Franja

radeau [rado] masculin splav (na vodi)

radeau de sauvetage pnevmatični rešilni splav, ki se avtomatično napihne, ko ga vržejo v morje; pnevmatičen čoln

rādō -ere, rāsī, rāsum (indoev. kor. *rad- str(u)gati, praskati, glodati; prim. skr. rádati (on) praska, gloda, radanaḥ zob, stvnem. razi oster, ratto = nem. Ratte, Ratz, lat. rāstrum, rōdō, rōstrum) strgati, (po)strgati, (o)strgati, strugati, (po)strugati, (o)strugati, skobljati, (po)skóbljati, (o)skobljati, (z)brskati, (s)praskati;

I. splošno: terram pedibus Pl. (o vranih) pesn.: quis (= quibus) Circaea iuga impresso raduntur vomere Sil.; occ.

1. s str(u)ganjem (praskanjem, skobljanjem) (o)čistiti, (z)gladiti, (u)gladiti, (z)likati: Col., Plin., Lucr., Iuv. idr., lapides palmā radere H., rasae hastilia virgae V. oličene, obeljene.

2. z britvijo (novacula) brado ali lase do kože (o)striči, (o)briti (gr. ξυρεῖν, medtem ko tondēre = ostriči s škarjami (forfex), gr. κείρειν): modo tondere modo radere barbam Suet., novaculā caput radere Cael., capite et superciliis rasis Ci., caput rasum
a) kot znak sužnosti: L.;
b) kot znak žalosti: Suet.;
c) kot zaobljuba v nevarnostih: Iuv., omni parte corporis rasā praeter caput C.; pass. radi dati se obriti (naspr. tonderi, velli): Suet., cotidie radi Plin.; šalj. o ljubici: ista tonstrix non tondet (ne ščiplje (sc. svojih ljubimcev) = ne odščipava (jim) denarja). Quid igitur facit? Radit. (goli, oguli jih = slači jih do kože) Mart.; pren. (kaj duševnega) (o)piliti, izpiliti, spiliti: limā rasa Mart., rasa antitheta Pers.

3. (kaj pisanega) (o)strgati, (iz)praskati, spraskati, (iz)strugati, (p)ostrugati, (iz)brisati: nomen Pisonis radendum fastis censuit T.; pren.: eurus radit arva imbribus H. odplavlja, odnaša, izpira, odplakuje, ad trimatum marris ad solum radere Plin. odstrgati, odsekati, damnosa canicula quantam raderet Pers. bi odščipnil.

4. praskaje poškodovati, raniti, raziti, (s)praskati, razpraska(va)ti: fauces radere (o glasu) Lucr., fauces rasae Q., mulieres genas ne radunto Tab. XII ap. Ci. —

II. pesn. mimo, preko česa, čez kaj hodeč dotakniti (dotikati) se česa, (po)potovati mimo (preko) česa ali čez kaj, zdrkniti, zdrsniti, zdrčati (drsati, drčati) mimo (preko) česa ali čez kaj, jadrati (pluti) mimo (preko) česa ali čez kaj, preleteti (preletavati) kaj: Pr., Sen. tr., Val. Fl. idr., saxa Pachyni radimus V., Circaeae raduntur litora terrae V., iter laevum radere V. na levi ob pečini (skali, čeri) pluti, iter liquidum radere V. leteti po zraku, raditur haec elegis ultima meta meis O. moje elegije drčijo (hitijo) mimo tega zadnjega cilja = skoraj sem na cilju (= pri kraju) s svojimi elegijami, sicco freta radunt (sc. equi) passu O. drčijo bežeč preko morja, aquilo radit terras H. ali Eurus radit arva H. brije (vleče, piha) po … , traiectos surculos radere Suet. lesti preko, prelesti jih; (o rekah) dotakniti (dotikati) se, (o)prati, oplakniti (oplakovati): radere ripas Lucr., campos Tib.; pren. neprijetno dotakniti (dotikati) se koga, česa, žaljivo, nesramno obregniti (obregovati) se ob koga, kaj, užaliti, (raz)žaliti: res delicatas Q., teneras auriculas mordaci vero Pers., pallentes mores Pers. bičati, šibati, grajati.

radoživost samostalnik
(razigranost; živahnost) ▸ életvidámság, életörömKo je bil mlajši, ga je vse zanimalo, bil je poln otroške radoživosti in radovednosti. ▸ Fiatalabb korában minden érdekelte, teli volt gyermeki életvidámsággal és kíváncsisággal.

ragliare

A) v. intr. (pres. raglio)

1. rigati

2. pren. kričati, vreščati; klatiti neumnosti

B) v. tr. pren. slabo, neuglašeno peti; brezzvezno govoriti
PREGOVORI: al ragliare si vedrà che non è leone preg. ko zariga, se bo izkazalo, da ni lev

raide [rɛd] adjectif tog, odrevenel, okorel; napet (tudi figuré); figuré nepopustljiv, neuklonljiv; avtoritativen, trd, oster; trmast, trdovraten; strm; močan; drzen; populaire neverjeten, presenetljiv; argot, militaire bolan; adverbe strmó; brutalno; nenadoma; masculin, argot bankovec za 1000 frankov; žganje

mener raide quelqu'un zdelati, pestiti koga
(se) tenir raide trdovratno se upirati
tomber raide mort, être tué raide zrušiti se mrtev
être, danser sur la corde raide biti v težavnem, nevarnem položaju
(populaire) être raide, étre raide comme un passe-lacet biti brez cvenka, brez denarja
se tenir raide comme un échalas držati se togo, ko kol
corde féminin raide toga vrv
eau-de-vie féminin raide močno žganje
histoire féminin raide presenetljiva zgodba
une scène raide dans le roman drzna, opolzka scena v romanu
sentier raide strma steza
ce sentier grimpe raide ta steza se strmo vzpenja

rame¹ [ram] féminin veslo; veslanje, veslaški šport

à deux rames dvoveseln, na dve vesli
avoir la rame (sport) voditi, biti v vodstvu
être, tirer à la rame (populaire) garati ko črna živina
faire force de rames krepko (za)veslati
(familier) ne pas en fiche une rame ničesar ne narediti, delati

rásti croître, grandir, s'accroître, augmenter ; (voda) monter

bujno rasti (botanika) croître avec exubérance, proliférer, foisonner
rasti ko gobe po dežju sortir de terre (ali pousser) comme des champignons
cene rastejo les prix augmentent (ali montent, sont en hausse, sont en progression, familiarno grimpent)
pustiti si brado rasti laisser pousser sa barbe

rat¹ [ræt] samostalnik
zoologija podgana
figurativno, parlament & politika prebežnik, odpadnik, uskok, izdajalec, kdor zapusti svoje politične prijatelje in se pridruži opoziciji; stavkokaz; tat

rats! množina, sleng neumnost!, nesmisel!, neverjetno!
as wet like a drowned rat moker ko miš, do kože premočen
to have (to see) rats sleng videti "bele miši"
to smell a rat figurativno sumiti, da se pripravlja nekaj slabega ali nevarnega, vohati nevarnost, (za)čutiti prevaro

rata ženski spol podgana; miš; pomorstvo skrita čer

rata de trigo hrček
rata de agua povodna podgana
rata almizcleña pižmovka
rata de cloaca kanalska podgana
rata de iglesia cerkvena miš
más pobre que una rata reven ko cerkvena miš
escabullirse como una rata skrivaj pobegniti
rata de sacristía tercijalka, pobožnjakarica
de piel de rata sive (dlake) konj

râtelier [rɑtlje] masculin

1. vrsta umetnih zob

2. technique stojalo (d'armes za puške)

3. jasli (za seno živini)

manger à deux, à plusieurs râteliers (familier) imeti dvoje, več želez v ognju
mettre le râtelier bien haut à quelqu'un (familier) koga pustiti dolgo čakati; visoko ceno od koga zahtevati
manger au râtelier de quelqu'un živeti na stroške kake osebe
(familier) quand il n'y a plus de foin dans le râtelier ... ko zmanjka denarja ...

ratifikacijski pridevnik
(o potrditvi, sprejetju) ▸ ratifikációsKo je ratifikacijski proces zaključen in začne pogodba veljati, države pristopnice postanejo članice Evropske unije. ▸ Amint a ratifikációs folyamat lezárul és a szerződés hatályba lép, a csatlakozó országok az Európai Unió tagjaivá válnak.

ratto²

A) agg.

1. knjižno hiter, nagel, uren

2. knjižno strm

B) avv. knjižno naglo, hitro, urno; takoj

C) cong.
ratto che brž ko

ráven plat, plan, uni, égal, droit; équivalent, identique; pair

raven ko sveča tout droit
držati se raven ko sveča se tenir droit comme un i (ali comme un cierge)

rávno² adv.

1. proprio, precisamente; tanto; solamente:
ravno on je to storil è stato proprio lui
si iskal mene? Ravno tebe volevi me? Precisamente!
ravno toliko vem kot ti ne so (tanto) quanto te

2. (v nikalnih stavkih izraža omejitev) proprio:
ni ravno najbolj pameten non è proprio il più intelligente

3. (za izražanje dejanja iz najbližje preteklosti) proprio, appena:
vlak je ravno odpeljal il treno è appena partito

4. (za izražanje istočasnosti) proprio, ○:
ravno odhajal je, ko sem prišel era (proprio) sul punto di partire quando sono venuto

5. (natanko) esattamente, precisamente:
danes je ravno deset let od materine smrti sono esattamente dieci anni dalla morte della mamma
zakaj naj plačam ravno jaz?! perché dovrei pagare proprio io?!
pog. to ravno ne questo proprio no, non proprio
ti se pa ravno spoznaš na te stvari? e tu ti intenderesti di queste cose?
ravno treba ti je bilo iti ven dovevi proprio uscire!

razburljivo prislov
(na vznemirljiv način) ▸ izgalmasan
Zabavno, duhovito in razburljivo napisana življenjska zgodba. ▸ Szórakoztatóan, szellemesen és izgalmasan magírt élettörténet.
Ko sem bil mlad, sem živel razburljivo. ▸ Fiatal koromban izgalmasan éltem.
Drugi polčas se je začel razburljivo, živahno in z visokim ritmom. ▸ A második félidő izgalmasan, élénken és tempósan kezdődött.
Ne zveni preveč razburljivo, a kdo bi vedel, morda pa je. ▸ Nem hangzik túl izgalmasan, de ki tudja, lehet, hogy mégis az.

razgrábiti (-im) | razgrábljati (-am) perf., imperf.

1. rastrellare, spargere col rastrello

2. eliminare, spianare, livellare

3. pren. andare a ruba:
uvožene artikle so kupci dobesedno razgrabili gli articoli importati sono andati letteralmente a ruba

4. pren. gettarsi avidamente su; dividersi le spoglie:
ko je umrl, so številni dediči premoženje razgrabili alla sua morte i numerosi eredi si divisero il patrimonio

razmére conditions ženski spol množine , circonstances ženski spol množine , état moški spol de choses, situation ženski spol

časovne razmere circonstances, conjonctures ženski spol množine
finančne razmere situation ženski spol financière
krajevne razmere circonstances locales (ali particulières à un lieu)
povojne razmere situation d'après-guerre
vremenske razmere conditions atmosphériques (ali météorologiques)
življenjske razmere conditions de vie
v teh razmerah dans ces conditions (ali circonstances), dans cet état de choses
izhajati iz skromnih razmer être d'origine modeste (ali humble), être d'humble origine
živeti v dobrih razmerah avoir une bonne situation, être dans une situation aisée
živeti preko svojih razmer vivre au-dessus de ses moyens
brž ko bodo razmere to dovolile dès (ali aussitôt) que les circonstances le permettront

raztegníti (-em) | raztegováti (-újem)

A) perf., imperf.

1. tendere, allungare, dilatare, allargare; tirare:
raztegniti kavč, mizo allungare il divano, il tavolo
raztegniti obraz v nasmeh sorridere
raztegniti preozke čevlje allargare le scarpe troppo strette

2. pren. prolungare, protrarre:
raztegniti debato protrarre la discussione
malo raztegniti počitnice prolungare un po' le vacanze
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
raztegniti meh, harmoniko sciogliere la fisarmonica
raztegniti meje (kake države) estendere i confini
raztegniti oblast na sosednje dežele sottomettere le terre limitrofe
raztegniti mošnjo mollare i cordoni della borsa
šport. raztegniti mišice sgranchire i muscoli

B) raztégniti se (-em se) | raztegováti se (-újem se) perf., imperf. refl.

1. slargarsi, allargarsi

2. prolungarsi, protrarsi, durare

3. stendersi, distendersi:
temni oblaki so se raztegnili po nebu nubi fosche si distesero nel cielo
poleti se dan raztegne d'estate le giornate si allungano
obraz se mu bo raztegnil, ko bo to slišal quando lo sentirà, torcerà il muso

razumeti se povratni glagol
1. (biti v dobrih odnosih) ▸ kijönnek egymással, megértik egymástLjudje v klubu so super, soigralke odlične, razumem se z vsemi. ▸ Az emberek a klubnál nagyszerűek, a csapattársaim kiválóak, jól kijövök mindenkivel.
Škotski ovčar je miroljuben, zelo se razume z otroki. ▸ A skót juhászkutya nyugodt és nagyon jól kijön a gyerekekkel.

2. (biti strokovnjak) ▸ ért hozzá, hozzáértőNe razumem se na vaše zakone in pošteno povedano, me prav dosti niti ne zanimajo. ▸ Nem értem a törvényeiket, és őszintén szólva nem is nagyon érdekelnek.

3. (o rastlinah) ▸ jól megférnek egymással, jól kijönnek egymással
Morski koprc se zelo dobro razume s paradižnikom in čebulo. ▸ A tengeri kömény jól megfér a paradicsommal és a hagymával.
Solata je za pridelavo nezahtevna rastlina, ki se dobro razume s tako rekoč vsemi vrtninami, edino s peteršiljem nista za skupaj. ▸ A fejes saláta könnyen termeszthető növény, ami úgyszólván minden zöldséggel jól kijön, kivéve a petrezselymet, amellyel nem illenek össze.

4. (o delovanju naprav) ▸ együttműködik
Vsaka računalniška komponenta ima svoj gonilnik, saj ji ta omogoča, da pravilno deluje in se razume z drugimi deli računalnika, predvsem pa, da zna delovati skupaj s programsko opremo. ▸ A számítógép minden alkatrészének van saját illesztőprogramja, mert ez teszi lehetővé a megfelelő működését és a számítógép más részeivel való együttműködést, és – ami a legfontosabb – a szoftverrel való együttműködést.

5. (o uspešni aktivnosti) ▸ bír, boldogul, elboldogul
Kako se pa vi razumete s ponedeljki? ▸ És ön hogy bírja a hétfőket?
Pač pa sem se zelo dobro razumel z rožami. ▸ Én pedig nagyon jól elboldogultam a rózsákkal.
V obdobju, ko ga je obdajalo domotožje po teatru, si je želel preizkusiti, kako se razume z dramskim dialogom. ▸ Olyankor, amikor áthatotta a színház utáni vágyakozás, szerette volna kipróbálni, hogyan boldogul a drámai párbeszéddel.

ražđípati se ràžđīpām se začeti skakati: samo srce drukčije se ražđipa kad Sovra svira vse drugače poskakuje srce, ko...