Franja

Zadetki iskanja

  • twice [twáis] prislov
    dvakrat

    twice as good dvakrat boljši
    twice as much dvakrat toliko, dvojno, še enkrat toliko
    twice the sum dvakratna, dvojna vsota
    twice three are six 2 x 3 = 6
    he is twice my age on je dvakrat starejši od mene
    to think twice about s.th. figurativno dvakrat, dobro kaj premisliti
    not to think twice about ne misliti več (na kaj), pozabiti; takoj kaj napraviti (brez razmišljanja in oklevanja)
  • uscire* v. intr. (pres. ēsco)

    1. iti, hoditi ven; stopiti iz:
    uscire addosso a qcn. pognati se v napad na
    uscire dall'auto stopiti iz avtomobila
    uscire dal treno stopiti z vlaka, izstopiti
    uscire in auto peljati se kam z avtom
    uscire a piedi iti kam peš
    uscire da, di casa iti z doma
    uscire fuori (podkrepljeno) priti ven
    uscire al largo navt. zapluti na odprto morje
    uscire dalla nave izkrcati se
    uscire in pubblico predstaviti se občinstvu
    uscire di scena oditi; pren. izginiti s prizorišča
    uscirsene oditi

    2. ekst. iti ven, na sprehod

    3. ekst. oddaljiti, oddaljevati se, oddvojiti se (od skupine)

    4. ekst. priti, prihajati:
    dalla catena di montaggio escono giornalmente trecento macchine z naših tekočih trakov pride vsak dan tristo avtomobilov

    5. ekst. pojaviti, pojavljati se:
    un nuovo Stato esce sulla scena politica nova država se je pojavila na političnem prizorišču

    6. pren. vzklikniti, vzklikati; bruhniti v:
    uscire a dire reči
    uscire in insulti obkladati z žaljivkami

    7. ekst. uiti, uhajati:
    l'olio esce dalla bottiglia olje teče iz steklenice
    uscire dai binari iztiriti; pren. ne spoštovati ustaljenih norm, biti v nasprotju s čim:
    il suo comportamento esce dai binari della correttezza njegovo obnašanje ni korektno
    uscire di bocca pren. blekniti, izblebetati
    uscire di carreggiata, di strada iti s ceste; pren. kreniti z zastavljene poti, odstopiti od zastavljenega programa
    uscire dai gangheri pren. pobesneti
    uscire di mano pren. uiti, uhajati z vajeti
    uscire dalla memoria, di mente, dalla testa pozabiti
    uscire di moda priti iz mode, ne biti več v modi
    uscire dal seminato pren. oddaljiti se od teme
    uscire di sé, di senno ponoreti, zblazneti
    uscire di sentimento pren. ponoreti, omedleti

    8. ekst. moleti, štrleti iz; ekst. izstopati (barva)

    9. biti izžreban

    10. ekst. odbiti žogo (pri nogometu):
    uscire di pugno odbiti (žogo) z roko

    11. pren. priti iz; zapustiti, zapuščati kaj:
    uscire dall'adolescenza priti iz pubertete
    uscire di carica zapustiti funkcijo
    uscire dal convento razmenišiti se
    uscire indenne, illeso odnesti jo brez poškodb
    uscire di minorità postati polnoleten
    uscire dalla mischia zapustiti boj (tudi pren.);
    uscire dall'ospedale biti odpuščen iz bolnice
    uscire di prigione priti iz zapora, vrniti se na prostost
    uscirne per il rotto della cuffia s težavo se dokopati do česa
    uscirne con la testa rotta pren. dobiti jih po glavi

    12. pren. iztrgati se, rešiti se iz:
    uscire dalle grinfie di iztrgati se iz krempljev

    13. pren. preseči, presegati; dvigniti, dvigati se nad, biti iznad:
    uscire dalle competenze di presegati pristojnosti koga
    uscire dalla mediocrità dvigniti se nad povprečje

    14. pren. priti iz, izvirati:
    molti grandi uomini sono usciti dal popolo mnogo velikih mož je prišlo iz ljudstva

    15. ekst. uspeti, uspevati; zmagati:
    uscire bene, male uspeti, ne uspeti
    uscire vincitore zmagati

    16. pren. biti narejen, izdelan; biti v prodaji; iziti (knjiga):
    uscire di mano, dalle mani biti narejen, izdelan
    sta per uscire il secondo volume pred izidom je druga knjiga

    17. alpin. doseči; izstopiti, izstopati:
    uscire da una parete stopiti iz stene
    uscire in vetta doseči vrh

    18. pren. jezik končati, končevati se na, s:
    uscire in consonante končati se s soglasnikom

    19. pren. začeti, začenjati se (maša)
  • vrednota samostalnik
    1. ponavadi v množini (kar je pomembno) ▸ érték
    moralne vrednote ▸ erkölcsi értékek
    krščanske vrednote ▸ keresztény értékek
    duhovne vrednote ▸ szellemi értékek
    demokratične vrednote ▸ demokratikus értékek
    kulturne vrednote ▸ kulturális értékek
    estetske vrednote ▸ esztétikai értékek
    liberalne vrednote ▸ liberális értékek
    konservativne vrednote ▸ konzervatív értékek
    družinske vrednote ▸ családi értékek
    človeške vrednote ▸ emberi értékek
    družbene vrednote ▸ társadalmi értékek
    univerzalne vrednote ▸ egyetemes értékek
    narodne vrednote ▸ nemzeti értékek
    evropske vrednote ▸ európai értékek
    tradicionalne vrednote ▸ hagyományos értékek
    stare vrednote ▸ régi értékek
    temeljne vrednote ▸ alapvető értékek
    skupne vrednote ▸ közös értékek
    vrednote demokracije ▸ demokrácia értékei
    vrednote športa ▸ sport értékei
    vrednote svobode ▸ szabadság értékei
    vrednote družbe ▸ társadalom értékei
    vrednote človeštva ▸ emberiség értékei
    vrednote preteklosti ▸ múlt értékei
    sistem vrednot ▸ értékrend
    hierarhija vrednot ▸ értékhierarchia
    svet vrednot ▸ értékek világa
    kriza vrednot ▸ értékek válsága
    prevrednotenje vrednot ▸ értékek átminősítése
    propad vrednot ▸ értékek összeomlása
    razvrednotenje vrednotkontrastivno zanimivo értékek kiüresedése
    pomanjkanje vrednot ▸ értékek hiánya
    ohranjanje vrednot ▸ értékek megőrzése
    spoštovanje vrednot ▸ értékek tiszteletben tartása
    posredovati vrednote ▸ értékek továbbadása
    ohranjati vrednote ▸ értékeket megőriz
    poudarjati vrednote ▸ értékeket kihangsúlyoz
    negovati vrednote ▸ értékeket ápol
    ogrožati vrednote ▸ értékeket veszélyeztet
    spremeniti vrednote ▸ értékeket megváltoztat
    vrednote se spremenijo ▸ értékek változnak
    vrednote izginjajo ▸ értékek eltűnnek
    zdravje kot vrednota ▸ egészség mint érték
    znanje kot vrednota ▸ tudás mint érték
    družina kot vrednota ▸ család mint érték
    strpnost kot vrednota ▸ tolerancia mint érték
    boj za vrednote ▸ értékekért zajló küzdelem
    prilagoditi se vrednotam ▸ értékekhez alkalmazkodik
    vrednote v družbi ▸ társadalmi értékek
    temeljiti na vrednotah ▸ értékeken alapul
    graditi na vrednotah ▸ értékekre épít
    prisegati na vrednote ▸ értékekre esküszik
    pozabiti na vrednote ▸ értékekről megfeledkezik
    opozarjati na vrednote ▸ értékekre figyelmeztet
    razlika med vrednotami ▸ értékek közötti különbségek
    svet brez vrednot ▸ értékek nélküli világ
    družba brez vrednot ▸ értékek nélküli társadalom
    verjeti v vrednote ▸ hisz az értékekben
    Še vedno trdno verjamem v vrednote, kot so iskrenost in zvestoba. ▸ Még mindig rendíthetetlenül hiszek az olyan értékekben, mint az őszinteség és a hűség.
    ravnati se po vrednotah ▸ értékek vezérlik
    Spreminjajo se vrednote, samopodoba, odnos do staršev, odnos do okolja. ▸ Változnak az értékek, az önmagukról alkotott kép, a szülőkhöz és a környezethez való hozzáállás.
    Čeprav izhaja iz politične dinastije naftnih bogatašev, se ponuja kot preprost pobožen družinski človek s trdnimi moralnimi vrednotami. ▸ Bár olajban gazdag politikai dinasztiából származik, egyszerű, jámbor családapának mutatja magát erős erkölcsi értékekkel.
    Ravnam se po svojih vrednotah in ne po vrednotah drugih. ▸ A saját értékeim vezérelnek, nem pedig mások értékei.
    Prijateljstvo je velika vrednota, ki jo je treba vedno spoštovati in negovati. ▸ A barátság nagy érték, amelyet mindig tisztelni és ápolni kell.

    2. (kulturna ali naravna dobrina) ▸ érték
    naravna vrednota ▸ természeti érték
    kulturna vrednota ▸ kulturális érték
    zgodovinska vrednota ▸ történelmi érték
    Mesto Ptuj je staro 1928 let in je polno zgodovinskih vrednot. ▸ Ptuj városa 1928 éves, és tele van történelmi értékekkel.
    krajinska vrednota ▸ tájképi érték
    arhitekturna vrednota ▸ építészeti érték
    umetniška vrednota ▸ művészeti érték
    Glavna žirija je v mednarodni tekmovalni sekciji posebej pohvalila umetniške vrednote filmov. ▸ A nemzetközi versenyszekció zsűrije külön megdicsérte a filmek művészeti értékét.
    nacionalna vrednota ▸ nemzeti érték
    neprecenljiva vrednota ▸ felbecsülhetetlen érték
    Slovenske vode so neprecenljiva vrednota, katerih vrednosti se ni mogoče izraziti v ekonomski ceni. ▸ Szlovénia vizei felbecsülhetetlen értéket képviselnek, melynek értékét lehetetlen gazdasági árban kifejezni.
    dragocena vrednota ▸ nagy érték
    izjemna vrednota ▸ kivételes érték
    estetske vrednote ▸ esztétikai értékek
    ogrožati vrednote ▸ értékeket veszélyeztet
    ohraniti vrednote ▸ értékeket megőriz
    V okviru razvojnega programa želijo ohraniti naravne vrednote in vrhunsko kakovost krajine. ▸ A fejlesztési program keretében szeretnék megőrizni a természeti értékeket és a táj kiváló minőségét.
    zavedati se vrednot ▸ értékekkel kapcsolatos

    3. (vrednost; pomembnost) ▸ érték
    Edina vrednota urada je v tem, da ga banke pridno obveščajo o vseh finančnih transakcijah večjih od določenega zneska. ▸ A hivatal egyetlen értéke az, hogy szorgalmasan tájékoztatja a bankokat minden, egy bizonyos összeg feletti pénzügyi tranzakcióról.
    Kakšen nasvet lahko ponudite ženski, ki se zaveda vrednote svojega zdravja in si ne zna pomagati iz začaranega kroga stresa? ▸ Milyen tanácssal szolgálhat egy nőnek, aki tudatában van, hogy milyen fontos az egészsége, és nem tud kitörni a stressz megbabonázott körforgásából?
    Sploh pa se je vrednota otroka povečala, starši se čutijo bolj odgovorne, da zagotovijo otrokom čim boljše možnosti za njihovo rast in razvoj. ▸ Általánosságban pedig elmondható, hogy nőtt a gyermek értéke, a szülők nagyobb felelősséget éreznek azért, hogy minél jobb feltételeket biztosítsanak gyermekük növekedéséhez és fejlődéséhez.
  • wipe off prehodni glagol
    obrisati, otreti; poravnati račun, plačati dolg

    to wipe off one's tears obrisati si solze
    to wipe off the slate figurativno pozabiti, zbrisati, "pokopati" kaj
    to wipe off scores poravnati stare račune, napraviti križ čez stare prepire
  • zbáciti zbâcīm
    1. vreči s sebe: zbaciti jaram sa sebe, jahača s konja
    2. odstaviti, strmoglaviti: zbaciti kneza s prijestola
    3. zbaciti s uma pozabiti, v nemar pustiti
  • zlahka prislov
    1. (brez težav ali truda) ▸ könnyen, könnyedén, könnyűszerrel
    zlahka prepoznati kaj ▸ könnyen felismer valamit
    zlahka opraviti kaj ▸ könnyedén megold valamit
    zlahka opraviti s kom ▸ könnyűszerrel elintéz valakit
    zlahka odstraniti kaj ▸ könnyedén eltávolít valamit
    zlahka pozabiti koga ▸ könnyen elfelejt valakit
    zlahka dosegljiv ▸ könnyen elérhető
    Kraj je zlahka dosegljiv z javnimi prometnimi sredstvi in avtomobilom. ▸ A település tömegközlekedéssel és autóval könnyen megközelíthető.
    zlahka dostopen ▸ könnyen megközelíthető
    zlahka rešljiv ▸ könnyen megoldható
    zlahka prepoznati ▸ könnyen felismer
    zlahka premagati ▸ könnyedén leküzd
    Prehlad po navadi zlahka prepoznate po značilnih simptomih. ▸ A megfázás általában könnyen felismerhető a jellegzetes tünetekről.
    Britanec je silovito pospešil v zadnjem krogu in zlahka opravil s tekmeci. ▸ A brit erősen belehúzott az utolsó körben és könnyedén elintézte riválisait.
    Med hlajenjem se maščoba strdi in jo tako zlahka odstranimo. ▸ Hűtés közben a zsír megdermed, így könnyűszerrel eltávolíthatjuk.
    Postavili vam bodo nekaj vprašanj, na katera boste zlahka odgovorili. ▸ Néhány könnyen megválaszolható kérdést teszünk fel Önnek.

    2. (o možnosti uresničitve nenačrtovanega) ▸ könnyen, könnyedén
    zlahka spregledati kaj ▸ könnyen elnéz valamit, könnyen elsiklik valami felett
    zlahka pozabiti kaj ▸ könnyedén elfelejt valamit
    zlahka pozabiti na kaj ▸ könnyen megfeledkezik valamiről
    To načelo je tako osnovno, da ga zlahka spregledamo. ▸ Ez az elv annyira alapvető, hogy könnyen elsiklunk felette.
    Ob vsesplošnem hitenju človek namreč zlahka pozabi, kako pomembno je cepljenje. ▸ Az általános sietségben ugyanis az ember könnyedén megfeledkezik arról, milyen fontos az oltakozás.
    Med ličenjem se zlahka zgodi, da šminka pristane na vašem belem oblačilu. ▸ Sminkelés közben könnyen előfordul, hogy a rúzs a fehér ruháján landol.

    3. (lahkomiselno; neresno) ▸ könnyedén, félvállról
    preveč zlahka ▸ túlságosan félvállról
    jemati zlahka ▸ félvállról vesz
    Na zunaj je bil videti sproščen človek, ki vse jemlje zlahka. ▸ Kívülről laza embernek tűnt, aki mindent félvállról vesz.
    Pogosto se zgodi, da najstniki spletnim stranem preveč zlahka zaupajo. ▸ Gyakran megtörténik, hogy a tinédzserek túl könnyedén megbíznak a honlapokban.
    Sopomenke: lahkomiselno
  • ἄ-λαστος 2 [Et. priv + λαθέσθαι] ep. poet. 1. kar se ne da pozabiti ali preboleti; nepozaben, neznosen, zelo neprijeten (ἄχος, κακά), ἄλαστον ὀδύρομαι neprestano (neutolažno) tarnam; πένθος globoka žalost. 2. nesrečen, proklet, zaklet, brezbožen, ἀνήρ.
  • λανθάνω, ep. ion. λήθω [Et. kor. lā, skrit biti, lat. lateo, strslov. lajati, zalezovati. – Obl. fut. λήσω, aor. ἔλαθον, pf. λέληθα, med. fut. λήσομαι, aor. ἐλαθόμην, pf. λέλησμαι; ep. impf. iter. λήθεσκον, aor. λάθον, cj. 3 sg. λάθῃσι, redupl. λελάθῃ, med. λαθόμην, redupl. λελαθόμην, pf. λέλασμαι, poet. fut. med. λελήσομαι]. I. act. 1. intr. sem pozabljen, skrit, prikrit, ostanem neopažen, τινά pred kom; pt. λαθών skrivaj, neopažen; λαθὼν ποιῶ = λανθάνω ποιῶν; λανθάνει ἐμέ prikrito mi je, ne opazim, ne vem, neznano mi je, ἔλαθεν αὐτὸν σύνθημα μὴ δοῦναι pozabil je dati, οὐ λανθάνεις, ὅ τι λέγεις dobro vem, kaj govoriš; pogosto stoji s pt. in z acc. (pa tudi brez acc.); v tem slučaju izraža pt. glavno dejanje, dočim se λανθάνω prevaja s "skrivaj, neopaženo, brez vednosti," n. pr.: ἔλαθον ἡμᾶς ἀποδράντες skrivaj so pobegnili, ἔλαθε τρεφόμενος na skrivnem, ἔλαθε Κῦρον ἀπελθών odšel je, ne da bi bil Kir to opazil (= a Kir tega ni opazil); λανθάνω τινὰ ποιήσας τι prikrito je komu, da sem kaj storil, ἐλάνθανον αὑτοὺς ἐπὶ τῷ λόφῳ γενόμενοι prišli so na grič, ne da bi vedeli = preden so se nadejali. 2. trans. storim, da kdo kaj pozabi, osvobodim, oprostim koga česa τινὰ ὀδυνάων. II. med. 1. pozabim τινός. 2. (nalašč) opustim, zamudim kaj. 3. pt. fut. pass. οὔποτε λησόμενον κακόν ki se ne more nikoli pozabiti ali preboleti.
  • вид m

    1. pogled, razgled; videz, zunanjost; prizor; slika;
    недовольный в. nezadovoljen obraz;
    непринуждённый в. neprisiljeno obnašanje;
    вид на жительство (zast.) osebna izkaznica;
    открытки с видами razglednice;
    я представил это дело во всех его видах osvetlil sem to zadevo z vseh strani;
    гора в виде пирамиды gora v obliki piramide;
    на вид na oko;
    для вида na videz, za oči;
    в. на реку razgled na reko;
    у всех на виду vsem na očeh;
    он на виду у полиции on je pod policijskim nadzorstvom;
    потерять из виду izgubiti iz oči;
    упустить из виду pozabiti na kaj;
    в виду его неспособности zaradi njegove nesposobnosti;
    в виде kakor da;
    в виде процентов kot obresti;
    под видом торговца kot trgovec, s trgovskega stališča;
    под видом дружбы ko da je prijatelj;
    делать вид pretvarjati se;
    иметь свой виды imeti svoje namene (načrte);
    никаких видов на успех nobenega upanja na uspeh;
    иметь в виду upoštevati; imeti namen;
    у него в виду большое наследство računana veliko dediščino;
    в пьяном виде v pijanem stanju;
    ни под каким видом nikakor ne;
    у него хороший вид je zdravih lic;
    имеет вид больного videti je bolan;
    ей на вид 60 лет videti je stara 60 let;
    в видах z namenom, zaradi;
    в видах общей пользы v splošno korist;

    2. oblika, način; zvrst, vrsta; (glagolski) vid
  • выходить, выйти1 ven hoditi, ven iti, ven stopiti; izstopiti; priti na spregled; pokazati se; izhajati, iziti; odhajati, oditi; izvirati, prihajati iz, priti iz; posrečiti se; iti h koncu, poiti (denar);
    в. за кого poročiti se;
    в. в офицеры postati oficir;
    в. из головы (из памяти, ума) pozabiti;
    в. из доверия izgubiti zaupanje;
    не вышел ростом majhen je;
    в. из берегов prestopiti bregove;
    в. из-за угла priti izza vogala;
    в. из раны (iz)teči iz rane;
    в. из границ presegati meje;
    в. из терпения izgubljati potrpljenje;
    в. сухим из воды odnesti zdravo kožo;
    в. в отставку odhajati v pokoj;
    в. в люди pomagati si naprej, priti do kruha;
    в. из себя razburjati se, podivjati;
    из этого выходит, что... iz tega sledi, da...;
    вышел срок rok je potekel;
    деньги вышли denar je pošel;
    ему вышла награда dobil je nagrado;
    дверь выходит в сад vrata vodijo na vrt;
    вышло напротив zgodilo se je obratno;
    всё выходит наружу vse prihaja na dan;
    выходили там у него неприятности imel je tam sitnosti;
    в комнате окна выходят на улицу soba ima okna na ulico;
    вышло по моему prišlo je na moje besede;
    ему не вышли года жениться ni še dovolj star za ženitev;
    рожей не вышел njegova zunanjost jim ni bila všeč
  • выпускать, выпустить izpuščati, izpustiti; (iz)delati;
    в. книгу izdati knjigo;
    в. автомобили с завода dobavljati avtomobile;
    в. когти sprožiti kremplje;
    в; деньги dati denar v promet;
    в. заём razpisati posojilo;
    в. на рынок товар vreči blago na trg;
    в. снаряд пулю izstreliti;
    в. из памяти pozabiti
  • вычёркивать, вычеркнуть (pri)črtati, (iz)brisati; (pren.) uničiti;
    в. из памяти pozabiti, priti v pozabo
  • забвение n (zast.) pozabljenje;
    предать забвению za vedno pozabiti
  • изглаживать, изгладить izglajevati, izgladiti, (za)brisati, izbrisati; (pren.) ublažiti, (o)mehčati;
    и. из памяти izbrisati iz spomina; pozabiti;
  • предавать, предать izročati, izročiti, preda(ja)ti; izda(ja)ti, zapustiti v nesreči;
    п. земле pokopa(va)ti;
    п. забвению pozabiti;
    п. огню и мечу pokončati z ognjem in mečem