Franja

vilínski de fée(s), féerique, d'elfe

vilinska dežela pays moški spol des fées, figurativno pays féerique
vilinski ples danse ženski spol des elfes

vilínski de hada

vilinska dežela país m de las hadas

vin|o srednji spol (-a …) der Wein (belo Weißwein, desertno Dessertwein, kabinetno Kabinettwein, kakovostno Qualitätswein, ledeno Eiswein, muškatno Muskatellerwein, namizno Tafelwein, Tischwein, naravno Naturwein, odprto Schoppenwein, [Faßwein] Fasswein, palmovo Palmwein, patočno Tresterwein, rdeče Rotwein, rensko Rheinwein, rezano Verschnittwein, ribezovo Johannisbeerwein, riževo Reiswein, sadno Obstwein, sladko Süßwein, steklenično Flaschenwein, samorodnice Hybridenwein, s poreklom Landwein, vrhunsko Spitzenwein, s predikatom Prädikatswein, zdravilno Medizinalwein)
figurativno gosje vino (voda) Gänsewein
kuhano vino Kochwein, Glühwein
mašno vino [Meßwein] Messwein
mlado vino Jungwein, Heuriger, der Sturm
peneče se vino der Schaumwein, der Sekt
pri proizvajalcu ustekleničeno vino die Kellerabfüllung
vrč za vino der Weinkrug
kozarec za vino das Weinglas
(za belo Weißweinglas, za rdeče Rotweinglas)
… vina Wein-
(bog der Weingott, dežela das Weinland, madež od der Weinfleck, rdečega Rotweinfleck, proizvodnja die Weinbereitung, steklenica die Weinflasche, točilnica das Weinlokal, vrsta die Weinsorte)
ponarejevalec vina der Panscher, Weinpanscher
posoda za hlajenje vina der Weinkühler
piti vino ein Weintrinker sein
naliti čistega vina komu figurativno (jemandem) klaren/reinen Wein einschenken
vsebujoč vino weinig, weinhaltig
bogat z vinom weinreich
podoben vinu weinähnlich

vonj samostalnik
1. (zaznavna lastnost) ▸ illat [prijeten vonj] ▸ szag [neprijeten vonj]V prikolici je bilo čutiti močan vonj po cigaretah. ▸ Az utánfutóban erős cigarettaszag érződött.Po zraku se je širil omamen vonj po pečeni hrani, da so se ji pocedile sline. ▸ A levegőben sült ételek ínycsiklandó illata terjengett, amitől kicsordult a nyála.Zaradi nahoda ni zaznaval niti vonja vrtnic. ▸ A nátha miatt még a rózsák illatát sem érezte.
2. (dišava) ▸ illatNadela si je nov vonj, parfum, ki ji ga je pravkar podaril Alain Le Notre. ▸ Új illatot fújt magára, egy parfümöt, melyet Alain Le Notre adott neki az imént.V septembru prihaja na police nov moški vonj priznane blagovne znamke Kenzo. ▸ Szeptemberben kerül a boltok polcaira a híres Kenzo márka új férfi illata.Orientalski vonj z notami cimeta, popra, divje češnje in medu poudarja čutnost in kliče po provokaciji. ▸ A fahéj, a bors, a vadcseresznye és a méz jegyeit hordozó keleties illat hangsúlyozza az érzékiséget és provokációra ösztönöz.

3. (voh) ▸ szaglásTudi poškodbe zgornjih delov nosu, lobanjske baze v sprednjem delu, lahko privedejo do trajne izgube vonja. ▸ Az orr felső részének és a koponyaalap elülső részének sérülései szintén maradandó szaglásvesztéshez vezethetnek.Pes ima v nasprotju s svojim gospodarjem zelo dobro razvita vonj in sluh. ▸ Gazdájával ellentétben nagyon kifinomult a kutya szaglása és hallása.
4. (o občutku) ▸ illat, szagPonedeljkov spektakel Metallice s spremljevalnimi skupinami na bežigrajskem stadionu je dal vonj po živem mestu. ▸ Hétfőn a Bežigrad Stadionban a látványos, előzenekarokkal felvezetett Metallica-koncert élettel teli város hangulatát árasztotta.Večsobno meščansko stanovanje opremimo tako, da bo imelo vonj po preteklosti. ▸ A többszobás polgári lakást úgy rendezzük be, hogy a múlt illatát árassza.V zraku čutim vonj po avanturi, nepredvidljivosti, po nečem, kar se bo zgodilo v hipu. ▸ Kalandot érzek a levegőben, kiszámíthatatlanságot, valami pillanatok alatt bekövetkező dolog fuvallatát.
V zraku je bilo čutiti vonj po nasilju. ▸ Az erőszak szaga terjengett a levegőben.Amerika ima vonj po svobodi, je dežela možnosti, ki Lorello vsakič znova prevzame. ▸ Amerika szabadságszagú, a lehetőségek földje, amely újra és újra rabul ejti Lorellát.Zelo je bil ambiciozen, vonj po denarju ga je vselej premamil. ▸ Nagyon ambiciózus volt, és a pénz illata mindig csábította.
Na svetu je že tako ali tako preveč naivnežev in lahkovernežev, ki jim že vonj po denarju zamegli razum. ▸ Már így is túl sok naiv és hiszékeny ember van a világon, akinek a pénzszag elhomályosítja az elméjét.

vzhajajóč (-a -e) adj. che si leva, levante:
pren. dežela vzhajajočega sonca il paese del sol levante, il Giappone

zalivsk|i (-a, -o) Golf- (dežela das Golfland)

zamórski (prekmorski) overseas, oversea, (redko) transmarine; (redko) ultramarine

zamórska dežela overseas country

zemlj|a³ [ê] ženski spol (-e …) (ozemlje, dežela) das Land
nikogaršnja zemlja Niemandsland
obdelana zemlja Kulturland
pas zemlje der Erdstrich, der Landstreifen
razdelitev zemlje die Landaufteilung

zgled|en [é] (-na, -no) vorbildlich, musterhaft; beispielhaft, beispielgebend; Muster- (učenec der Musterschüler, primer das Musterbeispiel, dežela das Musterland, šola die Musterschule, obrat der Musterbetrieb)

Zgornja Avstrija stalna zveza
(zvezna dežela v Avstriji) ▸ Felső-Ausztria
Sopomenke: Gornja Avstrija

zvíjati (-am) | zvíti (-íjem)

A) imperf., perf.

1. avvolgere (fune), accartocciare, arrotolare (sigaretta)

2. torcere, contorcere; storcere:
zvijati telo pri plesu contorcere il corpo nella danza
zvijati ustnice storcere la bocca

3. pren. sconvolgere, turbare:
jeza, ljubosumnost, strah ga zvija è sconvolto dall'ira, dalla gelosia, dalla paura

4. pren. avere dolori, crampi:
revmatizem ga zvija ha (forti) dolori reumatici
impers. po trebuhu ga zvija ha crampi allo stomaco

5. (povzročiti, da kdo zboli, umre) fiaccare, piegare; vincere, debellare, uccidere; aver ragione:
težko delo ga je zvilo è stato fiaccato dalla fatica
jetika ga je zvila la tubercolosi ha avuto ragione di lui

B) zvíjati se (-am se) | zvíti se (zvíjem se) imperf., perf. refl.

1. contorcersi; (v klobčič) acciambellarsi:
zvijati se v porodnih krčih contorcersi per le doglie

2. snodarsi, serpeggiare:
reka se zvija skozi sotesko il fiume serpeggia attraverso la gola

3. incurvarsi, piegarsi, torcersi; ondularsi; accartocciarsi:
deske se zvijajo zaradi vročine le assi si piegano dal caldo
lasje se ji lepo zvijajo i capelli le si arricciano
oboleli listi so se začeli zvijati in odpadati le foglie malate cominciarono ad accartocciarsi e a cadere
dežela se zvija v smrtnih krčih il paese sta agonizzando
solata se zvija v glave l'insalata fa cespi
zvijati se od smeha torcersi, sbellicarsi dalle risa
zviti se v dve gubi piegarsi in due

C) zvíti si (zvíjem si) perf. refl.

1. intrecciarsi:
zviti si gnezdo intrecciarsi il nido

2. med. slogarsi:
zviti si nogo slogarsi il piede

žíten de céréales, des grains

žitna borza bourse ženski spol des grains
žitna dežela pays moški spol à blé, pays producteur de céréales
žitna kašča grenier moški spol à grain
žitno polje champ moški spol de céréales (ali de blé)
žitni silos silo moški spol à grain (ali à céréales)
žitni trg marché moški spol des céréales, (v mestu) marché aux grains
žitno žganje eau-de-vie ženski spol de grain
dobro (slabo) žitno leto une bonne (mauvaise) année pour les céréales (ali le blé)

žíten de trigo

žitno polje campo m de cereales
žitni klas espiga f (de trigo)
žitna borza bolsa f de cereales
žitna kašča granero m
žitno skladišče almacén m de trigo
dobro žitno leto año m fértil en trigos
žitni proizvodi productos m pl cereales
žitna dežela país m productor de cereales
žitni mlin molino m de granos, molino m harinoso
žitni silos silos m
žitna vrsta variedad f de trigo
žitno žganje aguardiente m de trigo