Franja

dioksid samostalnik
(kemijska spojina) ▸ dioxid
Ribe, ki so vzgojene v posebnih ribnikih, so bile najverjetneje izpostavljene raznim onesnaževalcem, kot so pesticidi ali dioksidi. ▸ A speciális tavakban nevelt halak valószínűleg különböző szennyező anyagoknak, például növényvédőszereknek vagy dioxidoknak voltak kitéve.
Povezane iztočnice: dušikov dioksid, klorov dioksid

Diomēdēs -is, m (Διομήδης) Diomed,

1. iz Kalidona v Ajtoliji, Tidejev in Deipilin (Deïpilē) sin, Adrastov naslednik v Argih, eden najslavnejših grških junakov pred Trojo. Ko se je vračal iz razrušene Troje, mu je žena Ajgiala (Aegialēa) preprečila izkrcanje, zato se je preselil v Apulijo in, prijazno sprejet od kralja Davna, tam ustanovil več mest (poseb. Arpe [Arpi = Argyripa]). Njegovi tovariši so bili spremenjeni v čaplje, ker so ga po smrti preveč objokovali: H., O., Iust., Aug., Diomedis urbs (= Arpi) V., Diomedis campus (ravnica pri Kanah v Apuliji ob reki Avfidu) L. Adj. Diomēdēus (pri Mel., Plin. Diomēdīus) 3 (Διομήδειος) Diomedov: Iuv., enses O., furtum Stat. rop trojanskega paladija, arces Stat. mesta, ki jih je ustanovil Diomed, insula ali insulae Mel., Plin. ob apulski obali, agri Mart. v Ajtoliji, aves Serv. = v čaplje spremenjeni Diomedovi tovariši.

2. kralj traških Bistoncev, ki je svoje konje redil s človeškim mesom in ga je Herkul ubil: Serv., Diomedis equi Lucr. Od tod adj. Diomēdēus 3 (Διομήδειος) Diomedov: equi Aus., Cl.

Diōn, lat. Diō, -ōnis, m (Δίων) Dion,

1. D. Syracosius Dion Sirakuški, Hiparinov sin, roj. l. 409, svak sirakuškega tirana Dionizija I. Ko je Sirakužane rešil pred Dionizijevo tiranijo, so ga l. 353 v zaroti ubili: Ci., N.

2. neki akademski filozof: Ci.

3. neki stoik: Ci.

4. D. Colophonius Dion iz Kolofona, pisec del o poljedelstvu: Varr., Col.

5. D. Halaesīnus Dion Haležan: Ci.

6. D. Neapolītēs Dion iz Neaplja, sloviti matematik: Aug.

dipinto

A) agg. poslikan, pobarvan:
ha due occhi che paiono dipinti njegove (njene) oči so kot naslikane
in quel posto non ci starei nemmeno dipinto tam ne bi hotel biti niti naslikan!

B) m slika

diploma samostalnik
1. (vrsta izobrazbe) ▸ diploma, oklevélV Avstraliji je za slikarje, ki nimajo diplome, precej težko. ▸ Ausztráliában meglehetősen nehéz azoknak a festőknek a helyzete, akiknek nincs diplomája.
Dopoldne imamo na univerzi podelitev diplom in magistrskih diplom študentom in študentkam letošnje generacije naše fakultete. ▸ Ma délelőtt adták át a diplomát az egyetem alap- és mesterszakos végzőseinek.
V Evropi se vzpostavlja skupni trg delovne sile in končni cilj bolonjskega procesa je medsebojno priznavanje diplom, kar bi vsem diplomantom omogočilo vključitev na ta trg in torej zaposlitev kjer koli že v Evropi. ▸ Európában kialakulóban van a közös munkaerőpiac, és a bolognai folyamat végső célja a diplomák kölcsönös elismerése, ami mindenkinek, aki rendelkezik diplomával, lehetővé tenné, hogy belépjen erre a piacra, és így bárhol Európában munkát találjon.
Med slednjimi gre omeniti predvsem težave s priznavanjem diplom, ki jih učitelji pridobijo na italijanskih univerzah. ▸ Az utóbbiak között érdemes megemlíteni azoknak a diplomáknak az elismerését, amelyeket a tanárok olasz egyetemeken szereznek meg.
Po splošnih direktivah namreč potrebujete nostrifikacijo diplome, morate opraviti celo vrsto izpitov za pridobitev naziva medicinske sestre v njihovi državi. ▸ Az általános irányelvek értelmében honosítani kell a diplomáját és egy egész sor vizsgát kell letennie ahhoz, hogy ápolónő lehessen a saját országában.
V dvorani je bilo dvanajst tisoč ljudi, skoraj dva tisoč študentov, ki so jim podelili diplome. ▸ Tizenkétezer ember volt a teremben, közel kétezer diák, akiknek átadták a diplomájukat.

2. (diplomska naloga) ▸ diplomaEd je šel na zagovor diplome prepričan, da ga ne bo opravil. ▸ Ed úgy ment el megvédeni a diplomáját, hogy biztos volt benne, hogy megbukik.

3. (dokument o opravljenem študiju) ▸ diploma
4. (zaključek študija) ▸ diplomaPo diplomi na pravni fakulteti je opravil pravosodni izpit. ▸ Miután a jogi egyetemen diplomát szerzett, letette az igazságügyi vizsgát is.Za nameček mi do diplome na kemijski fakulteti manjkata le še dva izpita. ▸ Ráadásul a kémiai karon már csak két vizsgám hiányzik a diplomához.
Po diplomi iz angleščine in nemščine se je zaposlil na radiu. ▸ Az angol- és németszakos diploma után a rádiónál kezdett dolgozni.
Mlad fant z diplomo v žepu je kandidiral za službo v banki. ▸ A fiatal fiú diplomával a zsebében jelentkezett a bank álláshelyére.

5. (potrdilo ali priznanje) ▸ diploma, oklevélPodrobneje bomo o slovesni podelitvi letošnjih mojstrskih diplom poročali v prihodnji številki Obrtnika. ▸ Az idei mesterlevelek ünnepélyes átadásáról részletesebben az Obrtnik (Iparos) következő számában számolunk be.Ostali štirje nagrajenci so prejeli Župančičeve diplome. ▸ A másik négy díjazott Župančič-oklevelet kapott.Za obe vrsti vina je prejel srebrni diplomi in naziv kakovostno vino. ▸ Mindkét borért megkapta az ezüst oklevelet és a minőségi bor címet.
Prejeli so mojstrsko pismo in diplomo, ki jim daje naziv čebelarski mojster. ▸ Átvették a mesterlevelet és a méhészmesteri oklevelet.
Strokovna žirija je članom fotokluba podelila štiri nagrade in diplome. ▸ A zsűri négy díjat és oklevelet ítélt oda a fotóklub tagjainak.

dire*² [dir] verbe transitif reči, praviti, povedati; govoriti; pripovedovati; brati (mašo); izraziti, trditi; imenovati; sporočiti, svetovati; ukazati; meniti; naznaniti

en dire k temu reči, meniti
à vrai dire, à dire vrai po resnici, odkrito povedano; pravzaprav
à ce qu'on dit menda
aussitôt dit, aussitôt fait rečeno storjeno
autrement dit z drugimi besedami
pour ainsi dire, (familier) comme qui dirait tako rekoč, (tako) nekako
pour tout dire kratko in malo, skratka
proprement dit natančno vzeto, pravzaprav
sans dire mot brez besede
disons (commerce) z besedami
disons-le priznajmo (si) to
dis, dites? kajnèda?
vous dites? kako, prosim?
dites donc! čujte vi!
à qui le dites-vous? komu (vendar) to pripovedujete? (= to vem dobro iz lastne izkušnje)
dit-on (tako) pravijo, baje, menda
c'est beaucoup dit to mnogo pomeni
c'est (bien) dit, voilà qui est dit! velja! soglašam!
c'est bientôt dit to je lahko reči
cela en dit long! to da soditi o ostalem, o ostalem si lahko mislimo!
cela ne me dit rien to mi nič ne pomeni
si le cœur vous en dit če bi radi, če se vam hoče ali ljubi
vous en dites (de belles, de torttes les couleurs) česa ne poveste!
vous l'avez dit tako je (to)
c'est tout, cela dit tout s tem je vse povedano, temu ni kaj dodati (reči)
tout n'est pas encore dit to še ni vse
ce qui est dit est dit pri tem ostane
il n'y a pas à dire proti temu ni kaj reči
ce n'est pas à dire (pour cela) s tem ni rečeno, to še ne pomeni, da
qu'est-ce à dire? kaj se to pravi, kaj pomeni to?
je me suis laissé dire que ... slišal sem (ne da bi preveč verjel), da
je ne vous le fais pas dire saj sami uvidite, prizna(va)te!
cela vous plait à dire vi se šalite, tega ne mislite resno
ce n'est pas pour dire mais oprostite, nočem se vtikati, toda ...
(et) dire que ... (in) če pomislimo, da ...
pour mieux dire, disons mieux bolje rečeno
c'est à dire to se pravi
cela va sans dire to se samo po sebi razume
ce sont des on dit to so prazne govorice
qu'en dira-t-on (masculin) govoričenje ljudi
dire la bonne aventure vedeževati (à quelqu'un komu)
dire l'avenir napovedati bodočnost
dire bien des choses à quelqu'un komu sporočiti prisrčne pozdrave
dire son fait, ses vérités à quelqu'un komu povedati svoje mnenje
ne dire mot ničesar ne reči, besede ne črhniti
dire un (petit) mot reči besedo
dire pis que pendre de quelqu'un zelo slabo govoriti o kom, obrekovati, obirati ga
cela veut dire to pomeni, to se pravi
cette pendule dit l'heure exacte ta ura pove točen čas
(y) avoir à dire imeti mnogo (k temu) povedati
avoir beau dire zaman govoriti
vous avez beau dire, c'est lui qui a raison zaman govorite, on ima prav
se le faire dire (dolgo) se pustiti siliti ali prositi
ne pas se le faire dire deux fois ne si tega pustiti dvakrat reči; ne se pustiti prositi
se tenir pour dit dati si dopovedati, zapomniti si kaj

diribitōrium -iī, n (diribēre) diribitorij, velika zgradba v 9. rimskem okraju, kjer so razporejali in šteli glasovalne tablice; pozneje so na istem mestu razdeljevali denarna darila in meso ljudstvu ter mezdo vojakom: Plin., Suet.

dirigent samostalnik
1. (umetniški vodja) ▸ karmester, karnagy, dirigensZasedba se bo tamkajšnjim ljubiteljem klasične glasbe predstavila pod taktirko dirigenta. ▸ Az együttes a komolyzene helyi kedvelőinek ad koncertet a karmester vezényletével.
Povezane iztočnice: stalni dirigent, častni dirigent, gostujoči dirigent, glavni dirigent, šef dirigent

2. pogosto v športnem kontekstu (vodja) ▸ vezér, kapitány, karmesterPravi dirigent na igrišču lahko svojo ekipo reši iz domala vsake zagate. ▸ Egy igazi kapitány a pályán majdnem minden szorult helyzetből ki tudja menteni a csapatát.Režiser je v bistvu dirigent celotne ekipe, v kateri so različni profili. ▸ A rendező lényegében a különböző karakterű tagokból álló csapat karmestere.Trener je dirigent, povezuje igralce, žogo in igro, pri čemer mora delati brez napak. ▸ Az edző vezér is egyben, összeköti a játékosokat a labdával és a játékkal, eközben nem követhet el hibát.

dīrigō, bolje dērigō, -ere -rēxī -rēctum (dis oz. dē in regere)

I.

1.
a) na ravno spraviti (spravljati), vzravna(va)ti, uravna(va)ti: flumina Ci., Maeander direxit aquas Lucan. = je začel teči naravnost, (navim) directam tenere Auct. b. Alx. naravnost pluti, dirigere fines Ulp. (Dig.) smer meje zaznamovati, dir. finem (predikatni acc.) veterem viam regiam L., dir. regiones (lituo) Ci. strani sveta določiti (avgursko), coronam (lunin obstret) … si direxeris, virga (erit) Sen. ph., arboribus adminicula, quibus dirigantur, applicare Sen. ph.; pren.: dirigitur (argumentatio), cum proposuit aliquid, quod probaret Ci. napreduje naravnost brez ovinkov.
b) α) arhit. izravna(va)ti = ometa(va)ti: imum caelum camerarum arenā Vitr.; alterum corium mediocre dir. Vitr. drugo plast iz srednjefine malte nametati. β) pesn. z ravnimi črtami počrtati, črtati: membrana directa plumbo Cat.

2. occ.
a) (v ravni smeri) postaviti (postavljati): Pall., ad hunc … fontem ordines diriguntur … directi (naravnost) Varr., derecti in quincuncem ordines (arborum) Ci. križema postavljene (posajene) vrste, utrimque ternost direxerant gladios Cu. so zasadili tri ravne meče, ordines paribus spatiis dir. Col.
b) na ravno postaviti (postavljati), obrniti (obračati), izpeljati, napraviti, (z)graditi: derectis operibus (proti sovražnikovemu mestu) C., vicos dir. L. ravne ceste graditi, molem in adversum ventum direxit Cu., dir. stylobatam ad libellam (vodoravno) Vitr., ascensūs scalasque Vitr., aggerem Suet., castella Fl.
c) smer (po)kazati, usmerjati: cacumen dirigat ad punctorum regiones Vitr.
č) voj. v ravno vrsto postaviti: aciem C., L., T. idr., aciem contra Plin., aciem ex adverso ali iuxta portam civitatis Vulg., suos in Veientem hostem L. obrniti proti sovražniku, naves in pugnam L. ladje v bojnem redu v bitko spustiti, dir. frontem L. ravno očelje narediti, in frontem dirigi L. (o ladjah) postaviti se na čelo, directā fronte pugnare Q. v ravni čelni postavitvi; abs. postaviti se, ustopiti se, razvrstiti se: cum legiones Rom. contra direxerint T., in frontem dirigere L. (o ladjah), dir. comminus in aspectum Ap., qui (leones) dirigere nolebant Vop. v bran se postaviti.

II.

1. ravnati, naravna(va)ti, nameriti (namerjati), obrniti (obračati), kreniti k (proti) čemu: cursum N., iter secundum eas (naves) terrā C. ladje po kopnem slediti, navis iter O., vela in medio freto O., (amor) dirigit pedes O., dir. viam Cels. pot ubrati, ex eo dirigite gressus vestros Vulg. Večinoma z označeno smerjo (prim. cursus I. 5. a): cursum eo (quo) Ci., iter ad Mutinam Plancus in Ci. ep., vela ad castra Corneliana C., equum in aliquem L., currum in hostem O., ratem in (ad) ripam Cu., huc dirige gressum V., aciem (zenico) ad aliquem Cat., oculos in domum alicuius Sen. rh., oculos in aliquem, oculos in villam Sen. ph., os atque oculos eundem in locum Gell., oculos eo, quo … Lact., oculos suos ad aliquem Vulg., oculorum aciem illuc Cassian., in me omnium diriguntur oculi Sen. rh., in te omnium oculi diriguntur Hier.; refl. se dirigere ali intr. samo dirigere z in in acc. kam napotiti se, pot ubrati, kreniti, nameniti se: dir. se in Pomponii domum Val. Max., usque ad inferos … se derigere Ap., dir. per altum ad Nesida Sen. ph.; (o stvareh) samo dirigere: qua dirigit aestus Lucr.; pren.: dir. ad duas metas Varr. meriti v dva cilja.

2. occ.
a) kako orožje idr. kam nameriti, naperiti, zadegati, zagnati, zalučati, metati, ustreliti, streljati: qui Paridis direxti (kontr. = direxisti) tela manusque corpus in Aeacidae V., d. hastam in aliquem O., hastam in os, hastam in guttur, mucrones in ora Cu., virgam in alicuius oculum Val. Max., sagittas Vulg., spicula Cl. Pesn. α) z dat. smeri: hastam Ilo V. β) z abl.: hastile certo ictu V., tela Cydonio arcu H. puščice s kretskega loka spuščati, s kretskim lokom streljati, spicula dextrā O., sagittas tantā arte, ut … Suet. γ) s proleptičnim obj.: vulnera V., T., Sil. rane zadajajoče puščice.
b) pošiljko ali osebo kam usmeriti, (od)poslati: direxi duas litteras Ci. ap. Serv., dir. indumenta regia ad aliquem per aliquem Aur., eum ad sese Iul. Val.; z dat. (komu): frumenta laborantibus Iul. Val., alicui orationem Sid., affatus non alicui ullos (namreč pismeno) Cl.

3. pren.
a) kaj ravnati, naravnati, voditi: dirige vatis opus O., si direxerit cor ad eum Vulg.; intr.: ea (divinatio) … ad veritatem saepissime derigit Ci. vodi, quorum (medicorum) cum ad unam potionem sententiae direxissent Val. Max.
b) kaj na kaj, kam usmeriti (usmerjati), obrniti (obračati): suas cogitationes ad aliquid Ci., animum ad aliquem Val. Max., animum in aliquem Sen. ph., totā mente in opus ipsum intentionem dir. Q., contemplationem suam ad aliquid Col., oculos mentemque ad mare dispositos directosque habere Auct. b. Afr.; od tod dirigere se (= animum, mentem) ad aliquid obrniti duha, usmeriti misli, podati se na kaj: dir. se ad imitationem Labeonis Sen. rh., se ad id, se ad ea effingenda Q.
c) der. (dir.) orationem, sermonem idr. = govor imeti, govor naperiti proti komu, govoriti, predavati: orationem ad aliquid Ci., orationem in aliquem Cu., ad iudicem omnem sermonem, ad Ciceronem principium (uvod), communes locos (stavke) in vitia Q., actionem adversus singulos Q. predavati.
č) kaj po čem uravna(va)ti, pass. tudi po čem ravnati se: spatium mensium ad hunc lunae modum (po teh luninih menah) Cu., ad libram opus Amm. (o gospodinji), vitam ad certam rationis normam Ci., haec omnia ad rationem civitatis Ci., nec haec sunt rythmicorum aut musicorum acerrimā normā derigenda Ci. se ne sme uravnati po najstrožjem pravilu ritmike in glasbe, cum … tibi ad voluntatis interpretationem meae dirigenda tua sententia fuerit L., dir. ad alicuius arbitrium fugam Vell., omnia ad exactam regulam Sen. rh., ut ad ea iudicium dirigatur Q., ad exemplum virtutum omnium mens dirigenda Q., dir. principia rerum ad famam T., ad utilitatem vitae omnia consilia factaque nostra T.; z abl. limitationis (po čem?): utilitate officium magis quam humanitate Ci., honestate … derigenda utilitas est Ci.; z adv.: ita dirigantur angiportorum divisiones Vitr., iudex officium suum ita diriget, ut … Ulp. (Dig.). — Od tod adj. pt. pf. dīrēctus, bolje dērēctus 3, adv. -ē

1. vzravnan, raven, ravne smeri, v ravno smer, naravnost idoč (leteč): cornu magis derectum C. bolj raven = manj zapognjen, non tuba directi, non cornua aeris flexi O., ordo Ci., iter Ci., C. in (pren.) iter ad laudem Ci., via Ci., directos via quinque per arcus O. naravnost skozi … , dir. capillus Vitr. gladki = neskodrani, cuspis Sil. naravnost leteča, derecto corpore Sil. s pokončnim telesom, limes, litus Mel., ut contigui magis directioresque ictus fiant Quadr. ap. Gell. da bi … bolj zadevali in bolj naravnost šli, cervorum cursus directior, vulpeculae flexuosior Ambr., in directo Varr. = in directum Sen. ph. ali per directum Plin. v ravno smer, ibunt directe emissiones fulgurum Vulg., directius gubernare Ci.; adv. abl. dērēctō
a) v ravno smer, naravnost: Ci.
b) naravnost = brezpogojno: Ci., Sen. ph., Icti.

2. occ.
a) vodoraven, horizontalen: trabes derectae in solo collocantur C., der. materia C. podolžno položeni hlodi, der. paries Ci. ki pravokotno seka drugo (steno).
b) navpičen, vertikalen: crates C., fossam derectis lateribus duxit C., locus … der. C. ali iugum dir. Mel. navpično strm, (Henna) ab omni aditu circumcisa atque derecta est Ci. navpično strma, directa in humum cornua Mel., derecte ad perpendiculum C.

3. pren.
a) naraven, odkritosrčen, prostodušen, preprost: percunctatio L., verba Ci. preproste, brez ovinkov, contio Iust. premi (neodvisni, direktni) govor (naspr. oratio obliqua), directe dicere Ci.
b) strog: ratio, homo Ci.

dīruō -ere -ruī -rŭtum (dis in ruere) „raztrga(va)ti“, od tod razdreti (razdirati), podreti (podirati), razrušiti, razdejati, razvaliti; abs.: diruit, aedificat H.; z obj.: Ter., Auct. b. Afr., Auct. b. Hisp., urbem Ci. ep., L., O., urbem ad solum Cu., urbes Suet., alicuius domum Ci., muri diruti L., muros dirutos reficiendos curat N., nova diruunt, alia aedificant S., d. tecta L., Sen. ph., aedificium, templa, Bacchanalia (gl. Bacchānal) L., monumentum … , quod non imber edax … possit diruere H., d. fores, regna Priami Pr., d. castella, diruta Alba Iuv.; pesn.: d. arbusta V. izkoreniniti, agmina H. razkropiti; pren.: aere dirui Varr. ap. Non., Plin., utržek od mezde utrpeti (kot globo), aliquem aere dirutum facere Aus. komu od mezde utrgati; porogljivo: tamen aere dirutus est Ci. so ga vendar pri igri oskubili, homo diruptus dirutusque Ci. kilav in „na kant prišel“.

disarmare

A) v. tr. (pres. disarmo)

1. razorožiti, razoroževati (tudi pren.):
disarmare i prigionieri razorožiti ujetnike
le sue lacrime mi hanno disarmato njene solze so me razorožile

2. navt. razpremiti (ladjo), odstraniti z ladje opremo:
disarmare i remi sneti vesla z vilic

3. gradb. sneti, odstraniti, odstranjevati odre

B) v. intr.

1. zmanjšati oborožitev

2. pren. popustiti, popuščati; vdati se

discēdō -ere -cēssī -cēssum

I.

1. narazen iti, raziti se, razhajati se, ločiti se: Sis. ap. Non., Suet., senatus perturbatus discedit Ci., longe inter se discesserunt N., cum … diversi (na razne strani) discessissent N., ita populus ludibrio habitus discessit S., in duas partīs discedunt Numidae S., cum discedere populum iussissent tribuni L., discedunt in partes T., contionem … discedere in manipulos iubet T., in cornua d. Cu.; (o stvareh): nebula ac fumus … discedit in auras Lucr., discedit terra, caelum Ci. se odpre, toda: medium video discedere caelum V. da se oblaki pretrgavajo; discessit vomere sulcus Lucan., vident discedere montes Val. Fl.; brezos.: disceditur Ci. razidejo (ločijo) se; pren.
a) gram. in log. razhajati se = (raz)deliti se: ab uno capite in duo obliquos casus Varr., divisio, quae in tres partes discedit Q., proposita in duo genera discedunt Q.
b) politično cepiti se, razcepiti (razcepljati) se: omnis Italia animis discedit S. fr.

2. occ.
a) razkropiti se: qui (adversarii) si discessissent, maiore cum labore … bellum confecturum, cum singulos consectari cogeretur N. Kam? in silvas, ex fuga in civitates C., domos suas N.
b) (pri glasovanju v senatu) raziti (razhajati) se (pri glasovanju so senatorji vedno stopili vsak do svojega svetovalca), od tod: in aliquam sententiam d. L. h kakemu mnenju pristopiti, glasovati za … , prim.: quo (= ad quod SC) numquam ante discessum est Ci. ki se prej nikdar ni storil; naspr.: in alia omnia discedere Ci. k nasprotnemu mnenju pristopiti, povsem nasprotnega mnenja biti.

II.

1. oditi, odhajati, oddaljiti (oddaljevati) se, koga zapustiti (zapuščati); abs.: discedens ita locutus est Ci., tyrannus non discedebat longius Ci.; s sup.: cubitum d. Ci. Od kod? ab hero Pl., ab armis C. odložiti orožje, a signis C. iz bojne vrste stopiti, a Caesare C., a foribus non d. N., d. de convivio, de foro, e Gallia, e curia Ci., Capuā Ci., finibus, templo, e patria O., e medio Suet. skriti se; brezos.: a contione disceditur C. Pren. (sovražno) od koga ločiti se, odpasti, koga zapustiti, komu izneveriti se: uxor a Dolabella discessit Caelius in Ci. ep., d. a duce L., ab eo (duce) C., ab amicis Ci., numquam ab eo discessit N. nikdar ga ni zapustil; (o neživih subj.): quartana ab aliquo discedit Ci. mine, quae a te non discedit, audacia Ci., calx ab arena discedit Vitr. odstopi, squamae ex summa cute discedunt Cels. se odločijo. Redko s smerjo: tu in cubiculum discessisti Ci., d. ex castris domum C., ad urbem V., Capreas T.

2. occ. (voj.)
a) odkorakati, odmarširati, odriniti, odmakniti (odmikati) se, vzdigniti se: exercitus discessit a Tarracone C., d. a Brundisio, a Gergovia, ab Rheno, ex hibernis C., a bello atque ab hostibus C. odmakniti se z bojišča in od sovražnikov, infecta re C., infectis rebus N., ab Artemisio N.
b) (iz boja) oditi, kot zmagovalec ali premaganec iziti: superior (victor) discedit C., cum superior proelio (iz boja) discessisset N., postquam victor … discessit ab hoste H., sine detrimento d. C., quod … ab adulescentulo Caesare victus discesserat S. ker je bil podlegel … , graviter vulneratus discedit S.; d. pari proelio N. ali aequo proelio C. ali aequa manu S. ali aequo Marte L. raziti se ob neodločeni bitki; (o boju pred sodniki): superiorem d. Ci. ostati zmagovalec = dobiti pravdo, inferiorem d. Ci. izgubiti pravdo, patimini matrem victam discedere? Ci., hos pateris impune discedere? Ci., si … tanta iniuria impunita discesserit Ci. če se izmuzne … , liberatum discedere Ci., N. oproščen biti, consulum iudicio discessit probatus Ci. odstopil je ob odobravanju konzulov, d. cum gloria Ci. ep., a iudicio capitis maximā discessit gloriā N. jo je unesel; z adv.: d. non male Pl., pulchre et probe Ter. prav lepo in dobro opraviti, turpissime d. Ci. sramotno pobrati se (morati).

3. pren.
a) ločiti se = (iz)giniti, (pre)miniti: sol discedens H. zahajajoče, discessit sol Ambr., lux tarde discedere visa O., d. a vita Col. ali ex vita tamquam ex hospitio Ci. ali (v pozni lat.) samo discedere Min., Amm. ločiti se od tega sveta, preminiti, numquam ex animo meo discedit illius viri memoria Ci., hostibus spes potiundi oppidi discessit C.
b) od česa odstopiti (odstopati), s čim (od)nehati, česa ogibati se, čemu izneveriti se, kaj pustiti, (p)opustiti: d. a sua sententia C. odstopiti od svojega mnenja, ab officio, ab opere, ab oppugnatione castrorum C., a consuetudine, a voluptate, a fide et iustitia Ci., a constantia atque a mente atque a se discessit Ci. izgubil je stanovitnost in pamet in samega sebe, d. a contactu T.
c) occ. α) (o govorniku) oddaljiti se = od predmeta odstopiti, zaiti, skreniti: d. a re Ci. β) koga, kaj neupoštevati, izvzeti: quom ab hoc discessistis Ci., cum a vobis discesserim Ci. ep. izvzemši vas, a fraterno amore discessi Ci. ep.

Opomba: Sinkopirani pf. discēstī (= discessisti): Pl. Pt. pf. custodibus discessis: Caelius Antip. ap. Prisc.

dīscō -ere, didicī (—) (iz reduplicirane obl. *didescō, indoev. kor. dek „sprejemati in dajati“, „dajati“, „dober zdeti se“; prim. lat. decēre, docēre, dexter, gr. διδάσκω, δέχομαι, δεξιός)

1. česa učiti se, naučiti se, navaditi (navajati) se, v logičnem pf. didicisse ume(va)ti, razume(va)ti, znati, vedeti; abs.: docta didici Pl. = učili so me in naučili, pueri studiose discunt Ci., qui cogeretur docere, antequam ipse didicisset Ci., quos discentes vita defecit Ci., voluntas discendi Ci., studiosos discendi erudire atque docere Ci., cupiditas discendi L., Sen. ph., homines dum docent discunt Sen. ph., pueri ad praescriptum discunt Q. se uče pisati, ad discendum promptus (puer) Q., discere apud grammaticos Q., puer discens Petr. brivski vajenec, čevljarski: Ulp. (dig.); subst. pt. pr. masc. discentes učenci, vajenci: L., Sen. ph., Suet.; z obj.: d. literas Pl. črke brati, litteras Graecas Athenis Ci., artes, ius civile Ci., multa oportet discat atque dediscat Ci., in minoribus navigiis se rudem esse, quinqueremes autem maiores gubernare didicisse Ci., d. elementa prima H., vitas et crimina silentum V. preiskovati, izsledovati, artem, palaestram Q.; v pass.: quod disci potuit Ci., ius discitur Q. Od kod? unde ius civile discatur Ci., inde vocabula prima d. Lucr., ab Hercule sacra didicisse Ci., quae Demosthenes a Platone didicerat Ci., se ita a patribus didicisse, ut … C., ex hoc (sc. ex audiendo) enim facillime disci arbitrabatur N., disce, puer, virtutem ex me V., didicit a Ctesidemo Plin. bil je Ktesidemov učenec. — Z inf. kot dopolnilom: vera loqui didici Pl. učil sem se, vajen sem, hi pueri non solum amare et amari didicerunt Ci., in conviviis saltare didicerunt Ci., ibi Latine — nam apud Numantiam loqui didicerat — exclamat … S., cum Romanis bellare bonis malisque meis (ob svojih dobrih in slabih izkušnjah) didici L., bene ferre magnam disce fortunam H.; pren.: nec varios discet lana mentiri colores V.; z ACI: populus didicit nihil foedius esse servitute Ci., didicerunt se totos esse perituros Ci., hi si didicerint non eadem omnibus esse honesta atque turpia N., bene qui didicere (so zaznali) deos securum agere aevom Lucr., deos didici securum agere aevum H., disce tamen, veniens aetas, ubi Livia nunc est porticus, immensae tecta fuisse domus O., usu didicisse pretiosam supellectilem … nihil aliud fuisse quam onera Cu., a Platone didicerat deos nihil esse Lact.; z odvisnim vprašanjem: prius disce, quid sit vivere Ter., plures discent, quemadmodum haec fiant Ci., didicit populus, quantum cuique crederet N., quae virtus et quanta, boni, sit vivere parvo, discite H., discite, femineis quid tela virilia praestent O., se experiendo didicisse, quam arduum, quam subiectum fortunae regendi cuncta onus T.; z dvojnim skladom: quem (prolept. = a quo) Vindelici didicere, quid Marte posses H.; z relativnim stavkom: disce, quae censet amicus H. poslušaj nasvet dobrega prijatelja; elipt.: discebant enim fidibus antiqui (sc. canere na strune brenkati) Ci.; z abl. instrumenti: d. armis Sen. rh.; z adv.: d. Latine Q.

2. spozna(va)ti, prepozna(va)ti: d. venientum vultūs V., crimine ab uno disce omnes V., haec ut certis possemus discere signis V., d. nectaris sucos H., me peritus discet Hiber Rhodanique potor H.; occ. (jur.) causam discere Ci., Q. zadevo spozna(va)ti, z zadevo seznaniti (seznanjati) se, o zadevi poučiti se: causam d. ab (ex) aliquo Ci., Q. po kom spozna(va)ti.

3. (i)zvedeti: ut quidem didici ego Pl., quae didici, dixi omnia Pl., quod ex pluribus testibus priore actione didicistis Ci., haec ubi rex didicit O., quod ubi primum didicit Demaratus Iust.; z ACI: Pl., Ci. ep., discit … Litaviccum ad sollicitandos Aequos profectum (esse) C., quos cum tantā celeritate venire rex didicisset Iust.; z odvisnim vprašanjem: hoc quam nihil sit, ex multis civitatibus didici Ci. sem izvedel, vem (logični pf.), a quo disceret senatus, quantum in Etruria belli esset L.

4. = docēre učiti: falsa discentes Amm.

Opomba: Pt. fut. disciturus: Ap. ap. Prisc.; sup. discitum navaja Prisc., sicer ni izpričan.

discrimination [-sjɔ̃] féminin delanje razločkov, razločevanje; zapostavljanje; diskriminacija

discrimination raciale rasna diskriminacija
cette loi s'applique à tous sans discrimination ta zakon se nanaša na vse brez razlike
on les a condamnés tous sans discrimination obsodili so brez razlike vse

discursiō -ōnis, f (discurrere)

1. tekanje sem in tja; voj. streljavkanje: Amm.

2. hitri pretek (prehod): discursione rapidā maturabant Amm. pospeševali so svojo hojo.

discursus -ūs, m (discurrere)

1. razkropitev, razbežanje: eos (funes) acri raptavere discursu Amm., magno clamore discursuque fugae se mandant Hirt., ne quis in discursu militum impetus in castra fieri posset L., timens, ne … contineri ab discursu miles avidus praedae non posset L., subito discursu terga cinxerant equites T. naglo so krenili na obe strani in od zadaj napadli; occ. korakanje na vse strani (o četah): Fabii vallem latis discursibus implent O., discursus hostiles Amm., hostium Sid.; (o stvareh) razlivanje: macularum, venarum (žil v rudi) Plin.

2. tekanje (letanje) sem in tja: discursus amicorum Q., totius diei Q., media campi covinnarius et eques strepitu ac discursu complebat T. sredi polja sta … hropeč sem in tja dirjala, iste inanis discursus (po mestu) Plin. iun.; (o kandidatih za častne službe): Mart., Iuv., Plin. ep.; (o živalih): Lact., lupi (piscis) O., Plin., formicarum Sen. ph.; (o stvareh): libero inter ordines discursu praetervecta (navis) L. ki svobodno (neovirano) pluje mimo, discursus telorum Val. Max. ali ignei spiritus … discursūs Plin. iun. šviganje, stellarum iste discursus Sen. ph. obtek.

3. pren. govorjenje o čem: Cod. Th.

discuter [disküte] verbe transitif razpravljati (quelque chose o čem), pretresati, obravnavati, diskutirati; spodbijati, oporekati; verbe intransitif pogajati se; govoriti (de quelque chose o čem); (familier)

discuter le coup, le bout de gras živahno diskutirati, klepetati
discuter un débiteur dans ses biens iztožiti in zarubiti dolžnika
discuter avec l'ennemi pogajati se s sovražnikom
discuter les ordres de quelqu'un oporekati ukazom kake osebe
discuter un point litigieux, une question obravnavati sporno točko, neko vprašanje
discuter (de) politique diskutirati o politiki
discuter le prix pogajati se za ceno
cela peut se discuter o tem bi se dalo diskutirati, o tem so argumenti za in proti

disertacija samostalnik
1. (znanstveno delo) ▸ disszertáció, értekezésČe se ugotovi, da disertacija ni rezultat lastne ustvarjalnosti in dosežkov, se lahko odvzame. ▸ Ha kiderül, hogy a disszertáció nem saját eredményeket tartalmaz, akkor visszavonható.
Profesorju sem dala osnutek svoje disertacije in prva poglavja. ▸ Átadtam a professzoromnak az értekezésem vázlatát és az első fejezeteket.
Sopomenke: doktorat
Povezane iztočnice: doktorska disertacija

2. lahko izraža negativen odnos (daljše delo ali govor) ▸ értekezés, disszertáció
Poznal sem tudi ljudi, ki so pisali prave male disertacije v zvezi z možnostmi razvoja turizma v Celju. ▸ Ismertem olyan embereket is, akik igazi kis disszertációkat írtak a turizmusfejlesztés lehetőségeiről Celjében.
Odgovor na to vprašanje bi bil zaradi obširnosti lahko prava mala disertacija. ▸ A kérdésre adott válasz a terjedelme miatt akár egy kis disszertáció is lehetne.
Pri mizi pa bo razvil celo disertacijo o dietah, kalorijah, seveda če mu boste dovolili govoriti. ▸ Az asztalnál majd értekezést tart a diétákról, a kalóriákról, persze csak ha ön hagyja, hogy szóhoz jusson.

diskusija samostalnik
1. (izmenjava mnenj) ▸ vita, eszmecsere, diszkusszióVse odločitve so bile sprejete po dolgotrajni diskusiji. ▸ Minden döntés hosszas vita után született meg.
Njen članek ni požel nobenega odziva ali javne diskusije, bil je popolnoma neopažen. ▸ A cikke nem váltott ki semmilyen választ vagy nyilvános vitát, teljesen észrevétlen maradt.
Globalna razširjenost elektronskih medijev je sprožila mnogo diskusij. ▸ Az elektronikus média világméretű elterjedése sok vitát váltott ki.

2. (del dogodka) ▸ beszélgetés, diszkusszió, vitaPredavanje se bo začelo ob 19.30, sledila pa bo diskusija prisotnih s predavateljem. ▸ Az előadás 19.30-kor kezdődik, utána pedig a jelenlévők eszmecserét folytathatnak az előadóval.

3. v akademskih publikacijah (del besedila) ▸ vita, diszkusszió
V diskusiji članka avtorji razpravljajo o tem, kako bi bilo njihov pristop možno uporabiti v različnih segmentih varnostnih sistemov. ▸ A cikkről szóló eszmecsere során a szerzők megvitatják, hogy a megközelítésük hogyan alkalmazható a biztonsági rendszerek különböző szegmenseire.

diskvalificirati glagol
1. v športu (izločiti zaradi kršenja pravil) ▸ diszkvalifikál, kizár a versenybőlNa 30 km klasično je Danilova osvojila osmo mesto, vendar so jo po tekmi diskvalificirali. ▸ A klasszikus 30 km-es versenyen Danilova a 8. helyet szerezte meg, de a verseny után diszkvalifikálták.Če igralec noče upoštevati pravil igre, ga sodnik diskvalificira. ▸ Ha egy játékos nem akarja betartani a játékszabályokat, akkor a bíró diszkvalifikálja.

2. (vzeti veljavo) ▸ diszkvalifikál, lejáratMe hoče pred bralci moralno diskvalificirati? ▸ Erkölcsileg le akar járatni az olvasók előtt?Vsi dosedanji premieri so govorili o korupciji le tedaj, ko so hoteli diskvalificirati politične nasprotnike. ▸ Az összes eddigi miniszterelnök csak akkor beszélt korrupcióról, amikor politikai ellenfeleit akarta lejáratni.
Deset let me nenehno diskvalificirajo kot umetnika in kot človeka. ▸ Tíz éve folyamatosan lejáratnak művészként és emberként.