Franja

zlepa¹ [é]
zlepa ne nicht so bald, nicht so leicht (to se zlepa ne bo ponovilo das kommt nicht so leicht wieder)

zlepa² [é] im Guten, gütlich, in Güte, auf die sanfte Tour
zlepa ali zgrda auf Biegen oder Brechen

zlépa in a friendly manner; amiably

zlépa ali zgrda by fair means or foul; by hook or by crook

zlépa à l'amiable; en toute amitié, avec douceur

zlepa ali zgrda de gré ou de force

zlépa adv. con le buone, con le belle:
zlepa ali zgrda con le buone o con le cattive, spinte o sponte

zlépa i zlépo pril. na lijep način, na lep način: zlepa komu kaj reči; take priložnosti zlepa več ne bo
ovakve prilike neće tako lako više biti; to se še zlepa ne bo zgodilo
to se neće još tako skoro dogoditi

zlépa amigablemente; amistosamente; a buenas; por (las) buenas

zlepa ali zgrda de grado o por fuerza; por las buenas o por las malas
zlepa poravnati (rešiti) pravdo solucionar un pleito mediante un arreglo

zlépa prisl., по-до́брому присл.

dinozaver samostalnik
1. (izumrli plazilec) ▸ dinoszaurusz
2. lahko izraža negativen odnos (o nesodobnosti ali zastarelosti) ▸ dinoszaurusz, őskövületObčasno se najde kak dinozaver, ki misli, da so ženske v informacijski tehnologiji lahko le dobre tajnice, ki obvladajo pisarniške programe. ▸ Időnként akad olyan őskövület, aki azt hiszi, hogy a nők az információs technológiában csak jó titkárnők lehetnek, akik értenek az irodai szoftverekhez.
Kljub vsem tehnologijam ostajam eden redkih dinozavrov, ki je zvest papirju in navadnemu svinčniku ▸ Minden létező technológia ellenére én azok közé a ritka dinoszauruszok közé tartozok, aki hűek a papírhoz és ceruzához.
V tem trenutku so v središču pozornosti enodružinske hiše, ki so praviloma pravi dinozavri, ko gre za učinkovito izkoriščanje energije. ▸ Jelenleg azok az egycsaládos házak vannak a figyelem középpontjában, melyek általában igazi dinoszauruszoknak számítanak, ha a hatékony energiafelhasználásról van szó.
Njegovi košarkarji že vrsto let poslušajo, da so prestari in pravi dinozavri v sodobni košarki, vendar se zlepa ne dajo. ▸ A kosarasai már évek óta azt hallgatják, hogy túl öregek és a modern kosárlabdában igazi dinoszauruszoknak számítanak, bár nem adják meg magukat egykönnyen.
OZN je dinozaver, ki ga usmerja demokratični kapitalizem in njegov denar. ▸ Az ENSZ olyan őskövület, melyet a demokratikus kapitalizmus és annak pénze irányít.

družbeno omrežje stalna zveza
(spletna aplikacija) ▸ közösségi hálózat, közösségi háló
Na družbenih omrežjih se prah okrog spornega žreba zlepa ni polegel. ▸ A közösségi hálózatokon nem csillapodott egykönnyen a botrányos sorsolás miatti felháborodás.
Sopomenke: družabno omrežje

glas samostalnik
1. (pri živih bitjih) ▸ hangOb golu Rudija tako vpijem, da ostanem brez glasu. ▸ Rudi góljánál akkorát üvöltök, hogy elmegy a hangom.Znam povzdigniti glas, predvsem tedaj, ko moram znova in znova ponavljati že izrečeno. ▸ Fel tudom emelni a hangomat, különösen akkor, amikor újra és újra meg kell ismételnem, amit már elmondtam.
2. (o volitvah) ▸ szavazat, voksV prvem krogu je dobil skoraj 20 odstotkov glasov volivcev. ▸ Az első körben a szavazatok közel 20 százalékát szerezte meg.Lahko glasovi iz tujine še spremenijo volilni izid? ▸ A külföldön leadott szavazatok még befolyásolhatják a választási eredményt?Za opustitev sojenja je potrebna le navadna večina glasov. ▸ A tárgyalás megszüntetéséhez egyszerű többségre van szükség.
3. (predstavnik mnenja ali skupine) ▸ hang, szóSlišim vse več glasov o nepravilnostih pri popisu prebivalstva, zato ne vem, koliko bo sploh verodostojen. ▸ Egyre több hangot hallok a népszámlálás szabálytalanságairól, ezért nem tudom, mennyire lesz hiteles.
So stranka ljudi, ki si prizadevajo za javni in narodni interes, prek stranke naj bi se slišal glas vsakega posameznika. ▸ Olyan emberek pártja, akik elkötelezettek a köz- és nemzeti érdekek mellett, és a párton keresztül minden egyes ember hangját hallatnák.
O zmagovalcih odločajo tako glasovi strokovnjakov s področja turizma kot glasovi javnosti. ▸ A győztesekről a turisztikai szakemberek és a közönség szavazatai döntenek.

4. (o osebnih občutkih) ▸ hangPozabi na to, kaj si bodo, če boš prisluhnil drobnim glasovom v glavi, mislili drugi. ▸ Felejtsd el, hogy mások mit fognak gondolni, ha a fejedben lévő hangokra hallgatsz.
Povezane iztočnice: notranji glas

5. (o glasbilih) ▸ hangIz zvonika se je po vaških ulicah živahno, a slovesno razlegal glas zvonov, umetnost domačih pritrkovalcev. ▸ A harangtoronyból a harangok hangja, a helyi harangozók művészete élénken, de ünnepélyesen zengett végig a falu utcáin.Vso svojo pozornost in ves svoj čas posveča kitari in iz strun izvablja glasove, kakršnih zlepa ne slišite. ▸ Minden idejét és figyelmét a gitárnak szenteli, és olyan hangokat csalogat elő belőle, amelyeket jószerivel nem lehet hallani.

6. (nedoločen zvok) ▸ hang
Nejasno je slišal glasove, ki so prihajali z desne strani hodnika. ▸ Homályosan hangokat hallott a folyosó jobb oldaláról.
Ko so se vrata odprla, je slišal glasove z ulice, potem pa hitre korake, dokler niso v teku izginili. ▸ Amikor az ajtó kinyílt, hangokat hallott az utcáról, majd gyors, távozó futólépteket.

7. v jezikoslovju (akustična enota) ▸ hang
V črkopisju se je zavzemal za eno črko za en glas. ▸ A helyesírásban az egy betű egy hang elvét támogatta.
Razvojno brbljanje je naraven pojav v razvoju izreke glasov do četrtega leta. ▸ A fejlődési gügyögés természetes jelenség a hangok fejlődésében négyéves korig.

8. (pri petju) ▸ hang

hotéti (hóčem) imperf. ➞ zahoteti

1. volere; avere intenzione; aver voglia; desiderare:
fant hoče biti samostojen il ragazzo vuole essere indipendente

2. (v zvezi s 'kaj, nič')
hoteti komu dobro, slabo volere il bene, il male di qcn.
hoteti, ne hoteti komu kaj volere, non voler fare niente a qcn.

3. (z nedoločnikom izraža nastopanje dejanja) stare per, stare + gerundio:
odpravili smo se, ko je sonce že hotelo (zaiti) za goro partimmo che il sole stava per tramontare, stava tramontando

4. pog. (v vprašalnem stavku z nedoločnikom izraža možnost, nezmožnost):
ali čemo iti? vogliamo andare?
ne vem, če ji čem sporočiti non so se dirglielo
kako ti čem pomagati, če sam nič nimam? come posso aiutarti se io stesso non ho niente?

5. (v medmetni rabi s 'kaj' izraža sprijaznjenje z danim dejstvom):
ukaz je, kaj hočemo è un ordine, niente da fare, che ci possiamo fare
kaj se hoče, star sem že sono vecchio, che ci posso fare

6. (v prislovni rabi z oziralnim zaimkom, prislovom izraža neodločnost)
naj stori, kakor hoče faccia come gli pare, gli aggrada
naj stane, kar hoče costi quel che costi
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
usoda je hotela, da destino volle che
ta človek ve, kaj hoče è uno che sa cosa vuole
pog. spodletelo nam je, kaj čemo zdaj ci è andata male, e adesso che si fa?
o tem noče nič slišati non ne vuol sapere niente
pren. noge ga niso hotele nositi non riusciva a camminare, le gambe non lo portavano
pren. novica mu ni hotela v glavo non riusciva a capacitarsi
ima denarja, kolikor hoče ha soldi a palate
pren. če tu nismo varni, pa nič nočem qui siamo più che sicuri
največji slepec je tisti, ki noče videti non c'è maggior cieco di chi non vuol vedere
več človek ima, več hoče più uno ha e più vuole avere
kdor noče zlepa, mora zgrda con le buone o con le cattive
to je moj sorodnik ali, če hočeš (hočete), moj nečak questo è un mio parente, o meglio, o più precisamente, mio nipote
to moraš napraviti, hočeš nočeš volente o nolente, devi farlo
hočeš nočeš moraš o mangiare questa minestra o saltare questa finestra
pren. hoteti z glavo skozi zid volere l'impossibile
ni se mi hotelo govoriti non avevo (alcuna) voglia di parlare
hotelo se ji je plesa in petja aveva voglia di ballare e cantare

izgŕda in an unfriendly manner

zlepa ali izgŕda by fair means or foul, by hook or by crook

lep¹ [é] (-a, -o; lepši)

1. na pogled, za uho: schön, -schön (čudovito wunderschön, oblikovno formschön, barvno farbenschön, zvočno klangschön); (čeden) hübsch; (mičen) reizend; (prelep) ženska, mladenič: bildschön
lepi spol das schöne Geschlecht
lep pogled ein schöner Anblick (biti lep pogled einen schönen Ablick bieten, lustig anzusehen sein)
Lepa Marija schöne Madonna

2. (ugoden) vreme: schön, gut, ob žetvi: gutes Erntewetter; Schön- (obdobje lepega vremena die Schönwetterperiode, die Schönwetterlage); dan, dopust, spomin, časi, smrt: schön
imeti lepo življenje ein schönes Leben haben, gut dran sein

3. (primeren) vedenje: gut
lepo vedenje po pravilih: der Benimm

4. (pohvalen) schön, gut (gesta eine schöne Geste, poteza ein schöner Zug); moralno: (imeti)
v lepem spominu in gutem Angedenken (haben)
filozofija lepa duša schöne Seele

5.
lepe umetnosti množina die schönen Künste

6.
lepa hvala Vielen Dank!, danke schön, danke sehr, danke vielmals
lepi pozdravi množina beste/herzliche Grüße

7. ironično schön
lep red (nered) eine schöne Wirtschaft!
lepa reč! eine schöne/heitere Geschichte!, (neprijetno presenečenje) eine schöne Bescherung!
no, lepa reč! na, dann prost!
ta je pa lepa! das ist aber köstlich!
| ➞ → zlepa

mórati (-am) imperf.

1. dovere; bisognare:
na starost je moral beračiti nella vecchiaia dovette mendicare, fu costretto a chiedere l'elemosina
skrbeti mora za tri otroke deve aver cura di, deve allevare tre bambini
elipt. resnica mora na dan luce va fatta
moral je v bolnico dovette essere ricoverato all'ospedale

2. (z nedoločnikom izraža nujnost, potrebnost) dovere; bisognare:
človek mora biti pošten bisogna essere onesti
moramo si biti na jasnem dobbiamo essere in chiaro che...

3. pren. (z nedoločnikom izraža verjetnost, da osebek ima določeno lastnost, je v določenem stanju) dovere:
to mora biti pomota deve essere uno sbaglio
mora imeti okoli petdeset let deve avere circa cinquant'anni, sarà sulla cinquantina

4. pren. (z nedoločnikom izraža podkrepitev trditve) dovere:
pa ravno sedaj si moral priti! dovevi venire proprio adesso!

5. star. (siliti) obbligare, forzare, costringere:
mraz jih je moral, da so hitro delali il freddo li forzava a lavorare frettolosamente
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
naj se zgodi, kar se mora avvenga quel che deve avvenire
pren. njegova mora veljati deve avere sempre l'ultima parola
kdor noče zlepa, mora zgrda con le buone o con le cattive
hočeš, nočeš, moraš o con le belle o con le brutte

odnéhati (nehati) to cease; to desist (od from); (pri ceni) to abate, to take off; (popustiti) to give in, to give way

on zlepa ne odneha (= je vztrajen) he is a great trier

pobótati (ré)concilier, accorder, raccommoder

pobotati se se réconcilier, faire (ali arriver à) un compromis, se raccommoder
zlepa se pobotati composer à l'amiable

ponovi|ti se (-m se) ponavljati se sich wiederholen, wiederkehren
to se zlepa ne bo ponovilo das kommt nicht so leicht wieder

poravnáti aplanir, niveler, égaliser; arranger, mettre en ordre ; (spor) rajuster ; (zadevo, prepir) (r)accommoder, accorder, mettre d'accord, concilier ; (plačati) payer, acquitter, régler, solder

poravnati se (spraviti se) en venir à un accommodement, s'accorder, se mettre d'accord, composer, transiger, capituler
poravnati dolg régler une dette, s'acquitter (ali s'exonérer) d'une dette
poravnati prepir, spor régler une querelle, un litige
poravnati račun régler un compte (ali un mémoire), (v gostilni) régler l'addition
poravnati spor zlepa régler un différend à l'amiable
poravnati škodo régler (ali réparer) un dommage, dédommager quelqu'un de quelque chose
poravnati se s svojimi nasprotniki, upniki composer (ali s'arranger) avec ses adversaires, ses créanciers
skušati se zlepa poravnati parlementer
ki se da zlepa poravnati accommodable, arrangeable

préja (-e) f

1. tekst. filato, filo:
bombažna, lanena, najlonska preja filato di cotone, di lino, di nylon
enojna, sukana preja filato semplice, ritorto
surova preja filato grezzo
surova lanena, kopljena preja accia
biserna, melirana preja cotone perlé, cotone screziato
pren. zlepa mu ne zmanjka preje ha sempre qcs. da ridire

2. (predenje) filatura