Franja

nevémkákšen -šna -o ne znam kakav: misli, da je nevemkakšen gospod

že (že) pril. već: že vem
1. već znam; je že tu̯kaj
već je ovdje; sel bi že moral biti tam
kurir bi već morao biti tamo
2. već: če že hočeš, pa pojdi
kad već hoćeš, idi
3. doduše: že res, vendar
doduše istina, ali ipak
4. svakako: bo že še prišel
on će svakako još doći
5. kako se pa uči? že še kako uči? još nekako, ide
6. pojačava uopćavanje, uopštavanje: povej temu kovaču ali kar že je
kaži to ovome kovaču ili što je već on; kdor koli že
bilo tko, bilo ko; doma bo sestra ali kdor že
kod kuće će biti sestra ili bilo ko

čárati practicar (ali ejercer) la magia; hacer brujerías

znati čarati ser mago
saj ne znam čarati! (fig) no puedo hacer milagros

deskati glagol
1. (voziti se z desko po snegu) ▸ snowboardozik, hódeszkázikSmučati že znam, zdaj se bom učila še deskati. ▸ Síelni már tudok, hódeszkázni még most tanulok.
Rada tudi kolesarim, pozimi pa deskam na snegu. ▸ Szeretek kerékpározni is, télen pedig hódeszkázom.
Sopomenke: bordati

2. (voziti se z desko po vodi) ▸ szörfözikKupila sem si rabljeno jadralno desko in si uresničila dolgoletno željo, da se naučim deskati. ▸ Vásároltam egy használt szörfdeszkát és megvalósítottam a régi álmomat, hogy megtanulok szörfözni.

3. (brskati po spletu) ▸ szörfözik

glas samostalnik
1. (pri živih bitjih) ▸ hangOb golu Rudija tako vpijem, da ostanem brez glasu. ▸ Rudi góljánál akkorát üvöltök, hogy elmegy a hangom.Znam povzdigniti glas, predvsem tedaj, ko moram znova in znova ponavljati že izrečeno. ▸ Fel tudom emelni a hangomat, különösen akkor, amikor újra és újra meg kell ismételnem, amit már elmondtam.
2. (o volitvah) ▸ szavazat, voksV prvem krogu je dobil skoraj 20 odstotkov glasov volivcev. ▸ Az első körben a szavazatok közel 20 százalékát szerezte meg.Lahko glasovi iz tujine še spremenijo volilni izid? ▸ A külföldön leadott szavazatok még befolyásolhatják a választási eredményt?Za opustitev sojenja je potrebna le navadna večina glasov. ▸ A tárgyalás megszüntetéséhez egyszerű többségre van szükség.
3. (predstavnik mnenja ali skupine) ▸ hang, szóSlišim vse več glasov o nepravilnostih pri popisu prebivalstva, zato ne vem, koliko bo sploh verodostojen. ▸ Egyre több hangot hallok a népszámlálás szabálytalanságairól, ezért nem tudom, mennyire lesz hiteles.
So stranka ljudi, ki si prizadevajo za javni in narodni interes, prek stranke naj bi se slišal glas vsakega posameznika. ▸ Olyan emberek pártja, akik elkötelezettek a köz- és nemzeti érdekek mellett, és a párton keresztül minden egyes ember hangját hallatnák.
O zmagovalcih odločajo tako glasovi strokovnjakov s področja turizma kot glasovi javnosti. ▸ A győztesekről a turisztikai szakemberek és a közönség szavazatai döntenek.

4. (o osebnih občutkih) ▸ hangPozabi na to, kaj si bodo, če boš prisluhnil drobnim glasovom v glavi, mislili drugi. ▸ Felejtsd el, hogy mások mit fognak gondolni, ha a fejedben lévő hangokra hallgatsz.
Povezane iztočnice: notranji glas

5. (o glasbilih) ▸ hangIz zvonika se je po vaških ulicah živahno, a slovesno razlegal glas zvonov, umetnost domačih pritrkovalcev. ▸ A harangtoronyból a harangok hangja, a helyi harangozók művészete élénken, de ünnepélyesen zengett végig a falu utcáin.Vso svojo pozornost in ves svoj čas posveča kitari in iz strun izvablja glasove, kakršnih zlepa ne slišite. ▸ Minden idejét és figyelmét a gitárnak szenteli, és olyan hangokat csalogat elő belőle, amelyeket jószerivel nem lehet hallani.

6. (nedoločen zvok) ▸ hang
Nejasno je slišal glasove, ki so prihajali z desne strani hodnika. ▸ Homályosan hangokat hallott a folyosó jobb oldaláról.
Ko so se vrata odprla, je slišal glasove z ulice, potem pa hitre korake, dokler niso v teku izginili. ▸ Amikor az ajtó kinyílt, hangokat hallott az utcáról, majd gyors, távozó futólépteket.

7. v jezikoslovju (akustična enota) ▸ hang
V črkopisju se je zavzemal za eno črko za en glas. ▸ A helyesírásban az egy betű egy hang elvét támogatta.
Razvojno brbljanje je naraven pojav v razvoju izreke glasov do četrtega leta. ▸ A fejlődési gügyögés természetes jelenség a hangok fejlődésében négyéves korig.

8. (pri petju) ▸ hang

izráziti to express; to utter; to convey (the meaning); to be expressive (of); to phrase; to voice; (čustva) to express, to betoken, to reveal, to manifest; (formulirati) to put into words, to word

izráziti mnenje to express an opinion
izráziti svoja čustva to give voice to one's feelings
izráziti svojo misel to speak one's thought
izráziti sočutje z to express sympathy with
izráziti željo to voice one's desire
izráziti svoje začudenje to express one's surprise
izráziti stališče, da... to express the view that...
izráziti se to express oneself (v tem smislu to that effect)
jasno se izráziti to be explicit
jasno se izráziti, da... to make it clear that...
ne znam se izráziti I cannot find the appropriate words (ali terms)
ne vem, kako bi se ízrazil I don't know how to put it
ne najdem besed, da bi izrazil svojo misel I can't find words to convey my meaning
to se ne da izráziti that cannot be conveyed in words
lepota, ki je ni moč izráziti pesniško a beauty that beggars description
izráziti se energično o čem to express oneself strongly on something
dolgovezno, na široko se izráziti to expatiate (o on, upon)

nájbolje best

kar nájbolje sem mogel as best as I could
smatram za nájbolje (da grem v...) I think it best (to go to...)
najbolje je, če (poveš resnico) you had best (tell the truth)
nájbolje zanj bi bilo najeti avto he had best rent a car
nájbolje bi (jaz) storil, če bi ostal (ostanem) doma I had best stay at home
kakor nájbolje vem in znam to the best of my knowledge (ali power, ability)

pokati frise frazem
1. neformalno (delati grimase; pačiti se) ▸ pofákat vág, grimaszol
Imam smisel za humor, znam 'pokati frise', gestikulacijo in mimiko. ▸ Van humorérzékem, tudok pofákat vágni, gesztikulálni és mimikázni.

2. (šaliti se) ▸ bohóckodik
V eni od čajnic, v rešetki uličic za hotelom, smo pokali frise z domačini, malo plesali in bili glasni. ▸ A szálloda mögötti utcák szövevényében lévő egyik teázóban bohóckodtunk a helyiekkel, kicsit táncoltunk és hangoskodtunk.

pomágati to help, to aid, to assist; to support, to succour, to lend a hand; to be of assistance, to sustain, to relieve, to back up, figurativno to give a hand; (koristiti) to avail, to be of avail, to profit, to be good for, to be of use; (sredstvo, zdravilo) to remedy, to cure, to be efficacious

pomágati si to find a way (iz težave out of a difficulty)
sam si pomágati to help oneself, to shift for oneself
pomágati si brez česa to go without something
moram si pomágati, kot vem in znam I must shift as well as (ali as best) I can
moram si pomágati s slovarjem I have to use the dictionary
pri hoji si pomaga s palico he walks with the help of a stick
ne si znati pomágati to be at a loss
ti si znaš pomágati (si iznajdljiv) you are resourceful
pomágati si medsebojno to aid (ali ta help, to assist) one another (oziroma each other) mutually
pomagaj si sam in bog ti bo pomagal God helps those who help themselves
prisiljeni smo, da si pomagamo, kot vemo in znamo we are reduced to expedients
on si zna pomágati na vse načine he knows all the answers, he's up to all the tricks
kaj to pomaga? (čemú to?) what is the use of it?
tu se ne da nič pomágati it can't be helped
temu je lahkó pomágati this is easily remedied
kaj pomaga razlagati? what is the use of explaining?
to nam prav nič ne pomaga that does not help us a bit
ne vem si več pomágati I am at my wits' end, I do not know what to do
kaj pomaga to? what is the use of that?, arhaično what will it avail?
to mi nič ne pomaga that leaves me no better off, I am no better off for it
kaj ji bo to pomagalo? what good will it do her?
pomágati komu do česa to help someone to get something
vam nekoliko pomagam? may I offer you some assistance?
hočete, da vam pomagam? shall I give you (ali lend you) a hand?
pomagaj mi, da vstanem! help me up!
pomagal ji je preko potoka he helped her across the stream
pomagal sem mu nesti paket I helped him to carry (ali I helped him with) his parcel
vse skupaj ni nič pomagalo it was all no use
vse moje pritožbe mi niso nič pomagale all my complaints were useless (ali of no avail)
tako mi bog pomagaj! so help me God!
pomagali so mi na noge they helped me up, they helped me back on my feet
pomágati vdovi in siroti to befriend the widow and the orphan
to zdravilo mi je pomagalo this medicine has done me good
komur ni svetovati, temu ni mogoče pomágati he who cannot be advised, cannot be helped; where counsel fails no cure prevails

prodájati (-am) | prodáti (-dám)

A) imperf., perf.

1. vendere, smerciare; spacciare; alienare:
prodajati na meter, na težo, na kos vendere al metro, a peso, a pezzo
prodajati poceni vendere a buon mercato, a buon prezzo
drago prodajati vendere caro, a caro prezzo
prodajati po lastni ceni vendere a prezzo di costo
prodajati na dražbi licitare, subastare; vendere all'asta, all'incanto
prodajati na drobno vendere al dettaglio, al minuto
prodajati na debelo vendere all'ingrosso
prodajati z izgubo vendere in perdita
prodajati nazaj retrovendere
prodajati s popustom scontare
prodajati za smešno nizko ceno vendere a prezzi stracciati; tosk. arrandellare
jur. prodati (posestvo) z vsem premičnim inventarjem vendere a cancello chiuso
prodati po polovični ceni vendere a metà prezzo
prodajati na up, za gotovino, na obroke vendere a credito, in contanti, a rate
jur. prodati patent vendere, cedere un brevetto

2. pren.
prodajati dolgčas (dolgočasiti se) annoiarsi
prodajati lenobo (lenariti) oziare, poltrire
prodajati sitnost (sitnariti) molestare, importunare
prodajati slabo voljo essere di cattivo umore
prodajati laži (lagati) mentire
prodajati kaj kot resnico gabellare, spacciare per verità la frode
prodajati zijala starsene ozioso a guardare
kožo drago prodati vendere cara la pelle
prodati svojo čast vendere il proprio onore
ne prodajaj kože, dokler je medved še v brlogu non vendere la pelle dell'orso prima che sia morto
še dušo bi prodal venderebbe anche l'anima al diavolo
prodati koga sovražniku tradire qcn.
prodati novico naprej dire, raccontare la novità, dirlo, raccontarlo
bibl. prodati kaj za skledo leče svendere qcs. per un piatto di lenticchie
kakor sem kupil, tako prodam così ho sentito dire
toliko že znam angleško, da me ne morejo prodati mastico quel tanto di inglese da farmi capire

B) prodájati se (-am se) | prodáti se (-dám se) imperf., perf. refl. pren.

1. vendersi

2. prostituirsi

samozavest samostalnik
(prepričanost vase) ▸ önbizalom, öntudatDelovni uspeh vam bo okrepil samozavest in povečal občutek vrednosti. ▸ A munkában elért sikerek növelik az önbizalmát és a saját értékességébe vetett hitét.Dober trener nam bo vlil samozavest ter prepričanje, da lahko pozneje tudi sami dosežemo zastavljene cilje. ▸ Egy jó edző önbizalmat és hitet ad nekünk, hogy a későbbiekben elérhessük a céljainkat.Ne znam navezati stikov in sem brez samozavesti. ▸ Nem tudok kapcsolatot teremteni és nincs önbizalmam.

zašuštrati glagol
neformalno (slabo narediti; uničiti) ▸ elpuskáz, elbaltáz, elfuserál
Razširile so se govorice, da so preiskavo umora zašuštrali kriminalisti. ▸ Olyan mendemondák keringtek, hogy a gyilkosság vizsgálatát a nyomozók baltázták el.
Zdi se, da znam delati komedije, doslej niti ene še nisem zašuštral. ▸ Azt hiszem, tudok vígjátékokat készíteni, eddig egyet sem puskáztam el.
Ginekologinja jo je dobro zašuštrala. ▸ A nőgyógyász alaposan elfuserálta.

znáti to know

znáti na pamet to know by heart
dobro znáti kaj to be A1 at something
ne znam angleško I cannot speak English, I do not know English
znate francosko? do you know French?
znaš igrati šah? can you play chess?
on misli, da vse zna he thinks he knows everything
on zna brati grško he can read Greek
znaš dobro današnjo lekcijo? do you know your lesson for today well?
tega si ne znam razložiti I don't know what to make of it (ali of this)
zelo dobro znáti lekcijo to have the lesson at one's fingertips
ona zna vsaj (najmanj) 5 jezikov she knows at least five languages
znáti (spoznati se na) svoj posel to know one's own business, (žargon) to know one's onions, (pogovorno) to know the ropes, to know what's what

znáti savoir, connaître, être versé dans quelque chose

jezik znati posséder une langue
znati na pamet, iz glave savoir par cœur
znati brati (pisati, plavati) savoir lire (écrire, nager)
dobro znati francosko (angleško) avoir de bonnes connaissances en français (en anglais), avoir une bonne connaissance du français (de l'anglais)
veliko znati avoir de vastes (ali grandes) connaissances, avoir des connaissances étendues (en), être savant (ali familiarno calé)
to dobro znam cela m'est familier
česar se je Janezek naučil, to Janez zna on garde dans la vieillesse les habitudes de jeunesse