Franja

pessum², adv. (iz *ped-tum, prim. skr. páttum, pádyate pada, sl. padem, lat. pes) dol, na tla, na dno, proti tlem: p. ire Col. pasti na tla, iti k dnu (na dno), p. mergere Prud., p. sidere Sen. ph. pogrezniti se na dno, navi abire p. in altum Pl. pogrezniti se globoko v brezno, p. subsedēre urbes Lucr. mesta so se udrla, p. dare Lucan. pahniti v globino (brezno); večinoma metaf. v zvezah

1. pessum ire iti po zlu, poginiti, propasti, konec vzeti (jemati), nesrečen biti, izjaloviti se: Pl., p. ituros Italiae campos T.

2. pessum dare (pisano tudi pessumdare in pessundare) po zlu spraviti (spravljati), pokonč(ev)ati, uničiti (uničevati), pogubiti (pogubljati), (u)gonobiti (ugonabljati), onesrečiti (onesrečevati): Pl., Ter., O., multos etiam bonos pessumdedit T., ad inertiam pessumdatus est S. prevzela ga je lenoba, tako tudi: animus ad voluptatem corporis pessumdatus S.

3. pessum premere (po)tlačiti: Pl.

4. pessum deicere „ob tla vreči“ = podreti, uničiti koga: Ap.; pessum aetas acta est Enn. leta so se iztekla.

peu [pö] adverbe malo; kratek čas, ne dolgo; masculin nekoliko, malce

le peu de bonheur nekoliko, malce sreče, skromna sreča
le peu de gens maloštevilni ljudje
un peu (de) nekoliko
un petit peu čisto malo
homme masculin de peu človek nizkega porekla
à peu près približno
peu à peu po malem, polagoma
peu après malo za tem, kmalu nato
un peu bien, beaucoup (familier) mnogo, precéj; preveč
peu de chose ne mnogo, malenkost; nič posebnega
comme il y en a peu kot jih je malo
dans peu (de temps), sous peu, avant (qu'il soit) peu v kratkem, kmalu
depuis peu od nedavna
en peu de mots v malo besedah, skratka
c'est du peu (familier) kmalu bo konec
c'est peu (que) ne zadostuje (da)
peu s'en faut, il s'en faut de peu que ... malo manjka, skoraj, da ...
peu s'en faut qu'il n'ait tout perdu dans cette spéculation malo je manjkalo, da ni vsega izgubil pri tej špekulaciji
peu ou point, ni peu ni point malo ali nič, prav nič
pour, si peu que (subj) če le količkaj, samo če
si peu que ce soit naj bo še tako malo
pour un peu kmalu, samo malo (il eût dit pa bi bil rekel)
à peu (de chose) près približno, skoraj
peu ou prou, ni peu ni prou malo ali veliko, ne malo in ne veliko
quelque peu nekaj, nekoliko
si peu que rien toliko kot nič
(un) tant soit peu čisto malo
(familier) très peu pour moi! (odklonitev) brez mene! me ni zraven! ne bo nič, to ni nič zame!
cela arrive trop peu souvent premalokrat se to zgodi
il est mon aîné de peu on je malo starejši od mene
peu me chaut malo mi je mar
je l'ai manqué de peu za malo sem bil prepozen, da bi ga srečal, skoraj sem ga srečal
il ne s'amuse pas qu'un peu on se mnogo zabava
être peu pour quelqu'un malo pomeniti komu
Tu ferais ça? - Un peu! (v vzklikih) Bi (ti) naredil to? - Seveda! Gotovo! Pa da!

Pfarrerstöchter, pl, unter uns Pfarrerstöchtern tako med brati

Phaëthōn -ontis, m (Φαέϑων = „Sveteči“) Faetónt

1. bogoslužni vzdevek boga Helija (Sola): V., Sil.

2. Helijev (Solov) in Klimenin sin. V znak, da ga priznava za svojega sina, mu je oče dovolil, da je vozil sončni voz. Ker pa je neizkušeni mladenič z njim nerodno ravnal, je prišel preblizu Zemlji in jo zažgal. Da bi preprečil najhujše, ga je Zevs (Jupiter) ubil s strelo: Ci., O.; od tod: Phaetontem orbi terrarum educare Suet. = nerodnega, vsemu svetu pogubnega vladarja. — Od tod Phaëthontias -adis, f (Φαεϑοντιάς) Faetóntova; subst. Phaëthontiadēs -um, f Faetontiáde, Faetóntove sestre, ki so tako objokovale svojega brata, da so jih bogovi spremenili v topole (po drugih v jelše), njihove solze pa v jantar: V., O., Sen. tr. Phaëthontis -idis, f (Φαεϑοντίς) Faetóntida, Faetontova sorodnica, Faetontova sestra; atrib.: volucris O. = labod, v katerega je bil spremenjen Faetontov sorodnik, Stenelov sin (gl. Cycnus), gutta Mart. (solza Faetontove sestre =) jantar. Phaëthontius 3 (Φαεϑόντιος) Faetóntov, faetóntski: ora Sil. sončni sij, sončna krogla. Phaëthontēus 3 (Φαεϑόντειος) Faetóntov, faetóntski: ignes O., umbra Mart. topol (gl. zgoraj Phaëthontiadēs).

pijàn (-ána -o) adj.

1. ubriaco, ebbro, avvinazzato; pog. cionco, imballato, sbronzo:
pijan kot čep, kot klada, kot krava ubriaco fradicio

2. pren. ebbro;
pijan od ljubezni, od veselja ebbro d'amore, di gioia
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
tako je bil pijan, da je mački botra rekel era ubriaco fino all'incoscienza
belega kruha biti pijan essere insolente (per l'abbondanza)
motati se okrog mize kakor pijana muha muoversi barcollando come ubriaco
pijana veselica gozzoviglia, bagordo
PREGOVORI:
kar trezen človek misli, pijan govori in vino veritas

píka (-e) f

1. punto, macchia, macchiolina

2. lingv. punto, puntino:
tri pike puntini
pren. narediti, postaviti piko na i mettere il punto sulla i
(v medmetni rabi) tako bo, kot pravim, in pika sarà come dico io, punto e basta!

3. vet. pipita (tudi ekst.):
imeti piko na jeziku avere una pipita sulla lingua

4. pog. (točka) punto:
šport., šol. boriti se za pike lottare, battersi per i punti
blago in živila na pike stoffa, alimentari a punti (della tessera)

5. pren. (zelo majhna količina) soffio, nonnulla:
za piko je manjkalo, da ga ni povozil mancò un soffio che non lo mettesse sotto
do pike proprio tutto

6. mat. punto:
decimalna pika punto decimale

7. muz. punto (di valore)

8. tekst. pallino, pois
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pren. imeti piko na koga, imeti koga na piki portare odio, astio a qcn., avercela con qcn., prendere di mira qcn.
kozm. lepotna pika neo
tisk. rastrska pika punto del retino

pĭla³ -ae, f

1. žoga (iz usnja, nagačena z dlako): Varr. ap. Non., Pl., Petr., Sen. ph., pilā ludere Ci., H.; preg.: claudus pilam retinere Ci. (o človeku, ki česa ne zna uporabljati), mea pila est Pl. žoga je moja = jaz sem dobil; meton. igra(nje) z žogo, žoganje: quantum alii tribuunt alveolo, quantum pilae Ci., pilae studium Ci. vneto (navdušeno, marljivo) žoganje.

2. metaf. vse, kar je okroglo, oblo, klobčič, klobka (klopka), klobko (klopko), okrogel kup, krogla: lanuginis Plin., terrae Varr. zemeljska obla, pilae Nursinae Mart. = rapa rotunda; occ.
a) milni mehurček: pilae Mattiacae Mart.
b) glasovalna kroglica: Pr.
c) nagačena človeška podoba, s katero so za zabavo dražili bike pri bikoborbah, slamnati mož: Mart.; biki so tako podobo skoraj vedno raztrgali, od tod metaf.: noluerit dici quam pila prima suam Mart. (o raztrgani suknji).

piqué, e [pike] adjectif črviv, najeden od črvov; plesniv, kisel (vino) preslaninjen; figuré razdražen, jezen, pikiran, užaljen; sešit (knjiga); musique staccato; familier čudaški; prismojen

du veau piqué preslaninjena teletina
pas piqué des vers des hannetons (familier) ne od muh, ne kar tako

piquer [pike] verbe transitif zbosti, zbadati, pikati, pičiti; prebosti, preluknjati; ugrizniti; rezati; figuré dražiti; ujeziti, užaliti; vzpodbosti, spodžgati; populaire z nožem, bodalom zabosti; musique igrati staccato; naperiti, preslaniniti (meso); prešiti; pikirati, technique odstraniti kotlovec; (kamen) surovo obsekati, oklesati; sešiti (knjigo); chimie nagristi; populaire prijeti, aretirati; populaire ukrasti; verbe intransitif, aéronautique pikirati, strmoglavo se spustiti; ščemeti (od dima)

se piquer zbosti se; figuré domišljati si (de na); lastiti si, zahtevati; biti jezen, čutiti se užaljenega; (vino) cikati, kisati se; postati lisast, črviv
faire piquer un enfant contre la diphtérie dati otroku injekcijo proti davici
faire piquer un chien z injekcijo usmrtiti psa (veterinar)
piquer les absents zabeležiti odsotne
piquer une crise, une colère imeti nenadno krizo, razjeziti se
piquer des deux zbosti (konja) z ostrogami, figuré pohiteti
piquer la curiosité zbuditi radovednost
se piquer le doigt zbosti se v prst
se piquer au jeu (figuré) dobiti interes za nekaj, česar smo se lotili brez vneme
il a été piqué par une vipère gad ga je pičil
se piquer le nez (familier) napiti se, opijaniti se
il se pique d'être poète domišlja si, da je pesnik
piquer un soleil, un fard (populaire) postati rdeč, močnó zardeti
on lui a piqué son portefeuille ukradli so mu listnico
piquer les tables, l'assiette (figuré) biti prisklednik
piquer une tête skočiti na glavo (v vodo)
piquer au vif zadeti v živo
quelle mouche l'a piqué? kaj ga je pičilo? zakaj je naenkrat tako nataknjen, tako slabe volje?
le vin pique vino cika

pítati pîtām
1. vprašati: ako smijem, smem pitati pitao me je kuda se ide u grad; pitati koga za što, za cijenu, za savjet, za dozvolu, za čije zdravlje; pitati daka; pusti to jer te nitko ništa nije pitao; ni davo nije pitao za njega nikdo ni vprašal po njem; bog te pita zašto je to tako bogve, zakaj je to tako; pitaj boga što se sve iz ovoga može izleći kdo ve, kaj se lahko iz tega izcimi
2. vpraševati: pita me očima; nastavnica danas pita gramatiku; bolje je da ne pitaš kako je nama
3. dial. snubiti, prositi za roko: ja je (ćerku) pitam u vas, a vaša je volja hoćete li mi je dati

plācābilis -e, adv. -iter (plācāre)

1. (lahko) potolažljiv, (zlahka) pomirljiv (umirljiv), spravljiv (naspr. inexorabilis, irritabilis): Ter., T., Sen. ph., Sen. tr., Val. Fl., Stat. idr., irritabiles animi sunt optimorum saepe hominum iidemque placabiles Ci., habere omnia aequiora et placabiliora quam animum praetoris atque hospitis Ci., inimicis te placabilem, amicis inexorabilem praebes Corn., esse placabilem (naspr. irasci celerem esse) H., quo quisque maior, magis est placabilis O., sacris placabilis ira (sc. est) O., in posterum moneo, ut te erroribus tuorum placabilem praestes Plin. iun.; z ad in acc.: Hortensii tam placabile ad iustas preces ingenium L.; pesn. metaf.: ara Palici V., ara Dianae V. milejše Diane (ker Diani niso več žrtvovali ljudi tako kot v Tavridi).

2. act. za tolažbo (potolažitev) primeren, tolažeč, tolažljiv, pomirjajoč, pomirljiv: Cass., te ipsum purgare ipsi coram placabilius est Ter., conciliandos esse ac propitiandos placabiliter et leniter existimationi salutique eius, qui apud eos accusatus est Gell., id nosmet indicare placabilius est Ter., si una hostia placabilis, placabiliores utique hostiae plures Lact., sacrificium Lact.

plānus¹ 3 (prim. gr. παλάμη dlan, πέλανος darilni kolač, πλατύς plosk, širok, lat. palam, palma, planta, Plancus, Plautus, lit. plónas tenek, tanek, plónė mlinec, kolač, plōninti plosko udarjati, ploskati, let. plâns raven, ploščat, tanek, nem. Feld, Flur)

1. plosk, ploščat, plan, raven, ravninski, zravnan, plitev, vodoraven, gladek (naspr. editus, arduus, montanus, montuosus, devexus, deruptus, concavus): idr., carinae aliquanto planiores C. plitvejše, apertum et planum litus C., locus Ci., a planioribus aditu locis L., campus L., campus planissimus Ci., via Pl., pede plano aedificia Vitr. pritlične stavbe, pisces Plin. ploščate ribe, filum O. debela nit, manus (naspr. concava) Sen. ph., planiora loca (naspr. derupta) Arn.; pren.: Sen. ph., via vitae plana et stabilis Ci.; subst. plānum -ī, n (prostrana) ravnina, ravno, raván, (ravna) tla, plan, planja(va), planota, plató, ploskost, (ravna) ploskev, (ravna) površina, (ravno) površje: Iust., Fl. idr., aciem in planum deducit S., cadere in plano O.; pl. plana (naspr. ardua, edita): T., Plin., per plana et ardua L.; de plano Aus., Icti. na ravnih tleh, pri tleh, na ravnem; poseb. kot jur. t.t. de (e, in) plano na ravnih tleh, na ravnem (ne na sodnem odru (tribunalu)) = izvensodno: iudices aut e plano aut e quaestoris tribunali admonebat Suet., de plano audiri Icti., melius in tribunali quam in plano conspicitur (sc. magnanimitas) Sen. ph. opaznejša je pri uglednih kot pa pri neuglednih, opaznejša je pri veljakih kot pri prostakih; pren. de plano brez težav(e), brez okolišev (okolišenja, prikrivanja, sprenevedanja), naravnost, lahko, zlahka: hoc tibi de plano possum promittere Lucr., nos interim temptemus alias probationes, quae de plano legi possunt Sen. ph., unde (sc. litterae tuae) de plano legi possint Aus.

2. metaf. jasen, umeven, razviden, razločen, očiten, slišen, razumljiv: narrationes Ci., littera Q., planum id quidem est Pl., planum facere Pl., Ci. jasno razložiti (razlagati), pojasniti (pojasnjevati), razjasniti (razjasnjevati), nec quem ad finem pervenerint, satis planum traditur L. se ne poroča dovolj jasno, ni dovolj jasnega poročila. — Od tod adv. plānē

1. plano, ravno: nam istuc proclive est, quod iubes me p. collocare Pl.

2. metaf.
a) naravnost, jasno, izrecno: qui p. et Latine loquuntur Ci., planius dicere Ci., planissime explicare Ci., plurimae leges planissime vetant Ci., disertissime planissimeque in eo (sc. decreto) scriptum est L.
b) popolnoma, čisto, dočista, docela, dodobra, povsem, prav gotovo, prav (naspr. vix, paene, propemodum): p. eruditus Ci., mulier copiosa p. et locuples Ci., p. urbem exspoliare Ci., p. nolle Ci. nikakor ne hoteti, p. (planissume) perii (occĭdi) Pl., p. scire Ter. prav dobro vedeti, p. bene facere Ci. prav dobro (naravnost odlično) ravnati, quod reliquos coheredes convenisti, p. bene Ci. je bilo popolnoma prav, p. optimus Ap. prav gotovo (nedvomno) najboljši.
c) v trdilnih odgovorih = (za)res, kajpada, kajpak, kakopak, seveda, vsekakor: Pl., T., planissime Ter. prav res (je tako), natančno tako (je), (živa) resnica.

plastični denar stalna zveza
(plačilne kartice) ▸ plasztik bankkártya
Plačilo je bilo možno tako z gotovino kot s plastičnim denarjem. ▸ Készpénzzel és kártyával is lehetett fizetni.

plašč samostalnik
1. (oblačilo) ▸ kabát, palástPrevidno si je slekla plašč in ga naravnala na obešalnik. ▸ Óvatosan levette és a fogasra igazította a kabátját.
Delajo v belih delovnih plaščih. ▸ Fehér munkaköpenyben dolgoznak.
Povezane iztočnice: dežni plašč

2. (prekrivna plast) ▸ köpenyMilo ima visoko pH vrednost, ki načenja zaščitni kislinski plašč na koži. ▸ A szappan magas pH-értékkel rendelkezik, amely kikezdi a bőr savköpenyét.Korito tenko premažemo z raztopljenim kravjekom, tako se bo hitreje obdalo s plaščem iz alg in mahu. ▸ Vékonyan kenje be a vályút feloldott tehéntrágyával, hogy gyorsabban bevonja az alga- és moharéteg.Peč obdaja jeklen plašč. ▸ A kemencét acélköpeny borítja.
Povezane iztočnice: zaščitni plašč, fasadni plašč, varovalni plašč

3. (pri kolesu) ▸ abroncsČe je plašč gume izrabljen, ga zamenjajte. ▸ Ha a gumiabroncs kopott, cserélje le.
Ko sedemo na kolo, se smeta plašča le malo podati. ▸ Amikor felülünk a kerékpárra, az abroncsoknak csak egy kicsit szabad ellaposodniuk.
Vsem svetujem, da preverijo zračnice in plašče ter zavorni in pogonski mehanizem. ▸ Mindenkinek azt tanácsolom, hogy ellenőrizze a belsőket és a gumiabroncsokat, valamint a fékeket és a meghajtásokat.
Povezane iztočnice: avtomobilski plašč

4. geometrija (ploskev) ▸ palástPravokotnik, ki ima stranici dolgi 18 cm in 8 cm, je plašč valja. ▸ A 18 és 8 cm hosszú oldalú négyszög a henger palástja.
5. (o krinki) ▸ lepelLe nekajkrat na leto mirni in tihi Norvežani odvržejo plašč severnjaške zadržanosti. ▸ A nyugodt és csendes norvégok évente csak néhányszor dobják le magukról az északi visszafogottság leplét.Jasno je, da se vsa manipulacija okrog orožja skriva pod plaščem embarga. ▸ Világos, hogy a teljes fegyvermanipuláció az embargó leple alatt rejtőzik.
Izvor Majev je še vedno odet v plašč skrivnosti. ▸ A maják eredetét még mindig a titok leple lengi be.
Izvajali so narodno politiko pod plaščem ideologije liberalizma in razsvetljenstva. ▸ A nemzetpolitikát a liberalizmus és a felvilágosodás leple alatt alakították ki.

6. (o zavetju) ▸ lepelNeznani cenzor je še vedno varno zavit v plašč anonimnosti. ▸ Az ismeretlen cenzor még mindig a névtelenség leple mögött rejtőzik.Lahko se zavijete v dušeč plašč samopomilovanja. ▸ Az önsajnálat fojtogató köpenyébe burkolózhat.
Že naše babice so vedele, da ima noč svojo moč, in so določene stvari najraje počele pod plaščem noči. ▸ Már nagyanyáink is tudták, hogy az éjszakának hatalma van, és voltak bizonyos dolgok, amelyeket a legszívesebben az éjszaka leple alatt tettek.
Pomlad je razgrnila svoj mehki zeleni plašč čez hribe in doline. ▸ A tavasz felfedte lágy zöld leplét a dombokon és a völgyekben.

7. geologija (plast v notranjosti planeta) ▸ földköpeny
Plašč sega do globine okoli 2900 km in predstavlja največji del Zemlje. ▸ A földköpeny közel 2.900 kilométeres mélységig nyúlik, és a Föld legnagyobb részét teszi ki.
Povezane iztočnice: Zemljin plašč

8. zoologija (pri mehkužcih) ▸ köpeny, redőzet
Glavonožcem sem meril dolžino plašča, ribam pa celotno telesno dolžino. ▸ A fejlábúak esetében a köpenyhosszt, míg a halak esetében a teljes testhosszt mértem.
Vsakič, ko polž prileze iz hišice, se obe gubi plašča raztegneta in pokrijeta vso hišico. ▸ Ahányszor a csiga kibújik a házából, a köpeny két redője úgy nyúlik meg, hogy az egész házat befedi.

plaža samostalnik
1. (pas zemlje ob vodi) ▸ strand, partV poletnih dneh je na številnih mestnih plažah in kopališčih ob Donavi množica kopalcev. ▸ Nyári napokon a számos Duna-menti strand és fürdő zsúfolásig megtelik fürdőzőkkel.
Ob obali se raztezajo brezkončne plaže. ▸ A part mentén végeláthatatlan strandok húzódnak.
Ko sem na morju, ležim na plaži, berem knjigo in ne razmišljam o službi. ▸ Amikor tengeren vagyok, fekszem a strandon, könyvet olvasok, és nem gondolok a munkámra.
Povezane iztočnice: divja plaža, peščena plaža

2. (kot plaža urejen prostor) ▸ strand
Na Kongresnem trgu bo oživela plaža, na kateri se bodo z mednarodno konkurenco soočili najboljši slovenski igralci. ▸ A Kongresszusi téren strand nyílik, ahol a legjobb szlovén versenyzők nemzetközi mezőnyben mérkőznek meg.
Izvrstna smuka je bila mogoča na osmih urejenih progah, posebno presenečenje pa so pripravili na "plaži" ob smučišču, saj so prav vsem, ki so prismučali mimo, ponudili brezplačno okrepčilo. ▸ A csodás síeléshez nyolc rendezett pálya állt rendelkezésre, különleges meglepetésként pedig a pálya mentén „strandot” alakítottak ki, hiszen mindenkinek, aki elhaladt mellettük, ingyenes harapnivalót kínáltak.

3. neštevno, neformalno, izraža negativen odnos (o literaturi) ▸ ponyva [irodalom] ▸ ponyvaolvasmány
Trgovine kar tekmujejo, kdo bo prodajal večjo "plažo" in tako otrokom uničil prirojeni okus za estetiko. ▸ A boltok szinte versenyeznek, melyik ad el több ponyvát, ezzel tönkretéve a gyermekek veleszületett esztétikai érzékét.
Na splošno velja prepričanje, da se ob pljuskanju morskih valov in petju škržatov najbolje bere "plaža" oziroma šund. ▸ Az az általános felfogás, hogy a tenger hullámzása és a kabócák éneke mellé a ponyvaolvasmányok illenek.

plēbs, plebis, f (indoev. kor. *p(e)lē- polniti, množica; prim. lat. plēre, plēnus, gr. πλήϑω polnim, πλῆϑος, πληϑός množica)

1. neplemstvo, preprosto ljudstvo, plebejci (naspr. patricii, patres, senatus): S., O. idr., non populi (skupnega naroda), sed plebis eum magistratum (sc. tribunatum) esse L., ut ea res mihi, fidei magistratuique meo, populo plebique Romanae bene atque feliciter eveniret Ci., dictator de plebe dictus L., consulem de plebe non accipiebat Ci., urbanae et rusticae plebes Lact. , corona plebium Prud.

2. (nižje) ljudstvo, množica, reveži (naspr. divites), zaničlj. drhal, sodrga, krdelo, glota (naspr. optimates): urbana S., plebs et infima multitudo Ci., in Hyrcaniā plebs publicos alit canes, optumates domesticos L., plebs deorum O., Mart. nižji bogovi, tako tudi plebs superûm, Fauni Satyrique O., legentium plebs Macr. navadni bralci, plebs eris H. drhal ostaneš; o čebelah: tres alveorum plebes in unum contribuere Col. tri panje združiti.

plésati (pléšem) imperf. ➞ zaplesati

1. danzare, ballare:
plesati kolo ballare la carola
plesati polko, valček ballare un liscio, ballare una polka, un valzer

2. pren. muoversi (con grazia), correre, danzare:
prsti plešejo po tipkah le dita corrono per la tastatura
sence plešejo po stenah ombre danzano sulla parete

3. pren. traballare; sbandare, slittare:
avtomobil je začel plesati po cesti l'auto prese a sbandare per la strada

4. pog. pren. (biti ohlapen) ballare:
obleka kar pleše na njem, tako je shujšal il vestito gli balla addosso, tanto è dimagrito
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
črke mu plešejo pred očmi le lettere gli ballano davanti agli occhi
moški plešejo okrog nje kakor vešče okoli luči i maschi le girano attorno come falene attorno alla luce
plesati, kakor nekdo gode fare secondo la volontà di qcn.
PREGOVORI:
kadar mačke ni doma, miši plešejo quando non c'è la gatta i topi ballano

plešast pridevnik
1. (brez las) ▸ kopasz, tarLani jeseni so mi začeli tako izpadati lasje, da sem postala skoraj plešasta. ▸ Tavaly ősszel annyira elkezdett hullani a hajam, hogy majdnem megkopaszodtam.
2. (o površini) ▸ kopasz, kopárNa Trgu revolucije je ubogo staro živo mejo in "plešasto" zelenico nadomestila urejena cvetlična greda. ▸ A Forradalom téren a szegényes régi sövényeket és a „kopasz” gyepet takaros virágágyás váltotta fel.
Brocken je gosto poraščen z mešanim gozdom, proti vrhu se gostijo smreke, čisto na vrhu pa je kamnito plešast. ▸ A Brockent sűrű vegyes erdő fedi, a teteje felé haladva lucfenyőkkel, a hegycsúcs pedig sziklás és kopár.

pljúskati (-am) | pljúskniti (-em) imperf., perf. spruzzare, scrosciare; sciabordare; sbattere lievemente; spandersi a fiotti:
dež pljuska že ves dan la pioggia scroscia tutto il giorno
morje je pljuskalo ob ladjo il mare sciabordava contro la chiglia della nave
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
vsa kri mu je pljusknila (udarila)
v glavo tutto il sangue gli andò alla testa
tako ga je pljusknil, da se je zvrnil gli dette uno schiaffo così forte da stenderlo a terra

pobírati (-am) | pobráti (-bêrem)

A) imperf., perf.

1. raccogliere, cogliere; prendere, togliere:
pobirati krompir raccogliere le patate
pobrati s tal raccogliere da terra
pren. pobirati kostanj iz žerjavice togliere le castagne dal fuoco
pobirati kmetom živino prendere il bestiame ai contadini
pren. pobirati plodove svojega truda cogliere il frutto dei propri sforzi

2. raccogliere; fare incetta, raccolta; riscuotere:
pobirati papir fare raccolta della carta (straccia)
pobirati prostovoljne prispevke fare una colletta
pobirati davke riscuotere le tasse

3. pren. mietere, far deperire, uccidere, stroncare, distruggere, divorare:
epidemija, ki je pobrala tudi najkrepkejše ljudi un'epidemia che mietè anche i più forti
jetika jo pobira va deperendo per la tisi

4. žarg. (dosegati, doseči) conquistare:
pobirati uspeh za uspehom conquistare un successo dopo l'altro

5.
pobirati jo andare, camminare veloce, andarsene
pobrati jo andarsene, battersela

6. pog. (porabiti, zasesti) occupare:
omare poberejo preveč prostora gli armadi occupano troppo spazio

7. pren. (vzeti za moža, ženo) prendere:
zakaj bi morala pobrati prav njega? e perché dovrei prendere proprio lui?
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
misliš, da denar na cesti pobiram credi che i soldi mi caschino dal cielo?
pren. pobirati drobtine raccogliere le briciole
pren. pobirati ostanke za drugim contentarsi dei rimasugli altrui
pren. pobirati samo smetano vivere come un pascià, passarsela bene
sonce pobira sneg il sole scioglie la neve
pren. pobirati svoje ude in kosti alzarsi a fatica
pren. taki možje se ne pobirajo za vsakim plotom di uomini così ce n'è ormai pochi
obrt. pobirati, pobrati petlje raccogliere le maglie
med. pobrati šive po operaciji togliere i punti dopo l'operazione
pren. če boš še tako pil, te bo kmalu hudič pobral se non la smetti di bere, creperai presto
pren. vse bo vrag pobral andrà tutto in malora
pren. gora je spet pobrala dvoje življenj la montagna ha mietuto due nuove vittime
umakni se, drugače boš še katero pobral togliti dai piedi, se no rischi di buscarle
pren. besede je pobral s tvojih ust le parole le ha sentite da te
pren. noč ga je pobrala sparì nella notte
pren. pobrati k vojakom arruolare
pren. pobrati melodijo ricordare la melodia
pren. pobrati rokavico raccogliere il guanto di sfida
pren. pobrati pete battersela, alzare i tacchi
pren. pobrati šila in kopita far fagotto e andarsene
pobirati klasje spigolare
pobirati kokone sbozzolare
pobirati kokone z vej sfrascare
pobirati prispevke questuare

B) pobírati se (-am se) | pobráti se (-bérem se) imperf., perf. refl.

1. alzarsi, rizzarsi

2. (oditi) andarsene, togliersi di torno

3. pog. riprendersi