Franja

všeč¹ [é]
biti všeč komu

1. (jemandem) gefallen, nach (jemandes) Geschmack sein (to mi ni všeč das gefällt mir nicht, das ist nicht nach meinem Geschmack)
če vam (kupljeno) ne bo všeč … bei Nichtgefallen …

2. (biti pogodu) (jemandem) passen, in den Kram passen, behagen

všeč² [é] ženski spol
po moji/svoji/vaši/… všeči nach meinem/seinem/Ihrem/… Gefallen
vsak po lastni všeči je nach Gefallen

všéč

biti všéč to please
to mi je všéč I am pleased with it
všéč mi je... I like, I relish, I am pleased with, I am partial to, I am fond of, I love; it suits me, it is agreeable to (ali convenient for) me
kakor ti je všéč as you please, as you like
to mi ni všéč I don't like it, it displeases me, I am loath to..., I abhor..., I detest
kako ti je všéč ta barva? how do you like this colour?

všéč

biti všeč plaire, convenir, agréer à, être au goût (ali au gré) de, être agréable à
to mi je všeč cela me plaît, c'est à mon goût
ne biti všeč déplaire, être désagréable à

všéč adv. (v predik. rabi)
biti všeč piacere; essere gradito, essere di gradimento; pog. andare
dekle je fantu všeč la ragazza piace al giovanotto
ni mi všeč, da ponočuješ non mi va che tu stia fuori, che tu vada in giro di notte

všéč -i ž: to ni po moji -i
to mi se ne dopada, to nije po mom ukusu

všéč pril.: biti všeč
sviđati se; kako ti je všeč pri nas
kako ti se sviđa kod nas; ta pesem je bila publiki najbolj všeč
ova se pjesma publici najviše sviđala; kdo bi mogel vsem všeč pisati
ko bi mogao svima po volji pisati; če mi je všeč, grem v kino
ako mi je ćef, idem u bioskop

všéč

biti všeč agradar, gustar, dar gusto
ni mi všeč no es de mi gusto
biti všeč komu ser del agrado de alg
če Vam je všeč si usted gusta
kaj Vam ni všeč pri njem? ¿qué tacha le encuentra usted?

všéč |biti| povdk., подо́батися -бається недок.

všéč prisl.
□ biti všeč a plăcea, a agrea

atmosfera samostalnik
1. (plast nebesnega telesa) ▸ légkör, atmoszféraKomet zaradi svoje majhne gostote ne bi tako globoko prodrl v zemeljsko atmosfero. ▸ Alacsony sűrűsége miatt az üstökös nem tudna olyan mélyen behatolni a Föld légkörébe.
NASA je dala zeleno luč za razvoj sonde, ki bo krožila okoli Marsa in zbirala podatke o Marsovi atmosferi. ▸ A NASA zöld utat adott egy szonda kifejlesztésének, amely a Mars körül fog keringeni és adatokat gyűjt a Mars légköréről.

2. (vzdušje) ▸ légkör, hangulat, atmoszféraVšeč mi je delovna atmosfera v klubu, tudi pogoji dela so zadovoljivi. ▸ Tetszik a klubban uralkodó munkalégkör, és a munkafeltételek is megfelelőek.
Pričakujem dobro tekmo, veliko gledalcev in dobro atmosfero. ▸ Jó mérkőzésre, sok nézőre és jó hangulatra számítok.
Atmosfera v gostilni je bila izjemno prijetna in domača. ▸ A vendéglőben rendkívül kellemes és otthonos volt a hangulat.

3. fizika (enota za zračni tlak) ▸ atmoszféra, (atm)Curki vode prihajajo iz vrtalne glave pod tlakom 800 atmosfer. ▸ A vízsugár 800 atmoszféra nyomással lövellt ki a fúrófejből.

4. (o nadzorovanem prostoru) ▸ atmoszféraZaradi nadzorovane atmosfere v hladilnih komorah lahko jabolka brez težav skladiščijo tudi do 300 dni. ▸ A hűtőkamrákban lévő ellenőrzött atmoszférának köszönhetően az alma akár 300 napig is tárolható minden nehézség nélkül.

biti¹ (sem)

1. sein; (obstajati) existieren
je/ni es gibt/es gibt nicht (je razlog/ni razloga … es gibt Grund/ keinen Grund …)
česa je še (etwas) gibt es noch (kruha je še Brot gibt es noch)

2.
biti kaj (etwas) sein (biti otroška zdravnica/sprevodnik Kinderärztin/Schaffner sein)
jaz sem, ki sem ich bin, der "ich-bin-da"

3.
biti kakšen sein (biti velik/rdečelasa/čistokrven/žalosten groß/rothaarig/reinrassig/traurig sein)
po okusu: schmecken (biti grenak/kisel/sladkast bitter/sauer/süßlich schmecken)
biti (zelo) lačen/žejen (großen) Hunger/Durst haben
ne biti lačen/žejen keinen Hunger/Durst haben

4.
je/so/ni (potekati) stattfinden (seja je v dvorani B die Sitzung findet im Saal B statt; pogrebne slovesnosti bodo v ponedeljek die Begräbnisfeierlichkeiten finden am Montag statt)
(koga) ni (jemand) ist nicht hier/da
koga še ni (jemand) ist noch nicht gekommen (Karla še ni Karl ist noch nicht gekommen; staršev še ni nazaj/doma die Eltern sind noch nicht zurück/sind noch nicht gekommen)
šole jutri ne bo (morgen) gibt es keine Schule

5.
je/ni tako dem ist (nicht) so

6.
biti do česa: meni je do česa mir ist an (etwas) gelegen; ich habe Interesse an (einer Sache) (meni je do resnice mir ist es an der Wahrheit gelegen; meni ni do mesa ich habe kein Verlangen nach Fleisch)
meni je/ni do koga mir ist an (jemandem) gelegen/nicht gelegen; (jemand) interessiert mich (nicht)
|
biti iz Pariza/dobre hiše: aus (Paris/gutem Haus) sein
biti iz najhujšega über dem Berg sein
|
biti na kom: na tebi je, da … es ist/liegt an (dir), zu …
|
biti ob kaj (etwas) verloren haben (ob vse sem ich habe alles verloren/mir wurde alles genommen; bil je ob življenje er ist ums Leben gekommen; bil je ob kosilo er ist ohne Mittagessen geblieben)
|
biti pri teti/zdravniku: bei (der Tante/dem Arzt) sein; (die Tante/den Arzt) besuchen; zabavi: besuchen; (večerni) predstavi: in (der Vorstellung/Abendvorstellung) sein
biti pri čem : vem, pri čem sem (ich weiß,) woran ich bin
|
biti za (odobravati/podpirati) dafür sein
|
meni je/ni ➞ → dobro, dolgčas, slabo, všeč itn.
biti ➞ → na glasu itn.
v restavraciji: za koga je (riba)? wer bekommt ([den] Fisch)?

bòlj adv.

1. (stopnjuje nekatere pridevnike in prislove) più:
bolj zelen, oddaljen, razvit più verde, più lontano, più sviluppato
bolj naprej, zadaj più avanti, più dietro
bolj natanko più attentamente

2. (izraža večjo mero glagolskega dejanja ali stanja) più, di più:
eden je bolj molčal kakor drug uno taceva più dell'altro
bolj in bolj mu je všeč gli piace sempre più

3. (izraža sorazmernost dejanja) più:
bolj psa dražiš, huje laja più stuzzichi il cane e più abbaierà

4. (primerja istovrstne stavčne člene med seboj) più:
pijanci so se bolj drli kot peli gli ubriachi più che cantare urlavano

5. (omejuje pomen pridevnika ali prislova) piuttosto:
denarja je bolj malo di soldi ce n'è piuttosto pochi

6.
bolj napolniti rinzeppare
bolj odebeliti ringrossare
bolj stisniti ricomprimere
bolj ukriviti ricurvare
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
tem bolj tanto più
še bolj ancora (di) più
čim bolj ... tem bolj quanto più... tanto più
bolj kot kdajkoli quanto mai

citronast pridevnik
1. (o barvi) ▸ citromosPovezane iztočnice: citronasta mušnica

2. (o vonju) ▸ citromosVšeč so mi predvsem sveži in citronasti vonji. ▸ Szeretem a friss és citromos illatokat.
Povezane iztočnice: citronasti ožep

3. (o okusu) ▸ citromosKoriander ima citronast priokus, zato jedem doda svežino. ▸ A koriandernek citromos mellékíze van, ezért az ételeknek frissességet ad.

čím³ konj. (v primerjalnih odvisnikih) čim ... tem ... quanto... tanto...; piú... piú...; piú... meno:
čim prej, tem bolje quanto prima, tanto meglio
čim bolj ga opazujem, tem manj mi je všeč più lo osservo e meno mi piace

drugáčen (-čna -o) adj. altro, diverso:
pričakoval sem drugačen odgovor mi aspettavo un'altra risposta
stanje je zdaj drugačno la situazione è oggi diversa
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
biti, postati drugačnih misli cambiare idea
ne biti všeč ne v takšni ne v drugačni obliki non piacere affatto
pren. ubrati drugačne strune cambiare musica, voltar disco

fejst pridevnik
1. neformalno (dober; krasen) ▸ belevaló, klassz, frankóDober fant je bil, fejst poba. ▸ Jó fiú volt, klassz srác.
Ne razumem, kako lahko iz tako zoprnih otrok postanejo tako fejst ljudje. ▸ Nem értem, hogy ellenszenves kölykökből hogyan válhatnak ilyen klassz emberek.

2. neformalno (privlačen; postaven) ▸ fess, dögösMeni je všeč ženska, za katero rečeš, da je fejst baba. ▸ Nekem az olyan nő tetszik, akire azt mondhatod, hogy dögös.

gotòv (-óva -o)

A) adj.

1. fatto, finito; approntato, pronto:
knjiga bo kmalu gotova il libro sarà pubblicato tra poco
obleka še ni gotova il vestito non è ancora finito, pronto
večerja je gotova la cena è pronta, è in tavola
gost. jedi po naročilu in gotove jedi piatti su ordinazione e piatti del giorno
biti s čim gotov aver finito qcs., sbrigare qcs.
z zidanjem hiše bom kmalu gotov la casa è bell'e finita
pri zdravniku sem bil hitro gotov dal medico mi sono sbrigato presto
pojdimo, smo že gotovi su andiamo, siamo già pronti

2. sicuro, certo:
rešiti koga gotove smrti salvare qcn. da morte sicura
letnica ni čisto gotova la data, l'anno non è del tutto certo
biti gotov česa essere certo di qcs.

3. (prepričan, zamozavesten, odločen) convinto, sicuro, certo, deciso:
ljudem je všeč njegov gotovi nastop alla gente piace il suo fare deciso
glas ji je bil čedalje manj gotov la sua voce era sempre più insicura

4. (v gotovini) in contanti:
gotov denar contanti
gotovo plačilo pagamento in contanti

5. (neki, nekateri) certo, dato:
o gotovih stvareh je bolje molčati di certe cose è meglio non parlare

B) gotóvi (-a -o) m, f, n
priti na gotovo venire a cose bell'e fatte
o čem ne vedeti nič gotovega di qcs. non sapere niente di sicuro

hinavski pridevnik
1. (o človeku) ▸ képmutató, álnok, álszent, sunyi, köpönyegforgatóNiso mu všeč hinavski in škodoželjni ljudje, rad ima odprte, pozitivne, prijazne. ▸ Nem tetszenek neki a képmutató, kárörvendő emberek, a nyitott, pozitív, kedves embereket kedveli.

2. (kar se zdi nenevarno) ▸ alattomos, szeszélyes
Ta zahrbtna, hinavska, predvsem pa nepredvidljiva bolezen! ▸ Ó, ez a sunyi, alattomos és mindenekelőtt kiszámíthatatlan betegség!
Ceste so zelo hinavske, praviloma nagnjene v napačno smer in polne lukenj. ▸ Az utak roppant szeszélyesek: általában rossz irányba lejtenek és tele vannak kátyúkkal.

kič samostalnik
1. lahko izraža neodobravanje (cenen izdelek) ▸ giccsNa bazarju dobiš vse od kiča do lepih ročno izdelanih spominkov. ▸ A bazárban a giccstől a szép kézműves emléktárgyakig minden kapható.
Spominki, povezani s svetovnim prvenstvom v nogometu, so prava parada kiča na eni strani in zelo dragih izdelkov na drugi strani. ▸ A labdarúgó-világbajnoksággal kapcsolatos emkléktárgyak egyrészt igazi giccsparádét jelentenek, vagy pedig nagyon drága termékek sokaságát.
Ne maram kiča, se pravi neestetskih stvari, narejenih iz cenenih materialov ... ▸ Nem szeretem a giccset, szóval a nem esztétikus, olcsó anyagokból készült dolgokat...
Razni viteški portreti, ceneni kič, ki je bil všeč cesarju, niso mogli pregnati močnega slikarstva impresionistov. ▸ A különböző lovagi portrék, az olcsó, császárnak tetsző giccs nem tudta kiszorítani az impresszionisták erős festészetét.

2. lahko izraža neodobravanje (o izumetničenosti nečesa) ▸ giccsVedno sva imeli radi estetiko kiča, prenasičenost s podobami. ▸ Mindig is szerettük a giccs esztétikáját, a képekkel való túltelítettséget.
Njen okus ima dve skrajnosti – minimalizem oziroma zelo očiščena oblika ali pa popoln kič. ▸ Az ízlésének két véglete van – a minimalizmus, illetve a nagyon letisztult forma vagy a tiszta giccs.
Bahavih ameriških filmov, ki mejijo na kič, ne maram. ▸ A giccsel határos, harsány amerikai filmeket nem szeretem.
Kadar je na Blegošu lepo vreme, okolica postane tako lepa, da skoraj meji na kič. ▸ Amikor Blegošban szép az idő, a táj úgy megszépül, hogy az már szinte a giccsel határos.
Čudovit film, čudoviti igralci, ki so vse prizore odigrali iz srca, realno, brez pretiravanja, brez kiča in olepšav. ▸ Csodálatos film, csodálatos színészek, akik minden jelenetet szívvel, életszerűen játszanak el – giccs és szépítés nélkül.
Dekorativna umetnost, most med visoko umetnostjo in cenenim kičem, je v pol stoletja pri nas skoraj popolnoma izginila. ▸ A magas művészet és az olcsó giccs között hidat képező dekoratív művészet fél évszázadon belük szinte teljesen eltűnt nálunk.
Kritika je dolgo odklanjala Puccinijeva dela ter mu celo očitala, da piše sentimentalen kič. ▸ A kritikusok sokáig elutasították Puccini műveit, és még azt is felrótták neki, hogy érzelgős giccseket ír.
Ta rešitev je še posebej priporočljiva za manj zmogljive računalnike in vse tiste, ki ne marajo softverskega kiča. ▸ kontrastivno zanimivo Ez a megoldás különösen ajánlott a kisebb teljesítményű számítógépekre, továbbá mindazoknak, akik nem szeretik a giccses szoftvereket.