fīō, fierī (nam. fiere), factus sum itd. (iz *bhu-iiō, indoev. kor. *bheuH- rasti, uspevati, obstajati, biti, roditi se, posta(ja)ti, nasta(ja)ti [prim. v lat. fuī]; prim. gr. φιτύω[iz *bhuitueō] rodim, sadim, φύω storim, da kaj nastane, φύομαι nastajam, rastem, rodim se, postajam, φυτόν rastlina, zelišče, sadika, umbr. füet = lat. fiunt, sl. biti, bit, bitje)
I.
1. nastati, postati, nastopiti (nastopati), zače(nja)ti se, roditi se, biti: ubi apsinthium fit Pl. raste, lepores in Gallia fiunt permagni Varr., fit clamor maximus, fit … fletus gemitusque, servorum fit impetus, fit magna lapidatio, fit eruptio, fit caedes (prim. caedem facere) Ci., fit proelium Ci. utrne se, fit symphoniae cantus Ci. oglasi se ubrana glasba, perpendiculi mentio fit nulla Ci. se nič ne omenja, commutatio rerum facta est N., id ei loco nomen factum L. to ime je kraj dobil, omnia fiunt ex ipsis (elementis) O., fit fragor, murmur O., fit mihi timor O. me obide; z dvojnim nom.: manceps fit Chrysogonus, ipse amplissimae pecuniae fit dominus Ci., alacrior factus N. postal je odločnejši = opogumljen, certior fit N. poroča se mu, dobi poročilo (vest), obvesti se, missus fit N. osvobodijo ga (sužnosti), anus fis, agilis fio H., fit Cycnus avis, ossa lapis fiunt, e deo fies corpus exangue O. nunc eo decīdit, ut exsul de senatore, rhetor de oratore fieret Plin. iun.
2. (z)goditi se, primeriti se, pripetiti se: nihil fit Pl., interea fiet aliquid Ter., si fieri potest Ci. če (je) mogoče, ut fieri solet Ci., dum se uxor, ut fit, comparat Ci. kakor se pač dogaja, si sicut nunc fit, custodes eum sectabuntur Ci., quōd (= quoad) fieri possit (poterit) Ci. kolikor bi se moglo (se bo moglo) zgoditi (storiti), Pompeio melius est factum Ci. Pompeju je odleglo, quid mihi fiet? O. kaj bo z menoj? (toda: factum tibi est nomen Menaechmo Pl. nadeli so ti ime Menajhmos, quod -, ut fere fit Cu.; z abl.: quid me fiat? Ter. kaj naj se z menoj zgodi? kaj naj bo z menoj? quid minore sit factum filio? Pl., quid illo fiet? Ci. kaj bo z njim? si quid eo factum esset Ci. če bi ga kaka nesreča zadela, quid his vellet fieri N. quid fieri signis vellet L., idem fit ceteris S., quod fieri adultero par est Q.; nam. samega abl. z de: quid de Tulliola mea fiet? Ci. ep. Pogosto z ut ali (za zanikanim glag.) s quin (da): fit saepe, ut non respondeant ad tempus Ci., fieri potest (mogoče je), ut fallar (da se motim) Ci., fieri non potest, ut eum in provincia tua non cagnoris Ci. ni mogoče, factum imprudentiā Biturigum, ut … C., iustitiā Aristidis factum est, ut Graeciae civitates Athenienses sibi duces deligerent N., fieri non ali nullo modo potest, quin … Ci.; z relat. zvezo: quo fit, ut … Lucr., H., Q. ali quo fiebat (factum est), ut … N. ali ex quo fiebat, ut … N. ali quibus rebus fiebat, ut N. in odtod prihaja (je prišlo), in zato. Z adv.: obviam fit ei Clodius Ci. naproti mu pride, sreča ga.
3. kot log. t. t. izhajati, slediti iz česa: ita fit, ut sapientia sanitas sit animi Ci., ex quo fit, ut … Lact.
4. = esse biti: nec potest fieri me quidquam superbius Ci., mihi non fit verisimile Lact.
II. (kot pass. glag. facere; gl. s. v. faciō)
1. storiti (napraviti, narediti, delati) se ipd.: fit alicui furtum Pl. koga okradejo, fit senatūs consultum C., carinae fiebant ex levi materia C., castra fiunt N. se postavi, dixit opus fieri N. da se izvaja, quid fieri vellent N., ne fieret ignis in castris N., ut illo statu Chabrias statuam sibi fieri voluerit N. da se mu postavi, paries cum fieret O. ko se je gradila, vestes spectare, cum fiunt O. ko se tkejo, ubi fit doctā multa corona manu O., senatui suasit, ne pax cum Poenis fieret Eutr. naj se ne sklene; s quominus: id … tu moleste tulisti, a me aliquid factum esse, quo minus iste condemnari posset? Ci. da sem kaj storil, da ni mogel … Pomni rekla: factum (sc. est)! Pl. storjeno je = da! bene factum! Pl. dobro storjeno! = dobro! prav! optume factum Ter. prav dobro, male factum Ter. slabo! factum volo Pl., Ter. sem zadovoljen, alicui factum (esse) velle Ter., Gell. dobro hoteti (misliti) komu; komp.: factius nilo facit Pl.
2. occ.
a) storjen, (iz)voljen, imenovan biti, izvoliti (imenovati) se, v sl. večinoma z act. obratom: consules facti sunt Ci., Gracchus iterum tribunus plebis fieri voluit Ci., Cato censor factus est N., ad quod (bellum) gerendum (Themistocles) praetor a populo factus N.
b) z gen. pretii = cenjen (čislan) biti, ceniti (čislati) se, v sl. najbolje z act. obratom: quanti is a civibus suis fieret, ignorabas Ci., quod illum unum pluris quam se omnes fieri videbant N., mihi demonstravit me a te plurimi fieri Ci. ep.
c) darovati se, žrtvovati se = darovan (žrtvovan) biti: fieri oportet porcum Ca., cum pro populo fieret Ci., unā hostiā fit L. daruje se samo ena žival, quibus diis ut fieret L., virgo diro fit hostia busto (dat.) O. devica se daruje kot žrtev na … grobu, ter tibi fit libo, ter, dea casta, mero Tib.
č) kot mat. t. t.: pisces ter multiplicati quinquaginta fiunt centum quinquaginta Aug. 3 x 50 rib je 150 rib.
Opomba: Star. pass. obl.: fitur, fiebantur Ca. ap. Prisc., fiar Aug., fiare Auct. ap. Serv., firmamenta membrorum Gell., fitum est L. Andr. ap. Non., imp. pr. fiere Aug., inf. pr. fiere Enn. (?), Laevius ap. Gell., pt. fut. pass. fiendus Char., abl. gerundii fiendo Aug.
Zadetki iskanja
- fool1 [fu:l] samostalnik
norec, bedak, butec, zmedenec; dvorni norec, pavliha
figurativno igračka
All Fools' Day 1. april
April Fool aprilska šala; žrtev aprilske šale
to be no fool biti bister
as the fool thinks so the bell clinks norec veruje v to, kar si želi
everyone has a fool in his sleeve vsakdo se včasih obnaša kakor norec
a fool's bolt is soon shot norec je kmalu pri kraju s svojo pametjo
a fool's errand brezplodno delo
to make a fool of s.o. imeti koga za norca
to be a fool for one's pains zaman si prizadevati
fool's paradise deveta dežela
to play the fool neumno se obnašati
to be but a fool to, to be a fool to ne biti nič v primeri s
mineralogija fool's gold železov kršec
he is a fool to... on nič ne pomeni proti...
there's no fool like an old fool nič ni hujšega kakor ponoreli starec
botanika fool's parsley mala trobelika - gel [žɛl] masculin mraz; zmrzal; zamrznjenje; pozeba
gel des crédits blokiranje kreditov
victime féminin du gel žrtev mraza
les dégâts causés par le gel zaradi mraza, zmrzali povzročena škoda - gêner [žɛne] verbe transitif ženirati, ovirati; tiščati (čevelj, obleka); biti nadležen, motiti, biti neprijeten; v zadrego spraviti, plašiti; spraviti v denarno stisko, mučno (pri)zadeti
se gêner ženirati se; omejiti se, doprinesti žrtev; biti si (medsebojno) nadležen
est-ce que la fumée vous gêne? vam je dim neprijeten?
ne pas se gêner ne se ženirati, vesti se čisto neprisiljeno, po domače, kot doma
ne vous gênez pas! bodite kot doma! kar po domače!; (ironično) kar dajte duška svojim čustvom!
cette dépense me gêne ta izdatek me spravlja v denarno stisko
gêner le commerce ovirati trgovino
il faut savoir se gêner un peu si on veut mettre de l'argent de côté treba se je znati nekoliko omejiti, če hočemo dati kaj denarja na stran - guerre [gɛr] féminin vojna, vojskovanje; figuré boj, prepir
guerre aérienne, atomique, civile, sainte zračna, atomska, državljanska, sveta vojna
guerre froide, des nerfs, totale, éclair, économique hladna, živčna, totalna, bliskovita, gospodarska vojna
guerre au couteau, à mort, à outrance vojna na nož, do smrti, do zadnjega
guerre d'épuisement, d'usure vojna do omaganja
guerre des classes razredni boj
guerre douanière, fratricide, de partisans carinska, bratomorna, partizanska vojna
guerre d'extermination vojna do iztrebljenja
guerre des gaz, sous-marine, de position plinska, podmorniška, pozicijska vojna
guerre d'indépendance osvobodilna vojna
guerre des ondes vojna v etru
guerres pluriel de Religion verske vojne
armé en guerre oborožen za vojno
cimetière masculin de guerre vojaško pokopališče
criminel masculin, conseil masculin, prisonnier masculin de guerre vojni zločinec, svet, ujetnik
danger masculin, pied masculin de guerre vojna nevarnost, pripravljeljenost
dommage masculin, sinistre masculin de guerre vojna škoda
déclaration féminin de la guerre napoved vojne
entrée féminin en guerre vstop v vojno
école (supérieure) féminin de guerre (višja) vojna akademija
emprunt masculin, état masculin de guerre vojno posojilo, stanje
gens masculin pluriel de guerre vojaki
foudre masculin de guerre velik, strah zbujajoč vojskovodja
la (Première, Seconde) Grande Guerre (prva, druga) svetovna vojna
honneurs masculin pluriel de la guerre častni pogoji pri predaji
indemnités féminin pluriel de guerre vojna odškodnina
industrie féminin (du matériel) de guerre vojna industrija
mutilé masculin de guerre vojni invalid
théâtre masculin de la bojišče
profîteur masculin de guerre vojni dobičkar
ruse féminin, victime féminin de guerre vojna zvijača, žrtev
bonne guerre fair vojna, borba
de bonne guerre zakonito uporabljen(o sredstvo)
de guerre lasse naveličan, sit (vojskovanja, prepiranja, pregovaranja itd.)
(familier) à la guerre comme à la guerre (figuré) treba je prenašati težave, se zadovoljiti s tem, kar imamo
petite guerre mala, navidezna vojna, vojaške vaje; otroška igra
s'en aller en guerre iti v vojno
déclencher la guerre sprožiti, začeti vojno
déclarer la guerre napovedati vojno
entrer en guerre, dans la guerre stopiti v vojno
la guerre éclate vojna izbruhne
être en guerre biti v vojni, figuré biti v prepiru (avec quelqu'un s kom)
faire la guerre à quelqu'un vojskovati se s kom, proti komu, figuré pobijati koga
faire la guerre aux abus skušati uničiti, pobijati zlorabe
faire bonne guerre vojskovati se s poštenimi sredstvi
faire la guerre sur quelque chose vojskovati se zaradi česa
faire la guerre avec quelqu'un vojskovati se skupaj s kom
gagner, perdre la guerre dobiti, izgubiti vojno
partir en guerre contre iti na vojno proti
traduire en conseil de guerre postaviti pred vojno sodišče
vivre, être sur le pied de guerre živeti, biti v vojnem stanju, v vojni
vivre en guerre avec des voisins (figuré) živeti v vojni s sosedi - hallucination [-nasjɔ̃] féminin halucinacija, privid, slepilo
être victime, jouet d'une hallucination biti žrtev, igrača privida - hécatombe [ekatɔ̃b] féminin hekatomba; pokol, pomor, ubijanje, prelivanje krvi
une hécatombe de candidats veliko padlih kandidatov; figuré, poétique človeška žrtev božanstvu - im-mītis (in-mītis) -e (in [priv.], mītis)
1. trpek, nezrel, grenek: Plin., Gell. tolle cupidinem inmitis uvae H. (namiguje na basen o kislem grozdju).
2. metaf. strog, oster, trd, nemil, neprijazen, krut, divji; o osebah: Sen. rh., Suet. Claudius naturā immitis L., i. tyrannus V.; oxymoron: inmitis Glycera H. (gr. γλυκύς); o živalih: Plin. imm. lupus O.; enalaga: imm. animus L., oculi O., mandata T., caedes L. nečloveško, mors Tib. bridka (ker je prezgodnja); tako tudi: imm. ara O. (človeških žrtev), nidi inmites V. ki so nevarna čebelam, ventus Tib., caelum Plin. iun.; z drugačno metaf.: immitia claustra O. trdi, inmitis insula T. divji. - immoler [-le] verbe transitif žrtvovati; pogubiti, pobiti, poklati; religion darovati
immoler son amour à son devoir svojo ljubezen žrtvovati svoji dolžnosti
il est immolé aux intérêts de sa famille on je žrtev interesov svoje družine
s'immoler žrtvovati se, žrtvovati svoje življenje, svoje interese - im-molō (in-molō) -āre -āvī -ātum (in, mola) „u-móčiti“ =
1. posuti ali potresti z daritveno moko (mola salsa): Cat., immolare est molā — id est farre molito — et sale hostiam perspersam sacrare Fest.
2. sinekdoha darovati, žrtvovati; abs.: L., Val. Max., anguis Sullae adparuit inmolanti Ci., cum pluribus dis inmolatur Ci. če se žrtvuje; z obj.: Hirt., Val. Max., Aur., hostiae maiores … ad tibicinem immolabantur. Ci. med igranjem na piščal, animalia capta i. C., quidam immolavit verrem Herculi Ph., barbara consuetudo hominum inmolandorum Ci.; žrtev stoji v abl.: Macr. Iovi singulis bubus i. L., quibus hostiis cuique deo inmolandum sit Ci. kaj in komu je treba žrtvovati.
3. metaf.
a) o duhovni žrtvi: humilitatem animae suae Deo Tert. darovati, cui curia, cui populus suffragiis immolat Tert. se (u)klanja.
b) „smrti posvetiti“ = umoriti, usmrtiti: (mustela mures) immolatos … avidis dentibus capacis alvi mersit tartareo specu Ph., Pallas te hoc volnere inmolat V. - incudine f
1. nakovalo
2. anat. nakovalce
PREGOVORI: essere fra l'incudine e il martello preg. znajti se med kladivom in nakovalom
dura più l'incudine che il martello preg. nakovalo je trše od udarcev kladiva; žrtev je močnejša od rablja - iniquité [inikite] féminin krivičnost, nepravičnost, (velika) krivica, nezakonitost; religion greh
être victime d'une iniquité révoltante biti žrtev grobe krivičnosti - interfecto umorjen
el interfecto umorjenec, žrtev - kanibalizem samostalnik
1. (pri človeku) ▸ kannibalizmuskanibalizem med neandertalci ▸ neandervölgyiek közötti kannibalizmuspreprečevanje kanibalizma ▸ kannibalizmus megelőzésežrtev kanibalizma ▸ kannibalizmus áldozataV daljni preteklosti je bil kanibalizem za primitivna plemena način preživljanja. ▸ A régmúltban a primitív törzsek számára a kannibalizmus a túlélés módja volt.
2. (pri živalih) ▸ kannibalizmusživalski kanibalizem ▸ állati kannibalizmusV sili se zatečejo v kanibalizem, takrat pojedo celo lastne mladiče. ▸ Vészhelyzetben kannibalizmushoz folyamodnak, olyankor még a saját kölykeiket is megeszik.
3. (o uničevanju) ▸ kannibalizmusmedijski kanibalizem ▸ médiakannibalizmusgospodarski kanibalizem ▸ gazdasági kannibalizmusTam lahko gledate vesoljski kanibalizem, ko velika črna luknja požira lastno galaksijo. ▸ Ott megnézheti az űrkannibalizmust, ahogy egy óriási fekete lyuk felfalja a saját galaxisát.
Obstaja nevarnost kanibalizma, nevarnost, da boste z internetno izdajo požrli svoj osnovni izdelek, časopis. ▸ Fennáll a kannibalizmus veszélye, annak a kockázata, hogy az internetes kiadással a saját alapterméküket, az újságot emésztik fel. - koló wheel
na kolesih on wheels
brez koles wheelless; (bicikel) cycle, bicycle, machine, pogovorno bike
dirkalno koló racing bicycle, racer
gonilno koló driving-wheel
mlinsko koló mill wheel
motorno koló motorcycle, pogovorno motor bike
turno koló roadster
črpalno koló (za vodo) waterwheel
koló ladje na kolesa paddle-wheel
koló obroč (otroška igrača) hoop
mučilno koló zgodovina the wheel (mediaeval instrument of torture)
gumasto koló tyre, ZDA tire
ladja na kolesa wheel-boat, paddle-steamer
zob kolesa cog (of a wheel)
zamašno koló flywheel
voz na dve kolesi, na štiri kolesa a two-wheeled, a four-wheeled carriage
sprednje, zadnje koló front wheel, back wheel
rezervno, nadomestno koló spare wheel
zobato koló cogwheel, toothed wheel, geared wheel
vilice kolesa wheel-fork
delati, vrteti kolesa šport to turn cartwheels
on je pêto koló pri vozu (figurativno) he is not worth his salt, he is quite useless, he is a useless individual
napraviti koló (o pavu) to spread out its tail
priti pod kolesa (figurativno) to go to the dogs
mučiti koga na kolesu zgodovina to break someone on the wheel
vrteti kolesa (pri parterni telovadbi) to turn somersaults (ali cartwheels)
peljati se s kolesom to ride a bicycle
voziti koló enoročno to ride a bike one-handed
voziti koló to ride a cycle, to cycle, to bike, to pedal
treti žrtev na kolesu zgodovina to break a victim on the wheel - kriminal samostalnik
1. (kazniva dejavnost) ▸ bűnözésmednarodni kriminal ▸ nemzetközi bűnözésnasilni kriminal ▸ erőszakos bűnözészatiranje kriminala ▸ bűnözés feleszámolásapreprečevanje kriminala ▸ kontrastivno zanimivo bűnmegelőzésporast kriminala ▸ bűnözés növekedésestopnja kriminala ▸ kontrastivno zanimivo bűnözési rátažrtev kriminala ▸ bűnözés áldozataboj proti kriminalu ▸ bűnözés elleni küzdelemzajeziti kriminal ▸ bűnözés megfékezésepreprečevati kriminal ▸ bűnözést megakadályozzabresti v kriminal ▸ kontrastivno zanimivo bűncselekményekbe keveredikukrepati proti kriminalu ▸ bűnözés ellen fellépulični kriminal ▸ utcai bűnözésspletni kriminal ▸ számítógépes bűnözésNapad se je zgodil sredi belega dne v četrti, ki ni znana po nasilju ali kriminalu. ▸ A támadás fényes nappal történt egy ismert környéken, amely nem az erőszakról vagy a bűnözésről ismert.
Povezane iztočnice: organizirani kriminal, gospodarski kriminal, kibernetski kriminal
2. neformalno (nesprejemljivo početje) ▸ bűncselekmény, bűnözés, bűntény
Če bi se zanjo odločili, bi vrgli stran vsaj tri milijarde tolarjev, kar bi bil pravi kriminal. ▸ Ha úgy döntöttünk volna, hogy megtesszük, akkor legalább hárommilliárd tollárt dobtunk volna ki, ami valóságos bűncselekmény lett volna.
To ni politika, to je čisti kriminal. ▸ Ez nem politika, ez tiszta bűnözés. - krvoskrunstvo samostalnik
1. (incest) ▸ vérfertőzésžrtev krvoskrunstva ▸ vérfertőzés áldozata
2. (o spornem družbenem dogajanju) približek prevedka ▸ vérlázító
Da se je pisec z neuglednimi (novinarskimi) koreninami razglasil za vizionarja, je bilo za italijansko kulturo žalitev, če ne celo krvoskrunstvo. ▸ Az, hogy a nem előkelő (újságírói gyökerekkel rendelkező) író látnoknak vallja magát, sértő, sőt vérlázító az olasz kultúra számára. - krvoželjen pridevnik
1. (o nasilju) ▸ vérszomjas
Mar res ni bilo že dovolj klanja za te krvoželjne naciste? ▸ Még tényleg nincs elege az öldöklésből ezeknek a vérszomjas náciknak?
Ker besedilo odraža takratno tipično ozračje, nabito s krvoželjno nestrpnostjo, si ga natančneje poglejmo. ▸ Mivel a szöveg az akkori tipikus, vérszomjas intoleranciával átitatott hangulatot tükrözi, ismerkedjünk meg vele közelebbről.
2. (o pitju krvi) ▸ vérszomjas
Čakajoč na mrak je v senci prežal krvoželjni grof Drakula, pripravljen, da skoči na žrtev. ▸ Várva az alkonyatot, a vérszomjas Drakula gróf az árnyékban lapult, készen arra, hogy rávesse magát az áldozatára. - lamentare
A) v. tr. (pres. lamento)
1. objokovati; tožiti, pritoževati se; obžalovati
2. poročati, beležiti:
nell'incidente si lamenta un morto v prometni nesreči beležimo tudi smrtno žrtev
B) ➞ lamentarsi v. rifl. (pres. mi lamento)
1. tožiti
2. pritožiti, pritoževati se:
non mi lamento nimam se kaj pritoževati - litō -āre -āvī -ātum (sor. z gr. λιτή prošnja, λίσσομαι, λίτομαι, λιτανεύω prisrčno prosim)
I. intr.
1. ob ugodnih (pred)znamenjih darovati (žrtvovati), ugodna (pred)znamenja dobi(va)ti za kaj; abs.: tum me Iuppiter faciat ut sacruficem nec umquam litem Pl., non facile litabant, Manlium egregie litasse, ab collega litatum est L., prorsus egregie litatum esse Cu., cum litare non posset, introiit curiam spretā religione Suet.; v abs. abl. litato: non auspicato nec litato aciem instruunt L. brez ptičegledja in žrtvovanja; z dat. personae: quî tandem evenit, ut litetur aliis (dis), aliis non litetur Ci., litatum est ei deo Plin.; pren.: litemus igitur Lentulo Ci. žrtvujmo torej Lentulu spravno žrtev; z abl. žrtve: proximā hostiā litatur saepe pulcherrime Ci., animā litandum Argolicā V. za pridobitev ugodnih (pred)znamenj je treba žrtvovati življenje Argivca; preg.: molā tantum salsā litant, qui non habent tura Plin. = vsakdo da po svoji moči, le malovrednež da več, kot premore.
2. metaf. žrtvovati = zadovoljiti (zadovoljevati) koga ali kaj, ustreči (ustrezati), zadostiti (zadoščati) komu ali čemu; z dat.: publico gaudio Plin. iun., legibus Ap.
3. (o žrtvi) ugodna (pred)znamenja da(ja)ti, srečen izid obljubiti (obljubljati): victima nulla litat O., victima caesa litat Mart., sacrificio non litante Suet. —
II. trans.
1. kaj (srečno, ugodno) žrtvovati: pastor … exta litabat ovis Pr., sacris litatis V. po srečno opravljenem žrtvovanju, l. sanguinem humanum Fl., ieiuniorum victimam Prud.; z abl. ob acc.: fordā sacra litate bove O.
2. z žrtvami idr. (po)tešiti, utešiti, pomiriti (pomirjati), (po)tolažiti: numen precibus et victimis Ap. (?), numen hostiis et votis ali conceptis verbis Amm., sacris deos Serv.
3. metaf.
a) žrtvovati = posvetiti (posvečevati), nameniti (namenjati), odmeriti (odmerjati): plura non habui, dolor, quae tibi litarem Sen. tr., honorem domino deo l. Tert.
b) maščevati kaj: duorum centurionum interitio hac adversariorum poenā est litata Auct. b. Hisp.