Franja

zavz|eti¹ [é] (-amem) (osvojiti) erobern, einnehmen, na juriš: stürmen, erstürmen

zavz|eti² [é] (-amem) položaj: einnehmen
zavzeti pozo sich in Positur setzen/stellen
zavzeti sabljaški položaj in Fechterstellung gehen
zavzeti stališče Stellung beziehen, do česa: Stellung nehmen zu
zavzeti svarilno držo imponieren

zavzéti (osvojiti) to conquer; to capture, to occupy

zavzéti trdnjavo z naskokom to take (ali to carry) a fortress by storm
zavzéti se za koga pri kom to intercede on (ZDA in) behalf of (ali for) someone with someone, to side (ali to take sides) with someone, to take someone's side, to espouse someone's cause, to exert one's influence for someone (pri kom with someone), pogovorno to pull strings

zavzéti prendre, s'emparer de, conquérir, occuper

zavzeti z napadom prendre (ali emporter, enlever) d'assaut
zavzeti svoj prostor (sedež) prendre (sa) place
zavzeti se nad čim (začuditi se) s'étonner de quelque chose
zavzeti se za kaj se charger de quelque chose, prendre soin de quelque chose, s'engager à quelque chose
zavzeti se za koga intercéder (ali intervenir) en faveur de (ali pour) quelqu'un auprés de quelqu'un, prendre le parti de quelqu'un, défendre, soutenir, appuyer quelqu'un, prêter son appui à quelqu'un

zavzéti (-vzámem) perf. glej zavzemati | zavzeti

zavzéti -vzamem, zavzemi -ite, zavzel -a
I.
1. zauzeti, zapremiti: zavzeti precej prostora
2. zauzeti, osvojiti: zavzeti deželo
II. zavzeti se
1. zauzeti se, zadiviti se: zavzeti se ob dogodku, ob pogledu na mesto
2. zauzeti se za koga: zavzeti se za koga, za kaj

zavzéti ocupar ; voj tomar, apoderarse, expugnar ; (deželo) conquistar

z napadom zavzeti tomar al (ali por) asalto
zavzeti svoj prostor (sedež) ocupar su asiento
zavzeti se za koga cuidar de alg, interesarse por alg
zavzeti se za neko zadevo encargarse de un asunto; (začuditi se) maravillarse (nad de)

zavzéti -vzámem dov., оволоді́ти -ді́ю док., зайня́ти займу́ док.

zavzéti -vzámem dov.
1. a acapara, a invada, a cuceri
2. a ocupa; a lua

zavzéti se
1. a se angaja
2. a se interesa
3. a intercede

zavz|eti se¹ [é] (-amem se) zavzemati se za kaj/koga eintreten für, sich verwenden für, Stellung nehmen für

zavz|eti se² [é] (-amem se) zavzemati se (začuditi se) erstaunen, ganz erstaunt sein; (potruditi se) sich bemühen

zavzéti se -vzámem se dov., заступи́тися -ступлю́ся док., уступи́тися -плю́ся док., зайня́тися -йму́ся док.

distánca (-e) f

1. knjiž. (razdalja; oddaljenost tudi časovna) distanza

2. pren. distanza:
imeti, zavzeti distanco do tenere, mantenere, rispettare le distanze da

3. mat. distanza

drúg(i) -a, -o second; other, another

drúgi dan v mesecu the second
drúgi (naslednji) dan next day
drúgi najboljši second best
2. november 2nd November (beri: the second of November), November 2nd (beri: November the second)
drúgi razred second class
Karl II Charles II (beri: Charles the Second)
nihče drúg (kot on) nobody else (but he, pogovorno him)
vsak drúgi one in two
vsak drúgi dan every second (ali other) day
eden za drúgim one by one, one after the other, one after another
drúga dva the other two, the two others
na drúgi strani (figurativno) on the other hand
drúgi pot (drugič enkrat) some other time
drúgi po velikosti second biggest, second largest
eden drúgega one another, each other, mutually
eden in drugi both (of them)
bratranec (sestrična) v 2. kolenu second cousin
drugi (ostali) the other
kabina 2. razreda second-class cabin
nihče drúg kot no (ali none) other than, nobody else but
eno z drúgim one with the other
nič drúgega nothing else
biti drúgi, zavzeti drúgo mesto to take second place
to je nekaj čisto drúgega that is an entirely different matter, it makes all the difference, žargon that's another kettle of fish; this is quite another thing
imeti informacije iz drúge (posredne) roke to have second-hand information
za sedaj se ne da napraviti nič drúgega for the present nothing else can be done
biti drúgega mnenja to differ in opinion, to dissent
to pero je slabo, vzemi drúgo! this is a poor pen, take another!
vzeto eno z drúgim (= poprek) taken both together
napila sta si eden drúgemu they drank each other's health
pomagala sta si eden drúgemu they helped each other
igrati drúgo violino to play second fiddle
on je drúgi Cezar he is another (ali a second) Caesar
eden ali drúgi od nas bo to gotovo naredil one or other of us is sure to do it
postati drúgega mnenja to change one's mind
potovati v 2. razredu to travel second-class
stanovati v 2. nadstropju to live on the second floor (ZDA third floor)
med drúgim (= zlasti pa), ne moreš mu zaupati for one thing, he is not to be trusted
nad vsem drúgim želim... above all else (ali pogovorno more than anything else) I want...
ne delaj drúgim tega, česar ne maraš, da bi to oni delali tebi never do to others what you would not have them do to you
spoznal sem, da niso nič drúgega kot tatovi I realised they were nothing but a bunch of crooks

drža samostalnik
1. (o telesu) ▸ tartás, testtartásPomemben del gibal je hrbtenica, ki omogoča pokončno držo in številne telesne gibe. ▸ A gerinc a mozgásszervi rendszer fontos része, amely lehetővé teszi a függőleges testtartást és számos testmozdulatot.Ljudje z nepravilno držo bi se morali čim več gibati in telovaditi. ▸ A helytelen testtartású embereknek minél többet kellene mozogniuk és tornázniuk.Med delom z računalnikom najpogosteje sedimo in prav ta prisilna drža lahko povzroči veliko nevšečnosti. ▸ A számítógépes munka során a leggyakrabban ülve dolgozunk, és ez a kényszertartás sok kellemetlenséget okozhat.
2. (stališče) ▸ magatartás, álláspont, tartásS takšno obrambno držo varuje sebe in svoja pričakovanja. ▸ Az ilyen védekező magatartással önmagát és az elképzeléseit védelmezi.V odgovornosti je zaobsežena vsa vsebina temeljne etične drže človeka. ▸ A felelősség magába foglalja az ember alapvető etikai álláspontjának minden tartalmát.Starši zelo pogosto zavzamejo držo, naj se otroci sami zmenijo med seboj. ▸ A szülők gyakran arra az álláspontra helyezkednek, hogy a gyerekek egymás között intézzék el az ügyeiket.
3. (o predmetu) ▸ tartás, fogás, pozícióNa prvi uri sva izvedeli osnovna pravila in se naučili pravilne drže loparja. ▸ Az első órán megismertük az alapszabályokat és megtanultuk a helyes ütőtartást.Pravilna drža volana je v urnem položaju petnajst do treh. ▸ A helyes kormányfogás kilenc óránál és három óránál van.

grad samostalnik
1. (utrdba) ▸ vár
2. (kar ima obliko gradu) ▸ várDružine so prišle v restavracijo na kosilo, po katerem so se otroci igrali na napihljivem gradu. ▸ A családok ebédre érkeztek az étterembe. Ebéd után a gyerekek a légvárban játszottak.Povezane iztočnice: peščeni grad

3. (veliko bivališče) ▸ vár
Njegova hiša ni bila običajna, bila je pravi grad! ▸ A háza nem volt mindennapi, igazi vár volt!
Tudi tu se pogostokrat obnašamo neracionalno in namesto hlevov gradimo prave gradove. ▸ Ebben is gyakran irracionálisan viselkedünk, és istálló helyett valóságos várakat építünk.
Gre za vilo, kaj vilo, za pravi grad, ki je na voljo za neverjetnih 100 milijonov evrov. ▸ Ez egy villa, méghogy villa, egy valóságos vár, amely megkapható hihetetlen 100 millió euróért.

juriš moški spol (-a …) der Sturmangriff, der Sturm
napasti/ zavzeti na juriš stürmen

júriš storm; charge; attack; rush; assault; onslaught, onset

zopet iti v júriš to return to the charge
osvojiti, zavzeti v júrišu to rush, to storm, to take by storm, to carry by storm
v júrišu so zavzeli sovražnikovo postojanko they took the enemy position by storm

júriš assaut moški spol , attaque ženski spol

zavzeti v jurišu prendre d'assaut

júriš asalto m

zavzeti v jurišu tomar por asalto