Franja

artikulirati glagol
1. (povedati z besedami) ▸ artikulálJasno se mora artikulirati skupno stališče, kaj si sploh želimo. ▸ Világosan kell artikuláltunk közös álláspontunkat arról, hogy mit is akarunk egyáltalán.

2. (tvoriti glasove ali zvoke) ▸ artikulálUčenci skupinsko berejo pesem in kmalu ugotovijo, da morajo brati zelo razločno, izrazito artikulirati glasove. ▸ A tanulók csoportokban olvassák a verset, és hamarosan rájönnek, hogy nagyon tisztán kell olvasniuk, artikulálva a hangokat.

3. pogosto v umetnosti (izraziti ali izkazati) ▸ artikulál
Šele z neutrudnimi raziskovanji tehnike lahko umetnik jasno artikulira likovni jezik. ▸ Egy művész csak a technika fáradhatatlan kutatásával képes világosan artikulálni a vizuális nyelvet.
Religija je eden izmed načinov, kako kultura artikulira vprašanja. ▸ A vallás az egyik módja annak, ahogyan a kultúra a kérdéseket artikulálja.

4. (izoblikovati ali opredeliti) ▸ artikulál
Mnogi komentatorji v EU in Sloveniji se sprašujejo, zakaj je levica v krizi, zakaj ji ne uspe artikulirati alternative zavoženemu neoliberalnemu projektu. ▸ Az EU-ban és Szlovéniában számos kommentátor kérdezi, hogy miért van válságban a baloldal, miért nem tud alternatívát artikulálni a félresikerült neoliberális projekttel szemben.
Tisti avtorji v zgodovini evropske politične misli, ki so artikulirali pojem države, praviloma niso pestovali idej o taki ali drugačni Evropski uniji. ▸ Az európai politikai gondolkodás történetének azon szerzői, akik az állam fogalmát artikulálták, általában nem dédelgették az ilyen vagy olyan Európai Unió gondolatát.
Na tem kongresu se je jasno artikulirala opozicija. ▸ Ezen a kongresszuson az ellenzék egyértelműen artikulálódott.

artus 3, adv. -ē (prim. gr. ἀρτάω vozlam, ἀρτάνη vrv)

1. tesen, ozek, tog, napet, trden (naspr. laxus): catena O., Sen. ph., vincla, nexus O., compages V., toga H. oprijeta, frenum Tib., complexus artiores Sen. ph. ali artissimi Petr., artissimo nodo vinciri Plin., arte colligere manus Pl., nimis arte colligor Naev. fr., arte boves ad stipitem religare Col., tigna hoc (tem) artius illigata tenentur C., artius complecti aliquem Ci., artius adstringi atque hedera H., historia ingens minutissime scripta, artissime plicata Sen. ph.

2. tesno sklenjen, tesen, ozek, gost: vallis, via, semita, ostium L., regiones Lucr., fauces, itinera T., fruticetum H. gostolistno, cavus H., aditus, os specūs Cu., artiores silvae C. gostejši, saltus artior L., artissimum inter Europam Asiamque divortium L., trabes singulis saxis interiectis arte continentur C., aciem, quam arte statuerat, latius porrigit S., signa artius collocare S. bolj na tesno, pedites quam artissime ire iubet S.; (o osebah) ozko vzrasel, vitek: mulier Ulp. (Dig.); gost, nagneten, strpan (enalaga): turbā artā circumstare Tib., theatrum H., nimis arta convivia H., custodia arta T. ali artissima Mel., arta civibus urbs Stat., cernere aliquid artiore cribro Plin. z gostejšim sitom. Od tod subst. artum -ī, n (skoraj samo s praep.)
a) ozek, tesen prostor, ožina, tesnoba: Mel., in arto (ali in artum) concreti montes nimborum Lucr., in arto stipatae erant naves L.; v komp. in superl.: montes paulatim in artius coëunt Cu., quā in artissimum cogitur regio Cu.; pren.: nec desilies imitator in artum H. niti se ne zaletiš, quae (quinquaginta volumina) a me collecta in artum Plin. jedrnato posnete.
b) occ. (bojna) gneča, stiska, vrvenje: suomet ipso agmine in arto haerentes L., multiplicatis in arto ordinibus L., in artum compulsi L. zagozdeni, pugna in arto T. z nogo ob nogi.

3. pren.
a) tesen, trden, (pri)srčen: artioribus apud populum Romanum laqueis tenebitur Ci., artissimum societatis vinculum Ci., arta propinquitate coniunctas Cu., arto contubernio intime iunctus Ap., artā familiaritate aliquem complecti Plin. iun., aliquem in artissimam affinitatem recipere Vell., artus somnus Suet. ali artior somnus Ci. ali artissimus somnus Suet. trden, trdnejši, najtrdnejši spanec, artissimae tenebrae S. najgostejša, najtrša, arte et graviter dormire Ci. trdno in trdo, artius ex lassitudine dormire Ci., illud arte tenent Ci. tega se trdno drže, artius adstringere rationem Ci., artissime constringere sententiam Ci., aliquem arte (artissime) diligere Plin. iun.; enalaga (o osebah) tesno združen, prisrčen: contubernalis artissimus Ap.
b) α) utesnjen, strog: arta iura Lucr. sila pravic, leges artae ideoque superbae Plin. β) (u)tesnjen, tesnoben od skrbi: animus H. γ) tesen, majhen, pičel, neznaten, neugoden: commeatus L., numerus T., annona arta, artior, artissima Suet., in artis rebus opem ferre O. v neugodnem položaju, artiora tempora somni quam noctis Cu., artior petitio L. skoraj brezupno, spes artior Col. manjše, omnia sibi in dies artiora esse viderunt Cu., spiritus arte meat Cu., aliquem arte cohibere Pl. ali arte contenteque habere Pl. koga (zelo) na tesnem držati (imeti), aliquem artius habere S. fr., aliquem arte (naspr. opulenter) colere S. (le) malo, alicui arte modum statuere S. stisniti koga na pičlo mero, si te quā syllaba parte moratur, artius appellem Tuticănumque vocem O. ako bi te (= tvoje ime)... krajše izgovarjal. Od tod subst. artum -ī, n (večinoma le s praep.) pičlost, stiska, zadrega, neugoden položaj: cum in arto res esset L. ko je bil (Hasdrubal) v stiski, ne spem sibi ponat in arto O. naj... tesno ne omeji, in arto (esse) commeatum T. dovoz da je pičel.

aspaventar ustrašiti se

aspaventarse delati se zelo prestrašenega

asperge [aspɛrž] féminin beluš, špargelj; figuré dolgin(ka)

botte féminin d'asperges šop špargljev
pointes féminin pluriel d'asperge špargljevi vršički
(familier) asperge montée en graine, grande asperge zelo visoka in zelo mršava mladenka (redkeje mladenič)

aspirer [-re] verbe transitif vdihovati, vsesavati, vsrkavati; verbe intransitif stremeti, težiti (à po, k, za), hrepeneti; grammaire aspirirati

aspirer un peu d'air vdihniti malo zraka
aspirer une boisson avec une paille srkati pijačo s slamico
la pompe aspire l'eau črpalka izsesava vodo
nous aspirons aux vacances zelo si želimo počitnic
je n'aspire plus qu'à me reposer želim si samo še počitka

assegnare v. tr. (pres. assegno)

1. dodeliti:
assegnare gli alloggi delle case popolari ai lavoratori dodeliti delavcem stanovanja v blokih

2. dati, zaupati, določiti; postaviti (na mesto):
gli assegnarono un lavoro di grande responsabilità zaupali so mu zelo odgovorno delo
fu assegnato al reparto vendite postavili so ga v prodajni oddelek

assidu, e [asidü] adjectif točen, reden; marljiv, priden, vztrajen, stanoviten

présence féminin assidue aux cours redna navzočnost pri predavanjih
être assidu auprès de quelqu'un zelo se za koga truditi, si prizadevati

assistance [asistɑ̃s] féminin navzočnost, prisotnost; sodelovanje; pomoč; skrbstvo; navzoči, poslušalstvo

l'Assistance (publique) dobrodelne ustanove, javna dobrodelnost
assistance aux aveugles skrbstvo za slepe
assistance à la jeunesse, à l'enfance mladinsko, otroško skrbstvo
assistance judiciaire brezplačna pravna pomoč (pri pravdnih stroških)
assistance médicale zdravstveno skrbstvo
assistance nombreuse, clairsemée, enthousiaste, hostile številno, redko, navdušeno, sovražno poslušalstvo
sa conférence a charmé l'assistance njegovo predavanje je očaralo poslušalce
son assistance aux cours est très irrégulière njegova navzočnost pri predavanjih je zelo neredna
promettre son assistance à quelqu'un komu svojo pomoč obljubiti
se prêter mutuellement assistance dans l'épreuve medsebojno si pomagati v težavah

assommoir [-mwar] masculin gorjača, ubijač (orodje); familier beznica

coup masculin d'assommoir zelo presenetljiv dogodek, težak udarec usode

assūdō (adsūdō) -āre -āvī spotiti se: adsudassit (= adsudaverit) iam ex metu Pl. (adsudascis [= adsudescis] potiš se, pri drugih: adsultassit [= adsultaverit]; to mesto je sploh zelo sporno).

astronomique [-mik] adjectif zvezdosloven, astronomski

chiffres masculin pluriel astronomiques astronomske številke
prix masculin pluriel astronomiques zelo pretirane, astronomske cene

astronomski pridevnik
1. (o opazovanju zvezd) ▸ csillagászati, asztronómiaiDanes tudi vemo, da so različni astronomski dogodki že od nekdaj napovedovali spremembe na Zemlji. ▸ Ma már azt is tudjuk, hogy a különböző csillagászati események mindig is előre jelezték a Földön bekövetkező változásokat.
Daljnogled je uporabljal tudi Galileo Galilei pri svojih astronomskih opazovanjih. ▸ Galileo Galilei is távcsövet használt csillagászati megfigyeléseihez.
Schmidtova kamera, znana tudi kot Schmidtov teleskop, je katadioptrični astronomski teleskop, ki omogoča široko vidno polje z zmanjšano aberacijo. ▸ A Schmidt-kamera, más néven Schmidt-teleszkóp egy katadioptriás csillagászati távcső, amely széles látómezőt biztosít csökkentett aberrációval.
Zlata medalja Catherine Wolfe Bruce je znanstvena nagrada, ki jo vsako leto podeljuje Tihomorsko astronomsko društvo za izjemne življenjske dosežke na področju astronomije. ▸ A Catherine Wolfe Bruce Aranyérem a Csendes-óceáni Csillagászati Társaság által évente odaítélt tudományos díj a csillagászatban elért kiemelkedő életműért.
Povezane iztočnice: astronomska enota, astronomski koledar, astronomska jesen, astronomska pomlad, astronomska zima, astronomsko poletje, astronomska navigacija

2. (zelo visok) ▸ csillagászatiPredvsem slovenski izdelki so dosegali astronomsko nizke cene. ▸ Különösen a szlovén termékek árai voltak rendkívül alacsonyak.
Tu raste najboljši tobak na Kubi, znamenite cigare dosegajo astronomske cene. ▸ Itt terem Kuba legjobb dohánya, a híres szivarok csillagászati árakat érnek el.
Za različne stave je bilo v letu dni vplačanih astronomskih 500 milijard dolarjev. ▸ A különböző fogadásokra egy éven belül csillagászati 500 milliárd dollárt fizettek be.
Vse več lastnikov nepremičnin oddaja stanovanja turistom, cene za dolgoročne najemnike pa so astronomske. ▸ Egyre több bérbeadó ad ki lakásokat turistáknak, és a hosszú távú bérleti díjak csillagászati összegeket tesznek ki.
Sopomenke: oderuški

asunto moški spol snov, predmet; povod; posel, zadeva; ideja, motiv (slike)

asunto de honor častna zadeva
dormir sobre algún asunto temeljito raziskati (premisliti)
tocar de cerca un asunto v neki stvari zelo vešč biti
y ¡asunto concluído! in konec s tem!
asuntos particulares zasebne zadeve

atareado

estar muy atareado zelo zaposlen biti

atmosferski pridevnik
1. (o plasti planeta) ▸ légköri, atmoszférikusVoda poleg odsevov ustvarja še druge atmosferske učinke. ▸ A víz a tükröződéseken kívül más légköri hatásokat is létrehoz.
Atmosferski podatki, ki jih bo oddajal satelit, bodo zelo koristni pri sestavljanju vremenskih napovedi. ▸ A műhold által továbbított légköri adatok nagyon hasznosak lesznek az időjárás-előrejelzések készítéséhez.
Povezane iztočnice: atmosferska kemija

2. (o vzdušju) ▸ atmoszférikus
Naravnost rečeno, Kusturica je ujel atmosferski ritem Casablance. ▸ Kusturica őszintén szólva megragadta Casablanca atmoszférikus ritmusát.
Pripoved je razdeljena na dva dela: atmosferski del, ko se mestu približuje orkan, ko napetost narašča, in drugi del, ki se zdi kot uresničitev najstrašnejše nočne more. ▸ Az elbeszélés két részre osztható: az atmoszférikus részre, amikor egy hurrikán közeledik a város felé, miközben a feszültség egyre nő, és a második részre, amely a legrémisztőbb rémálom megvalósulásának tűnik.

3. strojništvo (o napravi) ▸ atmoszférikusPri atmosferskem gorilniku je pretok zraka naraven, pri tlačnem pa je prisilen z ventilatorjem. ▸ Az atmoszférikus égőnél az égéshez szükséges oxigén magától, ventilátor támogatása nélkül áramlik be, míg a turbós égőnél ventilátor támogatása szükséges.To je eden najbolj odzivnih atmosferskih motorjev, kar sem jih kadarkoli vozil. ▸ Ez az egyik legérzékenyebb atmoszférikus motor, amit valaha vezettem.

atom samostalnik
1. (najmanjši delec snovi) ▸ atomRazmerje med atomi vodika in kisika je tako kot pri molekuli vode. ▸ A hidrogén- és oxigénatomok aránya megegyezik a vízmolekuláéval.

2. (osnovni element česa) ▸ atom, alapvető elem
Zelo rad imam črke, ker so atomi komunikacije. ▸ Szeretem a betűket, mert ezek a kommunikáció atomjai.
Njegov dotik je zdrsel po njenem licu in vžgal vsak atom v njej. ▸ A férfi érintése végigsiklott a lány arcán, és minden ízét lángra lobbantotta.

3. (o majhni količini) ▸ atom
Na televiziji ne obstaja niti en sam atom iskrenosti. ▸ A televízióban egyetlen atomnyi őszinteség sincs.
Hripavo petje je oznanjalo zadnje atome sreče in veselja. ▸ A rekedt ének a boldogság és az öröm utolsó atomjait hirdette.

attacher [-še] verbe transitif na-, pri-, zvezati (à na), pritrditi, prikleniti; zapeti (zapnem); pribiti, prišiti; pripisovati (pomen), pritegniti nase; verbe intransitif prijeti se, prižgati se (à la casserole na ponev)

s'attacher navezati se; oprijeti se; biti po-, zvezan (à z); zapenjati se; vztrajati (à pri); prizadevati si
s'attacher à faire quelque chose prizadevati si, da bi kaj napravili
attacher le chien à un arbre privezati psa k drevesu
attacher ses (lacets de) chaussures zavezati si vezalke na čevljih, čevlje
attacher ses regards, ses yeux sur upreti svoje poglede, oči v, na
attacher sa veste, sa ceinture zapeti suknjič, pas
le ragoût a attaché ragu se je prijel na dno ponve
de vieilles habitudes m'attachent à ma maison stare navade me vežejo na moj dom
ce professeur s'est attaché tous les élèves vsi učenci so vzljubili tega profesorja
attacher du prix, de la valeur à quelque chose pripisovati ceno, vrednost čemu
n'y attachez pas trop d'importance ne pripisujte temu preveč važnosti
je me suis beaucoup attaché à cette ville zelo sem se navezal na to mesto
les avantages qui s'attachent à ce poste ugodnosti, ki so povezane s tem (službenim) mestom
il s'attache à la rendre heureuse prizadeva si, da bi jo osrečil

Attalus -ī, m (Ἄτταλος) Atal,

1. Makedonci
a) vojskovodja kralja Filipa II., stric Kleopatre, ki je bila Filipova žena in mačeha Aleksandra Vel., kateremu je bil Atal sovražnik in zato l.336 umorjen na njegovo povelje: Cu., Iust.
b) vodja mak. falang v času Aleksandra Vel.: Cu.
c) vojskovodja Aleksandra Vel.; bil je obtožen, da se je udeležil Filotove zarote, in nato oproščen obtožbe: Iust.

2. pergamski kralji
a) Att. I. Atal I. (l.241 do 197), zaveznik Rimljanov zoper Antioha III., ustanovitelj pergamske knjižnice: Varr., L.
b) Att. II. Philadelphus (Φιλάδελφος Bratoljub) Atal II. Filadelfus, mlajši sin Atala I.; po smrti brata Evmena je od l.159 do l.138 vladal kot varuh bebastega Atala III.: Ci., L., Plin.
c) Att. III. Philometor (Φιλομήτωρ Materoljub) Atal III. Filometor, čeprav bebast, je baje izumil umetnost pretkavanja oblačil z zlatom, bil je zelo bogat in željan blišča; ko je l.133 umrl, je v oporoki zapustil svoje kraljestvo in bogastvo Rimljanom: Ci., L. epit., H. idr. — Od tod adj. Attalicus 3 (Ἀτταλικός) Atalov, atalski: agri Ci. na Heronezu, urbes H. pergamska, reges Vitr. pergamski, vestis Plin., vestes Pr. ali aulaea Pr., Sil. ali torus, tori Pr. ali peripetasmata Ci. = subst. Attalica -ōrum, n Plin. atalska oblačila, pretkana z zlatom, oz. take blazine, preproge; hereditas Varr. fr., condiciones H. atalske (= najsijajnejše) ponudbe = Atalovo bogastvo, divitiae Tert.; Attalis -idis, f (Ἀτταλίς, sc. φυλή) Atalska soseska v Atenah, ki se je tako imenovala na čast Atalu II.: L.

3. gr. stoik, učitelj Seneke ml.: Sen. rh.

attention [atɑ̃sjɔ̃] féminin pazljivost, pozornost

attention! pozor!
appeler, retenir l'attention sur quelque chose opozoriti na kaj
avoir des attentions pour quelqu'un biti pozoren, ustrežljiv do koga
faire attention à paziti na
faire un effort d'attention zelo, napeto paziti
cela mérite attention to je vredno pozornosti
attirer l' attention sur quelque chose pritegniti pozornost na kaj, opozoriti na kaj

attentionné, e [-sjɔne] adjectif pozoren, ustrežljiv, obziren, ljubezniv

être très attentionné pour ses parents biti zelo pozoren, dober, ljubezniv do staršev