Franja

bes² [è] moški spol (-a …) die Wut; die Rage
blazni bes die Raserei
divji bes helle/wilde Wut
slep bes blinde Wut, sinnlose Wut
uničevalski bes die Zerstörungswut
onemogel bes ohnmächtige Wut
bes popade koga die Wut packt (jemanden)
|
krik besa der Wutschrei
izbruh besa der Wutausbruch
napad besa der Koller
|
pokati od besa vor Wut platzen
penast od besa schäumend vor Wut, wutschäumend
spačen od besa obraz: wutverzerrt
slep od besa blindwütig
biti čisto iz sebe od besa sich selbst vor Wut nicht mehr kennen
samega sebe spraviti v bes z govorjenjem: sich in Wut hineinreden, sich in Zorn steigern

bés diable moški spol , démon moški spol

biti obseden od besa être possédé du démon
bes te lopi, plentaj que le diable t'emporte!

bés (-a) m

1. mitol. demone (tudi pren.):
razjeda ga bes ljubosumja è tormentato dal demone della gelosia
da bi ga bes! gli venisse un colpo!

2. (za podkrepitev trditve) diamine:
to mora nehati — ni besa! diamine, bisogna finirla!

bès (bêsa) m furia, rabbia, collera; furore:
divji, onemogel bes rabbia selvaggia, impotente
žrtve fašističnega besa vittime della rabbia fascista
bes me popade, me zgrabi mi prende la rabbia

glasbena samostalnik
neformalno (izobraževalna ustanova) ▸ zenesuli, zeneiskola
Nejc bi od besa delal salte, če bi hodil h gimnastiki, namesto v glasbeno. ▸ Nejc mérgében szaltózna, ha zenesuli helyett gimnasztikára járna.

izbruh samostalnik
1. (o človeški dejavnosti) ▸ kitörés, kirobbanásAvstrijski državni zbor se je maja 1917 sestal prvič po izbruhu vojne. ▸ Az osztrák országgyűlés a háború kitörése után először 1917 májusában ült össze.
Islandci po izbruhu afere podpisujejo tudi peticijo za odstop premierja. ▸ Az izlandiak az ügy kirobbanása után aláírásokat gyűjtenek a miniszterelnök lemondása érdekében.
Grčiji je zaradi dolgov dve leti po izbruhu krize grozil bankrot. ▸ Görögországot két évvel a válság kitörését követően csőd fenyegette.

2. (o naravnem pojavu) ▸ kitörés, kiütésZ rastjo mesta je bilo vedno več tudi nevarnosti za izbruh požara. ▸ Ahogy nőtt a város, úgy nőtt a tűzveszély is.
Vzrok za izbruh ognja so vročina, suša in močni vetrovi, vremenoslovci pa tudi v prihodnjih dneh niso napovedali obilnejših padavin. ▸ A tűz keletkezését a hőség, a szárazság és az erős szél okozta, a meteorológusok pedig nem jósolnak nagy mennyiségű csapadékot a következő napokra.
Izbruhi sevanja gama se pojavljajo nenapovedano in so povsem naključno porazdeljeni po nebu. ▸ A gammakitörések váratlanul következnek be és teljesen véletlenszerűen oszlanak el az égbolton.

3. (o prodoru snovi na površje) ▸ kitörésZadnji večji izbruh vulkana je bil leta 1992. ▸ Az utolsó nagyobb vulkánkitörés 1992-ben volt.
Najbolj zanimivi so gejzirji, izbruhi vode in pare, ki nastanejo zaradi močnega segrevanja podzemne vode. ▸ A legérdekesebbek a gejzírek, a talajvíz intenzív felmelegedése által okozott víz- és gőzkitörések.

4. (o močnem čustvenem odzivu) ▸ kitörés, rohamMajhni otroci z rednimi čustvenimi izbruhi izražajo in čutijo negativna čustva. ▸ A kisgyermekek a negatív érzelmeket rendszeres érzelmi kitörésekkel fejezik ki és dolgozzák fel.
Imam izbruhe, tarnam, se pritožujem. ▸ Kirohanásaim vannak, zsörtölődöm, panaszkodom.
To že ni bil prisrčen sprejem, temveč pravi izbruh sovražnosti. ▸ Ez aztán nem szívélyes fogadtatás volt, hanem igazi ellenséges roham.
Ob prihodu košarkarjev je med navijači sledil velik izbruh veselja. ▸ Amikor a kosárlabdázók megérkeztek, a szurkolók örömkitörése várta őket.

5. (o bolezni) ▸ kitörésZdraviti moramo začeti čim prej, vsaj v prvih treh dneh po izbruhu mehurčkov. ▸ A kezelést a lehető leghamarabb meg kell kezdeni, legalább a hólyagok megjelenését követő első három napon belül.
Od okužbe do izbruha bolezni mine od dva do štiri dni. ▸ A fertőzéstől a betegség kitöréséig kettő és négy nap közötti idő telik el.

6. (o besednem odzivu) ▸ kirohanás, kitörés
Ni redko, da domačini na povsem normalne prošnje zahodnjakov odgovarjajo z izbruhi: "Dovolj je kolonializma", "Pojdite domov, kaj še delate tukaj!" ▸ Nem ritka, hogy a helyiek a nyugatiak teljesen hétköznapi kéréseire az „Elég a gyarmatosításból!”, „Menj haza, mit keresel még mindig itt!?” kirohanásokkal válaszolnak.

krik moški spol (-a …) der Schrei, der Aufschrei, der Ausruf (strahu Angstausruf, (vzklik) der Ruf); (kričanje) das Geschrei; (bojni Schlachtgeschrei, Schlachtruf, sove Eulenschrei, besa Wutschrei, bolečine Schmerzensschrei, galeba Möwenschrei, ogorčenja Empörungsschrei, Entrüstungsschrei, smrtni Todesschrei, opozorilni Warnschrei, strahu Schreckensschrei, Angstgeschrei, veselja Freudenschrei)
vik in krik (zmerjanje) das Gezeter, (velika reč) das Affenspektakel, ein großes Getue, (hudo kričanje) das Indianergeheul, Mordsgeschrei
zagnati vik in krik Lärm schlagen
figurativno krik mode der Modeschrei, za konkretno obleko ipd.: der Renner
zadnji krik (mode) der letzte Schrei

krikn|iti (-em) aufschreien, einen Schrei ausstoßen (od veselja einen Freudenschrei ausstoßen, od besa einen Wutschrei ausstoßen)

napad² moški spol (-a …) medicina der Anfall (tudi figurativno); besa, jeze ipd.: der Ausbruch, Wutausbruch; -anfall (astme Asthmaanfall, besa Tobsuchtanfall, Wutanfall, kašlja Hustenanfall, ljubosumnosti Eifersuchtsanfall, malarije Malariaanfall, migrene Migräneanfall, putike Gichtanfall, smeha Lachanfall, srčni Herzanfall)
v obliki napada anfallsartig

poka|ti² [ó] (-m) počiti (langsam) šivi: platzen, aufgehen; skodelica, kamen: einen Sprung/[Riß] Riss bekommen, springen, kamen, semenska glavica: bersten, koža: aufspringen, rissig werden
figurativno (kar) pokati od od besa/radovednosti/zavisti/smeha/zdravja vor Wut/Neid/Lachen/Gesundheit platzen, vor Gesundheit strotzen
pokati po šivih aus allen Nähten platzen
ki hitro poka [rißanfällig] rissanfällig
mraz, da kar poka klirrender Frost

pókati (se) fendre, se rompre (ali éclater) avec bruit, péter, crever ; (z bičem) faire claquer ; (prste) faire craquer ; (koža) se gercer

pokati od besa, od jeze étouffer (ali crever) de rage, de colère
pokati od smeha pouffer (ali crever, se pâmer) de rire
pokati od ošabnosti crever d'orgueil
dež poka po šipah la pluie bat contre les vitres (ali fouette les vitres)
mraz je, da kamenje poka il gèle à pierre fendre

razpoči|ti se [ó] (-m se) aufspringen, bersten, platzen; zerbersten, zerspringen
razpočiti se od besa/smeha vor Wut platzen/sich scheckig lachen

spačen (-a, -o) obraz: verzerrt (od besa/jeze wutverzerrt, od bolečin schmerzverzerrt, od sovraštva [haßverzerrt] hassverzerrt, od strahu angstverzerrt)

trésti to shake; to agitate, (močnó) to toss; to jog, to joggle

trésti se to shake, to tremble, to shiver; to vibrate; to quiver (od with); (voz) to jolt
roke se mu tresejo his hands shake
mraz me trese I shiver with cold
dvorana se trese od... the hall shakes with...
hiša se je tresla od eksplozij the house shook with the explosions
trésti se od besa to quiver with rage
trésti se od mrzlice to shake with fever
trésti se kot šiba na vodi to tremble like a leaf
vsi se tresejo pred njim every one trembles before him (ali is scared of him)
trésti se od mraza to shiver (ali to shudder) with cold
hlače so se mi tresle (figurativno) I had my heart in my mouth, I shook in my shoes
tresel se je od smeha his sides shook with laughter, he shook with laughter
trésti se po vsem telesu to tremble in every limb, to tremble all over, to be all of a shake
tresti se od strahu to tremble (ali to shake) with fear