Franja

opráviti (-im) | oprávljati (-am) perf., imperf.

1. fare, eseguire, sbrigare, compiere, disimpegnare; coprire:
opravljati svoje dolžnosti disimpegnare le proprie mansioni
opraviti izpit dare, superare l'esame; pog. fare l'esame
opraviti svojo dolžnost fare, compiere il proprio dovere
opraviti nalogo eseguire un compito
opraviti nakupe fare acquisti
opraviti operacijo fare, eseguire un'operazione
pog. opraviti malo, veliko potrebo fare un bisognino, i propri bisogni
opravljati funkcijo coprire una carica
opraviti hišna dela sbrigare le faccende domestiche

2. combinare, riuscire a fare:
s solzami ne boš nič opravila col pianto non combinerai niente

3. liquidare; troncare (con qcn., con qcs.); rifiutare, respingere:
z njim sem opravil con lui ho troncato, l'ho mollato
nakratko opraviti s predlogom respingere la proposta

4. pren. esser finito, fallito:
kot igralec je opravil è un attore finito

5. imeti opraviti s aver da fare con, occuparsi di:
imeti opraviti s kuho occuparsi di cucina
imeti opraviti z ljudmi aver da fare con la gente
nesrečo je zakrivil sam, slaba cesta ni imela pri tem nič opraviti l'incidente l'ha provocato lui, il cattivo fondo stradale non c'entra affatto

6. star. vestire
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
če nas odkrijejo, smo opravili se ci scoprono stiamo freschi
opraviti svoje ure in oditi fare le proprie ore lavorative e andarsene
pren. bolezen je opravila svoje colpa della malattia, la malattia ha fatto il suo
dolgo je žalovala, a čas je opravil svoje lo aveva pianto a lungo, poi col tempo si consolò
zvabil jo je v gozd in opravil svoje la portò nel bosco e la violentò
pijača je opravila svoje a furia di bere si ubriacò, divenne un alcolizzato
nareč. opravljati živino dar da mangiare alle bestie, accudire alle bestie
opraviti s kom ammazzare qcn.
šport. opraviti z nasprotnikom liquidare l'avversario
še ni imel opraviti z žensko non era mai stato con una donna, non aveva mai avuto da fare con una donna
mat. opraviti računsko operacijo eseguire un'operazione
rel. opraviti spoved confessarsi
rel. opravljati službo božjo celebrare la messa

opráviti hacer ejecutar ; (posel) despechar

opraviti s čim acabar (ali terminar ali llevar a cabo) a/c
opraviti izpit hacer (ali sufrir ali pasar) un examen
opraviti naročilo ejecutar un orden
dati kamu mnogo opraviti dar mucho que hacer a alg
z njim sem opravil (fig) he roto con él toda relación
zlahka opraviti (fig) no encontrar dificultades, ganar con facilidad
imeti mnogo opraviti tener que hacer mucho
s tem nimam nič opraviti no tengo nada que ver con eso; eso no es asunto mío; eso no me incumbe
nič ne opraviti no conseguir nada, irse con las manos vacías
vrniti se, ne da bi kaj opravili volverse sin haber logrado su propósito; volver con las manos vacías

option [ɔ́pšən] samostalnik
izbira, izbor, svobodna izbira, pravica do izbire
pravno možnost; izhod
ekonomija predkupna pravica, pravica do opcije, pravica do prodaje in nakupa po določem ceni v določenem roku

option of a fine pravica do izbire globe namesto zapora
local option pravica nižje instance do prepovedi prodaje alkohola
at one's option po izbiri
to make one's option izbrati
I had no option but to moral sem; nisem imel druge izbire, kot da
ekonomija plain option enostaven premijski posel
ekonomija double option dvojni premijski posel

oranžast pridevnik
(o barvi) ▸ narancs, narancsosGledala sem temne oblake in oranžasto barvo zahoda, ki se je raztezala prek njih po zahodnem nebu. ▸ Néztem a sötét felhőket és a narancsszínű napnyugtát a nyugati égbolt felhői mögött.

oranžna samostalnik
(barva) ▸ narancssárga, narancsszín
Takrat sem namreč nosila oranžno in rdečo. ▸ Akkoriban narancssárga és piros ruhát viseltem.
Zelena je res lepa, oranžna pa je super. ▸ A zöld tényleg szép, a narancssárga pedig szuper.

orior -īrī, ortus sum, toda oritūrus (iz *r̥-i̯ōr; indoev. kor *er- vzbujati, premikati; prim. skr. r̥ṇóti, r̥ṇváti (on) se dviga, se premika, gr. ὄρ-νυ-μι vzbujam, premikam, gibljem, ὄρ-ωρ-α razburjen sem, ὀρούω planem, ἔρνος mladika, veja, umbr. ortom (= ortum), urtas (= ortae, surgentes), urtes (= surgentibus), got. rinnan, rann, stvnem. rinnan = nem. rinnen, rennen)

1. dvigniti (dvig(ov)ati) se, vzdigniti (vzdigovati) se, vsta(ja)ti, nasta(ja)ti: consul oriens de nocte silentio L., ortus est longe saevior Catulus S. fr.; metaf.: oritur tempestas N., oriens ventus N., incendium ortum L., oritur clamor C., bellum Ci., caedes V., seditio Cu., rumor ortus Ci.

2. vziti (vzhajati), (po)kazati se, prikaz(ov)ati se, pojaviti (pojavljati) se: V., Col. idr., stella oriturque caditque O., lux oritur H. dan se zaznava, svita (dani) se, lux oriens Cat., dies oriens Tib., ortā luce C. ob jutru, zjutraj, solem atque lunam … semper occĭdere atque oriri … Lact., ab orto (vzhajajočega) sole Cu., ab orto usque ad occidentem solem L.; od tod oriens sol vzhod: ad orientem solem spectare C. proti vzhodu; pa tudi Jutrovo, Vzhod, Orient: Ci.; pren.: oritur monstrum V. se prikaže.

3. iziti (izhajati), pri(haja)ti, izvirati, nasta(ja)ti: Pl., Ter., Pac. ap. Ci., Plin., Plin. iun., Lucr. idr., unde haec flamma oritur? Enn. ap. Ci., Rhenus oritur ex Lepontiis C., Maeander ex arce summa ortus L., Tigris oritur in montibus Uxiorum Cu., amnes Caucaseo monte orti Cu., ex eo medio quasi collis oriebatur S. je vzkipeval, se je dvigal; pren.: aestūs oriuntur Cu. nastopa(jo), a naturā amicitia orta Ci., officia, quae oriuntur a suo cuiusque genere virtutis Ci.

4. (po)roditi se, iziti (izhajati), rodu kakega biti: Q., Vell., in quo (sc. solo) ortus es Ci., stirpe regiā ortus Cu., eā familiā ortus S., ortus ex eā familiā L., ex concubinā ortus S., Belgas esse ortos ab Germanis C., equestri loco ortus Ci., ex eodem loco ortus Ter., pueri orientes Ci. ki se rodijo (rojevajo), homo a se ortus Ci. = homo novus človek brez slavnih pradedov, ki je prvi izmed svoje rodovine dosegel kurulsko čast (ki je postal plemenit po svoji zaslugi), novinec v kurulski časti.

5. rasti, zrasti: oriens una Ci., pinus V., olea vitisque T.

6. priče(nja)ti se, zače(nja)ti se: Vell. idr., ab his sermo oritur Ci., nox oritur O., Belgae a Galliae finibus oriuntur C., initium turbandi omnia a feminā ortum est L. — Od tod

I. pt. pr. oriēns -entis, m (sc. sol) vzhajajoče sonce, vzhod, in sicer

1. sončni bog, Sonce, Sol: Stat., me saevus equis Oriens adflavit anhelis V., hinc Oriens cum se demiserit undis O.

2. meton.
a) jutro, vzhod (naspr. occidēns večer, zahod): simulacrum ad orientem convertere Ci., in orientem versum esse L., ad orientem vergere Cu. ali spectare Vitr., qui has nobiscum terras ab oriente ad occidentem colunt Ci., oriens aestivus Plin. poletna vzhodna stran (poletna stran sončnega vzhoda), oriens hibernus ali brumalis Col. zimska vzhodna stran (zimska stran sončnega vzhoda), oriens vernus vel solstitialis Gell.
b) Vzhod, Jutrovo, Orient: Plin. iun., ad orientis partes in exilium ibit Ci., orientis incolae (naspr. ad occasum habitantes) Plin., universum orientem in potestatem redigere Iust., spoliis orientis onustus V. —

II. pt. fut. pass. oriundus (nikdar oriendus!) 3 izhajajoč, izvirajoč, po rodu od kod, rodu (gen.): Pl. idr., nati Carthagine, sed oriundi ab Syracusis exule avo L., Argis, a Troiā, ab Lavinio, ab Albanorum stirpe L., ex Achaiā, ex Etruscis L., liberis parentibus Col.; metaf.: Albā oriundum sacerdotium L.

ōrō -āre -āvī -ātum (ne iz ōs, ampak iz nekega onomatop. indoev. kor. *ōr-, *ər-; prim. skr. ā́ryati poveličuje, proslavlja, gr. ἀράομαι molim, živo prosim, ἀρή (Hom.) = at. ἀρά molitev, ἀρύω = βοάω, osk. urust (= oraverit, egerit); prim. tudi sl. óriti (ôriti) razlegati se, odmevati, starejše sl. oriti se glasiti (oglašati) se)

1. govoriti, besediti, besedovati: Pl. idr., talibus orabat dictis V., iuveni oranti tremor occupat artūs V., orantis medias deseruere preces O.; occ. (kot govornik javno) govoriti, predavati, podajati, razpravljati, obravnavati: Tab. XII, Ter., Suet., Aur. idr., orandi nescius T. slab govornik, orandi validus T. krepek, dober govornik, ars orandi ali orandi scientia Q. govorništvo, govorstvo, vestra in nos universa promerita … complecti orando Ci., orare litem Ci., causam Ter., Ci., L., T., capitis causam Ci., causas melius V., causam dixit et pro se oravit L. in se je sam zagovarjal, cum eo de salute orat C.; subst. ōrantēs -ium, m govorniki: T. —

2. prositi (koga česa, za kaj), naprositi (naprošati), zaprositi; abs.: Ter., V., Suet., Sil. idr., oranti surdas praebere aures O., sororem dedisse Prusiae precanti atque oranti L.; z acc. personae: L. Andr. fr., Enn. ap. Non., H., T. idr., vos orat atque obsecrat Ci., o. longis Hecaten ululatibus O.; z acc. rei: Pl., Ter., T. idr., vilam V., L., veniam O., V., auxilium ad bellum orantes L.; z acc. personae in rei: Enn. ap. Fest., Pl., Ter., Ci. ep., Suet., multa deos orans V., auxilia regem o. L.; v pass. z dvojnim nom.: socer non orandus erat mihi sed faciendus Erechetheus O. Erehteja sem si moral ne izprositi za tasta, ampak si ga narediti (sc. za tasta); z dat.: venit oratum filio Pl. za sina; z dat. in acc.: Ter., Suet., T., opes rebus affectis L., veniam dapibus … orant O.; s praep.: o. pro salute alicuius Brutus in Ci. ep., tu pro illā ores Pl., nec pro civibus se orare, sed pro … urbe Iust., nunc hoc me orare a vobis iussit Iuppiter Pl., hoc abs te oro Pac. ap. Non., orare cum aliquo aliquid proseč s kom kaj razpravljati (obravnavati), proseč se s kom pogovarjati o čem: Ter., face, quod tecum precibus pater orat Enn., hoc tecum oro Pl.; dopolnilo z velelnim stavkom: Sil., Suet.; oro: este mei memores O.; z zahtevnim stavkom: Pl., Ter., V., Plin. iun., Suet. idr., vos orat, sit apud vos modestiae locus Ci., faveas, oramus O., oro, ut homines miseros conserves incolumes Ci., oro … ne putetis Ci., Timoleon omnes oravit, ne id facerent N.; le pesn. in poklas. z inf.: a me illos abducere orat V., oratus sum huc venire Pl., principem orabat deligere senatores T. ali z ACI: Suet., permitti Meherdaten patrium ad fastigium orabant T.; pogosto kot vrinjeni stavek: Sen. ph., noli, oro te, velle N., dic, oro te, clarius Ci., ne illa quidam, oro vos, movent? L.; occ. moliti: mulierem decalvatam orare non decet Ambr., secessurus orandi gratiā … in montem Lact. — Od tod subst. pt. pf. ōrātum -ī, n prošnja, večinoma v pl.: cum orata eius reminiscor Ter.

Opomba: Sinkop. pf. orasti: Pl.; star. cj. pf. orasseis (= oraveris): Pl.

osebek samostalnik
1. pogosto v množini, biologija (organizem) ▸ egyedEvolucijo omogoča velika raznolikost med osebki iste vrste. ▸ Az evolúciót az egyazon fajhoz tartozó egyedek közötti nagyfokú változatosság teszi lehetővé.
Brez hrane lahko odrasel osebek preživi tudi eno leto. ▸ Egy felnőtt egyed akár egy évig is életben maradhat táplálék nélkül.

2. lahko izraža negativen odnos (oseba) ▸ alak [samo za moške] ▸ szerzetČe ti morda ne zaupajo, se potrudi in razkrij, da si zaupanja vreden osebek. ▸ Ha esetleg nem bíznak benned, tegyél erőfeszítéseket annak kimutatására, hogy megbízható alak vagy.
Domneval bi, da tak osebek nima dokončane niti osnovne šole, v javnosti pa nastopa, kot da bi imel v žepu najmanj tri fakultete. ▸ Feltételezem, hogy az ilyen alak még az általános iskolát sem végezte el, miközben a nyilvánosság előtt úgy viselkedik, mintha legalább három diplomája volna.

3. jezikoslovje (stavčni člen) ▸ alanyStavek ima lahko samo en osebek. ▸ Egy mondatban csak egy alany lehet.
Kot vidimo iz tega primera, osebek stoji na koncu stavka. ▸ Ahogy ebből a példából láthatjuk, az alany a mondat végén áll.
Povezane iztočnice: sestavljeni osebek, slovnični osebek

ôsel (ôsla) m

1. zool. asino, ciuco, somaro (Equus asinus):
osel riga l'asino raglia
jahati na oslu cavalcare l'asino
natovorjen kot osel carico come un asino
trmast kot osel testardo come un mulo
to ti je kronan osel un asino calzato e vestito

2. pren. asino, somaro:
kakšen osel sem bil, da sem verjel che asino sono stato a credere
molči, osel zitto, asino che non sei altro
pog. kazati komu osle fare sberleffi a uno, sbeffeggiare qcn.
PREGOVORI:
kjer osel leži, tam dlako pusti la persona incivile si riconosce dai segni che lascia
osel gre samo enkrat na led l'asino dov'è cascato una volta, non ci ricasca la seconda

osemleten pridevnik
1. (o starosti) ▸ nyolcévesGlasbeno pot je začel že kot osemletni deček v cerkvenem zboru. ▸ Zenei pályafutását már nyolcéves kisfiúként a templomi kórusban kezdte.

2. (o trajanju) ▸ nyolcéves, nyolc évig tartóOb tej odločitvi prizivnega sodišča je postalo jasno, da osemletna preiskava ni odkrila niti motivov zločina. ▸ A fellebbviteli bíróság e döntésével világossá vált, hogy a nyolc évig tartó nyomozás még a bűncselekmény indítékait sem tárta fel.
Leta 1869 je Avstroogrska sprejela zakonodajo, ki je uvedla osemletno obvezno šolanje. ▸ 1869-ben az Osztrák–Magyar Monarchia elfogadta a kötelező nyolcéves oktatást bevezető törvényt.

oskrbéti to provide (z with); to procure; to supply (z with); to furnish (z with)

oskrbéti se z to provide oneself with, to take (ali to lay in) a supply of
oskrbeli smo mu potrebne listine we got him the necessary documents
oskrbel sem jih z vsem I fitted (ali pogovorno kitted) them out with everything

otro drug, še eden; zopeten, ponoven; drugačen, različen

otra cosa nekaj drugega
(el) otro día oni dan, zadnjič, nedavno
al otro día naslednji (drugi) dan
otro tal isto
otro tanto isto, prav tako; še enkrat toliko
otra vez še enkrat, znova, zopet
otro yo moj drugi jaz
ningún otro noben drug
al otro lado na drugi strani, na prejšnji strani
de un lado a otro sem in tja
uno después de otro eden za drugim
de tal manera o de tal otra takó ali takó
en otra parte kje drugje, drugod
ni uno ni otro ne eno ne drugo
a otra parte drugam
por otra parte z druge strani, nasprotno
ser muy otro čisto drugačen biti
¡otra! bis! še enkrat!
¡ésa es otra! oho! no, no!; ta je (pa) dobra!
¡a otro con ésa! to pripoveduj(te) komu drugemu!
¡hasta otra! na svidenje!
otro que tal še eden; (ironično) iste baže
no digo u/c por otra govorim resnico
¡es otro Colón! to je drugi (pravi) Kolumb!
entre otros med drugimi
comer con otros skupaj (z drugimi) jesti

ōtto

A) agg.

1. osem:
dare gli otto giorni dati odpoved (z osemdnevno najavo)
in quattro e quattr'otto pren. en dva tri, v hipu, kot bi mignil; ekst. z lahkoto

2. osem, osmica:
abita al numero 8 stanuje na osmici
prenda il numero otto stopite na osmico
corpo otto tisk osmica (stopnja, velikost črk)

B) m invar.

1. osem; osmica:
l'otto del mese osmega v mesecu
l'interesse dell'otto per cento osemodstotne obresti
oggi a otto danes teden
ho preso un otto in latino šol. v latinščini sem dobil osmico

2.
otto volante (montagne russe) železnica (v lunaparku)

3. šport osmerec

oubli [ubli] masculin pozabljenje, pozaba; pozabljivost

oubli de soi samozatajevanje
j'ai un oubli, quel est votre nom? pozabil sem, kako vam je (že) ime?
réparer un oubli popraviti nepazljivost, malomarnost, spregled
tirer de l'oubli rešiti pozabe
tomber dans l'oubli priti v pozabo, pozabiti se
sauver de l'oubli rešiti pozabe

ouïr* [uir] verbe transitif, vieilli slišati, čuti; juridique zasliševati; (vieilli)

oyez! poslušajte!
j'ai ouï dire slišal sem praviti (que da)

ours [urs] masculin medved; figuré godrnjač

ours blanc, brun beli, rjavi medved
ours en peluche medvedek (igrača)
ours mal léché (figuré) neotesanec; človek, ki ne mara družbe
tourner comme un ours en cage (familier) hoditi sem in tja brez razloga
vivre en ours živeti kot divjak

ovínek turn, turning; detour; corner; (dolg) roundabout way; (cestni) bend, twist, wind; (rečni) meander

brez ovínkov (figurativno) bluntly, straight
po ovínkih (figurativno) indirectly, in a devious way
oster ovínek a hairpin bend
nepregleden ovínek blind corner
velik ovínek a long way round, a roundabout way (ali route)
napraviti ovínek to make a detour
napraviti velik ovínek to go a long way round
morali smo napraviti ovínek we had to take a roundabout way
je le majhen ovínek it's only a short way round
povem brez ovínkov I don't mince my words
po ovínkih sem zvedel, da... I have learned by devious ways that...
izjaviti brez ovínkov to declare bluntly
govoriti brez ovínkov to speak straight out
rezati ovínek to cut a corner
zaviti na desno po ovínku to take a right turn round the bend, to take the right turn

ožina samostalnik
1. (pas kopnega ali morja) ▸ szoros Ožino prepluje vsak dan na stotine tovornih ladij, med njimi pa se smukajo še majhne ribiške ladje. ▸ A szoroson naponta több száz teherhajó halad át, köztük pedig kis halászhajók is cikáznak.
Povezane iztočnice: Magellanova ožina, Gibraltarska ožina, Bosporska ožina

2. (zožen predel) ▸ szűk járat, szűk hely, szűkületVhodno ožino so nekoliko razširili in zaprli z rešetko. ▸ A szűk bejáratot kissé kiszélesítették és ráccsal zárták le.
Ob robu je manjši ozek rov, ki pa se po 10 metrih zoži v trenutno neprehodno ožino. ▸ A szélén egy kisebb szűk járat található, amely azonban 10 méter után egy jelenleg átjárhatatlan részbe szűkül be.
Voznik poganja svojo rikšo skozi neverjetne ožine med avtomobili in ostalimi vozili na kolesih. ▸ A sofőr hihetetlenül szűk helyeken tolja át a riksát az autók és más kerekes járművek között.
Zabojnikov v to vas zaradi ožin na cesti niso mogli pripeljati. ▸ Az útszűkületek miatt a konténereket nem tudtuk elhozni ebbe a faluba.

3. (lastnost ozkega) ▸ szűkösség
Ožina ali širina rezila je odvisna od tega, ali z motiko okopavamo, ogrebamo ali kopljemo. ▸ A kapaél szélessége attól függ, hogy a kapával gyomot írtunk-e, vagy talajt lazítunk, illetve forgatunk.
Pri postavljanju pohištva sem poleg ožine prostora prav tako morala upoštevati, da vanj vodi dvoje stopnic. ▸ A bútorok elhelyezése során figyelembe kellett venni, mennyire szűk a hely, és hogy két lépcső vezet a helyiségbe.
Dušila me je ožina cest in meje vsepovsod. ▸ Fojtogattak a szűk utak és a mindenütt jelenlévő határok.

4. (o ozkoglednosti ali omejenosti) ▸ beszűkültség, szűkösség
Kar človek čuti, zaznava, vidi in sliši je odvisno od njegove percepcije, njene širine ali ožine. ▸ Amit az ember érez, érzékel, lát és hall, az a saját percepciójától, látókörének szélességétől vagy beszűkültségétől függ.
Omejenost interesov in ožino miselnega dosega je še najlaže prikrivati z velikimi besedami. ▸ Az érdekek korlátozottságát és a gondolati skála szűkösségét a legkönnyebb nagy szavakkal leplezni.

5. jezikoslovje (o izgovoru samoglasnikov) približek prevedka ▸ zárt képzés
Tako se npr. raba širokega e in o v slovenščini širi, stari pravopis pa je poln besed, ki imajo na teh mestih zapisano izreko z ožino. ▸ Például a szlovén nyelvben a nyílt képzésű e és o használata terjedőben van, és a régi helyesírás tele van olyan szavakkal, amelyek e helyeken a zárt képzésű magánhangzót rögzítenek.

pa¹ členica

1. doch! (nisi bil tam. Pa sem! du warst nicht da. Doch!)

2.
pa še kako! und ob!

3.
(drugi ne), jaz pa (die anderen nicht), aber ich schon

4.
kdo/kaj/kje/kam/kdaj … pa? wer/was/wo/wohin/wann … denn

5. denn, schon (kdo pa je? wer ist es denn/schon?)

6.
pa ja! freilich!
pa ja ne! doch nicht!
to je pa preneumno! das ist doch zu blöd!

7. aber (ti pa dobro igraš! du spielst aber gut!)

8.
pa saj ja (pa saj bo videl er wird es ja sehen)

pa (in) et, puis ; (toda) mais, pourtant, cependant

ali pa ou bien
pa ja! mais oui!, assurément
pa vendar et pourtant
pa naj bo! soit!
pa saj sem ti že rekel mais je te l'ai déjà dit
ti pa jaz toi et moi
kaj pa? quoi donc?
kam pa? où donc?
kaj pa delaš? mais que fais-tu donc?
ti ne pojdeš, jaz pa toi, tu n'iras pas, moi, si
jaz sem zadovoljen, on pa ne moi, je suis content, mais lui non
on ne bo hotel, sicer pa čemu to? il ne voudra pas, et puis à quoi cela servirait-il?