Franja

pošáliti se to joke; to make fun of

on se rad malo pošali he likes his little joke
saj ni mislil tako hudo, samo pošalil se je he didn't really mean any harm, he was only fooling

poznáti (-ám)

A) perf.

1. conoscere; praticare:
poznati koga iz otroških let conoscere qcn. fin dall'infanzia
poznati mnogoženstvo praticare la poligamia

2. conoscere, sapere, padroneggiare:
poznati pot sapere la strada
za prevajanje je treba dobro poznati oba jezika per tradurre bisogna sapere bene ambedue le lingue

3. pren. conoscere qcn., avere dimestichezza con qcn.

4. pren. (ozirati se na koga, upoštevati koga) conoscere qcn., aver riguardo di qcn., tener conto di qcn.:
prijatelja pozna samo, kadar ga potrebuje tiene conto dell'amico solo quando ne ha bisogno

5. pren. (z nikalnico)
ne poznati mej non conoscere limiti, essere sconfinato
ne poznati mere essere smodato
ne poznati milosti essere spietato
ne poznati olike essere screanzato, maleducato
pog. nobenega heca ne poznati essere troppo serio, non saper stare allo scherzo
pren. ne poznati šale non scherzare; non avere senso dell'umorismo
če to narediš, te ne poznam več se lo fai, non ne voglio più sapere di te
poznati koga po imenu conoscere qcn. di nome
poznati koga kot slab denar, kot svoj žep conoscere qcn. come le proprie tasche

B) poznáti se (-am se) perf. impers., perf. refl. vedersi; conoscersi

1.
pozna se mu, da ni spal si vede che non ha dormito
po govorici se mu pozna, da ni domačin dalla parlata si vede che non è del luogo

2.
tega ne bom končal do roka, saj se poznam non lo finirò in tempo, mi conosco bene
škoda besed, saj se poznamo non ne parliamo, tanto ci conosciamo bene
delu se pozna hitrica si vede che il lavoro è stato fatto in gran fretta
pog. leta se mu res ne poznajo non dimostra gli anni che ha, porta bene gli anni
PREGOVORI:
po delu se mojster pozna l'opera loda il maestro

požírati (-am) | požrêti (-žrèm)

A) imperf., perf.

1. inghiottire, ingerire, ingoiare, ingollare, deglutire, trangugiare:
požirati hrano, tekočino inghiottire, ingurgitare, trangugiare il cibo, le bevande; ekst. divorare
požirati s pogledom divorare con lo sguardo

2. ekst. inghiottire, smaltire, assorbire:
kanal ne požira več il canale è intasato, occluso
trg proizvodnje ne požira il mercato non è in grado di smaltire la produzione

3. pren. inghiottire, ingoiare, trangugiare, mangiare:
požirati solze inghiottire le lacrime
požirati nasilje ingoiare soprusi
požirati besede (slabo izgovarjati) mangiare le parole
požirati žalitve, jezo inghiottire offese, trangugiare la bile

4. pren. divorare, consumare, distruggere:
dejavnost, ki požira veliko denarja un'attività che divora somme enormi
plamen požira poslopje le fiamme divorano lo stabile
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
artist požira meč il giocoliere ingoia la spada
avto je požiral kilometre l'automobile divorava i chilometri
učenci kar požirajo učiteljeve besede gli scolari pendono dalle labbra del maestro
požirati knjige leggere avidamente
pren. požirati sline avere l'acquolina in bocca
uši ga bodo požrle è pieno di pidocchi
kar naprej, saj vas ne bomo požrli avanti avanti, non vi mangiamo mica
požreti besedo rimangiarsi la parola, venir meno alla parola
požreti koga živega avercela con qcn.
požirati živce komu innervosire qcn., far saltare i nervi a qcn., dare ai nervi a qcn.

B) požírati se (-am se) | požreti se (-žrém se) imperf., perf. refl. rodersi, arrovellarsi; ekst. litigare:
požirati se od jeze mangiarsi il fegato
ne bom se mešal, naj se sami med seboj požrejo io non mi impiccio: se la vedano tra loro

práviti to tell; to say

to se pravi, da... that is to say that...
to se mnogo (nekaj) pravi! that is saying much!
kot se pravi (reče) as the saying goes
no, saj pravim! well, I declare!
kaj pravi (on)? what is he saying?
pravijo they say, one says, people say
nekdo mi je pravil somebody told me, I was told
pravijo, da je bogata she is said to be rich, people say she is rich
kaj se to pravi? what do you mean by that?

práviti (-im)

A) imperf., perf.

1. dire, raccontare:
kdo ti je pravil o tem chi te l'ha detto
praviti šale, zgodbe raccontare barzellette, storie
kako že pravi pesnik come dice il poeta
številke pravijo, da imamo izgubo i numeri dicono che siamo in rosso

2. dire, affermare:
statistiki pravijo, da število nesreč narašča gli esperti di statistica dicono che il numero degli incidenti aumenta
rad sem jo imel, ne pravim, da ne le volevo bene, non dico di no

3. dire, recitare:
tretji člen pravi l'articolo tre recita
pregovor pravi il proverbio dice

4. dire, chiamare:
ime mu je Jože, pravijo pa mu Dolgolasec il suo nome è Giuseppe ma lo chiamano Capellone
saj ni, da bi (človek) pravil non è il caso di parlarne
pravi to komu drugemu questo va' a raccontarlo a un altro
meni ni treba praviti tega non occorre dirmelo
ti boš meni pravil, ko še nisi nič naredil e tu sta' zitto che non hai fatto ancora niente
nekaj mi pravi, nos mi pravi, da qualcosa mi dice che, sento che
večkrat je pijan, da mački botra pravi è spesso ubriaco al punto da non sapere quello che fa
PREGOVORI:
sova sinici glavana pravi il bue dice cornuto all'asino; la padella dice al paiolo: 'Fatti in là che mi tingi.'

B) práviti se (-i se) perf. impers.

1. vuol dire, significa:
jutri, se pravi nikoli domani vuol dire mai
kaj se to pravi, nima časa cosa vuol dire: non ha tempo

2. si dice; si chiama:
dobro se pravi po nemško gut bene in tedesco si dice gut
vasi se pravi Podgrad il villaggio si chiama Podgrad

3. cioè, vale a dire:
Vzhodni Pakistan, se pravi Bangladeš, so prizadele poplave il Pakistan Orientale, vale a dire il Bangladeesh è stato colpito dalle alluvioni

pravljičarka samostalnik
1. (avtorica pravljic) ▸ meseíró, mesemondóAvtorica se kot pesnica in pravljičarka navdihuje pri svoji veliki družini, saj so njeni štirje otroci zanjo nedvomno zakladnica idej in zamisli. ▸ Költőként és meseíróként a szerzőt inspirálja a nagy család, hiszen számára a négy gyermeke kétségkívül az ötletek és a gondolatok tárháza.

2. (pripovedovalka pravljic) ▸ mesemondó
Čaka nas večer s pevko in pravljičarko Ljobo Jenče, ki poje in pripoveduje zgodbe iz slovenskega ljudskega izročila. ▸ Ljoba Jenče énekesnő és mesemondó estje vár bennünket, aki szlovén népköltészeti történeteket énekel és mesél.

3. (kdor pripoveduje laži ali zavaja) ▸ mesemondó, hantás

premagati se povratni glagol
(upreti se skušnjavi) ▸ erőt vesz magán, legyőzi önmagátVendar pa se Orfej ni mogel premagati, pogledal je nazaj in Evridiko za vedno izgubil. ▸ Azonban Orfeusz nem tudta legyőzni önmagát, visszapillantott, és örökre elveszítette Eüridikét.
Zlepa se ni zasmejal, saj se je znal premagati, mi pa ne. ▸ Nem nevetett, erőt tudott venni magán, mi viszont nem.

prevajati glagol
1. (o jezikih) ▸ fordít, tolmácsolPrvi poskusi, da bi jezike prevajali stroji, so naleteli na posmeh. ▸ Az első kísérleteket arra, hogy gépek fordítsanak nyelveket, gúny övezte.

2. (prenašati energijo) ▸ vezetVoda prevaja toploto tridesetkrat hitreje kot zrak. ▸ A víz tízszer jobban vezeti a hőt, mint a levegő.

3. (prenašati dražljaje) ▸ közvetít, továbbítŽivci iz notranjega ušesa prevajajo podatke o frekvenci in glasnosti zvokov v možgane. ▸ A belsőfül idegei továbbítják az adatokat az agyba a hangfrekvenciáról és a hangerőről.

4. računalništvo (o kodi) ▸ fordítKo datoteke izvažate, njihovo vsebino prevajate v obliko, ki jo lahko ciljni program odpre in uporabi. ▸ Amikor exportálja a fájlokat, a tartalmukat olyan alakra fordítja, amelyet a célprogram megnyithat és felhasználhat.

5. (pretvoriti v drugačno obliko) ▸ értelmez, formál
Občutke prevajajte v besede, saj le tako lahko drugemu sporočite, kaj čutite. ▸ Az érzéseit szavakkal formálja meg, mivel csak így tudja másoknak megüzenni, hogy mit érez.
Kako se bodo nova pravila prevajala v prakso, trenutno še nikomur ni jasno. ▸ Jelenleg senkinek sem világos, hogyan fogják az új szabályokat a gyakorlatban értelmezni.

prežgánka (-e) f gastr. zuppa di farina:
pog. pren. saj nisem po prežganki priplaval non sono (mica) nato ieri, non sono mica stupido

princ samostalnik
1. (član vladarske družine) ▸ hercegPovezane iztočnice: kronski princ

2. (idealen moški) ▸ hercegZaman boste čakali svojega princa iz sanj, saj običajno obstajajo samo v pravljicah. ▸ Hiába várják álmaik hercegét, hiszen azok általában csak a mesében léteznek

3. (v pravljici) ▸ herceg

prizanášati (-am) | prizanêsti (-nêsem) imperf., perf.

1. perdonare:
mati rada prizanaša la madre perdona volentieri

2. risparmiare, essere indulgente, compatire:
prizanesi mi s hvalo risparmiami gli elogi
treba je prizanesti, saj so mladi in neizkušeni bisogna compatirli: sono giovani e inesperti

razumeti se povratni glagol
1. (biti v dobrih odnosih) ▸ kijönnek egymással, megértik egymástLjudje v klubu so super, soigralke odlične, razumem se z vsemi. ▸ Az emberek a klubnál nagyszerűek, a csapattársaim kiválóak, jól kijövök mindenkivel.
Škotski ovčar je miroljuben, zelo se razume z otroki. ▸ A skót juhászkutya nyugodt és nagyon jól kijön a gyerekekkel.

2. (biti strokovnjak) ▸ ért hozzá, hozzáértőNe razumem se na vaše zakone in pošteno povedano, me prav dosti niti ne zanimajo. ▸ Nem értem a törvényeiket, és őszintén szólva nem is nagyon érdekelnek.

3. (o rastlinah) ▸ jól megférnek egymással, jól kijönnek egymással
Morski koprc se zelo dobro razume s paradižnikom in čebulo. ▸ A tengeri kömény jól megfér a paradicsommal és a hagymával.
Solata je za pridelavo nezahtevna rastlina, ki se dobro razume s tako rekoč vsemi vrtninami, edino s peteršiljem nista za skupaj. ▸ A fejes saláta könnyen termeszthető növény, ami úgyszólván minden zöldséggel jól kijön, kivéve a petrezselymet, amellyel nem illenek össze.

4. (o delovanju naprav) ▸ együttműködik
Vsaka računalniška komponenta ima svoj gonilnik, saj ji ta omogoča, da pravilno deluje in se razume z drugimi deli računalnika, predvsem pa, da zna delovati skupaj s programsko opremo. ▸ A számítógép minden alkatrészének van saját illesztőprogramja, mert ez teszi lehetővé a megfelelő működését és a számítógép más részeivel való együttműködést, és – ami a legfontosabb – a szoftverrel való együttműködést.

5. (o uspešni aktivnosti) ▸ bír, boldogul, elboldogul
Kako se pa vi razumete s ponedeljki? ▸ És ön hogy bírja a hétfőket?
Pač pa sem se zelo dobro razumel z rožami. ▸ Én pedig nagyon jól elboldogultam a rózsákkal.
V obdobju, ko ga je obdajalo domotožje po teatru, si je želel preizkusiti, kako se razume z dramskim dialogom. ▸ Olyankor, amikor áthatotta a színház utáni vágyakozás, szerette volna kipróbálni, hogyan boldogul a drámai párbeszéddel.

redkokdaj prislov
(redko) ▸ ritkán, nagy ritkán, elvétveNekateri zbolijo za okužbo dihal pogosteje, drugi le redkokdaj v življenju. ▸ Egyesek gyakrabban betegednek meg légúti fertőzésben, mások az életük során csak elvétve.
Gotovino redkokdaj nosi v denarnici, saj ima plačilne kartice. ▸ Ritkán hord készpénzt a pénztárcájában, hiszen van bankkártyája.

rés adv.

1. (v povedni rabi izraža, da je kaj v skladu z resničnostjo) vero:
to ni res (questo) non è vero
kar je res, je res quel che è vero è vero

2. (izraža podkrepitev trditve) veramente, davvero, difatti, proprio, bene:
tu je res dolgčas qui ci si annoia davvero
tega denarja je hiša res vredna la casa vale davvero quei soldi
(izraža začudenje) vero, davvero, veramente, nevvero:
ti si to napisal, ali res? questo l'hai scritto tu, davvero?

3. (izraža pridržek) vero:
malo časa imaš, že res, pa bi se vseeno kdaj oglasil hai poco tempo, vero, ma potresti lo stesso farti vivo ogni tanto

4. (v medmetu izraža potrditev, pričakovanje potrditve, opozarja na trditev) vero, ah sì, nevvero; sissignore:
res, predaleč je šel vero, ha esagerato
saj res, da ne pozabim, pismo si dobil ah, sì, a momenti dimenticavo: hai ricevuto una lettera

5. (v vezniški rabi) vero che:
res zasluži, a mu velikokrat zmanjka denarja è vero che guadagna bene, eppure è spesso al verde
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pren. naj bom papež, če je to res! che io diventi papa, se è vero!
kar praviš, je res, še preres ciò che dici è vero, fin troppo vero

resno [é] ernstlich, ernsthaft, im Ernst
krvavo resno bitter ernst, mit tierischem Ernst, misliti: (das ist mein) blutiger Ernst
resno mišljen [ernstgemeint] ernst gemeint
Ali misliš resno? Ist das dein Ernst?
Saj ne misliš resno! Das ist nicht dein Ernst!
jemati resno koga, kaj: (etwas) ernst nehmen, zadevo: es sich nicht leicht machen
ne jemati resno (etwas) [leichtnehmen] leicht nehmen, auf die leichte Schulter nehmen, koga: nicht für voll ansehen/ nehmen
zdaj pa resno! Scherz beiseite!

resnobnež samostalnik
lahko izraža negativen odnos (stroga, pretirano resna oseba) ▸ komoly ember, komoly gondolkodású
S svojim živahnim temperamentom je osvojil tudi najbolj zadrte resnobneže. ▸ Élénk temperamentumával még a legkomolyabb gondolkodásúakat is megnyerte magának.
Ste menedžer, ki se pri delu zabava, ali ste resnobnež, saj se bojite, da boste sicer izgubili avtoriteto? ▸ Ön olyan vezető, aki jól szórakozik a munkahelyén, vagy a komolyabb fajta, mert fél, hogy elveszíti a tekintélyét?

rôka (-e) f

1. (cela) braccio (pl. f braccia); (spodnji del) mano (pl. mani):
dvigniti roko alzare la mano
prekrižati roke na prsih incrociare le braccia sul petto
roke in noge le braccia e le gambe
peljati dekle pod roko andare a braccetto con la ragazza
braniti se z golimi rokami difendersi a mani nude
glasovati z dviganjem rok votare per alzata di mano
stisniti roko v pest stringere la mano a pugno
držati se za roko tenersi per mano
mehke, negovane roke mani tenere, curate
dati, stisniti (komu) roko dare, stringere la mano (a qcn.)
ponuditi, sprejeti roko sprave proporre, accettare la riconciliazione
imeti raskave, žuljave roke avere mani ruvide, callose
pren. pljuniti v roke rimboccarsi le maniche
udariti si v roke stipulare, suggellare un affare
pren. tak je, da bi iz rok jedel è docile, accondiscendente
(na pošiljki) v roke XY a NN personalmente

2. (roka glede na delo, ki ga opravlja) mano:
prepustiti se rokam zdravnika affidarsi alle mani del medico
pazi se, ker me že srbijo roke attento che mi prudono le mani, attento che le prendi
dvigniti roko proti komu, nad koga, položiti roke na koga alzare le mani su, contro qcn.
umreti od sovražnikove roke morire per mano nemica
gledati komu pod roke controllare qcn., non fidarsi di qcn.
denar mu gre nerad od rok è un tipo tirchio, spilorcio
delo mu gre od rok lavora svelto
kaj prislužiti z rokami guadagnare qcs. con le proprie mani
imeti lahko, zanesljivo roko avere la mano leggera, sicura
narediti na hitro roko fare frettolosamente

3. pren. (človek) mano:
potrebovati pridne roke aver bisogno di mani laboriose
hiši manjka ženska roka la casa ha bisogno di una brava padrona

4. na roko, na roke (v adv. rabi) a mano:
delati čevlje na roke fare le scarpe a mano

5. (z biti, dati, imeti, vzeti in predlogi)
imeti metlo v rokah tenere la scopa in mano, scopare
vzeti knjigo v roke prendere in mano il libro, cominciare a studiare, a leggere
pren. dati vajeti iz rok cedere il comando, la direzione
posestvo je v tujih rokah il podere è in mano a estranei
novica je iz prve roke è una notizia di prima mano
vzeti usodo v svoje roke decidere del proprio destino in prima persona
pren. imeti v rokah škarje in platno tenere il coltello dalla parte del manico
iztrgati koga iz rok smrti salvare qcn. dalla morte
biti v dobrih rokah essere in buone mani

6. (moč koga ali česa) mano:
biti v rokah pravice essere nelle mani della giustizia
biti podaljšana roka koga agire per conto di qcn.

7.
biti, imeti pri roki essere, avere a portata di mano

8. pren.
biti od rok essere fuori mano

9. pejor. zampa:
roke dol! giù le zampe
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pren. ne mazati si rok s čim non sporcarsi le mani con qcs.
dati za koga roko v ogenj mettere la mano sul fuoco per qcn.
držati roke v žepu, križem starsene con le mani in mano, con le mani in panciolle
držati, imeti roko nad kom proteggere qcn.
že po prvih težavah dvigniti roke desistere fin dalle prime difficoltà
poletje podaja roko jeseni l'estate passa la mano all'autunno, trapassa nell'autunno
podati si roke riconciliarsi, rappacificarsi
pog. položiti roko nase suicidarsi
ponuditi komu roko dare una mano a qcn.
pren. umiti si roke lavarsene le mani
izpustiti zmago iz rok lasciarsi sfuggire di mano la vittoria
živeti iz rok v usta campare alla giornata
biti si na roko aiutarsi a vicenda
iti komu na roko aiutare, appoggiare qcn.
denar na roko ali pa nič pagare in contanti e subito
pasti policiji v roke cadere nelle mani della polizia
ukrasti, kar pride pod roko avere la mano lunga, sgraffignare qualsiasi cosa venga a portata di mano
vzeti koga v roke dare una sgridata, una lavata di capo a qcn.
pren. pamet v roke metti, mettete la testa a posto!
prositi za njeno roko chiedere la sua mano
nositi koga na rokah coccolare qcn.
kupiti, prodati pod roko comprare, vendere sotto banco
ne imeti čistih rok essere colpevole, essersi macchiato di qualche colpa
biti čigava desna roka essere un collaboratore intimo, insostituibile di qcn.; essere il braccio destro di qcn.
kaj narediti z levo roko fare qcs. senza difficoltà, a occhi chiusi; pejor. fare qcs. alla carlona
politika močne roke la politica della mano dura
sprejeti z odprtimi rokami ricevere, accogliere a braccia aperte, cordialmente
imeti polne roke dela essere oberato dal lavoro
ostati praznih rok restare a mani vuote
odtegniti komu prijateljsko roko negare aiuto a qcn.
dati komu proste roke dare mano libera a qcn.
delati na svojo roko fare di testa propria, non tener conto dell'opinione altrui
začeti (obrt) na svojo roko cominciare a lavorare in proprio
imeti zvezane roke avere le mani legate
vladati z železno roko governare con mano di ferro (in guanto di velluto)
imeti prijateljev, da jih prešteješ na prste ene roke avere gli amici che si potrebbero contare sulle dita di una mano
saj nimam deset rok ho solo due mani!
če mu prst ponudiš, pa roko zagrabi tu gli offri un dito e lui si prende tutto il braccio
vešča roka mano esperta
roke kvišku! mani in alto!
elektr. pravilo desne roke la regola della mano destra
rel. polaganje rok imposizione delle mani
teh. mehanična roka braccio meccanico
PREGOVORI:
roka roko umije una mano lava l'altra
boljši je vrabec v roki kakor golob na strehi è meglio un fringuello in mano che un tordo da lontano; meglio un uovo oggi che la gallina domani

rokoborski pridevnik
1. (o rokoborbi) ▸ birkózó-
2. pogosto v športnem kontekstu (pretirano grob ali agresiven) ▸ birkózó-, birkózásiSodnika sta imela za njegove rokoborske vložke presenetljivo veliko razumevanja, saj sta mu pokazala samo rumeni karton. ▸ A bírók meglepően elnézőek voltak a birkózási jeleneteit illetően, hiszen csak sárga lapot kapott.Na trenutke so košarkarji uporabljali tudi rokoborske prijeme, komolce in brce. ▸ Voltak olyan pillanatok, amikor a kosárlabdázók birkózófogásokat, könyöközéseket és rúgásokat is bevetettek.

rokoborsko prislov
1. (kot pri rokoborbi) približek prevedka ▸ birkózó-, birkózó módjáraTedaj se je z rokoborsko razširjenimi rokami vmešal plešec. ▸ Ekkor egy kopasz férfi avatkozott közbe birkózó módjára széttárt karokkal.
Ni mogel povsem iz svoje kože mojstra mešanih športov, saj je tekmeca enkrat po rokoborsko vrgel na hrbet. ▸ A vegyes sportok mestereként nem igazán tudott kibújni a bőréből, hiszen egyszer birkózó módjára a hátára vetette az ellenfelét.

2. pogosto v športnem kontekstu (pretirano grobo ali agresivno) približek prevedka ▸ birkózó-, birkózó módjára
Dve minuti pozneje je Džinič v svojem kazenskem prostoru rokoborsko ustavil Nikoliča, kar pa ni doživelo sankcij. ▸ Két perccel később Džinič birkózó módjára tartotta fel Nikoličot a saját büntetőterületén belül, amit nem szankcionáltak.
Nolana je trenutek zatem rokoborsko zaustavil branilec Sunderlanda. ▸ Nolant pillanatokkal később egy sunderlandi védő birkózó módjára állította meg.

rože ne cvetijo komu frazem
(komu se ne godi dobro) ▸ valakinek nem túl rózsás a helyzete, valaki nincs rózsás helyzetben
Celotni sferi visoke tehnologije ne cvetijo rože, saj so se vlaganja izredno zmanjšala. ▸ Mivel a beruházások mértéke rendkívül nagy arányban csökkent, a csúcstechnológiai iparág helyzete nem igazán rózsás.
Sopomenke: rožice ne cvetijo komu