Franja

īriō -ōnis, m neka stročnata rastlina, ki so jo Grki imenovali ἐρύσιμον, morda grenkuljica (Glechoma) ali ognjica (= dvoredec (Diplotaxis sp.) ali njivska gorjušica oz. gorčica (Sinapsis arvensis)) (Sisymbrium polyceratium Linn.): Plin.

īsopōron -ī, n (gr. ἰσόπυρον) izopiron, neka rastl. (morda Isopyrum aquilegioides Linn.): Plin.

izmísliti si (-im si) | izmíšljati si (-míšljam si) perf., imperf. refl.

1. escogitare, trovare:
izmisliti si potegavščino escogitare uno scherzo
morda stvar ni resnična, a si jo je dobro izmislil se non è vera è ben trovata

2. inventare (scuse)

3. pren. venire in mente, pensare

jecljanje samostalnik
1. (govorna napaka) ▸ dadogás
Jecljanje je govorna napaka, zaradi katere trpijo skoraj samo moški. ▸ A dadogás olyan beszédhiba, amelyben szinte csak a férfiak szenvednek.

2. (nejasno izražanje) ▸ hebegés, dadogás
Nasploh sta javni molk ali jecljanje o velikih družbenih zadevah morda največji problem te mlade države. ▸ Általánosságban szólva e fiatal ország talán legnagyobb problémája a hallgatás a nyilvánosság részéről vagy a nagy horderejű társadalmi kérdésekkel kapcsolatos hebegés.

krvoses samostalnik
1. (žival) ▸ vérszívóMorda se vas je ponoči res lotil komar. Za seboj je ta krvoses pustil rdečo oteklino, ki srbi in zateka. ▸ Talán éjjel tényleg megtámadta egy szúnyog. Ez a vérszívó vörös, viszkető és feldagadó duzzanatot hagyott maga után.
Brez skrbi, pred krvosesi vseh sort ščitijo mreže, klopov pa na drevesih ni. ▸ Csak nyugalom, a hálók mindenféle vérszívóktól megvédenek, kullancsok pedig nincsenek a fákon.

2. (o vampirju) ▸ vérszívó, vérszopó, vámpír
S svojimi bujnimi rdečimi lasmi in bledo poltjo je z lahkoto verjeti, da je deklica res hči krvosesov. ▸ Dús, vörös hajával és sápadt bőrszínével könnyen elhihető, hogy a lány tényleg vérszívók lánya.
Za vampirske duhove zadostujeta križ ali sveta voda, prave krvosese pa s sveta spravi le kol v srce. ▸ A vámpírszellemek ellen elég a kereszt vagy a szentelt víz, az igazi vérszopóktól pedig csak a szívükbe szúrt karó tudja megszabadítani a világot.

3. izraža negativen odnos (izkoriščevalska oseba ali ustanova) ▸ vérszívó, vérszipolyNe pustite se izkoriščati krvosesom, ki ne vidijo dlje od svojega nosa. ▸ Ne hagyja, hogy kihasználják a vérszipolyok, akik nem látnak tovább a saját orruknál.
A če moram izbirati med domačimi krvosesi in tujimi lastniki, pravim, prodajte vse. ▸ Azonban ha a hazai vérszívók és a külföldi tulajdonosok között kell választanom, az a véleményem, adjanak túl mindenen.

lacerta -ae, f (lacertus nadlaket, lacerta torej = „[kača] ki ima nadlakte, tj. noge, nogata [kača], ali morda „cepetajoča, gibčna [kača]“)

1. kuščarica, kuščar, martinček: Sen. ph., Plin., Mart., seu virides rubum dimovere lacertae H., parvāque minor mensura lacerta est O.; preg.: est aliquid … unius sese dominum fecisse lacertae Iuv. zasesti prostorček, ki bi zadoščal že eni kuščarici.

2. navadni šnjur, šura, širun, skuši (= vretenici) podobna morska riba: Ci. ep., Ulp. (Dig.).

lacrima (napačno pisano tudi lachrima in lachryma, stlat. in predklas. lacruma, dacruma, dacrima) -ae, f (indoev. kor. *dakru; prim. gr. δάκρυ, δάκρυον, δάκρυμα = got. tagr = stvnem. zakar = nem. Zähre solza; v klas. in poklas. lat. je obveljala sab., po ljudski etim. na lacer naslonjena obl. lacrima (s sab. l nam. d))

1. solza: lacrumas haec mihi, quom video, eliciunt Pl., prae laetitia lacrumae prosiliunt mihi Pl., homini ilico lacrumae cadunt quasi puero gaudio Ter., vide hunc, meae in quem lacrumae guttatim cadunt Enn. ap. Non., lacrimas siccare cadentes Pr., miseret lacrimarum, luctuum, orbitudinis Acc. ap. Non., lacrumis cum multis Naev. ap. Serv. ali multis cum lacrimis Ci. ep., C. ves v solzah, silno solzeč se, debilitor lacrimis Ci. solze mi silijo na oči, sili me k joku, neque enim prae lacrimis (do solz ganjen) iam loqui possum et hic se lacrimis defendi vetat Ci., tenere lacrimas non posse Ci., consumptis lacrimis inflixus haeret animi dolor Ci. četudi so mi solze usahnile, lacrimas pro aliquo multas et saepe profudisse Ci., lacrimas gaudio videtur profudisse Auct. b. Alx., lacrimas in alicuius acerbitatibus effundere Ci., lacrimas effundere salsas Lucr., effusae genis lacrimae V., lacrimis gaudio effusis L., in lacrimas effusus senatus T., orbitatis dolorem non in lacrimas effundere Iust., lacrimas fundere V., Aug., lacrimis oculos (gr. acc.) suffusa nitentes V., ire in lacrimas V. (za)solziti se, (za)jokati, lacrimis obortis V., Cu., plebi manare gaudio lacrimae L., licet illi plurima manet lacrima H., lacrimae, quae … laetitiā manant Q., manantibus prae gaudio lacrimis Cu., lacrimis indulgere O., lacrimas dare O. solziti se, jokati, toda: lacrimam (lacrimas) dare alicui O. solzo (solze) posvetiti (posveč(ev)ati) komu, lacrimae per ora non sua fluxerunt O., invito et repugnanti lacrimae fluunt Hier., lacrimae per ora volvuntur V., Hier. solze lijejo, teko, se udirajo, militum conspectu eius elicitae gaudio lacrimae Vell., paternis flecti lacrimis Sen. rh., ego illi fortasse lacrimas movebo Sen. ph. morda ga pripravim do joka, spravim v jok, lacrimas commovere Cu. ali concitare Q., vix lacrimis abstinere Cu., diu cohibitae lacrimae prorumpunt Plin. iun., lacrimae verae in (naspr.) simulatae L., debitae L., iustae O., tam iustae cadentes Sen. ph.; z objektnim gen. (o kom ali čem, zaradi koga ali česa): lacrimas dilectae pelle Creusae V., sunt lacrimae rerum (o nesreči ali trpljenju drugih) V., hinc illae lacrumae, haec illast misericordia Ter. (Andria 126) o očetu, ki nenadoma ugotovi vzrok sinove žalosti; od tod preg. (o nenadoma ugotovljenem vzroku česa): hinc illae lacrimae Ci., H. od tod nevolja, „v tem grmu tiči zajec“, tako tudi: inde irae et lacrimae Iuv.

2. metaf.
a) kaplja moškega semena: Luc.
b) kaplja tekočine (soka, smole), cedeče se iz dreves in rastlin: turis lacrimae C., Heliadum lacrimae O. jantar, narcissi lacrima V., lacrima medica panacis Col., lacrima vitium Plin. trtna solza, lacrimae arborum Plin.

lamium -iī, m (izpos. iz gr., sor. z Lamia [lamia], prim. gr. λαιμός žrelo) bot. pravzaprav „rastlina zijavka“, mrtva kopriva (morda črnobinovka ali zajček): Plin.

lanista -ae, m (morda iz lanius; po Isid. je lanista etr. beseda = carnifex; lanista gladiator i. e. carnifex Tuscā linguā appelatus Isid.)

1. učitelj, vaditelj, trener gladiatorjev (borcev), gladiatorski (borilni) mojster; lanistae so imeli cele tolpe (familiae) gladiatorjev, ki so jih oddajali v najem za gledališke igre: Mart., Iuv., Suet., Amm., hic autem nuper se ad eum lanistam contulit Ci., num … ille lanista omnino iam a gladio recessisse videtur … ? Ci.

2. metaf.
a) (ker so lanistae priganjali gladiatorje v boj ter jih v parih postavljali enega proti drugemu) ščuvalec, hujskač, podpihovalec dveh na boj: ne videret unius corporis duas acies lanistā Cicerone dimicantīs Ci., ego lanista? Et quidem non insipiens Ci., quando esse satius Romam mittere legatos, … quam populum Romanum cum Antiocho, lanistis Aetolis, … dimicare? L. na priganjanje Etolcev.
b) dreser petelinov za petelinje boje, dreser bojnih petelinov (togotnikov): l. rixosarum avium Col.

Lārcius (po drugih Lārtius) 3 (beseda je morda sor. z etr. Lārth, Lāris = lat. Lārs gospod) Lárcij(ev), ime rim. rodu. Poseb. znan je T. Larcius Flavus Tit Larcij Flav (Plavolasec), prvi rim. diktator l. 501: Ci., L., Eutr.

larix -icis, f, le pri Vitr. m (morda s sab. l = d nam. darix iz indoev. kor. *deru-, *doru- (prvotno domnevno) hrast; prim. gr. δόρυ les, kopje, δρῦς drevo, hrast, sl. drva, drevo) macesen: Vitr., Lucan., Plin., Pall., Veg. — Soobl. larex -icis, f: Isid.

laterēnsis -e (latus -eris) (ob)stranski; subst. laterēnsis -is, m spremljevalec, telesni stražar: Tert. — Kot rim. nom. propr. Laterēnsis -is, m Laterénzis = morda „Varuh, Stražar“, priimek rodu Juvencijev, med katerimi je najbolj znan M. Iuvencius Laterensis Mark Juvencij Laterenzij, Lepidov legat, vnet republikanec: Ci.

lautia -ōrum, n (morda s sab. l nam. d = dautia (gl. dautia) ali pa asimilirano iz loca lautia) pogostitev na državne stroške, privilegij, ki so ga v Rimu omogočili inozemskim poslancem in drugim imenitnim gostom v počastitev: locus inde lautiaque legatis praeberi iussa L. (aliteracija =) hram in hrana, ad hoc aedes liberae locus lautia legatis decreta L., daucia, quae lautia dicimus, et dantur legatis hospitii gratiā P. F.; metaf.: Sen. rh., Sid., Symm., Serv., rebar … equum illum meum hospitium ac loca lautia mihi praebiturum Ap., novus dominus (= osel) loca lautia prolixe praebuit Ap.

lēns¹, lendis, f, po Char. m (morda sor. z lit. glìnda) jajčece uši, ušna gnida (nav. v pl.): mel auribus instillatur cum rosaceo, lendes et foeda capitis animalia necat Plin., vitulinum fel, quo cum aceto calefacto et lendes tolluntur Plin., lacte caprino lendes tolli tradunt Plin., lendes tolluntur adipe canino vel anguibus in cibo sumptis Plin.

leontopetalon -ī, n (gr. λεοντοπέταλον) bot. levji list (Leontice leontopetalon Linn.) ali morda vijoličasta remerija (Roemeria hybrida De Coudolla = Roemeria violacca Medicus).

leontopodion -iī, m (gr. λεοντοπόδιον) bot. levja nožica, po drugih = leontopetalon, morda pa pritlikava kosmačica (Evax pygmaea Brotero): Plin., Ap. h.

Leptis -is, acc. -im in -in, abl. -ī, f (Λέπτις) Léptis,

1. ime dveh afriških obmorskih mest, feničanskih naselbin:
a) Leptis māgna (Māgna) Léptis Mágna (Velika Leptis), zdaj Libida v Tripolisu med obema Sirtama: S., Mel., Plin., Paul. (Dig.), Cod. I. (z abl. Lepte).
b) Leptis Minor (minor) Léptis Mínor (Mala Leptis) med Hadrumetom in Tapsom, zdaj Lem(p)ta v Tuniziji: Ci., S., L., Auct. b. Afr., Mel. — Od tod adj. Lepticus 3 léptiški: ostrea Plin. Leptīnus 3 léptiški (= maloleptiški, Male Leptis): T. Leptimāgnēnsis -e velikoléptiški (= Velike Leptis): Cypr., civitas Cod. I.; subst. Leptitānī -ōrum, m Leptitáni, Léptijci, preb. mesta Leptis: C., S. idr.

2. mesto v Hispaniji (morda Laepa, mesto Turdetanov v Betski Hispaniji): Auct. b. Alx. (?).

leros -ī, f léros, neznan drag kamen, morda nečisti kristal: Plin.

leucacantha -ae, f (gr. λευκάκανϑα) bot. beli glog (ali morda mošnjak), ime dveh rastlin

1. levkakánta = phyllon ali polygonaton ali isch(i)as po Plin. (22, 40), vendar ne gre za eno in isto rastl., kot misli Plin.; leucacantha je dalmatinski glavinec, dalmatinski glavač (Centaurēa dalmatica Petter), phyllon golšec (ščírovnik, usáčnica) (Mercurialis perennis Linn.), polygonaton navadna solzíca, šmarnica (Convallaria polygonatum Linn., Polygonatum officinale Albioni), isch(i)as pa najbrž tujinski mleček, tujinski kačec (Euphorbia apios Linn.) — Soobl. leucacanthos -ī, m: Plin.

2. = phalangītes ali phalangion ali leucanthemum grška zgibica (Lloydia graeca Salisbury): Plin.