Franja

združljív (-a -o) adj. conciliabile, riunibile; compatibile:
funkciji nista združljivi le due cariche non sono compatibili
to je malo združljivo z njegovim prepričanjem ciò è difficilmente conciliabile con le sue convinzioni

Zeitlang, Zeit lang: eine Zeitlang nekaj časa, malo, malce

zèl, zlà, zlò malvado

zli duh espíritu m maligno (ali malo), el malo
biti zle volje estar de mal humor
za zlo vzeti tomar a mal
ne jemljite mi tega za zlo! ¡no me lo tome a mal!

zeste [zɛst] masculin koža, olupek (limone, oranže); pretin pri orehu; ničvredna stvar

pas un zeste prav nič
cela ne vaut pas un zeste to ni počenega groša vredno
mettre un zeste de citron dans un verre d'apéritif dati malo citronovega olupka v čašo aperitiva

zima samostalnik
1. (letni čas) ▸ télEni najhujših suš v stoletju je sledila mrzla zima. ▸ Az évszázad egyik legnagyobb aszályát hideg tél követte.V vas se odpravita le poredko, vendar se zdi, da se bosta na zimo morala preseliti. ▸ Csak ritkán mennek be a faluba, de úgy tűnik, télre át kell költözniük.
Povezane iztočnice: astronomska zima, koledarska zima, zelena zima

2. (o stanju narave) ▸ télTo zlasti velja za severna pobočja, kjer sta nad 1500 metri še zima in trd, pomrznjen sneg. ▸ Ez elsősorban az északi lejtőkre igaz, ahol 1.500 méter felett még tél van és keményre fagyott a hó.

3. (obdobje glede na dogajanje) ▸ télVrhunec letošnje skakalne zime bodo olimpijske igre v Pjongčangu. ▸ Az idei téli síugrószezon csúcspontja a phjongcshangi olimpiai játékok lesznek.Če v vaši omari visi kostim iz tvida, ste glavni nakup za naslednjo modno zimo že opravili. ▸ Ha van egy tweedkosztüm a szekrényében, akkor már be is szerezte a jövő téli divatszezon fő darabját.Nemški kapitulaciji v prvi svetovni vojni leta 1918 je sledila zelo burna zima. ▸ Az 1. világháborús német kapitulációt 1918-ban nagyon viharos tél követte.

4. (o literarnem liku) ▸ TélKot kaže, minulemu pustu ni uspelo pregnati starke zime iz naših krajev. ▸ Úgy tűnik, hogy a farsang nem tudta elűzni Télanyót városainkból.
Še malo, pa se bo tudi jesen poslovila, saj jo bo iz naših krajev pregnala starka zima. ▸ Nemsoká az ősz is elbúcsúzik, hisz Télanyó elűzi tájainkról.Botra zima je letos poskrbela za obilico snega, zato obratujejo tudi mnoge žičnice v dolini. ▸ Az idei tél rengeteg havat hozott, és a völgy számos sífelvonója üzemel.
Predvsem ljubitelje belih strmin je malce skrbelo, kaj bo z botro zimo. ▸ Különösen a fehér lejtők szerelmesei aggódtak kissé, hogy mit tartogat számukra a téltündér.

zméniti se (dogovoriti se)

zméniti se o to agree upon
zméniti se (paziti na) za kaj to heed something, to take heed of something, to pay (ali to give) heed to something, to care about something
ne se zméniti se za kaj to pay no heed to something
ne zmenim se za to I don't care about that
malo se zméniti se za kaj to make little of something
ni se zmenil za naše svarilo he ignored our warning
še zmenil se ni zanjo he wouldn't even give her a second thought

zoppicare v. intr. (pres. zōppico)

1. šepati

2. ekst. majati se

3. pren. šepati:
zoppica un po' in matematica malo šepa v matematiki
un ragionamento che zoppica neprepričljivo, šepavo sklepanje
zoppicare da un piede pren. šepati v neki dejavnosti, na nekem področju

zrcalc|e² srednji spol (-a …) rastlinstvo, botanika der Frauenspiegel (njivno Gemeiner, malo Kleiner)

želéti (-ím)

A) imperf.

1. augurare; auspicare:
želeti komu dobro, srečo augurare a qcn. il bene, la felicità
želeti srečno pot augurare buon viaggio
želeti lahko noč augurare, dare la buona notte

2. desiderare, volere:
želite prosim? il signore, la signora desidera?
gost želi sobo v prvem nadstropju l'ospite vuole una camera al primo piano

B) želéti si (-ím si) imperf. refl.

1. desiderare; (močno si želeti) bramare, ambire:
želeti si malo počitka, miru desiderare un po' di riposo, di quiete

2. desiderare, concupire qcn.

žena samostalnik
1. (soproga) ▸ feleség
2. (ženska) ▸ nőOb mednarodnem prazniku žena smo ugotavljali, da je v lokalni politiki malo žensk. ▸ A nemzetközi nőnap alkalmából megállapítottuk, hogy a helyi politikában kevés a nő.
Povezane iztočnice: dan žena, dispanzer za žene

življenjsk|i² [ê] (-a, -o) nasvet ipd.: realistisch, realitätsnah, lebensnah, wirklichkeitsnah; (realističen) lebenswahr; (točen) lebensecht
malo življenjski lebensfremd, realitätsfremd, lebensfern

žlindr|a ženski spol (-e …) die Schlacke, Eisenschlacke, die Krätze; die -schlacke (plavžna Hochofenschlacke, rafinacijska Feinungsschlacke, Thomasova Thomasschlacke)
izpust žlindre der Schlackenstich
odstranjevalnik žlindre der Entschlacker
odstranjevanje žlindre das Entzündern
odtok žlindre der Schlackenabstich
brez pepela in žlindre schlackenfrei
ki ne tvori žlindre schlackenlos
ki tvori malo žlindre schlackenarm
ki tvori veliko žlindre schlackenreich
odstraniti žlindro entschlacken
posneti žlindro abschlacken

žonglirati glagol
1. (o fizični veščini) ▸ zsonglőrködikIzvajal je akrobacije in žongliral z raznimi ognjenimi rekviziti. ▸ kontrastivno zanimivo Akrobatikus mutatványai mellett különböző eszközökkel tűzzsonglőrködött.

2. (sočasno obvladovati več zadev) ▸ zsonglőrködik
Ni mi jasno, kako lahko moški hkrati žonglirajo z več ženskami. ▸ Nem értem, hogyan zsonglőrködhetnek a férfiak egyszerre több nővel.
Maša je igralka, ki živi zanimivo življenje, v katerem spretno žonglira s svojimi vlogami. ▸ Maša egy érdekes életet élő színésznő, aki ügyesen zsonglőrködik a szerepeivel.

3. lahko izraža neodobravanje (spretno uporabljati ali izbirati) ▸ zsonglőrködikVšeč so nam moški, ki spretno žonglirajo z besedami. ▸ Tetszenek azok a férfiak, akik ügyesen zsonglőrködnek a szavakkal.
Mar ni z znanostjo, ki tako lahkotno žonglira z dejstvi, nekaj hudo narobe? ▸ Nincs-e valamilyen súlyos gond az olyan tudománnyal, amely oly könnyedén zsonglőrködik a tényekkel?
Rada malo žonglira z zakoni, ker ji ne dajo pametnejšega dela. ▸ Mivel nincs jobb dolga, szeret kicsit zsonglőrködni a törvényekkel.
Najlažje je žonglirati s številkami in s procenti, ker se 90 % ljudi niti ne ukvarja z izračunavanjem. ▸ A számokkal és a százalékokkal a legkönnyebb zsonglőrködni, hiszen az emberek 90 százaléka nem foglalkozik a számolgatással.

ἄγω [Et.: lat. ago, ere; ženem, delam. – Obl. fut. ἄξω, -ομαι (tudi s pas. pomenom); aor. ἤγαγον, ep. ἦξα, ἄξετε, inf. ἀξέμεν(αι), ἄξασθε, ἄξαντο, pf. ἦχα, pass. ἦγμαι, aor. pass. ἤχθην, pf. act. tudi ἀγήοχα]. I. act.: 1. o živih bitjih: a) gonim, vodim, peljem, ravnam, vladam, do-, pri-, odvedem (živino in ljudi), (βοῦν, ἵππον naprezam, vprezam); b) στράτευμα o vojskovodji: vodim, načelujem; πολιτείαν, πόλιν, δήμους upravljam, vladam; λαόν, στρατόν (tudi brez subst.), hodim, korakam; NT ἄγωμεν pojdimo; c) o bogovih, usodi in strasteh: gonim, ženem, ὁ θεός οὕτω ἄγει bog hoče tako; θεῶν ἀγόντων po navdihnjenju, pod vodstvom bogov; d) vodim duševno: vzgajam (gl. παιδαγωγός). 2. o stvareh: napeljujem (ὕδωρ), gradim, kopljem (τάφρον), zidam (τεῖχος); prinašam (ἄποινα, δῶρα); darujem prvence (ἀπαρχάς); gonim, nosim, vozim (νῆες, ἵππος); ὁδός ἄγει pot drži kam. 3. prinašam, vodim s seboj (ἑταίρους, λαίλαπα), dovažam (ἀγώγιμα). 4. vzamem (s silo) s seboj, ugrabim, odpeljem; ἄγω καί φέρω plenim in robim, oropam (slečem) do golega (τινά), zasužnim. 5. tiram pred sodnijo, zatožim (εἰς δίκας, εἰς ἀγῶνα); peljem na morišče (ἐπί θανάτῳ). 6. spoštujem, cenim περὶ πλείστου, ὡς παρ' οὐδέν (prav malo); razširjam (κλέος), prenašam (ὄνειδος), kos sem čemu, morem prenašati (ἄχθος λύπης). 7. različne zveze ἑορτήν, μυστήρια praznujem, obhajam; ἡμέραν: prebijem, preživim, NT ἄγει τρίτην ἡμέραν tretji dan je; σχολήν imam čas; ἡσυχίαν, εἰρήνην mirujem, πόλεμον vojskujem se, γέλωτα krohotam se, ὕπνον uspavam. 8. pt. ἄγων v zvezi z glagoli premikanja se navadno prevaja s predlogom "z". II. med.: ἄγομαι γυναῖκα oženim se, τῷ υἱῷ privedem sinu ženo, μῦθον διὰ στόμα vedno govorim o čem, στράτευμα εἰς χεῖρας prevzemam nadpoveljstvo.

αἰσθᾰ́νομαι d. m. [Et. iz ἀϜισ-θάνομαι, prim. ἀΐω (iz ἀϜίσ-ω) čujem, ἐπάϊστος o komer se govori, znan; lat. audio (iz aviz-dio) slišim, oboedio (iz ób-aviz-dio) slušam, pokoren sem; slov. javen, javiti (iz podstave avis-av, ja-vi-ti). – Obl. fut. αἰσθήσομαι, aor. ᾐσθόμην, pf. ᾔσθημαι; sooblika αἴσθομαι]. 1. zaznavam, čutim, za-, opazim, slišim (βοήν), voham (ὀσμῇ); 2. razumem, uvidim, izvem (ὑπό τινος); veže se s pt. v gen. ali acc., s ὅτι, ὡς, εἰ in vprašalnimi členicami, pogosto tako, da stopi subj. zavisnega stavka v glavni stavek kot obj.; ὁ αἰσθανόμενος kdor more presojati, razumen, ὁ καὶ μετρίως αἰσθανόμενος le malo razsoden človek.

ἀμφίς ep. ion. 1. adv. a) na obeh straneh, okoli in okoli; εἶναι bivati, stanovati; δεσμοί obdajam, oklepam; ζυγόν nositi na obeh straneh; ὀλίγη δ' ἦν ἄρουρα ἀμφίς le malo prostora je bilo okoli orožja; b) raz-, narazen, vsaksebi, ločen; ἔχειν razstavljati, ločiti; φρονεῖν različnega mnenja biti, drugače misliti; ἀ. ἕκαστος vsak zase, (posebej); ἕκαστα ἀμφὶς εἰρήσεται stvar za stvarjo (vsako posebej) bo izpraševal; ἀ. ἀγῆναι na dvoje se zlomiti, ἀμφὶς Ἀχαιοῖς ἄλλ' ἀποδάσσεσθαι A. posebej prideliti, dati. 2. praep. stoji navadno za besedo a) z gen.: od vseh strani, okoli; daleč oddaljen od; b) z dat. in acc.: okrog (koga).

ἀνα-κεφαλαιόω povzamem (v malo besedah), obsegam ἐν λόγῳ, zedinim πάντα ἐν τῷ Χριστῷ NT.

ἀπο-λείπω (tudi v tmezi) I. act. 1. trans. a) puščam (za seboj), ne použijem, zapuščam (prazen prostor), ὡς πλέθρον v razdalji približno enega pletra; b) puščam na cedilu, opuščam, izgubljam βίον, ἀπολέλοιπέ με ἤδη βίοτος ἀνέλπιστος pustilo me je brez upanja. 2. intr. a) neham biti, manjkam, nimam, ὁ Νεῖλος … ἀπολείπων τὸ ῥέεθρον pojemajoč, τὶς ἀπολείπει τι τῆς ἀρετῆς treba mu je še vrline; b) zaostajam; pri števnikih in izrazih mere: malo manjka, da ne, malodane; ὀλίγου ἀπέλιπον ἐς Ἀθήνας ἀφικέσθαι malo je manjkalo, da nisem prišel, skoraj bi bil prišel v Atene; μικρὸν ἀπέλιπον διακόσιαι γενέσθαι bilo jih je malodane 200; ἀπὸ τεσσέρων πήχεων ἀπολείπουσα τρεῖς δακτύλους imelo je tri palce manj kot štiri vatle; c) odhajam, zapuščam (mesto, vojsko), ὅθεν ἀπέλιπες kjer si v govoru prenehal. II. pass. 1. zaostajam za kom τινός. 2. odstranjujem se, zapuščam koga, zgrešim kaj, zaidem od ἀληθείης, oropam se česa, ne dosežem česa, οὐκ ἀπολείπομαι zvesto se držim česa; NT ἀπολείπεταί τινας εἰσελθεῖν določeno je, pričakovati je da, ἀπολείπεται σαββατισμός prihranjen je dan počitka.

ἀ-πόλεμος 2, ep. ἀ-πτόλεμος malo bojaželjen, nebojevit, miroljuben, neizveden v vojskovanju. – adv. -έμως.

ἀπο-ρροφάω, -φέω malo odsrkam, -srebam, pokušam οἴνου.