Franja

will^*1 [wil, wəl]
nedoločnik in velelnik manjkata
1. in 3. os. ednina will
2. os. ednina (you) will
zastarelo (thou) wilt
množina will
preteklik would [wud, wəd]
2. os. preteklik, zastarelo (thou) wouldst
pretekli deležnik wold [wóuld] would

I. pomožni (s sledečim nedoločnikom brez to)

1. (za tvorbo prihodnjega časa za 2. in 3. os. ednine in množine, za izražanje obljube ali namena tudi za 1. os. ednine in množine)

he will see very soon bo kmalu videl
I will not come back ne bo me (več) nazaj

2.
hoteti, biti voljan ali pripravljen:

will (would) you pass me the bread, please mi hočete (bi mi hoteli) podati kruh, prosim?
the wound will not heal rana se noče (ne mara) zaceliti
boys will be boys dečki hočejo (pač) biti dečki, mladost se mora iznoreti

3.
(v pogojnih stavkih):

he would do it if he could on bi to naredil, ko bi mogel

4.
biti navajen, imeti navado:

he will sit here for hours ima navado ure in ure tu presedeti
she would take a short walk every day imela je navado iti vsak dan na kratek sprehod
it would appear kazno je

II. neprehodni glagol & prehodni glagol
hoteti, želeti:

what will you? kaj hočeš (želiš)?
as you will kakor hočeš
I would it were otherwise! hotel (želel) bi, da bi bilo drugače!
(I) would I were a bird! hotel bi biti ptica!
I will to God! bog daj!
I could not do it even if I would ne bi mogel storiti tega, tudi če bi hotel

with [wið; wiɵ] predlog
s, z; proti; od; v družbi, pri, poleg; s pomočjo; skupaj z, istočasno; zaradi; od; v zvezi z, z ozirom na, pri; kljub, navzlic

I have no money with me nimam denarja pri sebi
away with you! poberi se! izgubi se!
with all my heart od srca rad
pale with fear bled od strahu
stiff with cold otrpel, trd od mraza
with all his money he is not happy kljub vsemu svojemu denarju on ni srečen
sick with bolan od
he is furious with me on je besen name
with God figurativno mrtev, v nebesih
with that nato, tedaj
she is with child ona je noseča
with young breja
with all his brains pri (kljub) vsej njegovi pameti
he is lying down with fever leži bolan zaradi mrzlice
to die with cancer umreti za rakom
to fight with courage pogumno se boriti
to tremble with fear tresti se od strahu
we parted with them ločili smo se od njih
to rise with sun vstati (skupaj, istočasno) s soncem
he lives with us on stanuje pri nas
she took her with her vzela jo je s seboj
leave it with me! prepustite to meni!
to be with s.o. on a point strinjati se s kom o neki točki
it is a habit with him to je pri njem navada
to be with it ameriško, pogovorno biti na tekočem (o čem)
vote with the Conservatives! glasujte (volite) za konservativce!
to walk with a stick hoditi s palico
what does he want with me? kaj hoče od mene?
it rests with you to decide odločitev je pri vas
it is not so with the drama v drami to ni tako
I can't leave with my mother so ill ne morem odpotovati, če mi je mati tako bolna
to weep with joy jokati od veselja

woe [wɔ́u]

1. samostalnik
bol, žalost, nadloga, stiska, beda
zastarelo gorjé, skrbi

2. medmet
joj! gorjé!

woe to you! bodi preklet! gorje ti!
woe is me! joj meni!; gorje meni!
woe worth the day preklet bodi dan
woe betide you if... gorje ti, če...
in weal and woe v sreči in nesreči
woe to the vanquished! gorje premaganim!

wohl

1. Adverb dobro; wohl sein: ihm ist wohl dobro se počuti; ihm ist nicht wohl ne počuti se dobro/slabo se počuti ( tudi figurativ ); es sich wohl sein lassen dobro živeti; wohl oder übel hočeš nočeš; sich wohl [bewußt] bewusst sein dobro se zavedati; Leben Sie wohl! Zbogom!; wohl ihm! Blagor njemu!

2. (vermutlich) pač, najbrž, bržkone; (schon) že; wohl kaum komajda, komaj če; aber wohl pač pa; könnten Sie wohl? ali bi morda lahko ...?

wonder¹ [wʌ́ndə] samostalnik
čudo; nekaj čudovitega, osupljivega; čudežen dogodek, čudežno delo, čudež; (za)čudenje, začudenost

in wonder začuden
for a wonder čudežno; presenetljivo; čudno
a nine-days'wonder kratkotrajna senzacija
(it is) no wonder that... nič čudnega (ni), da...
to be filled with wonder biti ves začuden
he is a wonder of skill on je čudo spretnosti
to work (ali to do) wonders delati čuda (čudeže)
he kept his word, for a wonder za čuda je držal svojo besedo
to look all wonder ves začuden (debelo) gledati
he swore and no wonder zaklel je, in nič čudnega (če je)

wonder² [wʌ́ndə] neprehodni glagol
(za)čuditi se (at, about s.th. čemu)
razmišljati (o čem), hoteti vedeti, biti radoveden, spraševati se

I wondered about this to mi je padlo v oči
I wonder what time it is koliko utegne biti ura? bogve koliko je ura?
I don't wonder at it to me ne preseneča
that's not to be wondered at ni se čemu čuditi
I wonder why rad bi vedel zakaj
Oh! I just wondered! O, nič! kar takó, samo vpraševal sem se
I wonder who said it rad bi vedel (sprašujem se, bogve), kdo je to rekel
Is that true? -- I wonder. Je to res? -- Bogve.
I wonder at you čudim se ti (vam)
I wondered about his knowledge čudil sem se njegovemu znanju
well, I wonder no, ne vem (prav)
I have often wondered what would happen if... često sem se spraševal, kaj bi se zgodilo, če...

wrong² [rɔŋ] pridevnik
zmoten, nepravi, pogrešen, napačen, naroben; ki ni v redu, ki je v neredu; neprimeren, nepripraven; nekoristen, neugoden

wrong act prekršek
a wrong answer napačen, nepravi odgovor
the wrong side narobna stran (of material blaga)
wrong one, sleng wrong'un (kriket) žoga, ki leti čisto drugače, kot je igralec pričakoval
(the) wrong side out na ven (narobe) obrnjena notranja stran (oblačila)
the wrong side of the blanket figurativno nezakonit
to be wrong ne imeti prav
the clock is wrong ura ne gre prav
you are wrong in believing that nimaš prav (motiš se), če to verjameš
not to be far wrong ne se zelo (z)motiti
I was not far wrong in guessing skoraj sem uganil
something is wrong with him nekaj je narobe z njim
what's wrong with you? kaj pa je (narobe) s teboj?
to be in the wrong box figurativno biti v škripcih (v nerodnem položaju, v zagati); ne biti na mestu; biti na zgubi
it is the wrong side out to je narobe, obrnjeno
to be on the wrong side of 50 biti nad 50 let star
what's wrong with a cup of tea? pogovorno kako bi bilo s skodelico čaja?
to do the wrong thing in the wrong place ravno narobe (napačno) kaj napraviti
what do you find wrong with it? kaj se ti zdi pri tem narobe (ti ni pri tem všeč)?
to get (to have) hold of the wrong end of the stick figurativno (popolnoma) napačno razumeti (imeti čisto napačno mnenje, vtis)
to get out of the bed (on) the wrong side figurativno, pogovorno z levo nogo vstati; biti slabe volje
he will laugh on the wrong side of his mouth figurativno smeh ga bo že minil
to prove s.o. wrong dokazati komu, da nima prav
to go wrong zaiti; spodleteti, ne iti (biti) v redu
he holds the book the wrong way narobe drži knjigo
he found himself in the wrong shop figurativno, pogovorno ni na pravega naletel
it is very wrong of you to support him zelo napak je od vas, da ga podpirate
to take the wrong train peljati se z napačnim vlakom
to take the wrong turning (ali path) figurativno zaiti na kriva pota

ya že; takoj; končno (enkrat); drugikrat; ravno, pač, vsaj; seveda

ya entiendo že razumem, seveda
ya no, no ya ne več; ne le
ya no puedo ne morem več
ya muy poco (zdaj) le še malo
ya apenas komaj še
desde ya se lo prometo obljubljam Vam že zdaj
¡ya! (fam) da, a da! že razumem! tako je! seveda!
¡ya está! stvar je opravljena! konec!
¡ya va! je že prav! prav! se strinjam!
ya que ker; čeprav; če
si ya če le; s pogojem da
ya..., ya... ali ... ali, zdaj ... zdaj

zadostováti zadóščati to be sufficient, to suffice; to be enough; to satisfy

to bo zadostovalo (dovolj bo) that will do
naj zadošča, če rečem... suffice it to say...
naši razlogi mu niso zadostovali our reasons did not satisfy him
10.000 SIT mi je zadostovalo ten thousand tolars was enough for me

zadržan² (-a, -o) (ki nima časa) verhindert
če boste zadržani im Verhinderungsfall

zagágati (-am) perf.

1. starnazzare, schiamazzare (dell'oca)

2. pog. dire

3. pog. pren. andare in malora:
če se bo tako nadaljevalo, bomo kmalu zagagali di questo passo andremo presto in malora

zagrábiti (-im)

A) perf.

1. afferrare, agguantare, ghermire, prendere:
zagrabiti z obema rokama agguantare con ambe le mani

2. pren. acchiappare, catturare (il fuggitivo)

3. zagrabiti za cominciare, mettersi a:
zagrabiti za delo cominciare a lavorare

4. prendere, cogliere:
zagrabila ga je jeza, strah fu preso dalla rabbia, dalla paura
zagrabil ga je kašelj ebbe un attacco di tosse
impers. kaj te je zagrabilo? ma cosa ti prende?

5. pren. toccare, turbare, appassionare:
zgodba je poslušalce zagrabila gli ascoltatori rimasero toccati dal racconto

6. agr. coprire (rastrellando):
zagrabiti jame coprire le buche (rastrellandovi terriccio e sim.)
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pren. nalogo je treba drugače zagrabiti il compito va affrontato diversamente
pren. zagrabiti priložnost, ki se ponudi approfittare dell'occasione
pren. zagrabiti za orožje decidersi per la lotta armata
pren. zagrabiti bika za roge prendere il toro per le corna
pren. zagrabiti za trnek abboccare all'amo
pren. če mu prst ponudiš, pa roko zagrabi tu gli offri un dito e lui afferra la mano

B) zagrábiti se (-im se) perf. refl. afferrarsi

zàhmet m (t. zahmet) trud: uvrati se k meni ako ti nije zahmet oglasi se pri meni, če ti ni prenaporno; zahmet ti je! potrudi se!

zamájati (-am)

A) perf.

1. scuotere, scrollare; far oscillare; far vacillare:
zamajati z glavo scrollare il capo

2. pren. sconvolgere, scombussolare:
zjutraj je mesto zamajal potres stamane la città è stata scossa da un terremoto

B) zamájati se (-am se) perf. refl.

1. scuotersi; tremare; dondolare

2. vacillare, traballare, barcollare (tudi pren.):
zamajal se je celotni vrednostni sistem prese a vacillare l'intero sistema di valori
pren. zamajal se mu je stolček gli traballava la poltrona
tla so se mu zamajala pod nogami il suolo gli si spalancò sotto i piedi
če pogledam kvišku, se mi zamaje v glavi se guardo in su mi sento girare la testa

zamálo adv.

1. (v predik. rabi) biti zamalo, zdeti se zamalo sentirsi offeso, aversene a male; essere intollerabile per qcn.:
tudi tebi bi se zdelo zamalo, če bi te obrekovali anche tu te ne avresti a male, se si sparlasse di te

2. star. (skoraj) a momenti, per poco, quasi:
zamalo me je postalo strah quasi quasi avevo paura

zamorka samostalnik
1. (temnopolta ženska) ▸ szerecsen
Babica je dolgo mislila, da je zamorka, ker je imela tako temno polt. ▸ A nagymamám sokáig azt hitte, hogy fekete, mert annyira sötét volt a bőre.
Pred kolibo je na starem lesenem gugalniku sedela stara zamorka. ▸ A kaliba előtt álló régi fahintán egy öreg feketebőrű asszony ült.

2. sovražno (pripadnica črne rase) ▸ szerecsen, fekete bőrű
Ena od sorodnic je rekla, da bi vse družinske člane pometala iz hiše, če bi se kdo iz njene hiše spečal z zamorko. ▸ Az egyik rokonom azt mondta, hogy minden családtagot kipenderítene a házból, ha összejönnének egy fekete lánnyal.
"Ne plešem z zamorkami!" jo je na neki šolski zabavi zavrnil beli deček. ▸ „Nem táncolok feketékkel” – utasította el egy iskolai buliban egy fehér fiú.

zanositi glagol
(o ženski) ▸ teherbe esikMorda je zanosila zaradi nezanesljive kontracepcije. ▸ Lehet, hogy a megbízhatatlan védekezés miatt esett teherbe.
Če ne morete zanositi, včasih traja kar precej časa, preden zdravniki lahko ugotovijo vzrok. ▸ Ha nem tud teherbe esni, néha eltarthat egy ideig, amíg az orvosok meg tudják állapítani az okát.
Zelo si želim zanositi, toda ne morem. ▸ Nagyon szeretnék teherbe esni, de nem tudok.

zapitek samostalnik
1. (plačilo za pijačo) ▸ cechOb popivanju sta se potem sprla in skupaj zapustila lokal, ne da bi plačala zapitek. ▸ Ivóvitába keveredtek, és együtt távoztak a kocsmából anélkül, hogy kifizették volna a cechet.
Koliko je družba zapravila za kosilo in zapitek, ni hotel izdati. ▸ Azt, hogy mennyit költött a társaság az ebédre és az italokra, nem akarta elárulni.

2. (o posledicah dejanja) ▸ ár, számla
Moja zla sreča je združila moči z napačnimi odločitvami, h katerim sem nagnjen, in zdaj plačujem zapitek. ▸ A balszerencsém kombinálódott a rossz döntésekkel, amelyekre hajlamos vagyok, és most ennek fizetem az árát.
Minister tako politiko razglaša za uspešno, ne pove pa, kdo bo plačal zapitek. ▸ A miniszter eredményesnek hirdeti ezt a politikát, de nem árulja el, ki fogja megfizetni az árát.
Globalna kriza je torej čas plačevanja zapitka. ▸ A globális válság tehát az az idő, amikor megfizetjük a számlát.

3. neformalno, izraža negativen odnos (pijanec) ▸ részeges, iszákos
Tip je zapitek, ki se mu že fuzla od oblasti. ▸ A hapsi egy iszákos, aki már megzakkant a hatalomtól.
Torej, če se mi lokalni zapitki in zapohanci naselijo v mojo nepremičnino, si v bistvu ne morem nič kaj dosti pomagat. ▸ Tehát ez azt jelenti, hogy ha a helyi részegesek és füvesek beköltöznek az ingatlanomba, nem igazán tudok mit tenni.

zapiti se povratni glagol
1. (postati alkoholik) ▸ elissza az eszét, elissza az agyát
Če so ljudje v resni in stalni krizi, znorijo, se zapijejo ali pa se obesijo. ▸ Ha az emberek komoly és állandó válságban vannak, megbolondulnak, elisszák az agyukat vagy felakasztják magukat.
Ko žena naredi samomor, se mož zapije, sina pa da v rejo. ▸ Amikor a feleség öngyilkosságot követ el, a férj elissza az eszét, a fiúkat pedig nevelőszülőkhöz adja.

2. (postati pijan) ▸ leissza magát, lerészegedik, berúgČlovek bi se po ogledu filma najraje zapil! ▸ Az ember a film után a legszívesebben leinná magát!
Najbolj mi je zamerila, ker sem se ob rojstvu sina do konca zapil in je nisem prišel obiskat niti v porodnišnico. ▸ Leginkább azt vette zokon, hogy a fiunk születésekor teljesen berúgtam és nem látogattam meg a szülészeten.
Film govori o alkoholiku, ki se odloči, da se bo zapil do smrti. ▸ A film egy olyan alkoholistáról szól, aki eldönti, hogy halálra issza magát.

zapitje samostalnik
1. neformalno (o proslavljanju z alkoholom) ▸ elivás, rámulatás, elmulatás
Trda pogajanja se začnejo šele kasneje, ko so že ugotovili, da ti lahko zaupajo. Drugače kot na zahodu, kjer večerja večkrat pomeni "zapitje" dobre kupčije. ▸ A kemény alkudozás csak később kezdődik, amikor megállapítják, hogy megbízhatnak benned. Ez más, mint nyugaton, ahol a vacsora a legtöbbször azt jelenti, hogy rámulatnak a jó vételre.
Če že ni bilo praznične pojedine, je podelitvi zakramenta sledilo vsaj zapitje krsta z vinom, v zadnjem času pa krstu sledi svečano kosilo. ▸ Ha már nem volt ünnepi lakoma, a szentség felvételét követően legalább jól elitták a keresztelőt, az utóbbi időben viszont ünnepi ebéd követi a keresztelőt.

2. (o alkoholizmu) ▸ iszákossá válás
Ob veselem vzdušju v pesmi svari pred nevarnostjo zapitja fanta in možnostjo odhoda z zadolženo kajžo po svetu. ▸ A vers derűs hangvétele mellett felhívja a figyelmet arra a veszélyre, hogy a fiú iszákossá válik és adósságokba verve magát vág neki a világnak.