudi šole dostikrat premalo agilne pri preprečevanju nasilja. ▸ Véleményem szerint gyakran az iskolák sem lépnek fel elég határozottan az erőszak megelőzése érdekében.

2. (o telesni lastnosti) ▸ agilis, mozgékony
Čeprav veljajo mačke za agilne živali, se pogosto zgodi, da padejo z okenske police in se pri tem poškodujejo ali celo poginejo. ▸ Jóllehet a macskákat mozgékony állatoknak tartják, gyakran megesik, hogy lezuhannak az ablakpárkányról, és megsérülnek vagy akár el is pusztulnak.
Pri tej vadbi je poudarek na gradnji funkcionalnega, atletskega, agilnega, hitrega in močnega telesa, uporabnega pri vsakodnevnih naporih. ▸ Ennél a gyakorlatnál a hangsúly a funkcionális, atletikus, mozgékony, gyors és erős test fejlesztésén van, hogy kibírja a mindennapi erőfeszítéseket.

3. (o avtu) ▸ agilis, mozgékony, lendületes
Avtomobil gre skozi zavoje zares odlično, je zelo agilen, stabilen in predvidljiv. ▸ Az autó valóban minden gond nélkül veszi be a kanyarokat, igen kitartó, stabil és kiszámítható.
Volanski mehanizem je natančen, podvozje agilno, a hkrati z zadostno mero udobja. ▸ Pontos kormányszerkezet, teherbíró alváz, valamint megfelelő szintű kényelem jellemzi.

4. ekonomija (o načinu vodenja) ▸ agilis, ambiciózus Agilne organizacije se bodo lažje znašle v situacijah sprememb, hkrati pa bodo bolj pripravljene na rast. ▸ Az erős szervezetek könnyebben föltalálják magukat a változékony helyzetekben, és ugyanakkor a növekedésre is jobban fel lesznek készülve.

akcent [ê] moški spol (-a …)

1. (naglas, poudarek) der Akzent (stavčni Satzakzent, besedni Wortakzent), die Betonung

2. (tuj naglas) der Akzent ((govoriti) z akcentom mit Akzent (sprechen))
brez akcenta akzentfrei (nemščina brez akcenta akzentfreies Deutsch)

3.
figurativno modni akcent (modni poudarek) der modische Akzent

fant medmet
neformalno (vzklik ali izraz, ki izraža poudarek ali presenečenje) ▸ srácok, öcsém
Fant, kako je tečen! ▸ Srácok, milyen nyűgös!
"Fant, kako sem vesel, da vaju vidim!" se je zarežal vidno olajšan. ▸ „Srácok, mennyire örülök, hogy látlak benneteket!” – vigyorodott el látható megkönnyebbüléssel.

pogled² [è] moški spol (-a …)

1. (mnenje, nazor) die Ansicht, Ansichten množina
to je stvar pogleda das ist Ansichtssache

2. (ozir) die Hinsicht
v vsakem pogledu in jeder Hinsicht
v nobenem pogledu in keiner Hinsicht

3. (vidik) der Gesichtspunkt, der Aspekt; (strokovni nazor) die Betrachtungsweise; (poudarek) der Akzent; (težiščni poudarek) der Schwerpunkt

polágati poner; colocar; meter (v en) ; (napeljavo) instalar ; (električno linijo) tender

polagati poudarek na insistir en; hacer hincapié en; acentuar a/c
polagati komu kaj na srce recomendar encarecidamente a/c a alg

prevêlik (-a -o) adj. troppo grande, troppo largo, troppo grosso; sproporzionato, eccessivo; troppo importante; grandissimo, importantissimo;
prevelik birokratski aparat una burocrazia pletorica
prevelik poudarek troppa importanza, troppo peso, troppo rilievo
čevlji in obleka so mu preveliki sguazza nelle scarpe, nel vestito
prevelika doza (mamila) superdose, overdose; angl.; dose eccessiva (di droga, di stupefacente)
prevelika oblast prepotere, strapotere, potere eccessivo

psihologija samostalnik
1. (veda) ▸ pszichológiaTudi na študij psihologije se je vpisala, a ga ni končala. ▸ Pszichológia szakra is beiratkozott, de nem fejezte be.Na srečo sem izpit iz psihologije opravil z odliko. ▸ Szerencsére a pszichológiavizsgát kitűnő eredménnyel végeztem el.
Vsakdo z nekaj znanja o psihologiji ve, da lahko pohvala veliko naredi. ▸ Minden némi pszichológiai tudással rendelkező ember tudja, hogy a dicséret nagyon hatásos.
Na polici s knjigami o psihologiji je našel kup naslovov, ki so ga pritegnili. ▸ A pszichológiakönyvek polcán egy sor olyan címet talált, amelyek vonzották.
Povezane iztočnice: psihologija dela

2. (izobraževalni program) ▸ pszichológiaOna se je vpisala na psihologijo, on na elektrotehniko. ▸ A lány pszichológiára, a fiú elektrotechnikára iratkozott be.
Zaupal nam je, da bo jeseni postal študent prvega letnika psihologije. ▸ Elárulta, hogy ősztől elsőéves pszichológiahallgató lesz.

3. (o delovanju uma) ▸ pszichológia, lélektanIgralsko mu najbolj ležijo težke značajske vloge, pri katerih je poudarek na zapleteni psihologiji lika. ▸ Színészi szempontból a nehéz természetű szerepek fekszenek neki, melyekben a szereplő bonyolult pszichológiáján van a hangsúly.Videti je, da vas bolj kot sama kriminalna dejanja zanima psihologija teh dejanj in njihovih storilcev. ▸ Úgy tűnik, hogy maguknál a bűntetteknél jobban érdekli önt ezeknek a cselekedeteknek és az elkövetőknek a lélektana.

ták¹ (-a -o)

A) adj.

1. questo (-a), cosiffatto (-a), siffatto (-a), così; tale, simile:
taka barva mi ni všeč questo colore non mi piace
še nikoli nisem spoznal takega človeka non avevo mai conosciuto una persona così
taki ljudje ne zaslužijo spoštovanja gente cosiffatta è indegna di stima
v takem položaju je, da se mora odločiti è in una situazione tale da doversi decidere

2. (izraža enakost lastnosti) così, (così) come:
bila je vsa razburjena, take je še nisem videl era fuori di sé, così non l'avevo mai vista
hočem čevlje, take, kot jih nosijo sošolci voglio le scarpe come le portano i compagni di scuola
taka je kot sraka, vse odnese è come la gazza: porta via tutto

3. (za izražanje velike stopnje tega, kar pove samostalnik) così, come, uguale:
takega reveža ni daleč naokoli è un poveraccio come non ce n'è da queste parti
ta voda je dobra, da ni take buonissima quest'acqua, di uguali non ce n'è
tak lep dan, vi pa sedite zaprti doma in una giornata così (bella) voi ve ne state chiusi in casa

4. kar tak (za izražanje nespremenjenega stanja) così:
naj vam steklenico zavijem? Ne, kar tako jo dajte Devo incartare la bottiglia? No, va bene così

5. tak in tak, tak pa tak (za izražanje stanja, ki se noče ali ne more imenovati) così e così:
obljubili so mi tako in tako plačo mi hanno promesso uno stipendio così e così

6. tak ali tak (kakršenkoli) qualunque, qualsiasi:
naj bo blago tako ali tako, te cene ni vredno qualunque sia la merce, il prezzo è esagerato

7. kot tak come tale:
poudarek je na vrednosti človeka kot takega l'accento è sul valore dell'uomo come tale
strokovnjak je in kot tak še posebej odgovoren è un esperto e, come tale, particolarmente responsabile
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pren. tak delavec je, da ga je treba iskati un lavoratore così non lo trovi, anche a cercarlo col lanternino
iron. junak pa tak, kar zbežal je bell'eroe! Ha semplicemente tagliato la corda
ne bodi tak kmet! non fare il cafone!
ni maral ne takih ne drugačnih zapletov evitava le complicazioni di qualunque sorta
pomoč potrebuje, pa naj bo taka ali drugačna ha bisogno di aiuto, qualunque sia
taka reč je bila zaradi njega per colpa sua ne è venuto un putiferio che non ti dico
štiri dni ni taka reč quattro giorni non sono tanti
nabrali ste dosti jurčkov. Ni taka reč! quanti porcini (ha raccolto)! Le pare? Neanche tanti
pog. naj vam takoj naredim? Ni taka sila le faccio subito? Non c'è fretta
pog. hudič, pa tako kosilo! bella porcheria un pranzo così!
PREGOVORI:
kakršen oče, tak sin quale il padre, tale il figlio
kakršna setev, taka žetev quel che si semina, si raccoglie
kakršna ptica, taka pesem ogni uccello ha il suo verso

B) táki (-a -o) pron. cosiffatto (-a), siffatto (-a), così, tale, simile:
njemu in takim ne smeš zaupati non fidarti di lui e di gente come lui
pren. devetih takih se ne bojim neanche una dozzina di tipi come lui mi fanno paura
športnik, da je malo takih un atleta come pochi
dobil je tako pod rebra, da mu je zmanjkalo sape si prese un colpo tale alle costole da fargli perdere il fiato
prekliči, če ne ti tako primažem ritira le tue parole se no ti mollo una sberla tale che...
take je govoril, da so se vsi smejali le sparava così grosse da far scoppiare dal ridere
polje je rodovitno, da malo takih un campo fertile come pochi
kaj takega še ne! robe da matti!
kaj je to takega, če se loči che male c'è se divorzia?

tež|a⁵ [é] ženski spol (-e …) (veljava) die Geltung, der Wert, das Gewicht; (poudarek) das Schwergewicht
čustvena/ emocionalna teža der Gefühlswert
imeti kaj teže von Geltung sein, ins Gewicht fallen, von Gewicht sein
pripisovati težo čemu Gewicht legen auf

zadnji zlog moški spol die Endsilbe
poudarek na zadnjem zlogu die Endbetonung
s poudarkom na zadnjem zlogu endbetont

zlog¹ [ò] moški spol (-a …)

1. die Silbe (naglašeni Tonsilbe, zadnji Endsilbe)
poudarek na zadnjem zlogu die Endbetonung
s poudarkom na zadnjem zlogu endbetont

2. v metriki:
nepoudarjen zlog die Senkung
poudarjen zlog die Hebung

3. avtomatska obdelava podatkov der Teil