Franja

array² [əréi] samostalnik
vrsta, četa; množica; vojna sila; zbirka
poetično oblačilo, nakit; razpored; seznam porotnikov; imenovanje porotnikov

in evil array v slabem stanju
in good array v dobrem stanju
array of flowers cvetlični okras
battle array bojni red
in rich array razkošno oblečen

as [ɑs] masculin as (karta z eno piko), enojka (na kocki); familier, sport prvak, as; aéronautique letalec, ki je sestrelil mnogo nasprotnikov

as de cœur, de trèfle, de carreau, de pique srčni, križev, karo, pik as
as du volant, de l'aviation izreden avtomobilski voznik, letalski pilot
c'est l'as de la classe to je najboljši učenec v razredu
n'avoir plus d'as dans son jeu biti na koncu s svojimi sredstvi
(populaire) être aux as plein aux as imeti mnogo denarja
être ficelé, fichu, foutu (populaire) comme l'as de pique biti slabo oblečen, slabo raščen
passer quelque chose à l'as prikriti kaj
elle n'a rien vu, c'est passé à l'as ničesar ni videla, ostalo je prikrito
veiller à l'as skrbno paziti na kaj

āter, ātra, ātrum

1. (medlo) črn, temen, mračen (naspr. albus; niger = lesketajoče črn, naspr. candidus): album an atrum vinum potas? Pl. temno rdeče, tam excoctam reddam atque atram, ut carbo est Ter., atrior ut multo siet quam Aegyptii (kot črnci) Pl., vide, quam te amarit is, qui albus aterne fuerit ignoras Ci. (gl. albus), a. filius O. črnec, sanguis Ci., cruor H., nubes Lucr., V., H., fumus, odor, fel V., nox V., H., noctes T., nemus V. globoko senčen, color, pulvis, nivei atrique lapilli O.; enalaga: a. fax V. črno kadeča se; pesn.: a. tempestas, hiems V., ater sinus Hadriae H. črni = viharni; pren. (= ātrātus) v črno oblečen: lictores atri H. v črno oblečeni sluge (pri pogrebih).

2. pren.
a) črn, temen, žalosten, nesrečen, hudonosen, zlonosen, poguben, grozovit: a. cupressus, Styx, palus, serpens V., viperae H. (v teh zvezah se ne da ugotoviti, ali je treba adj. razumeti v pravem ali v pren. pomenu); brez dvoma pa so v pren. pomenu zveze kakor: post equitem sedet atra cura H., a. curae H., a. timor, comes atra (= cura) H., a. tigris, acies, a. agmen V., atrae lites H. mrzke, odurne, a. dies Afr. ap. Non., V. nesrečen dan, poseb. ater dies ali atri dies (v rim. državnem življenju) nesrečni dnevi (po Varr. predvsem dies postridie Calendas, Nonas, Idus), ko se ni začelo nič novega (pri nas npr. petek), poleg teh še dnevi, na katere je državo zadela kaka nesreča (npr. dies Alliensis): Varr., L. idr.; a. mors H., tako tudi o vsem, kar je v zvezi s smrtjo: ignes V. grmadni ogenj, me mors atris circumvolat alis H. s temnimi krili, sororum fila trium... atra H., funus Lucr., extremi funeris atra dies Pr., luctus Sen. tr., planctus Sil.
b) črn = strupen, zloben, zločest, kovaren, zaviden: si quis atro dente me petiverat H., nec... quaerit, quem versibus oblinat atris H., atram mentem stimulare Sil., Aemilia... non atra animo Aus.
c) temen = nejasen, težko (raz)umljiv: Lycophron Stat.

Opomba: Komp. pri Pl., Gell., Lact.; superl. ni izpričan.

attifer [atife] verbe transitif, familier neokusno, čudno obleči ali nališpati

être attifé d'une manière ridicule biti smešno oblečen, našemljen

Bassare͡us -eī, voc. -e͡u, m (gr. Βασσαρεύς iz βασσάρα lisica, lisičina) Basarej = v lisičino (lisičjo kožo) oblečen (kakor bakhantke), eno od Bakhovih imen: H. Od tod adj. Bassaricus 3 (Βασσαρικός) basarejski, bakhovski: comae Pr.; subst. Bassaris -idis, f (Βασσαρίς) bakhantka: Pr.

bél blanco

pri belem dnevu en pleno día
bela barva (color m) blanco m
v belo oblečen vestido de blanco
bela knjiga (politika) Libro m blanco
bel kruh pan m blanco
belo meso carnes f pl blancas
bela nedelja Domingo m de Cuasimodo
belo perilo ropa f blanca
beli premog hulla f blanca
bela pločevina hoja f de lata, hojalata f
beli teden (trg) semana f blanca
beli tok (med) flujo m blanco, leucorrea f
belo vino vino m blanco
bela vrana (fig) mirlo m blanco
bela smrt la muerte en las nieves (por congelación)

bib² [bib] samostalnik
slinček; zgornji del predpasnika

pogovorno in best bib and tucker praznično oblečen

blanc [blɑ̃] masculin belina, bela barva; belo vino; typographie razmik med vrstami; vmesni prostor, prazno mesto; beljak; botanique plesen; commerce belo blago

blanche féminin, musique polovična nota; bela biljardna krogla
blanc de blancs belo vino iz belega grozdja
blanc de ceruse svinčena belina
blanc de chaux apníca, belilo
blanc de fard bela šminka
blanc de poulet belo piščančevo meso
blanc d'œuf beljak
blanc des yeux beločnica
chèque masculin en blanc blanko ček
mets masculin au blanc jed z belo omako
magasin masculin de blanc trgovina s perilom
quittance féminin en blanc neizpolnjena pobotnica
signature féminin en blanc blanko podpis
aborder quelqu'un de but en blanc koga meni nič tebi nič nagovoriti
battre des blancs en neige delati sneg iz beljakov
chauffer à blanc razbeliti, figuré koga do besnosti razdražiti
écrire noir sur blanc napisati črno na belo
être vêtu de blanc biti belo oblečen
se manger le blanc des yeux izpraskati si oči, spreti se
regarder quelqu'un dans le blanc des yeux komu ostro v oči pogledati
rougir jusqu'au blanc des yeux zardeti do ušes
saigner quelqu'un à blanc (figuré) komu kri izsesati, uničiti ga
signer en blanc un chèque podpisati ček in bianco
tirer à blanc slepo streljati, dati svarilen strel

boîte [bwat] féminin škatla; skrinjica, posoda; doza; ohišje; populaire lokal, hiša, tovarna; delovišče; ječa; argot gimnazija

boîte à, aux lettres poštni nabiralnik; zasebni nabiralnik za pisma
boîte à couleurs škatla za barve
boîte de montre ohišje ure
boîte à ouvrage škatla za šivalni pribor
boîte de conserve konserva
boîte à lait kanglica za mleko
boîte d'allumettes škatlica vžigalic
boîte à bijoux skrinjica za nakit
boîte à bulletins de vote glasovalna, volilna skrinjica
boîte à échantillons kovček z vzorci
boîtes gigognes zložljive škatle (ena v drugo)
boîte de nuit nočni bar, kabaret
avoir l'air de sortir d'une boîte biti kot iz škatlice vzet (lepo oblečen, negovan)
on est mal payé dans cette boîte v tej tovarni, v tem podjetju so slabe plače
il veut changer de boîte (populaire) on bi rad menjal službo
mettre quelqu'un en boîte (familier) norčevati se iz koga, nagajati komu
fermer sa boîte (populaire) držati jezik za zobmi, molčati
servir de boîte aux lettres (figuré) biti za posrednika v izmenjavi pisem
retirer les lettres de la boîte izprazniti poštni nabiralnik

bourgeois, e [buržwa, z] adjectif meščanski; malomeščanski; buržujski; masculin, féminin meščan, -nka; delodajalec, mojster; civilist; filister, buržuj, malomeščan; féminin, populaire žena, soproga

classe féminin bourgeoise meščanski razred
petit bourgeois malomeščan
cuisine féminin bourgeoise dobra meščanska (domača) kuhinja
maison féminin bourgeoise premožnejša meščanska hiša
pension féminin bourgeoise meščanski penzion (z meščansko domačo hrano)
être en tenue bourgeoise, en bourgeois biti v civilu, civilno oblečen
(populaire) ma bourgeoise moja žena

brazo moški spol laket, roka, nadlaket; veja; delavec; moč, oblast; pogum

brazo artificial umetna roka
brazo de mar morska ožina
brazo real, brazo seglar, brazo secular svetna oblast
brazo de río rečni rokav
brazo de silla naslon pri stolu
hecho un brazo de mar krasno oblečen
a brazo z roko
a brazo partido telo proti telesu (pri rokoborbi); s silo, na vso moč
a todo brazo na vse pretege, na vso moč
brazo a brazo mož proti možu
coger por el brazo za roko prijeti
dar el brazo roku (po)dati, podpirati
no dar su brazo a torcer ohraniti pogum, ne odkriti svoje bolečine, ne popustiti
ir del brazo za podpazduho se voditi
tener brazo biti zelo močan
brazos pl prednje okončine, klešče (raka), lovke (polipa); zaščitniki, pokrovitelji
a fuerza de brazos z velikim naporom; po lastni zaslugi; z brahialno silo
con los brazos cruzados s prekrižanimi rokami, brezbrižno; pokorno
dar los brazos a uno koga objeti
ponerse (venir) a brazos spopasti se

brki samostalnik
1. (pri moških) ▸ bajusz [szőrsáv a felső ajak felett]Bil je visok, suh človek, oblečen v črno, s črnimi brki. ▸ Magas, vékony férfi volt, feketébe öltözve, fekete bajusszal.
Njegova usta so pod mogočnimi brki vedno razlezena v širok nasmeh. ▸ Szája mindig széles mosolyra nyílik hatalmas bajusza alatt.
Bil je plavolas, s kodrastimi lasmi in z močnimi brki. ▸ Szőke, göndör hajat és dús bajuszt viselt.
Sopomenke: brčice

2. (daljše dlake blizu ust živali) ▸ bajusz [a leggyakrabban a pofa két oldalán, pl. macskáknál, kutyáknál, rozmárnál]
Mačke uporabljajo svoje brke, da ugotovijo, kako širok je prostor, kjer se nahajajo, in ali bodo prišle skozi. ▸ A macskák a bajuszukkal határozzák meg, hogy milyen széles az a hely, ahol vannak, és hogy átférnek-e rajta.
Dolgi brki okoli gobčka nam povedo, da miši v trdi temi dobro zaznavajo okolico s tipom. ▸ A hosszú bajuszszálak a pofa körül arról árulkodnak, hogy a koromsötétben élő egerek tapintással is jól érzékelik a környezetüket.
Sopomenke: brčice

3. (packe od hrane) ▸ bajusz [ételfolt]
Mami je izpila dolg požirek in z belimi brki pene okrog ust megleno ugovarjala: "Si čisto ob pamet? ▸ Anya nagyot kortyolt, és a szája körül fehér habos bajusszal homályosan tiltakozott: „Elment az eszed?”

4. (moškim brkom podoben pas dlak) ▸ bajusz [némely állatoknál, például macskánál, kutyánál, rozmárnál; lehet nőknél is]
Mroža z njegovimi okli in brki v hipu prepoznamo. ▸ A rozmárt azonnal felismerjük az agyaráról és a bajuszáról .
Kmalu bodo mladiču zrasli tudi značilni beli brki, ki spominjajo na brke kakšnega cesarja. ▸ Lassan kinő a kölyökállat jellegzetes fehér bajusza, ami császári bajuszra emlékeztet.
Po uživanju teh pripravkov ženskam pričnejo rasti brki in včasih celo brada. ▸ Ezeknek a termékeknek a fogyasztása után a nőknek bajusza, sőt néha szakálla nő.
Sopomenke: brčice

capa samostalnik
1. ponavadi v množini (ponošeno oblačilo) ▸ rongy, göncNa ulicah je videti ljudi, oblečene v raztrgane cape in pokrite s polivinilom. ▸ Az embereket szakadt göncökben, és polivinilbe burkolózva lehet látni az utcán.Za maturo je potrebovala obleko, pa sem prodala svojo, dve zimi sem hodila okrog v capah. ▸ Szüksége volt egy ruhára az érettségire, és én eladtam az enyémet, két télen át rongyokban jártam.

2. ponavadi v množini, izraža negativen odnos (oblačilo) ▸ gönc, rongy
Najbrž je hotela reči, da njene trendovske cape niso primerne zame. ▸ Minden bizonnyal azt akarta mondani, hogy a trendi göncei nem valók nekem.
Ona izdaja denar za cape in kozmetiko in leta za mlajšim moškim. ▸ Göncökre és kozmetikára költi a pénzt, és fiatalabb férfiak után rohangál.
Najbolj nas razžalosti, kadar ujamemo v cenene cape odete lepotice, ki bi morale s svojimi atributi osupniti naše oko. ▸ A leginkább az az elszomorító, amikor silány rongyokba öltözött szépségeket kapunk lencsevégre, akik amúgy ámulatba ejthetnének bennünket.

3. (kos blaga) ▸ rongy
Veliki spinaker se kot stara capa pobesi z jambora. ▸ A nagy spinnaker régi rongyként lógott alá az árbocról.
Polovica obleke je v capah visela z nje, iz levice pa ji je kapljala kri, kjer jo je ogrebel medved. ▸ A fél öltözéke rongyként lógott róla, a bal karjából pedig, ahol a medve belevájta karmait, csöpögött a vér.

4. izraža negativen odnos (neodločen človek) ▸ rongy [ember] ▸ senkiházi
Žena ga vpričo drugih ozmerja s šlevo ali capo. ▸ A felesége mások előtt anyámasszony katonájának és rongy embernek nevezi.

cápa harapo m ; andrajo m ; pingajo m

oblečen v cape vestido de harapos; andrajoso, harapiento

cencio m (pl. -ci)

1. cunja, capa, krpa:
cencio da spolverare krpa za prah
bianco come un cencio lavato pren. bled kakor zid
crollare come un cencio pren. omedleti
coperto di cenci oblečen v cape

2.
cappello a cencio mehak klobuk

3. pren. ničvredna stvar, capa:
uscire dai cenci pren. izkopati se iz revščine
PREGOVORI: i cenci e gli stracci vanno sempre all'aria preg. revež je vedno vsega kriv; za revežem vsak pes laja

chancla ženski spol pošvedran čevelj; copata

en chancla zanikrno oblečen

circumdō -dare -dedī -datum obda(ja)ti

1. okrog da(ja)ti, postaviti (postavljati), položiti (polagati), ovi(ja)ti: ligna et sarmenta Ci., umbras Pr. (o drevesu) senco naokrog dajati, fasciam circa alvum Cels.; z dat.: bracchia collo O. = (v tmezi) collo dare bracchia circum V. okoli vratu položiti, vincula collo O., vincula plantis V. privezati si sandale, arma humeris V. nase dajati, lectis aulaea Cu., capiti diadema Cu. nadeti si; o osebah: donec... circumdaret principi ministeria T. dokler ni... obdal cesarja s služabniki, utrique lateri equite circumdato T.; med.: hinc patre, hinc Catulo lateri circumdatis L. ko je šel oče ob eni, Katul ob drugi strani; occ. okrog česa postaviti (postavljati), napraviti (napravljati), zgraditi: murum Col., murus circumdatus C., c. munitionem Auct b. Afr., exercitum S., stationes T.; z abl. loci: turres toto opere C. po celi črti utrdbe, Caninius toto oppido circumdat munitiones Hirt.; z dat.: fossam cubiculari lecto Ci. murum silvae Sen. ph. ali nemori Cu., urbi murum Iust., equites cornibus, exercitum hostium castris L., satellites armatos contioni L. zbor obkrožiti z oboroženci, sibi milites T.; pren. pridobiti, podeliti, da(ja)ti: quos (cancellos) mihi ipse circumdedi Ci., famam paci circumdedit T., Catilina et Milo Ciceroni famam circumdederunt T., corruptis moribus libidines c. T. pridružiti.

2. z abl. instrumenti obda(ja)ti s čim, obkoliti (obkoljevati), obkrožiti (obkrožati), opasati, ograditi (ograjevati): Troiam flammis V., totam arborem flammis Ph., portus moenibus circumdatus N., regio insulis circumdata Ci., nemus muro circumdatum Cu., c. saltūs canibus V., argentum auro V., aciem raedis V., oppidum quinis castris C., oppidum munitione Hirt., senex circumdatus sertis Sen. rh. ovenčan; pogosto o obleki: ipse agresti duplici amiculo circumdatus N. oblečen, ogrnjen, c. tempora vittis O., corpus amictu O.; v pass. pesn. z grškim acc.: virgineos circumdata comptus Lucr., Sidoniam picto chlamydem circumdata limbo V.; pren.: figuram mundi levitate circumdedit Ci. mu je dal gladko lice, exiguis quibusdam finibus totum oratoris manus c. Ci. nekako tesno omejiti, minus octoginta annis circumdatum aevum Vell. omejena, Britannici pueritiam robore c. T. z okrepitvami oskrbeti.

concinnus 3, adv. -ē,

1. pravilno spojen, umetniško dovršen, zato prikupen, ličen, lep, fin, eleganten: sat concinna est facie Pl., c. tectorium Ci., helluo Ci. eleganten, po modi oblečen, Samos H. lični, oculi Fr.

2. occ.
a) (o govoru, pesmi, verzu, tudi o osebi) umetniško grajen (sestavljen, dovršen), zaokrožen, skladen, umerjen, ubran, someren, primeren, okusen, všečen (po obliki): oratio, sententiae Ci., poëma facit ita concinnum, ita elegans, ut … Ci., versus paulo concinnior H., alii in eadem ieiunitate concinniores Ci. očitajo skladnejšo obliko, concinnus in brevitate respondendi N. jedrnat v odgovorih, concinne loqui Varr., sunt enim concinne distributa Ci., rogare coepit blande et concinne Ci. prav vljudno, fino.
b) (o slikarju) prikupen, všečen (v svojem slikarskem izrazu): Nicophanes elegans et concinnus Plin.

3.
a) primeren, priležen, ustrezen: age, age, ut tibi maxime concinnum est Pl. kakor ti najbolj ustreza.
b) (o osebah) vdan, ugodljiv, ljubezniv: concinnus amicis H., simul ipsa viris Venus ut concinnior esset Lucr.

concolor -ōris, abl. -ōrī (cum in color) istobarven, enake barve: Plin., cum fetu concolor albo procubuit sus V., flos de sanguine concolor ortus O.; z dat.: Col., Stat., concolor est illis O., populus festo concolor O. belo oblečen, effosso concolor auro Sil. = bledo rumen, bled; pren. enak, podoben: fallaciae Ap., error Prud.; z dat.: concolor Christo Ambr.

couvert, e [kuvɛr, t] adjectif pokrit, krit, zakrit, prikrit, skrit; pogozden; pooblačen (nebo)

bien couvert toplo oblečen
voix féminin couverte nejasen, hripav glas
parler à mots couverts namigovati
rester couvert obdržati pokrivalo na glavi
restez couvert! ne odkrivajte se!