Franja

omnis -e (etim. nedognana beseda)

1. ves: o. fortuna Ci., o. cetera praeda L.; večinoma pl.: ea apud omnes gentes fiunt Ci., omnibus aedificiis pepercit Ci., cetera omnia Ca., alia omnia Ci. ali omnia alia Plin. iun., alii omnes S., L., reliqui magistratūs omnes L.; subst.: omnes Ci. vsi (ljudje), constat inter omnes N. splošno je znano, omnium libertas N., omnium opinio Ci. splošno; s partitivnim gen.: Macedonum omnibus L.; zelo pogosto v partitivnem gen.: omnium potentissimus N. ali miserrimus Ci.; neutr. omne: Ter., Lucr., Pr., poscet omne, quod exaravero Ci., tu pulses omne, quod obstet (po nekaterih izdajah obstat) H.; omnia vse: Ter., O., omnia facere Ci. vse storiti, vse poskusiti, per omnia ducere V. povsod izvajati, omnia malle quam bellum L., cum Patrone Epicurio mihi omnia sunt Ci. ep. s Patronom Epikurijem se prav dobro razumem, alia omnia sibi cum collega ratus S. meneč, da mora opravljati vse druge stvari (posle) skupaj s stanovskim kolegom, in eo sunt omnia Ci. na tem stoji vse, od tega je odvisno vse, tutus et ad omnia (v vsakem oziru) opportunus locus L., ante omnia L. predvsem, posebej, zlasti, per omnia L., Q., Vell. v vsem, eadem omnia Pl., Ter., Plin. iun. vse isto, prav isto, alia omnia Plin. iun. zgolj drugo (kaj drugega), nasprotno; od tod: in alia omnia ire ali discedere Ci. ali transire H. nasprotno trditi, drugega (nasprotnega) mnenja biti; omnia esse (o osebah) biti vse, vse veljati, biti desna roka: hic enim omnia erat Varr., Demetrius iis unus omnia est L.; poseb. acc. adv. (= gr. πάντα) = per omnia v vsem: Sen. ph., Aur., omnia Mercurio similis V.

2. vsak(do), sleherni, vsakteri: Lucan., Stat., Val. Fl., militat omnis amans O., omni die Gell., omnibus mensibus Ci. vsak mesec, omnibus annis Plin., Plin. iun., omni tempore C. vsak čas, zmeraj, vedno, vsekdar, triremes omnes C. same (zgolj) troveslače, omnes (zgolj) secundos proventus rerum exspectare C., o. ordo Ci. sam, omne eiusmodi negotium Ci., omnis pax bello utilior Ci., sine omni periculo Ter. brez sleherne nevarnosti, omnis fraus et perfidia Ci.; pogosto = vsakokrat, vsakikrat, vsakič, vselej: omnis veretur amor Pr., quaedam gallinae omnia gemina ova pariunt Plin. vsakokrat dve jajci.

3. vsak(ršen), vsakovrsten, najrazličnejši: olus o. H., omnibus precibus petere C., omnibus tormentis necari C. z vsakovrstnimi mučili, kar si jih je moč izmisliti, omnibus rebus C. kakor koli, na vse možne načine, v vsakem oziru, omnes flosculos carpam Ci., omnibus superstitionibus obnoxius L.

4. ves, vesoljen, cel(oten); večinoma sg.: o. insula ali Gallia omnis C. ves otok, celotna Galija = v svoji celotnosti, iuventus V., commeatus, pecunia N., Ci., haec omnis oratio mea est Ci., terras omni dicione tenere V. v neomejeni oblasti, socios litore ab omni advocat V., non omnis moriar H., incantusque sui ruit omnia Stat.

Opomba:

1. omnis pomeni celoto kot vsoto delov, totus (quotus est) kot enoten pojem.

2. n. pl. je v 6. stopici heksametra tudi dvozložen: V., Lucr.

on² [ɔn] prislov

1.
(tudi v zvezi z glagoli) na (to have a coat on biti oblečen v plašč, imeti plašč na sebi; to screw on priviti na kaj)

2.
(tudi v zvezi z glagoli) naprej, dalje (to talk on naprej govoriti; and so on in tako dalje)

3.

Razno:

on and on kar naprej
on and off tu in tam, včasih
from today on od danes naprej
the brakes are on zavore so pritegnjene
on with the show! naprej s programom!
to be on biti prižgan (luč, radio), odprt (voda), na programu (igra), v teku (borba)
ameriško, sleng to be on to spoznati koga ali kaj do dna, dobro poznati
to go on nadaljevati
sleng a bit on okajen
to get on in years starati se
to put on one's clothes (shoes, hat) obleči se (obuti se, pokriti se)

one² [wʌn] zaimek

1.
nekdo, kdo, kdorkoli

2.
eden, en (namesto zaimka ali samostalnika: the little one malček, the picture is a realistic one slika je realistična)

3.
nedoločni zaimek (one knows ve se)

4.

Razno:

one who nekdo, ki
the one who tisti, ki
that one tisti
like one dead kot mrtvec
one so clever nekdo, ki je tako pameten
a sly one prebrisanec
a nasty one hud udarec
many a one veliko ljudi
that's a good one! dobro je!, ni slabo!
figurativno one in the eye nekaj, kar boš pomnil; polten udarec (ki ga boš pomnil), spominek
to land s.o. one pritisniti koga, udariti
the Holy One, One above bog
the evil one hudič, satan

onerō -āre -āvī -ātum (onus)

1. obremeniti (obremenjevati), obtežiti (obteževati), otovoriti (otovarjati), naložiti (nalagati), obložiti (oblagati), nakladati komu kaj, kaj na kaj: iumenta S., plaustra Cu., aselli costas pomis V., commeatu, stipendio, armis naves onerat S., tauri cervix oneratur aratro O., o. manum iaculis V. oborožiti, ventrem S. prenapolniti želodec, prenajesti se, onerari epulis O. ali vino et epulis o. S. prenapolniti (prenapolnjevati) se z jedjo (z vinom in jedjo) = prenajesti se, prenajesti in prenapiti se, cibus onerat (sc. ventrem) Plin. jed povzroča želodčne težave; s spremenjenim skladom: o. vina cadis V. (na)polniti vrče z vinom, Cereris dona canistris V. nakopičiti (zbrati) v košaricah; oneravi vinum, lardum (sc. navi) Petr. naložil sem vino, slanino na ladjo; occ. obtežiti (obteževati) = pokri(va)ti: membra sepulchro V., ossa terrae agere V., mensam dapibus V. obložiti, humerum pallio Ter. plašč dati čez ramena, ogrniti si plašč čez ramena.

2. metaf.
a) preobložiti (preoblagati), preobkladati, obsuti (obsipati), naložiti (nalagati) komu obilo česa: aliquem pugnis Pl., iniuriā Ter., omnibus contumeliis eum onerasti Ci., o. aliquem promissis L., S., aliquem laudibus L. prehvaliti; occ. α) obtožiti (obtoževati): audentius iam onerat Seianum T. β) dražiti: saevitiam eius T.
b) (ob)težiti koga = nadlegovati, zabavljati čez koga, kaj, težiti komu, biti komu v nadlego: iudicem argumentis Ci., aethera votis V., verba lassas onerantia aures H., plebei scitum, quo oneratus magis sum quam honoratus L. ki mi je prinesel več nadlege kot časti, o. aliquem mendaciis Ci. dobro (hudo) nalagati koga, probe oneratus Pl. hudo prevaran (ukanjen).
c) otežiti (otežavati), (po)slabšati, večati, poveč(ev)ati, množiti, pomnožiti (pomnoževati): dolorem Cu., inopiam L., onerat dictis atque aggerat iras V., (sc. delectum) suāpte naturā gravem onerabant ministri avaritiā T., onerabat paventium curas ordo Mutinensis T. je pomnoževal, filia patris onerat pericula T. — Od tod adj. pt. pf. onerātus 3 (kakor plenus z gen.): frugum et floris Liberi Pac. ap. Non.

oneself [wʌnsélf] zaimek
sam sebe, sebi, se

to be oneself again zopet se dobro počutiti
to be oneself biti naraven, vesti se prirodno
to come to oneself priti k sebi
of oneself sam od sebe

opinar meniti, misliti, biti mnenja

opinar bien de imeti dobro mnenje o
opinar en contra biti nasprotnega mnenja, ne se strinjati

opinion [ɔpinjɔ̃] féminin mnenje, mišljenje, prepričanje; pluriel svetovni nazor

opinion publique javno mnenje, javnost
affaire féminin, chose féminin d'opinion stvar naziranja
avoir bonne, mauvaise opinion de soi-même biti zadovoljen, nezadovoljen s seboj
avoir le courage de ses opinions pogumno zagovarjati svoje nazore
donner bonne opinion de quelque chose dati dobro sodbo o čem
se faire une opinion à propos de quelque chose ustvariti si mnenje o čem
informer l'opinion informirati javnost
sondage masculin d'opinion raziskovanje javnega mnenja

opinione f

1. mnenje, sodba; domneva:
essere dell'opinione che meniti, soditi, da
è opinione che prevladuje mnenje, da

2. mnenje, glas; ugled:
avere buona, cattiva opinione di qcn., di qcs. imeti dobro, slabo mnenje o kom, o čem
avere grande opinione di sé visoko se ceniti
godere buona opinione uživati ugled; biti čislan, spoštovan
l'opinione corrente javno mnenje
l'opinione pubblica javno mnenje

opiti glagol
1. (o vinjenem stanju) ▸ berúg, lerészegedik, elbódulZ vinom se ne moreš opiti tako močno. ▸ Borral nem tudod magadat annyira leinni.
Cilj je jasen: tekmovalce opiti, prižgati kamero, nato pa samo čakati na dramo. ▸ A cél világos: leitatni a játékosokat, bekapcsolni a kamerát, utána pedig kivárni a drámát.
A veš tisto, ko toliko časa ne piješ alkohola, da te opije deci vina ob kosilu? ▸ Tudod, milyen az, amikor annyi ideig nem iszol, hogy az ebédnél elfogyasztott egy deci bortól is lerészegedsz?
Strupnina je seveda tudi alkohol, ki opije glavo. ▸ Az elbódító alkohol is méreganyag persze.

2. (povzročiti ugodno mentalno stanje) ▸ megbódít, elmámorít
Mi se bomo opili samo od zmage! ▸ Bennünket csak a győzelem mámorít el.
Njen vonj mu je opil razum. ▸ Az illata megbódította.

3. (o vsrkanju tekočine) ▸ teleiszik, beivódik
Ko se dobro zmehča in razpusti, dodamo lovorova lista, ščep sladkorja, solimo, popramo in postopoma zalivamo z rdečim vinskim kisom, da se čebula dobro opije tekočine. ▸ Miután alaposan megpuhul és felenged, hozzáadjuk a babérleveleket, egy csipetnyi cukrot, megsózzuk, megborsozzuk, és fokozatosan vörösborecettel öntözzük, hogy a hagyma jól teleigya magát a lével.
Tako majhne škampe bi žar ubil, sopara pa jih ni opila, čeprav je bila vinska. ▸ A grill tönkretette volna ezeket az apró garnélarákokat, de a gőz nem áztatta őket szét, még akkor sem, ha boros volt.

oponašati glagol
1. (o gibih ali zvokih) ▸ utánoz, imitál, mímelZnal je zelo dobro opazovati, zaradi česar je znal izjemno oponašati ljudi. ▸ Nagyon jó megfigyelő volt, ezért kivételesen jól tudta utánozni az embereket.
Imam posnetek kosa, ki oponaša zvonjenje prenosnega telefona. ▸ Van egy felvételem egy rigóról, ami a telefoncsörgést hangját utánozza.
Nato se je začela ritmično trkati po prsih, s čimer je oponašala utripanje srca. ▸ Ezt követően elkezdett ütemesen dobogni a mellkasán, amivel a szívdobogást utánozta.
Skoraj vsaka papiga govori, ampak največkrat oponaša lastnika in lastnik jo tudi najbolje razume. ▸ Majdnem minden papagáj beszél, azonban a legtöbbször csak a gazdájukat utánozzák, és a gazdájuk az, aki a legjobban megérti őket.

2. (privzemati navade) ▸ utánozOtroci nas opazujejo in oponašajo, zato se vprašajmo, kako se obnašamo kot kupci. ▸ A gyerekek figyelnek és utánoznak minket, ezért tegyük fel magunknak a kérdést, hogyan viselkedünk vásárlóként.
Udoben naklon strešine oponaša naravni naklon zemljišča. ▸ A tető kényelmes dőlésszöge a föld természetes lejtését utánozza.

3. (očitati) ▸ nehezményez, felró
Moški take ženske, ki mu kar naprej nekaj oponaša, ne mara. ▸ A férfi nem szereti, ha egy nő folyton nehezményez valamit.
Ne gre za samopromocijo, kot mu nekateri oponašajo. ▸ Nem önreklámról van szó, ahogy azt egyesek felróják neki.

opravlja|ti¹ (-m) opraviti (ständig, immer wieder) ➞ → opraviti; posle: durchführen, erledigen, betreiben; storitve: erbringen; plačilni promet: abwickeln
opravljati funkcijo ein Amt bekleiden/wahrnehmen (javno funkcijo ein öffentliches Amt bekleiden), ein Amt innehaben, amtieren
opravljati obrt ein Gewerbe ausüben/treiben
opravljati zakonodajno funkcijo die Gesetzgebung ausüben
dobro opravljati svoje delo seine Sache gut machen
funkcionar, ki opravlja funkcijo der Amtsträger, der amtierende (Vorsitzende …)
delavec, ki opravlja delo na domu der Heimarbeiter

oprémljen equipped (z with); fitted out; rigged

dobro (slabo) oprémljen well (ill) equipped
oprémljena soba a furnished room

oprijémati (-am) | oprijéti (oprímem)

A) imperf., perf. stringere; abbracciare, aggrappare

B) oprijémati se (-am se) | oprijéti se (oprímem se) imperf., perf. refl.

1. aggrapparsi (a); afferrarsi; abbrancarsi; appendersi, appigliarsi:
oprijeti se debla aggrapparsi al tronco
oprijeti se neke iluzije afferrarsi a un'illusione
oprijeti se kakršnekoli pretveze appigliarsi a qualunque pretesto

2. aderire, avere una tenuta:
obleka se oprijema telesa l'abito aderisce stretto al corpo
kolesa se dobro oprijemajo ceste le ruote hanno una buona tenuta di strada

3. darsi a, dedicarsi a:
oprijeti se dela, učenja darsi al lavoro, allo studio
pren. oprijeti se novih idej aderire a idee nuove, abbracciare le nuove idee
pren. oprijemati se vsake bilke aggrapparsi a ogni fuscello, all'ultima speranza

optik samostalnik
1. (strokovnjak za očesne pripomočke) ▸ optikus, látszerészKontaktne leče vedno kupite pri optiku, ki bo poskrbel, da se vam bodo dobro prilegale. ▸ A kontaktlencsét mindig optikusnál vásárolja meg, aki gondoskodik róla, hogy jól illeszkedjenek a szemre.Pri optiku dobite tudi potapljaška očala z ustrezno dioptrijo. ▸ Az optikusnál megfelelő dioptriájú búvárszemüveg is kapható.
Povezane iztočnice: očesni optik

2. (strokovnjak za optične naprave) ▸ optikus, látszerész
1786 se je rodil italijanski optik in astronom Giovanni Battista Amici, graditelj prvih zrcalnih teleskopov in natančnih mikroskopov. ▸ 1786-ban született Battista Amici olasz optikus és asztronómus, az első tükörteleszkópok és pontos mikroszkópok megépítője.
Sirija B sta odkrila optika Clark, ko sta leta 1863 preizkušala novo lečo za objektiv velikega teleskopa. ▸ A Szíriusz B-t az optikusként tevékenykedő Clark testvérek fedezték fel, amikor 1863-ban egy új lencsét próbáltak ki a nagy teleszkóp objektívéhez.

ōrdinārius 3, adv. -ē (ōrdō)

1. v prav(šnj)em redu in vrsti stoječ: vites Col., silices Vitr.

2. pren.
a) reden, pravilen, uravnan, pravi, navaden: consiliis ordinariis bellum gerere L., non est res subsiciva philosophia; ordinaria est Sen. ph. ni postranska zadeva, poglavitna stvar je; poseb. consules ordinarii (naspr. suffecti) L. = redno pred začetkom leta izvoljeni; tako tudi consulatus o. Suet.; pugiles Suet., paria gladiatorum (naspr. postulaticia) Sen. ph.; zlasti o sužnjih, ki redno opravljajo kako službo: paedagogus Sen. ph., dispensator Suet., servus (naspr. vicarius) Icti., njihova služba o. officium Sen. ph.; subst. ōrdinārius -iī, m (sc. miles) v redni vojski (ne kot poveljnikov šotorski sotovariš) služeč vojak, vojak redne vojske: Ca. ap. Fest., Front.
b) pravšen, prav(šnj)i, izvrsten: oleum Col. dobro (= iztisnjeno iz dobrih, ne odpadlih oliv), oratio Sen. ph.

oreille [ɔrɛj] féminin uho; sluh, posluh; pazljivost; roč, locenj; jezik (pri čevlju); plužna deska

d'oreille po posluhu
jusqu'aux oreilles do ušes
par-dessus les oreilles (figuré) čez glavo
oreille externe, interne, moyen zunanje, notranje, srednje uho
oreille d'ours (botanique) trobentica, jeglič
oreille-de-souris (botanique) spominčica
les murs ont des oreilles zidovi imajo ušesa, povsod so špijoni
en avoir par-dessus les oreilles biti sit, naveličan česa
avoir l'oreille basse biti ponižen
avoir l'oreille dure biti naglušen
avoir de l'oreille imeti (dober) posluh
avoir l'oreille fine dobro slišati
avoir les oreilles (re)battues (de) imeti polna ušesa (česa)
arriver aux oreilles de quelqu'un priti komu na ušesa
en avoir sur l'oreille (figuré) na vratu imeti
avoir l'oreille de quelqu'un naleteti pri kom na odprta ušesa, uživati njegovo naklonjenost
baisser l'oreille, porter bas l'oreille, avoir l'oreille basse (figuré) povešati ušesa
avoir la puce à l'oreille biti nezaupljiv, ne zaupati, čuvati se
n'en pas croire ses oreilles svojim ušesom ne verjeti
dire quelque chose à l'oreille de quelqu'un komu kaj na uho povedati
dire quelque chose à quelqu'un dans le creux, dans le tuyau de l'oreille komu kaj strogo zaupno povedati
dire deux mots à l'oreille de quelqu'un prigovarjati komu, svariti koga
donner sur les oreilles à quelqu'un prisoliti komu zaušnico
dormir sur les deux oreilles trdno spati; počivati v popolni varnosti
dresser, tendre l'oreille (figuré) napeti ušesa, pazljivo poslušati
échauffer les oreilles de quelqu'un podkuriti komu
écouter de toutes ses oreilles, être tout oreilles napeto poslušati
n'écouter que d'une oreille le z enim ušesom poslušati
entrer par une oreille et sortir par l'autre iti pri enem ušesu noter, pri drugem pa ven
être dur d'oreille biti naglušen
faire la sourde oreille, se boucher les oreilles gluhega se delati, ne hoteti slišati
fermer l'oreille à quelque chose ne hoteti nič vedeti o čem
frotter les oreilles à quelqu'un (figuré) ošteti koga
gager ses oreilles staviti svojo glavo
se gratter l'oreille (v zadregi) praskati se za ušesom
laisser ses oreilles (figuré) žrtvovati nekaj (proti svoji volji)
laisser passer, montrer le bout de l'oreille izdati se, pokazati svojo pravo naravo
marcher l'oreille basse biti osramočen
mettre la puce à l'oreille de quelqu'un (figuré) opozoriti, posvariti koga
ouvrir, prêter l'oreille poslušati, prisluhniti
recevoir sur les oreilles dobiti eno okoli ušes
rougir jusqu'aux oreilles do ušes zardeti
souffler quelque chose à l'oreille de quelqu'un komu kaj prišepetati
tirer les oreilles à quelqu'un pokarati koga
tirer par l'oreille (familier) za ušesa povleči
se faire tirer l'oreille pustiti se prositi
venir aux oreilles de quelqu'un priti komu na ušesa
ce n'est pas tombé dans l'oreille d'un sourd to si je (on) dobro zapomnil, teh besed ne bo pozabil

organiz|em² moški spol (-ma …) medicina der Organismus, der Körper
organizmu lasten körpereigen
ki ga organizem dobro prenaša verträglich

organizírati to organize; to arrange; to get up

delavci so dobro organizirani the workers are well organized
organizírati se to get (ali to become) organized

orientácija (-e) f

1. orientamento (tudi ekst.); orientazione:
imeti dobro orientacijo sapersi orientare bene

2. pren. indirizzo, orientamento

3. ekst. orientamento, punto di riferimento

ōrnō -āre -āvī -ātum (iz *ōrd(i)nō)

1. opremiti (opremljati), oskrbeti (oskrbovati), preskrbeti (preskrbovati), prirediti (prirejati): Pl., H., Lucr., Plin. iun. idr., posteaquam … aedificasset ornassetque classes Ci., classem, naves L., triremem armatis N. oskrbeti z moštvom (s posadko), exercitum L., aliquem armis V., magistratūs mulis L., divitiis Athenienses N., ornare et apparare convivium Ci., o. fugam Ter. pripravljati se na beg, provinciam Ci. ep., L., Suet. konzulu ali pretorjem odkazati posebna upravna sredstva (denar, čete, nižje uradnike); tako tudi o. consules, praetores Ci. ep.

2. (o)krasiti, (o)lepšati, (o)dičiti, (o)venčati, (o)kititi, lepo opremiti (opremljati), (o)lišpati, (na)lišpati: Pl., Ter., L., Pr., Hier. idr., templum, domum suam Ci., aliquem torque o. N., ornabant manilia collum O., ornabant cornua sertis V.; z gr. acc.: ornatus caput foliis V.; occ. (po)česati, (s)frizirati: capilli ornandi O., sollers ornare Cypassis O., nondum ornata capillos O.

3. metaf.
a) (o)krasiti, (o)lepšati, (na)lišpati, na svetlo postaviti (postavljati): orationem Ci., seditiones Ci. hvaliti, eorum studio et dignitate ornatur causa Ci., fuit ornandus in lege Maniliā Pompeius Ci.
b) pospešiti (pospeševati), odlikovati, proslaviti (proslavljati), povzdigniti (povzdigovati), (po)častiti: civitatem omnibus rebus C., civitas meis beneficiis ornata Ci., pudor ornat aetatem Ci., o. eius mortem monumento Ci., ornare aliquem Ci. ali ornare et tollere aliquem Ci. ep., Suet. počastiti (in povzdigovati) koga, tj. pomagati komu do kake časti, častne službe. — Od tod adj. pt. pf. ōrnātus 3, adv. -ē

1. opravljen, opremljen, s potrebnim preskrbljen, oskrbljen: Pl., Ter., Auct. b. Afr., T. idr., equus L. ali asini Ca. obrzdan(i), elephantus N., ordinatissimus et paratissimus omnibus rebus Ci., ornatissimus exercitus N. kar najbolje oborožena, naves omni genere armorum ornatissimae C. zelo dobro opremljene z ladijskim orodjem, fundus ordinatissimus Ci.

2. metaf.
a) okrašen, olepšan, krasen, krasoten, ličen, lep, izboren, izvrsten, okrasen, ukrasen: Pl. idr., oratio Ci., o. in oratione N., ornati homines in dicendo et graves Ci. možje, ki znajo lepo in odločno (tehtno) govoriti, nihil ornatius agro bene culto Ci., ornate facere Ci., comparare magnifice et ornate convivium Ci., ornate loqui, dicere Ci., causas agere ornatius Ci., causam ornatissime et copiosissime defendere Ci.
b) časten, slavo prinašajoč, v čast komu, proslavljajoč koga: locus ad dicendum ornatissimus Ci., huic arti finitima est dicendi facultas et gratior et ornatior Ci.
c) (po)čaščen, čislan, spoštovan: testimoniis Ci., honoribus a senatu Ci., a nobis sum ornatus Ci., vir ornatus (naspr. non probatus) Val. Max., Syracusae urbs ornatissima Aug.; (kot naslov) velecenjen, velečastit, velespoštovan: ornatissimus adulescens, eques, civis Ci.