Franja

front [frɔ̃] masculin čelo; glava, obraz, lice; sprednja stran; politique, militaire fronta (tudi vremenska), bojna črta; figuré (pre)drznost

de front od spredaj, na isti višini, vštric, figuré direktno, neposredno, brez ovinkov, naravnost, istočasno, skupaj
sur front large, étroit na široki, ozki fronti
sur l'ensemble du front na vsej fronti
attaque féminin de front čelni, frontalni napad
combattant masculin de front borec na fronti
guerre féminin sur deux fronts, sur plusieurs fronts vojna na dveh, na več frontah
tracé masculin du front linija fronte
front bombé, fuyant izbočeno, nazaj potisnjeno čelo
front chaud, froid, d'orage, polaire topla, hladna, nevihtna, polarna fronta
front populaire, de libération, unique ljudska, osvobodilna, enotna fronta
aller, être au (ali: sur le) front iti na fronto, biti na fronti
attaquer quelqu'un de front koga odkrito, frontalno napasti
avoir le front (de faire quelque chose) upati si, drzniti si (kaj napraviti)
baisser le front, courber le front pobesiti glavo (od sramu)
désorganiser, rompre, percer le front dezorganizirati, razbiti, predreti fronto
faire, offrir un front commun contre quelqu'un združiti sile proti komu
faire front à quelqu'un kljubovati komu, upirati se, pogumno in odkrito se zoperstaviti
se frapper le front (du doigt) po čelu se udariti, se trkati s prstom
heurter le front de quelqu'un (figuré) razžaliti koga
marcher le front levé hoditi z dvignjeno glavo
mener de front plusieurs tâches hkrati opravljati več stvari
relever le front zopet dvigniti glavo, postati zopet samozavesten
rouler de front vštric voziti

fuōco

A) m (pl. -chi)

1. ogenj:
accendere il fuoco zakuriti
soffocare il fuoco ugasniti ogenj
cuocere la carne a fuoco lento peči meso na šibkem ognju
fuoco vivo močen ogenj
mettere un cibo a fuoco dati kuhati, pristaviti jed na ogenj
fare fuoco zakuriti, naložiti na ogenj
legna da fuoco drva za kurjavo
prender fuoco vneti se; pren. razvneti se, razburiti se, razjeziti se
dar fuoco a qcs. zažgati, podtakniti ogenj
fuoco di paglia pren. kratkotrajno čustvo, strast
fuoco di artificio, artificiale ognjemet
a fuoco toplo:
lavorare il metallo a fuoco toplo obdelovati kovino
bollare a fuoco qcn. pren. koga ožigosati
il fuoco cova sotto la cenere pren. pod pepelom tli žerjavica
mettere la mano sul fuoco per qcn. o qcs. dati za koga ali kaj roko v ogenj
buttarsi nel fuoco per qcn. pren. iti za koga v ogenj; iti za koga po kostanj v žerjavico
parole di fuoco pren. težke, grozilne besede
fare fuoco e fiamme pren. bruhati ogenj in žveplo
farsi, diventare di fuoco močno zardeti
scherzare col fuoco pren. igrati se z ognjem
mettere troppa carne al fuoco pren. začeti preveč stvari hkrati
fuoco di S. Elmo elektr. Elijev ogenj
fuoco eterno pren. večni ogenj

2. požar:
vigili del fuoco gasilci
al fuoco! al fuoco! inter. gori! gori!
mettere a ferro e fuoco opustošiti z ognjem in mečem

3. grmada:
gli eretici furono condannati al fuoco krivoverci so bili obsojeni na grmado

4. ogenj, strel, streljanje:
un nutrito fuoco di fucileria močno puškarjenje, streljanje pušk
fuoco incrociato navzkrižni ogenj
cessare il fuoco ustaviti ogenj
riaprire il fuoco ponovno začeti streljati
arma da fuoco strelno orožje
bocca da fuoco artilerijsko orožje, top
fare fuoco ustreliti, streljati
battesimo del fuoco ognjeni krst
andare al fuoco iti v boj

5. pren. ogenj, žar, vnema, strast:
un uomo tutto fuoco ognjevit človek
stuzzicare il fuoco podžigati ogenj, strast
soffiare sul fuoco pren. pihati v ogenj, razpihovati strast
versare acqua sul fuoco pren. pogasiti ogenj navdušenja
far fuoco navdušiti, razvneti
avere il fuoco addosso biti poln ognja

6. fiz. gorišče, fokus:
mettere a fuoco foto izostriti sliko (tudi pren.)

B) inter.
fuoco! ogenj!

golpe moški spol udarec, sunek; nesreča, nezgoda; požirek; naval, priliv; bitje žile; namera

golpe de agua ploha, naliv
golpe de Estado državni prevrat, puč
golpe de fortuna srečen slučaj
golpe de gente naval ljudi, gneča
golpe de gracia poslednji smrtni udarec
golpe de sol sončarica
golpe de tos napad kašlja
golpe de viento sunek (piš) vetra
al primer golpe de vista na prvi pogled
a golpe seguro prav gotovo, zanesljivo
un buen golpe de patatas kup krompirja
de golpe nenadoma
de un golpe hkrati, obenem; nenadoma
de golpe y porrazo kar nenadoma, kot bi trenil, nepričakovano
dar golpe napraviti velik vtis, zbuditi veliko pozornost
ha errado el golpe spodletelo mu je
hacer un buen golpe napraviti dobro kupčijo
parar el golpe odbiti (parirati) udarec
si sale bien el golpe če stvar uspe
golpes del destino udarci usode
a golpes sunkoma, s prekinitvami, tu pa tam
dar de golpes a alg. pretepsti koga
darse golpes de pecho na prsi se biti (v kesanju)

Hamadryas (hamadryas, Amadryas) -adis, acc. pl. -adas, f (gr. ἁμαδρυάς) (h)amadriada, drevesna vila (nimfa), ki živi in hkrati (ἅμα) umre z drevesom, v katerem stanuje (podoba rastlinskega življenja); pesn. sploh = nimfa, vila: V., O., Cat., Pr. (z gr. dat. pl. Hamadryasin), Stat.

ictus -ūs, m (icere)

1. udar(ec), (u)sek, sunek, mah, pah, dregljaj, lučaj, met, strel, vbod; pravzaprav o sečnem orožju in rezilih: ictus gladiatorius ali gladiatoris Ci. udarec, uno ictu securis Ci., neque ictu comminus neque coniectione telorum copias pulsas esse Ci. niti v boju iz bližine niti … , ictibus fenestras quatere H., gladiorum ictūs Auct. b. Hisp., primus ictus Sen. ph. prvi udarec z mečem, contrarius ict. Ci., L. od nasprotnika zadani —, nasprotnikov sunek, ict. cuspidis V., arietis (oblegovalnega ovna) L., virgae Lact., ict. irritas T. zgrešen, prazen sunek, gravior ictus Plin. iun., graviores ictus T., eodem ictu T. z enim rezom; o metanju kopja idr.: ictus pilorum, telorum, lapidum C., scorpionis C. strel metalnice, sagittarum L., Fr., Eutr., ictu levi saucia T., certus ictus T. dobro namerjen met, falsus ict. T. zamerjen = napačno (slabo) namerjen met, — strel, sub ictum dari ali venire T. nastavljen biti sovražnikovim strelom, na streljaj (domet) priti; pren. = v nevarnost priti sub ictu esse Sen. ph. v nevarnosti biti, extra ictum ponere Sen. ph. izven nevarnosti, ictus errat Ambr. met zgreši cilj; o merjascu, oz. njegovih čekanih = usek, ugriz: verres … obliquum meditans ictum H., non letiferos effugit Enaesimus ictus (sc. vulnifici suis) O.; o drugih škodljivih živalih = ugriz, pik: a bestiis ictus, morsus Ci., ict. serpentis Cels., serpentum Plin., aranei, scorpionis Cels., vesparum Plin.; o drugih stvareh: ictus Corn. prsni zbodljaj, ict. arboris H. padec (posekanega drevesa) (prim.: nisi Faunus ictum (trunci) dextrā levasset H.) ict. calcis T. sunek z nogo, udarec s kopitom, ict. remorum Val. Max. vesljaji, alae, pennarum Plin. mahanje s perutmi, frfot, ict. creber aut languidus Plin. bitje srčne žile, srčno utripanje, ict. sanguinis, quem morbum Graeci ἀπόπληξιν vocant Aur. kap; z objektnim gen.: ictus capitis Corn. udarec po glavi, — preko glave, ict. moenium L. sunki v zidovje, sub ictu calvariae Cels. od zunanjega udarca prizadeti lobanji; pren.: ictus fulminis Ci. ali fulmineus H. (gromska) strela, tresk, solis ictus O. = fervidi ictus (sc. solis) H. = Phoebei ictus O. ali Phoebi ictus Lucan. pekoče sonce, pekoči sončni (Fojbovi) žarki, ictibus aëra rumpere O. sunkoma, singulis velut ictibus transacta sunt bella T. vsaka tako rekoč na en mah.

2. occ. (kot glasbeni in metr. t. t.) udarjanje na strune, igranje na kaj, udarjanje takta, takt: mei pollicis ictus H., cum (versus) senos redderet ictus primus (= a primo) ad extremum similis sibi H. šest taktov (o jambskem trimetru), ict. citharae Plin. igranje na kítaro, citranje, ict. modulantium pedum Plin., et pedum et digitorum ictu Q.

3. metaf.
a) udarec, sila, moč, oblast: sublata erat de foro fides non ictu aliquo novae calamitatis, sed … Ci., neque (voluptas) ullum habet ictum, quo pellat animum Ci. nima nobenega mika, stare sub ictu Fortunae Lucan., sub unum fortunae ictum cadere Cu., fortunae ictus excipere Sen. ph., subiti ictus sententiarum Sen. ph. učinki, sub ictu nostro positum Sen. ph. v naši oblasti, ictu simili feriri Q.
b) sovražen napad, naval, naskok: uno ictu contendere Auct. b. Afr., nemo duraret, si rerum adversarum eandem vim assiduitas haberet, quam primus ictus Sen. ph.
c) hip, trenutek, pogled: uno ictu frequenter impellunt sententiae Q., eodem ictu temporis Gell. v istem hipu, hkrati, sub ictu habere Sen. ph., ali ostentat … Romam sub ictu (esse) Sil. pred očmi, navzoči.

4. meton. ictus foederis sklepanje zveze (prim. foedus icere): Val. Max., Lucan.

iron² [áiən] samostalnik
železo; železen predmet (npr. vžigalo znamenja v kožo), likalnik, rezilo orodja, harpuna
množina okovi
poetično meč, orožje
množina, medicina železna opora za nogo

cast iron lito železo
pig iron surovo železo
sheet iron pločevina
scrap iron staro železo
wrought iron kovno železo
sleng shooting iron revolver
navtika in(to) irons v vetru, ki se ne da obrniti
a will of iron železna volja
a man of iron človek železne volje; trd, nepopustljiv človek
a heart of iron trdo srce
the iron entered into his soul strlo ga je (bolečina)
to put in irons vkovati v železje
to have too many irons in the fire imeti preveč železa v ognju, delati preveč stvari hkrati
he is made of iron je trdnega zdravja
to rule with a rod of iron (ali with an iron hand) vladati z železno roko
to strike while the iron is hot kovati železo dokler je vroče

istočasno prislov
1. (hkrati; sočasno) ▸ egyidejűleg, egyszerre, egy időbenV tritedenski program je istočasno vključenih 20 ljudi, traja pa približno dve uri na dan. ▸ A háromhetes programban egyszerre 20 ember vesz részt, és naponta körülbelül két órát vesz igénybe.Kampanja istočasno poteka na Češkem in na Slovaškem. ▸ A kampány Csehországban és Szlovákiában egy időben zajlik.Odkrila sem več pešpoti, po katerih se lahko lepo in varno sprehajamo in imamo istočasno čudovite razglede. ▸ Több olyan gyalogutat is felfedeztem, ahol szépen és biztonságosan lehet sétálni, és közben gyönyörű kilátás nyílik.
Volitve potekajo istočasno na vseh članicah univerze. ▸ A választások minden tagegyetemen egy időben zajlanak.

2. (uvaja dodatno dejstvo ali nasprotje) ▸ ugyanakkor, közbenŽelel je prijeti žogo, istočasno pa jo brcniti daleč stran. ▸ Szerette volna elkapni a labdát, egyúttal pedig jó messzire elrúgni.
Odločitev je njuna in jo povsem spoštujem, istočasno pa obžalujem, ker se nista odločila drugače. ▸ Kettőjüknek kell erről dönteniük, és teljes mértékben tiszteletben tartom, ugyanakkor viszont sajnálom, hogy nem döntöttek másképp.

joint, e [žwɛ̃, t] adjectif pridružen, združen, spojen, sklenjen, povezan, pridan

ci-joint v prilogi
joint à cela que ... k temu pride (še) to, da ...
pièces féminin pluriel jointes priloge
les mains jointes sklenjenih rok
sauter à pieds joints skočiti hkrati z obema nogama

jókati to cry, to weep, to shed tears

jókati za kom to weep (ali to mourn) for someone, to bewail the loss of someone
grenko jókati to weep bitterly
jókati od jeze to weep with (ali for) anger
jókati od bolečine to weep with pain
jokala je vso noč she was crying (ali weeping) all night long
hkrati smejoč se in jokajoč (se) laughing and crying at the same time
jókati nad svojo žalostno usodo to weep over one's misfortunes (ali over one's sad lot)
dolgo jókati to cry one's eyes (ali one's heart) out
kar naprej jókati to go on crying (ali weeping)
jókati za prazen nič to cry for nothing
jókati od veselja to cry with joy
krčevito jókati to sob one's heart out; to shed hot tears

judge¹ [džʌdž] samostalnik
pravno sodnik
figurativno razsodnik; izvedenec, strokovnjak, dober poznavalec česa (of)

vojska judge advocate sodnik pri naglem sodišču
vojska judge advocate general vrhovni sodnik pri naglem sodišču
associate judge sodni prisednik
as God's my judge! pri bogu!
to be a judge of razumeti se na kaj
a good judge of dober poznavalec česa
I am no judge of it tega ne morem presoditi
let me be the judge of that prepusti to meni
to be judge and jury in one's own cause biti sodnik in tožitelj hkrati
as sober as a judge popolnoma trezen

kanton samostalnik
1. tudi v zgodovinskem kontekstu (upravna enota) ▸ kanton
2. (zvezna dežela v Švici) ▸ kantonV Švici morata na primer vsako spremembo ustave hkrati odobriti tako večina volivcev kot večina kantonov. ▸ Svájcban például az alkotmány bármilyen módosítását a választók többségének és a kantonok többségének is jóvá kell hagynia.

kompromis samostalnik
1. (dogovor) ▸ kompromisszumŠe pred dnevi je kazalo, da bodo delodajalci in sindikat sklenili kompromis. ▸ Néhány nappal ezelőtt még úgy tűnt, hogy a munkaadók és a szakszervezet kompromisszumot kötnek.Povezane iztočnice: španski kompromis

2. (srednja pot; rešitev) ▸ kompromisszum
Najboljši kompromis med ceno, praktičnostjo in učinkovitostjo ohlajanja pijač je še vedno klasična prenosna hladilna torba. ▸ Az árat, a praktikusságot és az italok hűtésének hatékonyságát figyelembe véve még mindig a klasszikus hordozható hűtőtáska jelenti a legjobb kompromisszumot.
Podvozje nudi dober kompromis med lego na cesti in udobjem. ▸ A futómű jó kompromisszumot kínál az úttartás és a kényelem között.
Naprava je zanimiv kompromis med dlančnikom in mobilnikom, oblika je atraktivna. ▸ A készülék érdekes kompromisszum a PDA és a mobiltelefon között, a kialakítása vonzó.

3. ponavadi v množini (o nižanju standardov) ▸ kompromisszumProtestniki se ne pogajajo in ne delajo kompromisov. ▸ A tüntetők nem tárgyalnak és nem kötnek kompromisszumot.
Pri glasbi ne delata kompromisov, njune nastope poslušalci označujejo kot akustično poezijo. ▸ A zenéjükben nem kötnek kompromisszumokat, az előadásukat a hallgatók akusztikus költészetként jellemzik.
Hkrati ste zahtevni kupci, ki veste, kaj želite, in ne sprejemate kompromisov. ▸ Ugyanakkor Önök igényes vásárlók, akik tudják, mit akarnak, és nem kötnek kompromisszumot.
Sama sem sprejemala preveč kompromisov, to je edino, kar obžalujem. ▸ Én magam túl sok kompromisszumot kötöttem, és ez az egyetlen dolog, amit bánok.

krivo pričati stalna zveza
(lagati na sojenju) ▸ hamisan tanúskodik
Priča pa je dolžna povedati vse, hkrati pa ji, če krivo priča, grozi kazenska sankcija. ▸ A tanú azonban köteles mindent elmondani, és ha hamisan tanúskodik, büntetőjogi szankciók fenyegetik.

lahkomiseln pridevnik
1. (nepremišljen; nepreudaren) ▸ könnyelmű, nemtörődömBila sva lahkomiselna in nisva izkoristila ugodnega nakupa stanovanja pred dvajsetimi leti. ▸ Túl könnyelműek voltunk, és húsz évvel ezelőtt nem használtuk ki a kedvező lakásváslási lehetőséget.
To je bila največja jedrska nesreča na Japonskem in hkrati plačilo za lahkomiselno ravnanje s tehnologijo sevanja. ▸ Ez volt Japán legnagyobb nukleáris balesete, és egyben az ára annak, hogy könnyelműen kezelték az atomtechnológiát.

2. (o ženski) ▸ könnyűvérű, könnyelműŠele tedaj je spoznal, koliko prijateljev ima Julija, in ko mu je ta lahkomiselna ženska predlagala, naj bi skrivaj odpotovala na poročno potovanje, si je podpisala smrtno obsodbo. ▸ Akkor jött csak rá, mennyi barátja van Julijának, és amikor ez a könnyelmű nőcske azt ajánlotta, hogy titokban utazzanak el nászútra, aláírta a halálos ítéletét.

Lēda -ae, f in Lēdē -ēs, f (Λήδα) Léda, Testijeva hči (Thestius, Θέστιος), soproga spartanskega kralja Tindareja (Tyndareus, Τυνδάρεος); po starejši bajki je rodila Zevsu Polidevka in Heleno, hkrati pa svojemu soprogu Kastorja in Klitajm(n)estro, po mlajši pa Zevsu, ki se ji je približal v labodji podobi, dvoje jajc: iz enega sta izšla Dioskura Kastor in Polidevk (Poluks), iz drugega pa Helena: O., H. Po njeni smrti so jo častili kot boginjo Nemezis (Nemesis): Lact. — Od tod adj. Lēdaeus 3 (Ληδαῖος) Lédin, Lédinega rodu, od Léde izhajajoč: Helena V., Hermione (Hermiona, Ledina vnukinja) V., dii (= Kastor in Poluks) O., sidera Lucan. ali astrum Mart. ozvezdje Dvojčka (= Kastor in Poluks), olores, ovum Mart., Amyclae Sil. po Ledi sloveče; pesn. = spart(an)ski, (špart(an)ski): gurges Stat., Phalanthum (= Tarentum) Mart. (ker je mesto ustanovil špartanec Falant (Phalanthus, Φάλανϑος)).

ljubosumen pridevnik
1. (o ljubezni) ▸ féltékenyEden izmed detektivov zasleduje damo po naročilu ljubosumnega moža. ▸ Az egyik detektív egy féltékeny férj megbízásából követ egy hölgyet.Vsakič ko se znajdem v resni zvezi, postajam iz dneva v dan bolj ljubosumen. ▸ Minden alkalommal, amikor komoly kapcsolatba kerülök, napról napra egyre féltékenyebbé válok.
Kot vemo, so starejši otroci zelo ljubosumni na novorojenčke. ▸ Mint azt tudjuk, a gyermekek nagyon féltékenyek az újszülöttekre.

2. (nevoščljiv) ▸ féltékeny"In če boš spet imela novo obleko, bom zelo ljubosumna!" ▸ „És ha ismét új ruhád lesz, nagyon féltékeny leszek!”
Tudi moj sošolci so zelo v redu, saj me podpirajo in niso ljubosumni. ▸ Az iskolatársaim is nagyon rendben vannak, hiszen támogatnak és nem féltékenyek.

3. (zaščitniški) ▸ féltő, féltékeny
Občutek imam, da so Slovenci precej usmerjeni navznoter, strašno ljubosumni na svojo intimnost in kot taki samotarski. ▸ Az a benyomásom, hogy a szlovénok eléggé befelé fordulók, borzasztó féltékenyen őrzik az intimitásukat, és mint ilyenek, maguknak valók.
Specialisti so za organizacijo tovrstnih doživetij precej ljubosumni na svoje domislice in ustvarjalne, a tudi zahtevne projekte. ▸ Az ilyen típusú élmények megszervezéséért felelős szakemberek meglehetősen féltékenyen védik fantáziadús és kreatív, de egyben kihívást jelentő projektjeiket.
Država je lahko hkrati demokratična in ljubosumna na svoje državljanstvo, kot so na primer Švica, Nemčija ali Japonska. ▸ Egy állam lehet egyszerre demokratikus és az állampolgárságát féltékenyen óvó, mint például Svájc, Németország vagy Japán.

māceria -ae, f (indoev. *menHku- iz indoev. baze *menHk- gnesti, mečkati, tlačiti, tolči; prim. skr. mácate, mañcate [on] stlači, zmelje, gr. μάσσω [iz *μάκi̯ω] gnetem, stiskam, μάγειρος kuhar, μαγίς nečke, lat. mācerō, sl. mehek, moka, mečkati; hkrati prim. tudi kor. *mag̑- mazati, gnesti, stiskati, ki se ohranja v gr. μαγῆναι gnesti, morda nem. machen delati (izhodiščni pomen: graditi z glino, prvotno: gnesti, mazati) sl. mazati, maslo, nem. mengen) pravzaprav zgnetena ilovnata stena, od tod ilovnat zid kot ograja vrtov, vinogradov, pozneje tudi ograja iz kamenja ali iz žgane ali na zraku sušene opeke: Varr., Ca., Pl., Ter., Plin., Plin. iun. idr., nulla maceria, nulla casa Ci., horti L., Pl.; kot okop: maceriam sex in altitudinem pedum praeducere C. — Soobl. māceriēs -ēī, f: Varr., Prud.

mȁćav -a -o dial.
1. pegast
2. -o ljeto poletje, ko pogosto pada dež in hkrati sije sonce

magister -trī, m (dvojni komp. k deblu adj. māg-nus) pravzaprav „višji“ (naspr. minister)

1. najvišji, največji, predstojnik, načelnik, nadzornik, vodja, ravnatelj, vrhovnik: populi Ci., Sen. ph. (uradni naslov diktatorjev), equitum L., N., Sil., Suet. poveljnik konjenice (in hkrati diktatorjev uradni pomočnik), peditum Amm. poveljnik pehote, armorum (= militum) Amm., rei militaris L. ali militiae S. ali belli Sil. vojskovodja, sacrorum L. nadsvečenik, morum Ci. ep. nravstveni nadzornik (= cenzor), curiae Pl., vici Suet. podžupan (mestne četrti), okrajni predstojnik, chori canentium Col. glasbeni vodja, zborovodja, pevovodja, operarum (operum) Col. nadzornik = officiorum singulorum Col., toda magister officiorum Amm., Aur. kancler, minister za notranje zadeve, tudi samo magister (sc. officiorum) Cass. dvorni maršal, dvorni upravitelj, societatis ali in societate Ci. ep. ravnatelj družbe glavnih (davčnih) zakupnikov (publicani), scripturae ali in scripturā Ci. ravnatelj družbe za dohodke od pašnikov (za pašnino) (od tod: in scripturā pro magistro dat operas Ci. je podravnatelj … ), pecoris Varr., Ci., L. nadpastir, ovium V. ovčar, elephanti L., Sil. vodnik (gonič) slonov, asini Ap. oslov lastnik, oslar, navis (navium) L., Petr., Sil., Amm. poveljnik ladje, ladjevodja (gr. ναύαρχος), pa tudi lastnik ladje, ladjar (in obenem vodja, gr. ναύκληρος): H., pesn. tudi krmar: V., convivii Varr., Ap. ali cenandi Ci. ali cenae Mart. (= gr. συμποσίαρχος) vodja pojedine, prvomestnik pri pojedini, urejevalec pojedine, „stoloravnatelj“, memoriae Amm. pisarniški ravnatelj, tajnik.

2. occ.
a) znanstveno izobražen učitelj (naspr. discipulus): H., Sen. ph., ludi magister Ci. ali magister disciplinae Col. šolnik, učitelj, ludi litterarii magister Amm., Aur. učitelj začetnih naukov (= osnovnošolski učitelj), docendis publice iuvenibus (dat.) magister Gell. javni učitelj, artis Q., artium Ci., Petr., artium liberalium Aug., dicendi Ci., eloquentiae Q., rhetoricus Amm., religionis, virtutis Ci., vivendi N. fr., Petr., Suet., uti magistro volo Ci., invideo magistro tuo, qui te tantā mercede nihil sapere docuit Ci.; od tod nadzornik mladine, vzgojitelj, pedagog: me filiis relinquont quasi magistrum Ter.; metaf.: Sil., est omnium rerum magister usus Ci., usus est magister optimus Ci., me docuit usus magister egregius Plin. iun., stilus optimus dicendi magister Ci., stultorum iste (sc. eventus) magister est L., timor, non diuturnus magister officii Ci., magister artis ingeniique largitor venter Pers., muti magistri Gell. knjige.
b) gladiatorski mojster, borilni učitelj gladiatorjev: Tert.
c) učitelj razrezovanja: Iuv.
d) predstojnik strelnih enot (strelil), poveljnik strelnega orožja: Amm.
e) stečajni upravitelj, upravitelj stečajne mase (konkurzne imovine): Ci. idr.

3. metaf. vodnik, svetovalec, pobudnik, predlagatelj, spodbujevalec, povzročitelj, vzročnik: Mart., si quis magistrum cepit ad eam rem improbum Ter., qui dux isti quondam et magister ad despoliandum Dianae templum fuit Ci., ferre se magistrum alicuius rei T., magistrum (sc. Senecam) exuere T. odstraniti, saepe in magistrum scelera redierunt sua Sen. tr., servire timido pudet magistro Stat.

marche [marš] féminin

1. hoja, bod; pohod, marš; potek; napredovanje; koračnica; vožnja; (lov) sled; premikanje (ledenika)

2. stopnica

3. histoire marka, vojna (mejna) krajina

marche des débats potek debate
marche de départ, de palier najnižja, najvišja stopnica
marche en écrévisse rakova hoja
marche d'essai poskusna vožnja
marche forcée hitri, forsirani pohod (marš)
marche funèbre žalna koračnica
marche de la guérison proces zdravljenja
marche de la maladie potek bolezni
marche à vide, au point mort prazni tek
deux heures de marche dve uri hoda
mise féminin en marche spravitev v obrat, tek, pogon
enjamber deux marches à la fois prestopiti hkrati dve stopnici
être en marche biti v teku, v obratu, teči, funkcionirati
faire marche arrière obrniti (se), peljati se nazaj
mettre en marche spraviti v tek, v obrat, v pogon
se mettre en marche začeti obratovati, funkcionirati
ouvrir, fermer la marche korakati na čelu, na repu kolone