Franja

prenes|ti [ê] (-em) prenašati

1. (nesti) tragen, (irgendwohin) bringen

2. (posredovati naprej) weiterleiten, weitervermitteln, übermitteln; odgovornost, pravice: übertragen, delegieren; denar na drug račun: transferieren, überweisen; avtomatska obdelava podatkov v drugo datoteko: umspeichern; dedne lastnosti na potomce: biologija übertragen (auf), (den Nachkommen) vererben
prenesti se übertragen werden, sich vererben

3. bolečine, težave, vročino: ertragen; vročino, težko hrano: vertragen; izgubo, udarce usode ipd.: verkraften
veliko prenesti hart im Nehmen sein

4.
ne prenesti človeka: (jemanden) nicht ausstehen können, nicht vertragen können

5.
prenesti … -fest sein
(alkohol trinkfest, kuhanje kochfest, zmrzal frostfest)

6.
to ne prenese odlaganja das leidet keinen Aufschub
to se še prenese das ist halb so schlimm
papir vse prenese Papier ist geduldig

prenêsti to transport, to transmit; to carry over; to transfer (z... na from... to), to turn over to; (pretrpeti) to bear, to stand

prenesèn pomen figurative sense
prenesel je posle na svojega družabnika he has turned the business over to his partner
veliko prenêsti (figurativno) to have a strong back

prenêsti porter, transportet, reporter ; (naprej) transmettre, retransmettre, transférer, rapporter, déléguer , pravno reverser ; (bolečine) supporter, souffrir, tolérer ; (potrpežljivo) endurer, céder, se laisser faire ; (z enega računa na drugega) virer ; familiarno transbahuter

prenesti delnice transférer des actions
prenesti kot (geometrija) rapporter un angle
prenesti pravice na koga (pravno) subroger quelqu'un
prenesti visoko temperaturo aller au feu
prenesti vsoto, tekoči račun na koga drugega reporter une somme, un compte courant à un autre
ne prenesti svojega neuspeha, poraza ne pas (pouvoir) accepter son échec
ne more prenesti vonja po ribah il ne peut pas souffrir l'odeur du poisson
ne bo prenesel prevoza il ne supportera pas le transport
potrpežljivo prenesti (familiarno) digérer
vse prenesti se laisser faire, tout supporter, figurativno se laisser tondre la laine sur le dos

prenêsti (-nêsem) perf. glej prenašati | prenesti

prenêsti -nêsem, prenesi -ite, prenesel -nesla
1. prenijeti, preneti: prenesti mizo iz kuhinje na hodnik; prenesti bolnico v sobo
2. prenijeti, preneti, prebaciti: prenesti neznanko na drugo stran; prenesti na nov račun
3. prenijeti, preneti, podnijeti, podneti, izdržati, pretrpjeti: vse je mirno prenesel; to se že prenese; ta ga veliko prenese
ovaj može mnogo da popije

prenêsti transportar; transmitir (na a) ; (konto) trasladar ; (vsoto) transferir ; (nalezljivo bolezen) contagiar ; (bolečine) soportar, sufrir ; (pretrpeti) soportar, aguantar

naprej prenesti retransmitir
mnogo prenesti aguantar mucho
vse mirno prenesti tomar todo con paciencia

prenêsti -nêsem dov., перенести́ -несу́ док.

prenêsti -nêsem dov.
1. a transporta, a căra, a muta, a deplasa, a transfera
2. a transmite
3. a suporta, a tolera, a răbda

prekopáti -kópljem i -ám
1. prekopati: prekopati zemljo z motiko; prekopati ves vrt, da bi našel stari denar
2. prenijeti (-ne-), prenesti kosti iz jednoga u drugi grob: prekopati grob
3. u isti grob sahraniti drugi leš

premetáti -méčem
1. razbacati, ispremetati, ispreturati: premetati komu vse stanovanje
2. prebacati: z lopato premetati pesek na kup; z vilami premetati kompost na njivo
3. premjestiti, prenesti s jednoga mjesta na drugo: premetati knjige s police na mizo

afrónt affront moški spol , offense ženski spol

prenesti afront avaler, souffrir une offense

alkohol samostalnik
1. (alkoholna pijača) ▸ alkohol, szeszesital, szeszTudi cigaret že dolgo ne kadi več in je zelo zmeren pivec alkohola. ▸ Már régóta nem dohányzik, és csak mérsékelten fogyaszt alkoholt.
Ko sta se vrnila, nista mogla skriti zadaha po alkoholu. ▸ Amikor visszajöttek, nem tudták palástolni alkoholos leheletüket.
Starša sta se hitro ločila, razočarana mama pa je uteho iskala v alkoholu. ▸ Szülei hamar elváltak, csalódott édesanyja pedig az alkoholban keresett vigaszt.

2. (kemična spojina) ▸ alkoholPovezane iztočnice: benzil alkohol, etilni alkohol, metilni alkohol, polivinil alkohol, primarni alkohol, sekundarni alkohol, terciarni alkohol

avtoriteta samostalnik
1. (vpliv; moč) ▸ tekintély, autoritásMati Tereza je zaradi svojega humanitarnega dela postala oseba z veliko moralno avtoriteto. ▸ Teréz anya a humanitárius munkája miatt nagy erkölcsi tekintélynek örvendő személy lett.

2. (priznan strokovnjak) ▸ tekintélyToda čeprav je predsednik države, ni najvišja politična avtoriteta v državi. ▸ Bár államfő, mégsem a ország legnagyobb politikai tekintélye.
V strokovni javnosti pa velja za nesporno avtoriteto na civilnem področju. ▸ A szakmában megkérdőjelezhetetlen tekintélynek számít a polgári területen.
Zdravnik ni več absolutna avtoriteta, ki odloča o vsem. ▸ Az orvos már nem a mindenről döntő, megkérdőjelezhetetlen tekintély.

3. (oblast; vodstvo) ▸ tekintély, hatalom

bolézen enfermedad f ; mal m ; afección f

lahka (težka, kronična, neozdravljiva, namišjena, nalezljiva) bolezen enfermedad ligera (grave, cróruca, incurable, imaginaria, contagiosa)
napad bolezni acceso m (de un mal)
dobiti, nalesti bolezen contraer (adquirir, fam coger) una enfermedad; ser atacado por una enfermedad; enfermar
ozdraveti od bolezni curar de una emfermedad
prenesti bolezen transmitir una enfermedad, (z okuženjem) contagiar
zdraviti (ugotoviti) bolezen curar (diagnosticar) una enfermedad
umreti za boleznijo morir de una enfermedad

disciplína (-e) f

1. disciplina:
spoštovati disciplino mantenere, osservare la disciplina
kršiti disciplino rompere, violare la disciplina
podvreči se disciplini assoggettarsi alla disciplina
ne prenesti discipline essere insofferente della disciplina
stroga, zavestna disciplina disciplina severa, dura, disciplina cosciente
vojaška disciplina disciplina militare
železna disciplina disciplina ferrea
profesor nima discipline il professore non sa tenere la disciplina

2. (panoga, področje) disciplina:
filizofske, pravne, zgodovinske discipline discipline filosofiche, giuridiche, storiche
športna disciplina disciplina sportiva

ga¹

1. (njega) ihn, es; ➞ → on, ono

2. vino:
piti ga/rukniti ga/nesti ga/ne prenesti ga …
penis: kazati ga … ➞ → piti, ➞ → rukniti, ➞ → nesti, ➞ → prenesti …
➞ → kazati …

krítika critique ženski spol

filološka kritika critique philologique
tekstna kritika critique d'un texte
umetniška kritika critique d'art (ali artistique)
utemeljena kritika critique fondée
ne prenesti, ne trpeti kritik ne pas admettre (ali supporter) les critiques

nemščin|a [é] ženski spol (-e …) das Deutsch, das Deutsche, die deutsche Sprache
knjižna nemščina das Schriftdeutsch, Hochdeutsch
govorjena nemščina das gesprochene Deutsch
(Luthrova Lutherdeutsch, papirnata Papierdeutsch, pravniška Juristendeutsch, severna Niederdeutsch, švicarska Schwytzerdütsch, Schweizerdeutsch, uradniška Beamtendeutsch, Behördendeutsch, Kanzleideutsch, zdomska Gastarbeiterdeutsch)
… nemščine Deutsch-
(pouk der Deutschunterricht, učiteljica Deutschlehrerin, učitelj der Deutschlehrer, ura die Deutschstunde)
lomiti nemščino Deutsch radebrechen
prenesti v nemščino verdeutschen

nezavesten pridevnik
1. (v nezavesti) ▸ eszméletlen, ájult, eszméletét vesztettČe je pomoč dovolj hitra, je treba nezavestnega ponesrečenca prenesti na svež zrak in vzpodbujati dihanje. ▸ Ha a segítség elég gyors, az eszméletlen sérültet friss levegőre kell vinni és segíteni kell a légzést.
Metoda je primerna za nezavestnega ponesrečenca, ki ne diha in nima pulza. ▸ Ez a módszer eszméletlen, pulzus nélküli, nem lélegző sérült esetében alkalmazható.Pri nezavestnem poškodovancu je treba preveriti dihanje in srčni utrip; v primeru zastoja srca ali prenehanja dihanja lahko rešimo življenje le z znanjem tehnike oživljanja. ▸ A balesetet szenvedett eszméletlen személynél meg kell vizsgálni, hogy lélegzik-e, van-e szívverése; szívmegállás esetén vagy ha leállt a légzése, csak az újraélesztési technika ismeretében tudjuk megmenteni az életét.V stabilni bočni položaj namestimo nezavestnega bolnika, ki normalno diha in nima poškodovane hrbtenice. ▸ Az eszméletlen beteget, aki normálisan lélegzik és nem sérült a gerince, stabil oldalfekvésbe helyezzük.Hudo ranjeno in nezavestno žensko je malo kasneje našel sin, ki je takoj poklical reševalce in policiste. ▸ A súlyosan sérült és eszméletlen nőre nem sokkal később a fia talált rá, aki azonnal hívta a mentőket és a rendőrséget.Nekega dne, tik po zajtrku, se je zgrudila nezavestna. ▸ Egy nap, közvetlenül reggeli után ájultan esett össze.
2. (nezaveden; nenameren) ▸ tudattalan, öntudatlan, nem tudatos
Danes velja, da je približno 75 % zdravja odvisnih od našega zavestnega ali nezavestnega ravnanja. ▸ Napjainkban a becslések szerint az egészségünk mintegy 75 százaléka a tudatos vagy tudattalan viselkedésünktől függ.

óder (ódra) m

1. palco, podio, tribuna:
govorniški oder tribuna dell'oratore
morilni oder patibolo
mrtvaški oder catafalco
šolski oder cattedra
sramotilni oder berlina, gogna
pren. postaviti na sramotilni oder mettere alla berlina

2. gled. palcoscenico; pren. ekst. scena, teatro:
pogrezljivi, stranski, vrtljivi oder palcoscenico mobile, laterale, girevole
dati, postaviti na oder mettere in scena, rappresentare
doživeti aplavz na odprtem odru essere applaudito a scena aperta
dramsko delo, ki je osvojilo vse evropske odre un'opera teatrale affermatasi su tutte le scene d'Europa
prenesti roman na oder ridurre il romanzo per il teatro

3. grad. impalcatura, ponteggio, incastellatura

4. obl. (za modne revije) passerella

5. (pograd) letto a castello; cuccetta

6. agr. fienile