Franja

Osīris, gen. -is, -idis, -idos, acc. -im, -in abl. -ī, m (Ὄσιρις) Ozíris

1. soprog boginje Izide (= rodovitnosti Nila), zaščitnik Egipta. Njegov brat Tifon (= sončna vročina) ga je usmrtil in razkosal; Izida je zbirala kose njegovega trupla, da bi jih pokopala, njegov sin Hor(us) pa je usmrtil Tifona (mit o letu): H., O., T., Tib., Iuv., Lucan., Plin. idr.

2. vojščak, ki ga je umoril Timbraj: V.

ostentātor -ōris, m (nom. sg. iz ostentāre)

1. kazalec, naznanjevalec, znanilec, glasnik: rector iuveni et ceteris periculorum praemiorumque ostentator T. ki naj bi mladeniča usmerjal in drugim pokazal, česa hudega in dobrega se lahko nadejajo.

2. bahač, širokoustnež, velikoustnež: Pl., Aus. idr., factis vir magnificus, factorum ostentator haud minor L. mož, ki je izvršil sijajna dejanja, prav nič manj pa se ni ponašal z njimi, omnium, quae diceret atque ageret, arte quadam ostentator T. ki je pri vsem, kar je govoril in delal, stremel za nekakim umetelnim učinkom, pecuniae gloriosus o. Corn. na vsa usta bahajoč se s svojim denarjem.

ostraciās -ae, m (gr. ὀστρακίας) ostrakías, neki poldragulj, menda rožénec ali pa kalcedón: Plin.

otherwise [ʌ́ðəwaiz] prislov
drugače, sicer

rather than otherwise najraje
not otherwise than prav tako kot
his political enemies his otherwise friends njegovi politični nasprotniki, sicer pa prijatelji

ōtiōsus 3, adv. -ē, star. pri Pl.: ōtiōssē (ōtium)

1.
a) brezdelen, brezposeln, brez dela (posla, opravkov, dolžnosti), nedelaven, prost, na oddihu, len(oben) (naspr. negotiosus, occupatus): Pl., Ter. idr., o. urbani L. postopači, dii Ci. ki nimajo nobenih opravkov, homines otiosissimi Ci., quem locum nos otiosi (v prosti urici) convertimus Ci., cum otiosus (v prostem času) stilum prehenderat Ci., o. bos H., in foro otiose inambulare L.; o neosebnih subj.:: aetas, tempus Ci., mihi ne otium quidem erat otiosum Ci. niti v prostem času nisem imel miru, otiosissimae occupationes Plin. iun. brezdelnost, zapolnjena z delom, honor otiosus ac vacans Plin. iun. neopravljana in nezapolnjena častna služba.
b) brezdelen = nepotreben, odvečen: o. peregrinatio Cu. ali sermo, sententiae Q. ali quaestio Gell. nepotreben (nepotrebna); od tod otiosum est z inf. = nepotrebno je, odveč je: otiosum est persequi singula Lact., otiosum est ire per singulos Min.; metaf.: pecunia otiosa Icti. ali pecuniae otiosae (naspr. occupatae) Plin. iun. ne obrestujoč se, nenaložen.

2. occ.
a) prost (brez) poklicnih, poseb. državnih opravkov (dolžnosti), predajajoč (posvečujoč) se brezdelju, (ves) predan brezdelnosti, živeč za znanost, ukvarjajoč se s slovstvom (književnostjo), kot subst. = slovstvenik, književnik, leposlovec, literat: numquam se minus otiosum esse quam cum otiosus esset Ci. (Scipion je trdil,) da nima nikdar več opravkov kot takrat, kadar se predaja svoji posebni ljubezni do znanosti, o. senectus Ci., Neapolis H. kjer je veliko prostega časa, senibus otiosum est vetera et praesentia contendere T. starci si krajšajo čas s tem da ...; z gen.: studiorum otiosi Plin. ki imajo ukvarjati se z znanostjo, ki najdejo prosti čas za ukvarjanje z znanostjo; (v slabem pomenu) ukvarjajoč se s čim nečimrno ali brezkoristno: Cicero … otiosus circa excessus T. (Dial.)
b) politično nedejaven (nedelaven), brez političnega zanimanja (interesa), politično apatičen, nepristranski, nevtralen, mir(oljub)en: socii spectatores se otiosos praebuerunt Leuctricae calamitatis Ci., istos otiosos reddam Ci. hočem umiriti; subst. otiosi = nepristranski (nevtralni) državljani: otiosis minabantur Ci. ali pa = miroljubni državljani: militare nomen grave inter otiosos T.; o neosebnih subj.: dignitas Ci.

3. metaf. sploh miren, brez nemira, brez strahu, brezskrben, nezaskrbljen, nemoten: animo otioso esse Ter., Gell., otiosus ab animo Ter., quid otiosius quiete animi, quid irā laboriosius Sen. ph., otiosum Fadium reddere Ci. ep. vrniti Fadiju mir, annus ab hoste otiosus C., unumquidque otiose contemplari Ci., properavistis rapere: otiose oportuit Pl. počasi; occ. brezskrben, neskrben, nebrižen, nemaren, malomaren: vigilat insidians bonis otiosorum Ci., Brutus videtur otiosus orator T. (Dial.).

òtklinjati -njēm s kletvico odgovarjati: otac kune, a sin otklinje oče kolne, sin pa za njim

otro drug, še eden; zopeten, ponoven; drugačen, različen

otra cosa nekaj drugega
(el) otro día oni dan, zadnjič, nedavno
al otro día naslednji (drugi) dan
otro tal isto
otro tanto isto, prav tako; še enkrat toliko
otra vez še enkrat, znova, zopet
otro yo moj drugi jaz
ningún otro noben drug
al otro lado na drugi strani, na prejšnji strani
de un lado a otro sem in tja
uno después de otro eden za drugim
de tal manera o de tal otra takó ali takó
en otra parte kje drugje, drugod
ni uno ni otro ne eno ne drugo
a otra parte drugam
por otra parte z druge strani, nasprotno
ser muy otro čisto drugačen biti
¡otra! bis! še enkrat!
¡ésa es otra! oho! no, no!; ta je (pa) dobra!
¡a otro con ésa! to pripoveduj(te) komu drugemu!
¡hasta otra! na svidenje!
otro que tal še eden; (ironično) iste baže
no digo u/c por otra govorim resnico
¡es otro Colón! to je drugi (pravi) Kolumb!
entre otros med drugimi
comer con otros skupaj (z drugimi) jesti

ou [u] conjonction ali

ou bien ali (pa)
ou ... ou ali ... ali
ou alors sicer

ožina samostalnik
1. (pas kopnega ali morja) ▸ szoros Ožino prepluje vsak dan na stotine tovornih ladij, med njimi pa se smukajo še majhne ribiške ladje. ▸ A szoroson naponta több száz teherhajó halad át, köztük pedig kis halászhajók is cikáznak.
Povezane iztočnice: Magellanova ožina, Gibraltarska ožina, Bosporska ožina

2. (zožen predel) ▸ szűk járat, szűk hely, szűkületVhodno ožino so nekoliko razširili in zaprli z rešetko. ▸ A szűk bejáratot kissé kiszélesítették és ráccsal zárták le.
Ob robu je manjši ozek rov, ki pa se po 10 metrih zoži v trenutno neprehodno ožino. ▸ A szélén egy kisebb szűk járat található, amely azonban 10 méter után egy jelenleg átjárhatatlan részbe szűkül be.
Voznik poganja svojo rikšo skozi neverjetne ožine med avtomobili in ostalimi vozili na kolesih. ▸ A sofőr hihetetlenül szűk helyeken tolja át a riksát az autók és más kerekes járművek között.
Zabojnikov v to vas zaradi ožin na cesti niso mogli pripeljati. ▸ Az útszűkületek miatt a konténereket nem tudtuk elhozni ebbe a faluba.

3. (lastnost ozkega) ▸ szűkösség
Ožina ali širina rezila je odvisna od tega, ali z motiko okopavamo, ogrebamo ali kopljemo. ▸ A kapaél szélessége attól függ, hogy a kapával gyomot írtunk-e, vagy talajt lazítunk, illetve forgatunk.
Pri postavljanju pohištva sem poleg ožine prostora prav tako morala upoštevati, da vanj vodi dvoje stopnic. ▸ A bútorok elhelyezése során figyelembe kellett venni, mennyire szűk a hely, és hogy két lépcső vezet a helyiségbe.
Dušila me je ožina cest in meje vsepovsod. ▸ Fojtogattak a szűk utak és a mindenütt jelenlévő határok.

4. (o ozkoglednosti ali omejenosti) ▸ beszűkültség, szűkösség
Kar človek čuti, zaznava, vidi in sliši je odvisno od njegove percepcije, njene širine ali ožine. ▸ Amit az ember érez, érzékel, lát és hall, az a saját percepciójától, látókörének szélességétől vagy beszűkültségétől függ.
Omejenost interesov in ožino miselnega dosega je še najlaže prikrivati z velikimi besedami. ▸ Az érdekek korlátozottságát és a gondolati skála szűkösségét a legkönnyebb nagy szavakkal leplezni.

5. jezikoslovje (o izgovoru samoglasnikov) približek prevedka ▸ zárt képzés
Tako se npr. raba širokega e in o v slovenščini širi, stari pravopis pa je poln besed, ki imajo na teh mestih zapisano izreko z ožino. ▸ Például a szlovén nyelvben a nyílt képzésű e és o használata terjedőben van, és a régi helyesírás tele van olyan szavakkal, amelyek e helyeken a zárt képzésű magánhangzót rögzítenek.

pactum -ī, n (subst. pt. pf. glag. pacīscī)

1. dogovor, pogodba, poravnava: pactum est, quod inter aliquos convenit Ci., pactum occultum L. tajna (skrivna) pogodba, pacto stare L. držati se pogodbe, vztrajati pri pogodbi, manere in condicione atque pacto Ci., ex pacto postulare N., pacta ligare Pr.

2. meton. pogoj, način; poseb. v abl.: non tacebo alio pacto, nisi … Pl., id esse gratum nullo pacto potest Ci. na noben način, nikakor ne, aliquo pacto Ter. nekako, quo pacto Acc. et Naev. ap. Non., quī pacto Pac. ap. Non. kako neki, kako pa tudi = zakaj: Pl., nescio quo pacto, dum armis exercetur, anulus aureus quem habebat fractus et comminutus est Ci. (gl. nescio), eadem, alio, isto pacto Ci.

pač

1. (seveda) doch (zmeraj moraš pač zamuditi du [mußt] musst doch immer zu spät kommen); v odgovor na zanikano vprašanje: doch! (Saj še nisi naredil? Pač! [Du] du bist ja noch nicht fertig? Doch!)

2. (žal) eben, halt, nun einmal, nun mal (tako je pač das ist halt/eben/nun einmal so; pač ni za nobeno rabo er ist eben zu nichts zu gebrauchen; tako je pač so liegen die Dinge einmal; se je pač zgodilo es ist nun einmal geschehen; se pač ne bi bila smela poročiti z njim du hättest ihn eben nicht heiraten sollen)
pač ne halt nicht, nun einmal nicht

3. (že) schon, wohl (videl sem ga pač, toda … ich habe ihn schon/wohl gesehen, doch …)
to pač das schon

4. (najbrž) wohl (bo pač tako das wird wohl so sein; je pač že odšel er ist wohl schon gegangen)

5.
pač pa jedoch, sondern

6.
pač kdo irgendwer, irgend jemand
pač kaj irgend was
pač kak(šen) irgendein, irgendwelcher
pač kako irgendwie
pač kje irgendwo

pàč adv.

1. poi, sì, probabilmente, proprio:
najbolj pametno bi pač bilo vrniti se la cosa più sensata da fare sarebbe, probabilmente, tornare indietro
pač res je è proprio vero

2. (za vprašalnim zaimkom, prislovom poudarja ugibanje) mai:
kdo je pač ta tujec chi è mai questo straniero

3. (izraža sprijaznjenje z dejstvi) ○:
tako je pač življenje così è la vita

4. (uvaja zavrnitev s popravkom) come no, appunto:
nisi me pričakoval, kajne? Pač, pač, zato sem še pokonci non mi aspettavi, nevvero? Come no, perciò sono ancora in piedi

5. pač pa (v vezniški rabi; uvaja novo trditev namesto prej zanikane) ma invece, in compenso, bensì:
ni znanstvenik, pač pa dober učitelj non è, come si dice, uno scienziato, ma in compenso è un ottimo maestro

Paeān -ānis, acc. -āna in -ānem, m (Παιάν ali Παιών) Paján, pri Hom. zdravnik bogov. Pozneje priimek bogov zdravilstva, poseb. Apolona in Eskulapa: Ci., O.; meton. paján

1. himna na čast Apolonu, pa tudi vsak drug slavospev: Ci., Pr., paeana canentes V., conclamant paeana socii V. zmagoslavni (zmagovalni) vzklik, dicite: „io Paean“ O. radostno zakličite, zaženite radostni vzklik.

2. stopica iz treh kratkih in enega na poljubnem mestu stoječega dolgega zloga (—⏑⏑⏑ ali ⏑—⏑⏑ ali ⏑⏑—⏑ ali ⏑⏑⏑—): Ci.

paene (pēne), adv.

1. skoraj, malodane, tólikodanè; pri glag. (z indik.) Pl., Ter. idr., me ipsum paene decepit Ci. bi bil skoraj prevaral, paene valentem videram Tuliam Ci., paene in singulis domibus factiones sunt C., paene interiit N., paene dixerim T. skoraj bi rekel, paene dixi Ci. skoraj bi bil rekel; pri adj. in adv.: paene orbus T., paene simul cum patre triumphavit H., paene vixdum Suet.; stopnjevano: quam paene regna Proserpinae vidimus H. kako malo je manjkalo, da bi videl (= pa bi videl) Prozerpinino kraljestvo.

2. povsem, docela, dočisto: non paene sum deceptus Plancus in Ci. ep.; superl.: paenissime: Pl., Ap.

pagare v. tr. (pres. pago)

1. plačati, plačevati; izplačati:
pagare lautamente, profumatamente bogato plačati
pagare in natura plačati v naravi
pagare alla consegna plačati ob prejemu blaga
pagare a rate plačati v obrokih
pagare qcn. sulla cavezza pren. koga takoj izplačati
pagare qcs. a buon mercato kaj dobiti poceni
pagare qcs. caro, salato, un occhio della testa kaj slano, zelo drago plačati
quanto pagherei per... pren. kaj bi dal za...

2. pog. ponuditi, plačati:
pagare da bere a qcn. povabiti koga na pijačo

3. pren. poplačati:
pagare qcn. con la più nera ingratitudine koga poplačati z nehvaležnostjo

4. absol. izplačati se:
il delitto non paga zločin se ne izplača

5. pren. (scontare) plačati:
pagare la pena odsedeti kazen
pagare il fio biti kaznovan, dobiti zasluženo kazen
me la pagherai (cara)! to mi boš drago plačal!
paga, Pantalone! ti, navadni zemljan, pa plačaj!

pahnjen pridevnik
1. (o nastopu ali spremembi situacije) ▸ taszított, döntöttGovedorejci smo pahnjeni v položaj, iz katerega ne vidimo izhoda. ▸ Minket, szarvasmarha-tenyésztőket kilátástalan helyzetbe taszítottak.
Malokdo pa pomisli, da je dekle že od rane mladosti pahnjeno v svet šovbiznisa. ▸ Csak kevesen gondolnak arra, hogy a lányt már fiatalkorában a showbiznisz világába taszították.
Pripovedovalca zgodbe sta otroka, pahnjena v vrtinec vojne. ▸ kontrastivno zanimivo A két elbeszélő a háború forgatagába sodródott gyermek.
Takrat ko zamenjamo bivalno okolje, je naš prebavni sistem pogosto pahnjen iz ustaljenega ritma. ▸ Amikor lakókörnyezetet változtatunk, az emésztőrendszerünk gyakran kizökken a megszokott ritmusból.
Veliki Stalin je bil pahnjen s prestola slave. ▸ A nagy Sztálint letaszították a dicsőség trónjáról.

2. (o fizičnem premiku) ▸ letaszított, lelökött
Pahnjena na oblazinjeni sedež se je zastrmela v presenečenega starca. ▸ kontrastivno zanimivo Párnázott ülésbe huppanva a meglepődött öregemberre bámult.
Zanesljivo vem, da je bil Kenneth pahnjen s terase! ▸ Biztosan tudom, hogy Kenneth-t lelökték az erkélyről.

pain [pɛ̃] masculin kruh (tudi figuré), štruca; kolač; hlebec (sira), kos (mila); preživljanje; populaire zaušnica, klofuta

au pain et à l'eau ob kruhu in vodi
arbre masculin à pain krušno drevo
pour une bouchée de pain za smešno (nizko) ceno
long comme un jour sans pain zelo dolg, brez konca in kraja
petit pain (au lait) (mlečna) žemlja
pain des anges, céleste (religion) hostija
pain bénit blagoslovljen kruh, figuré zasluženo plačilo
pain de beurre štruca masla
pain azyme opresni kruh (pri Judih)
pain bis mešan, otrobov kruh
pain blanc bel kruh
pain de boulanger pekovski kruh
pain à cacheter prilepka, oblat (za pisma)
pain chapelé hrustav kruh
pain complet kruh iz grobe moke in otrobov
pain d'épice medenjak
pain frais svež kruh
pain de fromage hleb sira
pain grillé pražen, popečen kruh, toast
pain long dolga štruca kruha
pain de ménage, de cuisson domač, kmečki kruh
pain de mie kruh s tanko skorjo
pain mollet, à la reine mlečni kruh
pain de munition vojaški kruh, komis
pain noir črn, ajdov kruh
pain perdu rezine starega kruha, pomočene v jajce in mleko, ocvrte in osladkane
pain rassis, dur star kruh
pain de régime dietičen kruh
pain de rive, riche, de fantaisie z rumenjakom prevlečen fin, bel kruh
pain sec kruh brez dodatka
pain de savon kos mila
pain de seigle ržen kruh
pain de sucre čok sladkorja
pain de trouille oljne tropine
pain viennois bel mlečen kruh
avoir son pain cuit imeti svoj kruh, biti preskrbljen
avoir du pain sur la planche imeti mnogo dela
coller un pain à quelqu'un (populaire) prisoliti komu zaušnico
demander, mendier son pain živeti od miloščine
gagner son pain quotidien služiti si svoj vsakdanji kruh
gagner son pain a la sueur de son front služiti si kruh v potu svojega obraza
manger son pain blanc le premier (figuré) imeti srečen začetek, uživati ugodni sedanji trenutek, kar pa ne bo trajalo
ôter, retirer le pain de la bouche de quelqu'un komu odtrgati kruh od ust
s'ôter le pain de la bouche odtrgavati si (kruh) od ust
faire passer, perdre le goût du pain à quelqu'un spraviti koga na drugi svet
promettre plus de beurre que de pain na moč lagati
se vendre comme des petits pains iti, prodajati se ko tople žemlje

pak, pak
I. vez. gl. pa: porobiše Dalmaciju, pak preko mora odoše
II. prisl. potem: prvo ispeci, pak onda reci

palla¹ f

1. krogla; obla:
palla del mondo pog. zemeljska obla, globus
palla dell'occhio pog. očesno zrklo
palla di lardo pren. debeluh
palla di neve snežna kepa
palla di piombo pren. svinčena krogla

2. krogla, žoga:
palla da biliardo biljardna krogla
palla da tennis teniška žogica
a palla ferma pren. ko je igre konec, ko je vse končano
palla buona, palla goal šport priložnost za zadetek
mancare una palla zamuditi priložnost (tudi pren.);
non essere in palla šport ne biti v formi
prendere la palla al balzo pren. izkoristiti ugodno priložnost

3. (kaznjenčeva) krogla:
essere una palla al piede per qcn. biti komu v nadlego, koga ovirati

4. voj. krogla; granata

5. volilna kroglica

6.
palle pl. vulg. jajca:
rompere le palle a qcn. koga nadlegovati
che palle! kakšna jajca!, dolgčas pa tak!

palma samostalnik
(drevo) ▸ pálma, pálmafaV bližini večjih mest so nasadi dateljnovih palm in pistacij. ▸ A nagyobb városok környékén datolyapálma- és pisztáciaültetvények vannak.
Želje so daleč od realnega, saj bi bil moj sanjski dopust pod palmami na kakšni peščeni plaži, kjer bi me obdajalo morje in zagorela telesa. ▸ A vágyak távol állnak a valóságtól, hiszen az álombéli vakációm egy homokos strandon lenne, pálmafák tövében, ahol a tenger és napbarnított testek vennének körül.
Za večino ljudi je Fidži idiličen tropski otok s palmami in prijaznimi domačini. ▸ A többség számára a Fidzsi-szigetek idillikus trópusi szigetek pálmafákkal és barátságos helyi lakosokkal.
V ozadju so oaze z dateljnovimi palmami. ▸ A háttérben oázisok vannak datolyapálmákkal.
Vse okoli nas so bili majhni otočki, porasli s kokosovimi palmami. ▸ Körülöttünk pici, kókuszpálmákkal benőtt szigetek helyezkedtek el.
Bele peščene obale, obrobljene s palmami, kristalno čista, sinje modra voda in prostrani temno zeleni pragozdovi, polni pisanih cvetov - raj na zemlji. ▸ Hófehér, homokos, pálmafákkal szegélyezett partok, kristálytiszta, égszínkék víz, távolabb pedig sötétzöld őserdő tele tarka virágokkal – maga a földi paradicsom.
V zadnjem delu dvorišča je poleg bazena zasadil palme, poskrbel pa je tudi za prijetno senco. ▸ Az udvar hátsó részébe, a medence mellé pálmákat ültetett, ezzel a kellemes árnyékról is gondoskodott.
Nekega jutra mornar spleza na palmo, da bi pogledal, ali pluje kakšna ladja v bližini otoka. ▸ Egy reggelen a tengerész felmászik a pálmafára, hogy megnézze, jár-e hajó a sziget közelében.
Na kokosovo palmo spleza kot najspretnejša mačka, hitro, brez nepotrebne porabe moči. ▸ A kókuszpálmára macskaügyességgel mászik fel, gyorsan, felesleges erőfeszítések nélkül.
Pod palmami sedijo redki gostje sanatorijev in berejo. ▸ A pálmafák tövében csak néhány szanatóriumbeli vendég ül és olvas.
Sopomenke: palmovec
Povezane iztočnice: dateljnova palma, datljeva palma, kokosova palma, oljna palma