Franja

aboleō -ēre -ēvī -itum

1. uničiti (uničevati), pokonč(ev)ati, razdejati: opus O., nefandi viri monumenta V., deûm ades vetustate aut igni abolitae T., Poppaeae corpus non igni abolitum T., aboleri flammis Cod. Th.; abs.: aboleri Plin. = umreti; pesn.: viscera undis abolere V. z vodo splakovati.

2. pren.
a) iztrebiti (iztrebljati), (iz)brisati iz spomina, izročiti pozabi, odstraniti (odstranjevati), odvze(ma)ti: dedecus armis V., Sychaeum V., certamina T. poravnati, zadušiti, alicui magistratum L. odvzeti.
b) odpraviti (odpravljati), ukiniti, zatreti (zatirati), ovreči, ne priznavati, razveljaviti (razveljavljati): ritūs, sacrificandi disciplinam L., legem Q., accusationem Plin. iun., abolitos paulatim patrios mores funditus everti T. polagoma opuščene; pt. pf. neutr. pl. subst.: abolita ... retinere Q.

abolēscō -ere -ēvī (incoh. glag. abolēre) (iz)giniti, izgubiti (izgubljati) se, (pre)miniti: cum re nomen quoque vetustate abolevit L., cuius rei prope iam memoria aboleverat L., aliis omnibus cladis Caudinae nondum memoria aboleverat L., non abolescet gratia facti V.

abolí -ésc vt.

1. razveljaviti, odpraviti, odpravljati, abolirati

2. ukiniti

abolicij|a ženski spol (-e …) die Abolition; die Niederschlagung

abolícija ž (lat. abolitio) jur. abolicija, razveljavitev zakona, ustavitev sodnega procesa

abolícija abolíranje abolition; annulment

abolícija (-e) f

1. (razveljavitev, odprava) abolizione, abrogazione:
abolicija smrtne kazni abolizione della pena capitale

2. jur. condono

abolícija ž (lat. abolitio) abolicija, ukidanje (zakona, ropstva)

abolícija -e ž., аболі́ція -ї ж.

abolícija -e ž abolire

abolicijsk|i (-a, -o) Abolitions-

abolicíjski (-a -o) adj. abolitivo, abrogativo:
abolicijski zakon legge abolitiva

abolición ženski spol odprava, ukinitev; razveljavljenje (preklic) sodbe

abolicionist abolitionist

abolicionist samostalnik
1. (borec proti sistemu ali praksi) ▸ abolicionista [rendszer vagy gyakorlat eltörlését szorgalmazó aktivista]
Smrtna kazen po prepričanju abolicionistov ne spada v moderno družbo. ▸ Az abolicionisták szerint a halálbüntetés nem lehet gyakorlat a modern társadalmakban.

2. zgodovina (o odpravi suženjstva v ZDA) ▸ abolicionista [az USA-ban a rabszolgaság eltörlését szorgalmazó]
Prvi abolicionisti ali borci za opravo suženjstva so se pojavili šele v 18. stoletju. ▸ Csak a 18. században jelentek meg az első abolicionisták, a rabszolgaság megszüntetéséért harcolók.

abolicioníst (-a) m abolizionista

aboliciònist(a) m abolicionist

abolicioniz|em moški spol (-ma …) der Abolitionismus

abolicionizem samostalnik
1. (gibanje) ▸ abolicionizmus [rendszer vagy gyakorlat eltörlését célzó mozgalom]
Moderni abolicionizem ima korenine že v Beccarijevem zavzemanju zoper smrtno kazen. ▸ A modern abolicionizmus Beccariának a halálbüntetés elleni törekvéseiben gyökeredzik.

2. zgodovina (o odpravi suženjstva v ZDA) ▸ abolicionizmus [a rabszolgaság eltörlését célzó mozgalom az USA-ban]
Veličastna stara stranka (Grand Old Party) trdno temelji na izročilu ameriškega abolicionizma - odprave suženjstva. ▸ A régi nagy párt (Grand Old Party) szilárd alapja az amerikai abolicionizmus – a rabszolgaság megszüntetése.

abolicionízem zgodovina abolitionism