Franja

Zadetki iskanja

  • zaspati glagol
    1. (preiti v stanje počitka) ▸ elalszik
    mirno zaspati ▸ békésen elalszik, kontrastivno zanimivo békés álomba merül
    Po savni sem prijetno utrujen in mirno zaspim. ▸ Szauna után kellemesen fáradt vagyok és békés álomba merülök.
    trdno zaspati ▸ mélyen elalszik
    težko zaspati ▸ nehezen alszik el
    Kadilci tudi teže zaspijo in imajo večkrat neprijetne sanje. ▸ A dohányosok nehezen alszanak el és sokszor vannak rossz álmaik.
    takoj zaspati ▸ azonnal elalszik
    otrok zaspi ▸ elalszik a gyerek
    dojenček zaspi ▸ elalszik a kisbaba
    bolnik zaspi ▸ elalszik a beteg
    zaspati med vožnjo ▸ vezetés közben elalszik
    poskusiti zaspati ▸ próbál elaludni
    zaspati v naročju ▸ elalszik az ölében
    zaspati za volanom ▸ elalszik a kormánynál
    zaspati od utrujenosti ▸ elalszik a fáradságtól
    zaspati v joku ▸ kontrastivno zanimivo sírva alszik el
    zaspati v solzah ▸ kontrastivno zanimivo könnyekkel a szemében alszik el
    utrujen zaspati ▸ fáradtan alszik el
    bati se zaspati ▸ fél elaludni
    Laže boste zaspali, čez ste bili čez dan telesno dejavni. ▸ Könnyebben fognak elaludni, ha napközben fizikailag aktívak.

    2. (ne zbuditi se dovolj zgodaj) ▸ elalszik
    zaspati in zamuditi kaj ▸ elalszik és lekésik valamiről
    Ker sta dva zamudila oziroma zaspala, so se vsi jezni morali vrniti ponju. ▸ Mivel ketten elkéstek, illetve elaludtak, a többieknek mérgesen vissza kellett menni értük.

    3. olepševalno, zlasti v osmrtnicah (o smrti) ▸ elhuny
    mirno zaspati ▸ békésen elhuny
    za večno zaspati ▸ kontrastivno zanimivo örök álomba szenderül

    4. (popustiti v prizadevanjih) ▸ lemarad, elbóbiskol
    zaspati v razvoju ▸ lemarad a fejlődésben
    V politiki nasploh in tudi v zunanji politiki je treba vsak dan znova negovati stike. Ni treba, da naredite napako, zadostuje že, če zaspite za leto ali dve ali zamudite kakšno priložnost. ▸ A politikában általában és ezen belül a külpolitikában is napról napra ápolni kell a kapcsolatokat. Nem kell hibát elkövetni, elég, ha egy-két évre elbóbiskol vagy kihagy valami lehetőséget.
    Mlekarna je v razvoju nekako zaspala in presežkov mleka ni znala spraviti v promet. ▸ A tejüzem kissé lemaradt a fejlődésben és a többlettejet nem tudta értékesíteni.

    5. (o delu telesa) ▸ elzsibbad
    noga zaspi ▸ elzsibbad a lába
    Noge so mu zaspale, ker jih je imel zvite podse. ▸ Elzsibbadtak a lábai, mert rajtuk ült.
  • zašíti to sew up

    zašíti luknjo, rano to sew up a hole, a wound
    zašíti rano to put a stitch (oziroma stitches) in a wound; figurativno (zapreti koga) to imprison, to incarcerate, to arrest (someone)
  • zavestno prislov
    1. (namerno) ▸ tudatosan
    zavestno se odločiti ▸ tudatosan dönt
    zavestno se odreči ▸ tudatosan lemond
    zavestno se odpovedati ▸ tudatosan lemond
    zavestno se izogibati ▸ tudatosan kerül
    zavestno kršiti ▸ tudatosan megszeg
    zavestno zavajati ▸ tudatosan félrevezet
    zavestno lagati ▸ tudatosan hazudik
    zavestno zamolčati ▸ tudatosan elhallgat
    zavestno ignorirati ▸ tudatosan ignorál, tudatosan semmibevesz
    povsem zavestno ▸ teljes mértékben tudatosan
    iti zavestno v kaj ▸ tudatosan belemegy valamibe
    Sovražim ljudi, ki zavestno lažejo o velikih in pomembnih stvareh. ▸ Utálom azokat az embereket, akik nagy és fontos dolgokról tudatosan hazudnak.
    Sopomenke: namenoma

    2. (z zavedanjem; po lastni volji) ▸ tudatosan
    zavestno nadzorovati ▸ tudatosan felügyel
    zavestno zaznati ▸ tudatosan észlel
    zavestno dihati ▸ tudatosan lélegzik
    zavestno ali podzavestno ▸ tudatosan vagy tudat alatt
    zavestno ali nezavedno ▸ tudatosan vagy öntudatlanul
    Med premori oziroma oddihom od delovnih obveznosti zavestno globlje dihajmo. ▸ A szünetekben, illetve a munka közben tartott pihenő alatt tudatosan lélegezzünk mélyebben!
    Druge pa nočejo biti omamljene, ker so rade med porodom zavestno prisotne. ▸ Van azonban olyan, aki nem akarja, hogy elkábítsák, a szülés közben szeretnének tudatosan jelen lenni.
  • zedinjen pridevnik
    1. v političnem kontekstu (združen) ▸ egyesült, egyesített
    zedinjena Italija ▸ egyesült Olaszország
    zedinjena Nemčija ▸ egyesített Németország
    zedinjena Evropa ▸ egyesült Európa
    Med zedinjenimi državami je bil vzpostavljen večni obrambni in napadalni pakt. ▸ Az egyesült országok között örökös védelmi és támadási paktum jött létre.

    2. (enotnega mnenja) ▸ egységes
    Odbor je zedinjen o morebitnem decembrskem dvigu ključnih obrestnih mer. ▸ A bizottság egységes az irányadó kamatlábak esetleges decemberi emelésében.
    Nogometna družina je zedinjena - svetovno prvenstvo leta 2022 bo odigrano januarja ali februarja oziroma oktobra ali novembra. ▸ A labdarúgócsalád egységes – a 2022-es világbajnokságot januárban vagy februárban, illetve októberben vagy novemberben játsszák.
    Pravna stroka pa ni zedinjena, ali rimski statut mednarodnega kazenskega sodišča od nas zahteva uvedbo dosmrtnega zapora. ▸ A jogi szakma megosztott abban a kérdésben, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság római statútuma előírja-e számunkra az életfogytiglani börtönbüntetés kiszabását.

    3. v verskem kontekstu (v verskem kontekstu) ▸ egyesült
    zedinjen z Bogom ▸ Istennel egyesült
    V Kristusu kot eni glavi bo zedinjeno vse, kar je v nebesih in kar je na zemlji. ▸ Krisztus által egy személyben egyesül minden, ami a mennyben és a földön van.
  • zgodovína history; historical science

    literarna zgodovína literary history, history of literature
    svetovna zgodovína world history
    zgodovína umetnosti history of art
    zgodovína starega (srednjega, novega) veka ancient (mediaeval oziroma medieval, modern) history
    priti v zgodovíno to become (ali to make) history
    sodobna zgodovína contemporary history
    vse je to že zgodovína (figurativno) that is all history now
    zapisati v zgodovíno to historicize
  • zmrzováti to freeze; to be cold, to suffer cold

    zmrzuje it freezes, (oziroma it is freezing)
    močno je zmrzovalo tisto noč it was freezing hard that night
  • zvón bell

    póčen zvón cracked bell
    mrtvaški zvón death knell, knell, death bell, arhaično passing-bell
    vrv pri zvónu bell rope
    steklen zvón (za rastline) cloche
    potapljaški zvón diving bell
    večerni zvón religija (evening) Angelus bell
    plat zvóna alarm bell, tocsin
    ulivanje zvónov bell-casting
    obesiti na veliki zvón (figurativno) to proclaim (ali to shout, to publish) from the housetops, to announce with loud beating of the tomtom, to broadcast, to publish (something) far and wide, to blaze (something)
    zvoniti z zvónovi to ring (the) bells
    zvónovi zvonijo the bells are ringing (oziroma ring)
    zvonjenje, pritrkavanje zvónov chiming (ali chime) of bells
  • žálen mourning

    žálna obleka mourning dress (oziroma suit); widow's weeds pl
    nositi žálno obleko to wear mourning
    žálni okvir mourning border
    žálni (črno obrobljeni) pisemski papir mourning paper
    žálna koračnica funeral march
    žálni trak mourning band, crape
    žálna glasba funeral music
    žálni flor mourning crape (ali crepe)
    žálni pajčolan mourning veil
    žálni rob black edge
    žálni govor funeral oration
    žálna zastava black flag
    žálna igra tragedy
    žálna barva mourning colour
    žálni oder catafalque
    žálni sprevod funeral procession
  • žálosten sad; mournful; afflicted; melancholy; sorrowful; joyless; gloomy; dismal; downcast; (beden) wretched

    žálosten pogled deplorable sight
    to so žálostne novice this is sad news
    tako sem žálosten zaradi tega I am so sorry (ali sad) to hear (oziroma to see) it
    ona je vedno žálostna she is always miserable
    žálostna nesreča a sad accident
    žálostno pri tem je, da... the sad part of it is that...
    biti v žálostnem (bednem) položaju to be in a sorry plight
  • živéti to live, to be alive; to exist, to subsist; to be

    ali ona še živi? is she still alive?
    dolgo naj živi! long may he (oziroma she) live!
    živéti dvojno življenje to live a double life
    živéti od svojega kapitala to live off one's capital
    živéti v odmaknjenosti to lead a retired life
    živéti od zraka (figurativno) to live on air
    živéti po svojih načelih to live up to one's principles
    živéti od svoje plače, od svojih dohodkov to live on one's earnings, on one's income
    živéti od sadja to live on fruit
    živéti na tuj račun to sponge on others, (pogovorno) to free-load, biblija to eat the bread of idleness
    živéti preko svojih sredstev, dohodkov to live beyond one's means (ali income)
    živéti v mejah svojih sredstev, dohodkov to live within one's income
    živéti od slikanja to live by painting
    živéti kot ptiček na veji pogovorno to live the life of Riley, to have it made
    živéti razkošno to live the high life, to live in style
    živéti udobno to live comfortably, to keep a good table
    živéti kot zajec v detelji (figurativno, v obilju) to live in clover
    živéti iz rok v usta to live from hand to mouth, to be living a hand-to-mouth existence
    živéti sam zase to live by oneself, to keep to oneself
    živéti od pridelkov svojega vrta to subsist on the produce of one's garden
    živéti od dela svojih rok to live by the labour of one's hands
    živéti od svojega zaslužka to live on one's earnings
    brezskrbno živéti to lead a carefree existence
    tu se dobro živi! it is a good life here!
    bedno živéti to lead a miserable existence, to be just (ali barely) keeping body and soul together, to keep the wolf from the door
    dolgo živéti to live to (ali to reach) a great age, to live to be old
    sloni dolgo živijo elephants live a long time
    skromno živéti to live in a small way
    razkošno živijo they lead a life of luxury
    težkó živéti to manage to make a livelihood
    ne imeti od česa živéti not to have enough to live on
    rajši živimo na deželi kot v mestu we prefer living in the country to living in town
    z njim se ne da živéti (figurativno) there is no living with him, pogovorno he's impossible
    človek se uči, dokler živi live and learn!
    živéti in pustiti, dati živéti to live and let live
  • ἀπ-όμνῡμι, -νύω 1. prisegam, trdim pod prisego z inf. 2. pod prisego (u)tajim, prisežem, da nisem česa storil (oziroma nisem hotel storiti ali da se kaj ni zgodilo), τοὺς θεούς pri bogovih, κατὰ τῆς θυγατρός pri glavi svoje hčere.
  • ἐπι-καμπή, ἡ (ἐπι-κάμπτω) okret, zavoj, zasukljaj (vojske), zavijanje, zakrivljena razvrstitev bojnih čet, ἐς ἐπικαμπὴν προιέναι izbočiti se (t. j. na krilih so se skrajni deli obrnili na desno, oziroma na levo, ter so tako branili kot; namen te razvrstitve je bil, braniti bok vojske in onemogočiti obkoljenje).
  • λέσχη, ἡ [Et. iz legzghā, leghs-qā, gl. λέχος] ep. poet. ion. 1. javna krčma, oziroma prenočišče za berače itd., javna dvorana, kjer so se shajali ljudje na zabavo. 2. skupščina, zborovanje, posvetovanje, σύγκλητον λέσχην προτίθεμαι skličem izredno skupščino, εἴ τινα λόγον οἴσεις πρὸς ἐμὰν λέσχην ako hočeš z menoj govoriti. 3. pogovor, žlobudranje μακραί, ἀφικνέομαι ἐς λέσχην περί τινος pridem med pogovorom na kaj, začnem o čem govoriti, λέσχης γενομένης ko se je govorilo.
  • τετρα-φάληρος 2 (φάλαρον) s štirimi kovinskimi glaviči oziroma s štirimi rogovi, štiriglavičast; drugi s štirimi grebeni, četverogrebenast κυνέη.
Število zadetkov: 174