Franja

ukázati, ukazováti ordenar; mandar; disponer, decretar

kakor ukazujete como usted mande
on mi ne bo ukazoval no admito órdenes de él

ukaz|ovati (-ujem) ukazati komu (jemandem) befehlen, (jemandem) Befehle geben; kommandieren, herumkommandieren; pravo die Befehlsgewalt haben über

ukazováti (-újem) imperf. glej ukazati | ukazovati

ukazováti -újem zapovijedati, zapovedati, naređivati: trd gospodar samo ukazuje; od tebe si ne dam ukazovati

ukazováti -újem nedov., кома́ндувати -дую недок., нака́зувати -зую недок., велі́ти -лю́ недок., док.

ukazováti -zújem nedov. a ordona, a comanda, a porunci

dežno tipalo stalna zveza
(naprava v avtu) ▸ esőérzékelő
Zunanji ogledali sta ogrevani in brisalnikoma zna ukazovati tudi dežno tipalo. ▸ A visszapillantó tükrök fűtöttek és az esőérzékelő segítségével az ablaktörlők automatikusan működésbe lépnek.
Sopomenke: tipalo za dež

im|eti³ [é] (-am) ne imeti: nimam z nedoločnikom haben zu (imam opraviti ich habe zu erledigen, imaš ubogati du hast zu gehorchen, nimaš kaj ukazovati du hast nichts zu befehlen; nimamo kaj jesti wir haben nichts zu essen)
im opraviti/opravka s kom/čim: zu tun haben (mit jemandem/etwas)

uka|zati (-žem) ukazovati befehlen
ukazati, naj kdo pride/ odide beordern
( herbeordern, herbeibeordern, hinbeordern)

ukázati, ukazováti donner l'ordre de (faire quelque chose), ordonner, enjoindre, commander; décréter; prescrire

nihče mi ne bo ukazoval je n'ai d'ordres à recevoir de personne

veleva|ti¹ [é] (-m) veleti (ukazovati) befehlen, heißen