Franja

žonglirati glagol
1. (o fizični veščini) ▸ zsonglőrködikIzvajal je akrobacije in žongliral z raznimi ognjenimi rekviziti. ▸ kontrastivno zanimivo Akrobatikus mutatványai mellett különböző eszközökkel tűzzsonglőrködött.

2. (sočasno obvladovati več zadev) ▸ zsonglőrködik
Ni mi jasno, kako lahko moški hkrati žonglirajo z več ženskami. ▸ Nem értem, hogyan zsonglőrködhetnek a férfiak egyszerre több nővel.
Maša je igralka, ki živi zanimivo življenje, v katerem spretno žonglira s svojimi vlogami. ▸ Maša egy érdekes életet élő színésznő, aki ügyesen zsonglőrködik a szerepeivel.

3. lahko izraža neodobravanje (spretno uporabljati ali izbirati) ▸ zsonglőrködikVšeč so nam moški, ki spretno žonglirajo z besedami. ▸ Tetszenek azok a férfiak, akik ügyesen zsonglőrködnek a szavakkal.
Mar ni z znanostjo, ki tako lahkotno žonglira z dejstvi, nekaj hudo narobe? ▸ Nincs-e valamilyen súlyos gond az olyan tudománnyal, amely oly könnyedén zsonglőrködik a tényekkel?
Rada malo žonglira z zakoni, ker ji ne dajo pametnejšega dela. ▸ Mivel nincs jobb dolga, szeret kicsit zsonglőrködni a törvényekkel.
Najlažje je žonglirati s številkami in s procenti, ker se 90 % ljudi niti ne ukvarja z izračunavanjem. ▸ A számokkal és a százalékokkal a legkönnyebb zsonglőrködni, hiszen az emberek 90 százaléka nem foglalkozik a számolgatással.

ἀμφι-δέξιος 3 ion. poet. ki rabi obe roki enako spretno, oba; ἀκμαί obe roki; πλευρόν obe strani; χρηστήριον dvoumen; σίδηρος dvorezen.

ἀνα-βᾰτικός 3 kdor se spretno popne na konja, spretno zajahajoč, spreten jezdec.

ἀσκέω [3. sg. impf. ep. ἤσκειν] 1. umetno ob-, izdelujem, izgotavljam, umetno gladim χιτῶνα; krasim, snažim, lepšam; ἠσκημένος olepšan, okrašen; λόγῳ ἠσκημένος z omamo opremljen, iz-, namišljen. – pt. ἀσκήσας z glag.: lično, spretno, umetno. 2. bavim se s čim, opravljam, urim se, vežbam se, τί v čem; izvršujem kaj κακά; ἀσέβειαν sem brezbožen, gojim δίκαια; σιωπήν molčim; z inf. trudim se, navadim se česa; prizadevam si NT; τινά τι urim (vežbam) koga v čem; ἐχθρόν vzredim, ἠσκημένος uren, spreten, vrl, izvežban, εὖ ἠσκηκώς dobro izvežban. 3. med. (marljivo) se urim ταῦτα.

δια-τείνω 1. act. a) razpnem, raztegnem, iztegnem, pomolim χεῖρας; b) intr. raztezam se, razprostiram se. 2. med. a) trudim se, napenjam se, prizadevam si, napravljam kaj s trudom; διατεινόμενος z velikim naporom, na vso moč φεύγω; b) uverjam, zagotavljam, trdim; c) τόξον spretno pomerim; pripravljam se na streljanje, pripravljen sem za strel.

ἐλαφρός 3 [Et. iz (e)ln̥gwhró-s, sor. nem. Lunge, (ime odtod, ker so pljuča lažja od drugega drobovja; tudi rusko lëg-koje, pljuča), sor. ἐλαχύς] 1. hiter, uren, ročen, gibčen, okreten, čil, čvrst, krepak ἡλικία, lahkooborožen = lat. expeditus. 2. lahek (opp. βαρύς), nenadležen πόλεμος, neznaten, majhen, slab λύσσα; ἐν ἐλαφρῷ ποιοῦμαί τι ne oziram (brigam) se mnogo na (za) kaj, οὐκ ἐν ἐλαφρῷ ποιοῦμαι vzamem zares, ženem si k srcu. – adv. ἐλαφρῶς lahko, brez truda, spretno ὀρχεῖσθαι.

ἐλεγκτικός 3 (ἐλέγχω) ki spretno ovrže ali dokaže, spreten (vešč) v zavračanju ali dokazovanju, dialektičen.

ἐπί-σκοπος² 2 ion. poet. prikladen, primeren τινός, neutr. pl. ἐπίσκοπα τοξεύω spretno streljam, tako da zadenem cilj.

ἐπίσταμαι [ἐπίστασαι, 3 pl. ἐπίστανται, cj. ἐπίστωμαι; impf. ἠπιστάμην, 2 sg. ἠπίστασο in ἠπίστω, fut. ἐπιστήσομαι, aor. ἠπιστήθην; ion. pr. ind. 2. s. ἐπίστεαι, 3 pl. ἐπιστέαται; cj. 3 pl. ἐπιστέωνται, impf. 3 pl. ἠπιστέατο (ἐπιστέατο)] d. p. 1. razumem, (po)znam, morem, sem vešč, sem zmožen z inf., τί, περί τινος, εἰ ἠπιστήθη μὴ πολυπρηγμονεῖν da je znal mirovati. 2. izvedel sem, vem, znano mi je kaj, Συριστί znam sirski, ᾆσμα poznam, znam na izust, s ὅτι, τοῦτο ὅτι, ὡς, acc. c. inf., pt. ἐσθλὸς ὢν ἐπίστασο vedi, da si se pokazal vrlega moža. 3. ion. mislim, menim, prepričan sem δόξῃ, ὅτι, ὡς, acc. c. inf., s pt. εὖ ἐπίστατο αὐτὸς σχήσων prepričan je bil, da bode sam imel. – pt. ἐπιστάμενος 3 vešč, razumen, previden, uren, spreten πόδες, τινί v čem; subst. ὁ veščak, izvedenec. – adv. ἐπισταμένως pametno, modro, razumno, spretno.

ἐπιστήμων 2 (ἐπίσταμαι) razumen, pameten, izkušen, vešč, spreten, τινός, τινί v čem, τὰ προσήκοντα ali z inf. – adv. -μόνως spretno τοξεύω.

εὐ-τράπελος 3 (τρέπω) spreten, dovtipen, zvit. – adv. -πέλως spretno.

κελητίζω ep. jaham na dirjalcu (konju za dirko), spretno jaham (kot jezdec, ki skače z enega konja na drugega).

νωμάω (gl. νέμω) ep. poet. 1. razdelim, podelim, posebno o jedi in pijači, δεπάεσσιν. 2. a) primem, zagrabim μετὰ χερσὶν ἄλεισον; b) o orožju: jemljem v roke, spretno rabim, vihtim, sučem ἔγχος, τόξον, δόρυ; vodim, vladam (krmilo), σκῆπτρον, οἰήια; c) o nogah: hitro gibljem, premikam πόδας καὶ γούνατα, φυγᾷ πόδα. 3. pren. sučem v duhu, preudarjam, premišljam, presojam, snujem, nameravam κέρδεα, νόον; Her. 4, 128 opazim.

πώς, ion. κώς enkl. adv. a) nekako, na kakšen način, kakim potom, kakorkoli, sploh, ὧδέ πως tako nekako, οὐ πως οὐδέ nikakor, τεχνικῶς πως precej spretno; b) skoraj, takorekoč; c) slučajno, morda, pač, εἴ πως ako bi morda, nemara.

σύν-τονος 2 (συν-τείνω) 1. napet, nategnjen, συντόνῳ χερί z urno roko, δράμημα uren (hiter) tek; močen, silen αὐλῶν πνεῦμα; strog, hud, skrajnji πενία. 2. vnet, marljiv, prizadeven ἔρως. – adv. συντόνως βλέπω napeto, pozorno; σύντονα (ἕλκω) spretno, pripravno.

τεχνάζω, τεχνάω in med. (τέχνη) 1. umetno ali spretno izdelujem, napravljam, narejam, obdelujem. 2. rabim (upotrebljam) umetelnost ali zvijačo. 3. hlinim se, delam se, da; zvijačno kaj izmišljam (snujem), prebrisano (zvito) napravljam τί ali inf; s ὅπως: prizadevam si na vso moč, da.

τέχνη, ἡ [Et. iz τέξνᾱ od τέκτων tesar] I. abstr. (lepa) umetnost, znanstvo 1. a) (ročna) spretnost, μετὰ τέχνης spretno, ἄνευ τέχνης nespretno; b) umetelnost, umetnost; rokodelstvo, obrt, posel, poklic; οἱ τὰς τέχνας ἔχοντες umetniki, ἔχω τὴν τέχνην izveden sem v, vešč sem umetnosti, ukvarjam se z umetnostjo (obrtom); ἀσκέω τέχνην dejanski izvršujem, ἐν τῇ τέχνῃ εἰμί izvršujem umetnost (obrt), ἐπὶ τέχνῃ μανθάνω temeljito se učim česa, ἐπὶ τέχνῃ λεγόμενα umetno govorjene besede. 2. a) duševna spretnost, čut za umetnost ali znanstvo, razsodnost, znanstvo, veda; b) premetenost, zvijača, zvitost, zvit naklep, umetni obrat; pos. prebrisanost govora, način, πάσῃ τέχνῃ καὶ μηχανῇ na vse mogoče vrste in načine, μηδεμιῇ τέχνῃ na noben način, nikakor ne; τέχνῃ z zvijačo, ἰθέῃ τέχνῃ naravnost, odkrito, očitno. II. konkr. umetniški izdelek, umetno delo, umotvor, umetnina.

обстряпывать, обстряпать
обстряпывать дело (vulg.) spretno kaj delati, narediti