Franja

blagrovati glagol
1. literarno (imeti za srečnega) ▸ szerencsésnek tart, áldja a szerencséjét
Po svoje se prav blagruje, da nima avtomobila. ▸ A maga módján szinte áldja a szerencséjét, hogy nincs autója.
Bolni pogosto blagrujemo zdrave, a pri tem pozabljamo, da se ti ne morejo veseliti zdravja, ker ga premalo cenijo. ▸ Betegként gyakran tartjuk szerencsésnek az egészségeseket, de megfeledkezünk arról, hogy ők nem örülnek annak, hogy egészségesek, mivel ezt nem értékelik eléggé

2. literarno (slaviti; hvaliti) ▸ áld, megáld, hálát ad
Kmalu so odpustile možem in blagrovale boga, da jim jih je vrnil žive in zdrave. ▸ Hamarosan megbocsátottak a férjüknek, és áldották az istent, amiért élve és egészségesen visszaadta őket.

3. religija (blagoslavljati) ▸ áld, megáld
V blagrih Jezus blagruje vse, ki se v življenju srečujejo s trpljenjem. ▸ Hegyi beszédében Jézus megáldja mindazokat, akik szenvedéssel találkoznak életükben.
Šele po tem srečanju je dospel do globlje vere tistih, ki jih Jezus blagruje: "Blagor tistim, ki niso videli, a so verovali" (Jn 20,29). ▸ Csak ezután a találkozó után jutott el azok mélyebb hitéhez, akiket Jézus megáld: „Boldogok, akik nem látnak, mégis hisznek” (Jn 20,29).

blanc [blɑ̃] masculin belina, bela barva; belo vino; typographie razmik med vrstami; vmesni prostor, prazno mesto; beljak; botanique plesen; commerce belo blago

blanche féminin, musique polovična nota; bela biljardna krogla
blanc de blancs belo vino iz belega grozdja
blanc de ceruse svinčena belina
blanc de chaux apníca, belilo
blanc de fard bela šminka
blanc de poulet belo piščančevo meso
blanc d'œuf beljak
blanc des yeux beločnica
chèque masculin en blanc blanko ček
mets masculin au blanc jed z belo omako
magasin masculin de blanc trgovina s perilom
quittance féminin en blanc neizpolnjena pobotnica
signature féminin en blanc blanko podpis
aborder quelqu'un de but en blanc koga meni nič tebi nič nagovoriti
battre des blancs en neige delati sneg iz beljakov
chauffer à blanc razbeliti, figuré koga do besnosti razdražiti
écrire noir sur blanc napisati črno na belo
être vêtu de blanc biti belo oblečen
se manger le blanc des yeux izpraskati si oči, spreti se
regarder quelqu'un dans le blanc des yeux komu ostro v oči pogledati
rougir jusqu'au blanc des yeux zardeti do ušes
saigner quelqu'un à blanc (figuré) komu kri izsesati, uničiti ga
signer en blanc un chèque podpisati ček in bianco
tirer à blanc slepo streljati, dati svarilen strel

blanco moški spol bela barva, belina; belec (človek, konj); cilj, tarča; (prazen) medprostor; odmor med dvema dejanjema v gledališču; strahopetec

el blanco del ojo beločnica
carpintero de blanco mizar
de punta en blanco od glave do nog (oborožen)
en blanco nepopisan, prazen
dar en el blanco pravo pogoditi
dejar (pasar) en blanco preiti, izpustiti
dejar en blanco a uno koga prevarati v pričakovanjih, na cedilu pustiti
errar el blanco zgrešiti, ne zadeti cilja
hacer blanco (en) zadeti, pogoditi
firmar en blanco podpisati neizpolnjeno listino; slepo zaupati
pasar en blanco zamuditi (priložnost)
poner los ojos en blanco biti ves prevzet od radosti (slasti)
ser el blanco de burlas biti predmet zasmeha

bláznost lunacy, madness, insanity; mental disorder; mania; frenzy

pripraviti koga do bláznosti to drive someone mad
verska bláznost religious mania
pisanje me spravlja v bláznost writing drives me crazy

bláznost folie ženski spol , démence ženski spol , aliénation ženski spol mentale

privesti do blaznosti rendre fou (ženski spol folle)
do blaznosti à la folie
(medicina) pijanska blaznost délirium moški spol tremens

bleed^* [bli:d]

1. neprehodni glagol (for za)
krvaveti, izkrvaveti; kri prelivati; cediti se

2. prehodni glagol
kri puščati, cediti
figurativno izmozgati, oskubsti

my heart bleeds for you srce me boli zaradi tebe
it makes my heart bleed zelo me žalosti
you will bleed for it to boste drago plačali
to bleed white do kraja izčrpati
to bleed to death izkrvaveti

blessed [blést, blésid] pridevnik (blessedly prislov)
blagoslovljen, blažen
vulgarno presnet, preklet

blessed Virgin devica Marija
of blessed memory rajnki, pokojni
I'm blessed if naj me vrag vzame, če, srečen bi bil, če bi
I am blessed if I know res ne vem
I am blessed if I do it še v glavo mi ne pade, da bi to storil
the whole blessed day ves božji dan
blessed with poln česa

bližnj|i² moški spol (-ega …) der Nächste
ljubezen do bližnjega die Nächstenliebe
dolžnost do bližnjega die Nächstenpflicht
ljubi svojega bližnjega liebe deinen Nächsten

blížnji cercano; vecino, convecino; próximo; contiguo; inminente

bližnji sorodnik pariente m cercauo
bližnja nevarnost peligro m inminente
ljubezen do bližnjega amor m al prójimo

bližnjica samostalnik
1. (o krajši poti) ▸ közelítő út, rövidebb út, általútTudi od lovske koče vodi prečna bližnjica do zahodnega grebena. ▸ A vadászházból is vezet egy általút a nyugati hegygerincre.
Jezdil sem po bližnjicah in ju verjetno prehitel za cel dan. ▸ A általutakon lovagoltam végig, ezért egy teljes nappal megelőztem őket.

2. (o aktivnosti) ▸ közelítő út, rövidebb útV vrhunskem športu namreč ni bližnjic, rezultati so odraz trdega dela in seveda razmer. ▸ Az élsportban nincsenek közelítő utak, az eredmények a kemény munkát és a helyzetet tükrözik.
V boju proti stresu žal ni bližnjic pa tudi ne instant rešitev. ▸ A stressz elleni küzdelemben sajnos nincsenek se közelítő utak, se azonnali megoldások.

3. v računalništvu (povezava do datoteke ali mesta) ▸ parancsikonZ dvakratnim klikom na bližnjico odprite priljubljeno mapo in tako nadaljujte iskanje. ▸ A parancsikonra való dupla kattintással megnyitja a kívánt mappát és ezzel folytatja a keresést.

4. v računalništvu (o kombinaciji tipk) ▸ billentyűparancs Bližnjic s tipkami Ctrl, Alt, Shift in njihovih kombinacij smo navajeni. ▸ Megszoktuk a Ctr, Alt, Shift billentyűparancsokat és kombinációikat.
Je tudi prilagodljiv, tako da uporabniki lahko spremenijo temo urejevalnika, bližnjice na tipkovnici in nastavitve. ▸ Emellett testreszabható, így a felhasználók megváltoztathatják a szerkesztő témáját, a billentyűparancsokat és a beállításokat.

blokirati glagol
1. (zapreti prehod) ▸ eltorlaszol, blokád alá vesz, elzárPromet je obstal, zapuščeni tovornjaki in avtomobili so blokirali ceste, tramvaji niso vozili. ▸ A forgalom leállt, az elhagyott teherautók és gépkocsik eltorlaszolták az utakat, a villamos sem járt.

2. ponavadi v športnem kontekstu (ustaviti) ▸ kivéd, hárít, blokkolV tretjem nizu so se domači le zbrali, nekajkrat uspešno blokirali napade gostov, tako da je bil rezultat ves čas negotov. ▸ A harmadik menetben a hazaiak mégis összeszedték magukat, sikeresen elhárították a vendégek néhány támadását, az eredmény így végig bizonytalan volt.

3. (o napravah) ▸ leblokkolKolesa na spolzkem vozišču hitro blokirajo in trčenje je neizogibno. ▸ A csúszós úton a kerék hamar leblokkol, és az ütközés elkerülhetetlen.

4. (preprečiti izvedbo) ▸ megakadályozNobenega dvoma ni, da skuša opozicija blokirati vlado z referendumi! ▸ Az ellenzék kétségkívül népszavazásokkal próbálja blokkolni a kormányt.

5. medicina (preprečiti delovanje) ▸ blokkolV kar 80 odstotkih kapi krvni strdki blokirajo arterije v možganih. ▸ A vérrögök az agyi infarktusok 80 százalékában elzárják az agyi artériákat.

6. v finančnem kontekstu (onemogočiti uporabo) ▸ zárol, befagyaszt, blokkol, letiltIzgubljeno oz. ukradeno bančno kartico banka ob prijavi takoj blokira. ▸ A bank a bejelentést követően azonnal zárolja az elvesztett, illetve ellopott bankkártyát.

blue¹ [blu:] pridevnik
moder, sinji; plemiški (kri); žalosten, potrt, otožen; zvest, stanoviten; mrtvaško bled; učen (ženska)
pogovorno nespodoben; konservativen, torijevski

blue blood plemenitaški rod
blue coat vojak, mornar
blue disease modrikavost kože, cianoza
blue devils potrtost; delirium tremens
in a blue funk živčen, prestrašen
to see through blue glasses črno gledati
blue gum vrsta evkaliptusa
blue joke nespodoben dovtip
blue jeans modre delovne hlače
to look (ali feel) blue zbegan, potrt biti
ameriško blue laws pretirano strogi, puritanski zakoni
Blue Monday zaspani ponedeljek
once in a blue moon redkokdaj
to cry blue murder zagnati krik in vik
blue pencil cenzorjev svinčnik
Blue Peter modra zastava (znak za odhod ladje)
till all is blue neskončno dolgo; do nezavesti (se napiti)
a blue note napačen zvok
blue ribbon visoko odlikovanje; red podveze; znak vzdržnosti
blue rock vrsta goloba
sleng blue ruin slaba vrsta brinjevca
true blue zvest
to turn (ali make) the air blue kvantati, zmerjati
blue water odprto morje

blutig krvav, Anfänger: zelen (začetnik), Laie: neveden (laik), Tränen: grenke (solze); das ist mein blutiger Ernst (to) mislim krvavo resno; blutig geschlagen do krvi pretepen

bluza samostalnik
(oblačilo) ▸ blúz

bobby [bɔ́bi] samostalnik
sleng londonski stražnik

bobby sock zelo kratka nogavica (do gležnjev)

boca ženski spol usta; gobec, smrček; okus v ustih; odprtina, luknja; ustje (reke); jašek, rov; proviant; ustnik (pri pihalih); vinski duh; blebetač

boca de escorpión opravljivec
boca de espuerta velika, široka usta
boca de fuego puška, strelno orožje
noche oscura como boca de lobo kot smola črna noč
boca de oro izvrsten govornik
boca de riego hidrant; vodovodna pipa
a boca ustno
a boca de invierno ob nastopu zime
a boca de jarro iz neposredne bližine (strel)
a pedir de boca, a qué quieres boca kot srce poželi
boca a boca med štirimi očmi, ustno
boca abajo na trebuhu (ležeč)
boca arriba na hrbtu (ležeč)
de boca en boca od ust do ust, javno
de manos a boca nenadoma, nepričakovano
¡de boca! prazne besede!
¡punto en boca! tiho!
callar la boca molčati
no se le cae de la boca govori vedno (kar naprej) o isti stvari
dice lo que se le viene a la boca na vsa usta pove, (kar misli)
no decir esta boca es mía nobene besede reči
estar pendiente de la boca de uno koga z veliko pozornostjo poslušati
guardar la boca biti zmeren v jedi in pijači; zamolčati, ne izblekniti
hablar por boca de otro delati po navodilih koga drugega
hacer boca zbuditi apetit
la boca se le hace agua sline se mu pocede
írse de boca uiti, pobegniti (konj); nepremišljeno govoriti
mentir con toda la boca v obraz lagati
poner la boca al viento ničesar jesti ne imeti
quitar a uno de la boca a/c komu nekaj z jezika sneti
quitárselo uno de la boca od ust si pritrgati, da drugemu damo
su boca es medida vaša želja je zame ukaz
tener buena boca imeti dober okus (vino)
torcer la boca usta zaviti, namrdniti se, nakremžiti se; nos vihati
traer a. siempre en la boca kar naprej o istem govoriti
en boca cerrada no entra(n) mosca(s) molčati je zlato
por la boca muere el pez škoda človeka spametuje
quien tiene boca, se equivoca motiti se je človeško
traer en bocas a uno koga skozi zobe vleči

bocca f

1. usta; gobec:
respirazione bocca a bocca umetno dihanje (usta na usta)
restare a bocca aperta pren. začuditi se, zazijati
in bocca al lupo! pren. srečno!
ho, mi sento il cuore in bocca pren. srce čutim v grlu (od strahu, razburjenja)
non ricordare dal naso alla bocca pren. imeti kratek spomin
a bocca asciutta tešč, s praznim želodcem
restare a bocca asciutta pren. ostati na cedilu, praznih rok
essere di buona bocca ne biti izbirčen; pren. biti hitro z vsem zadovoljen
rifarsi la bocca popraviti si okus, odstraniti slab okus; pren. popraviti slab vtis
tenere qcn. a bocca dolce pren. laskati, prilizovati se komu
fare la bocca a qcs. pren. navaditi se na kaj
far venire l'acquolina in bocca zbuditi tek; pren. zbuditi željo
togliersi il pane di bocca pren. pritrgovati si od ust, veliko žrtvovati
avere molte bocche da sfamare nahraniti veliko ust
fare a bocca borsa pren. plačati vsak zase
non aprir bocca pren. molčati, ne odpreti ust
chiudere, cucire tappare la bocca pren. zapreti, zamašiti usta, utišati
lodare con la bocca non col cuore pren. hvaliti le z besedami, neiskreno
cavar di bocca izvleči kaj iz ust
essere sulla bocca di tutti biti predmet govoric, dajati se vsem v zobe
passare di bocca in bocca pren. iti od ust do ust
essere larghi di bocca pren. govoriti prostaško
mi sono lasciato scappare di bocca ušlo mi je z jezika
mettere bocca in qcs. pren. vtikati se v kaj
togliere la parola di bocca a qcn. pren. vzeti besedo z jezika
acqua in bocca! jezik za zobe!, tišina!
lavarsi la bocca di qcn. obrekovati koga
parole che riempiono la bocca visoko doneče besede

2. pren. usta, ustnice:
baciare sulla bocca poljubiti na usta
storcere la bocca kremžiti se, vihati nos
battere la bocca šklepetati

3. pren. odprtina:
bocca della manica odprtina rokava
sciogliere, slegare la bocca al sacco pren. izkašljati se, povedati vse
bocca della strada cestni dohod
bocca del forno žrelo pri plavžu

4. voj.
bocca da fuoco top

5. rečno ustje; morska ožina; planinska soteska:
bocca del ghiacciaio ledeniški jezik
bocca vulcanica ognjeniško žrelo

6. bot.
bocca di leone navadni odolin (Antirrhinum maius)
bocca di lupo medenika, melisa (Melittis melissophyllum)

7. navt.
bocca di lupo zanka
bocca di rancio odprtina za vrvje

8.
bocca d'acqua vodovodni priključek
PREGOVORI: in bocca chiusa non entrano mosche preg. kdor molči, devetim odgovori

Bock, der, (-s, Böcke) kozel (auch für Ziegenbock, Kutscherbock), für männliche Tiere: samec, Turngerät, Gestell: koza, Käferart: Tierkunde kozliček, rogin; (Dachbock) ostrešje; Bierart: močno pivo; (Sturmbock) oven; Technik stojalo, podstavek, blok, okvir, konjiček; einen Bock schießen ustreliti kozla; einen Bock auf etwas haben imeti vedelje do/z; null Bock auf etwas haben ne imeti veselja do/z, ne imeti želje po; den Bock zum Gärtner machen narediti volka za pastirja; ihn stößt der Bock trmari, trmast je

Boētius (Boēthius) -iī, m (s popolnim imenom Anicius Manlius Torquatus Severus Boetius) Anicij Manlij Sevér Torkvat Boetij, rojen v letih od 470 do 475 po Kr., konz. l. 510, izvrsten filozof, l. 524 obglavljen v ječi, kjer je napisal svoje najslavnejše delo De consolatione philosophiae libri V.

Bog samostalnik
tudi z malo začetnico, v ednini (najvišje bitje v krščanstvu) ▸ IstenBog je na prvem mestu, saj je ljubezen do Boga "največja in prva zapoved". ▸ Isten az első, hiszen az Isten iránti szeretet „a legnagyobb és első parancsolat”.