Franja

drèk (drêka) m vulg.

1. (blato, govno, iztrebki) merda, stronzo, sterco; escremento, feci

2. (ničvredno, nepomembno) merda, stronzo

3. (neprijeten, zapleten položaj) merda:
biti, stati do kolen v dreku essere nella merda fino al collo

4. (za izražanje zanikanja ali zelo majhne mere) fico secco, merda:
me pa res drek briga non mi importa un fico secco
(za izražanje omalovaževanja) drek je vse skupaj è tutt'una merda
(za izražanje omalovaževanja v medmetni rabi) drek pa taka zabava che festa di merda!
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
vse en drek fa lo stesso
biti za en drek non valere un fico secco
pritoževati se za vsak drek protestare per ogni nonnulla

drsalni slog stalna zveza
šport (o teku na smučeh) ▸ korcsolyázó stílus [sífutás] ▸ skate stílus
Smuči za drsalni slog so se nato vse bolj razvijale, v klasičnem slogu pa se ni zgodilo veliko. ▸ A korcsolyázó stílusú síléceket továbbfejlesztették, de a klasszikus stílusban nem sok minden történt.

drugáče adv. altrimenti, diversamente, in altro modo, se no:
zdaj se vse drugače živi kot včasih oggi si vive diversamente che ai miei tempi
tako je in nič drugače le cose stanno così, punto e basta
pojdi, drugače jih dobiš vattene, se no le prendi
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
z njim je drugače, njega ne marajo con lui è un'altra cosa, lui non lo vogliono
drugače povedano in altre parole
to boš plačal, tako ali drugače la pagherai in un modo o nell'altro

duš|a¹ ženski spol (-e …)

1. (psiha) die Seele; -seele (človeška Menschenseele, filistrska Philisterseele, kramarska Krämerseele, ljudska Volksseele, pesniška Dichterseele, ženska Frauenseele); (narava) das Gemüt (blaga ein sanftes)

2. religija die Seele
verna duša v vicah die arme Seele im Fegefeuer
uboga duša die arme Seele
trpeti škodo na duši Schaden an seiner Seele nehmen
izdihniti dušo die Seele aushauchen, seinen Geist aushauchen
dan vernih duš Allerseelen, der Allerseelentag
preseljevanje duš die Seelenwanderung

3.
duša/dobra duša eine Seele von Mensch
lepa duša die schöne Seele
črna duša eine schwarze Seele
nedolžna duša ein reiner Tor
zvesta duša treue Seele
figurativno biti duša vse zadeve die Seele der ganzen Sache sein
nobena živa duša kein Hund, keine Seele, keine lebende Seele, keine Menschenseele, keine/nicht eine Sterbensseele
|
dno duše der Seelengrund
do dna duše bis ins Innerste, zutiefst
iz vse duše aus ganzer Seele
stresti si kaj z duše (etwas) vom Herzen haben
ležati na duši auf der Seele lasten/liegen
biti po duši nach (meinem) Herzen
biti komu pri duši (jemandem) zumute sein (hudo schwer zumute sein, tesno beklommen zumute sein, nicht wohl zumute sein)
z dušo in telesom mit Leib und Seele
biti eno srce in ena duša/ena duša v dveh telesih ein Herz und eine Seele (sein)
figurativno izpustiti dušo (umreti) das Zeitliche segnen
pihati na dušo mit Engelszungen reden, einreden auf (jemanden)
olajšati si dušo sich (etwas) von der Seele reden
gnati se za čim kot hudič za grešno dušo hinter (etwas) [hersein] her sein wie der Teufel hinter der armen Seele
privezati si dušo Leib und Seele zusammenhalten, einen verdrücken, den Durst/Hunger stillen
| ➞ → duh, ➞ → srce

dúša soul; (duh) spirit; ghost; figurativno mind

600 dúš (prebivalcev) 600 souls
dobra dúša a good soul, a good fellow
pokojna dúša departed soul
sorodna dúša congenial soul, kindred spirit
neumrljivost dúše religija immortality of the soul
rešitev dúše religija salvation of the soul
preseljevanje dúš transmigration of souls, metempsychosis
z dúšo in telesom with all one's heart and soul, wholeheartedly
iz vse dúše, z vso dúšo with all one's heart
(vseh) vernih dúš dan religija All Souls' Day
iz globine moje dúše from the depths of my soul
pri moji dúši! (up)on my soul!, by my soul
iz (do) dna svoje dúše from (to) the bottom of one's heart
v globini moje dúše in my heart of hearts
dúša in srcé česa the life and soul of something
v dnu svoje dúše in one's innermost soul
biti eno srce in ena dúša to be of one heart and mind
on je plemenita dúša he is a generous soul, he is a noble-minded person
biti komu vdan z dúšo in telesom to be devoted body and soul to someone
on je prava dúša podjetja he is the very soul of the enterprise
žive dúše ni bilo tam not a living soul was there
žive dúše ni na ulici there is not a soul in the street
on je dobra dúša he is a good old soul
dúša me boli it grieves me to the very heart
nekaj imam, nekaj mi leži na dúši something preys upon my mind
izdihniti dúšo to give up, to yield up the ghost, to draw one's last breath
sramovati se v dno svoje dúše to be deeply ashamed (of)
to mi teži dúšo that weighs heavily upon me
vso svojo dúšo vložiti v delo to put one's whole heart into one's work
žive dúše ne vidim I do not see a single soul
žive dúše ni bilo videti there wasn't a soul to be seen
povedati, kar nam leži na dúši pogovorno to say one's piece

dúša (-e) f

1. rel. anima, animo:
človek ima telo in dušo l'uomo ha un corpo e un'anima
skrbeti za dušo aver cura della propria anima
pog. (kot podkrepitev) pri moji duši, da ni res lo giuro sull'anima mia che non è vero
pren. tekel je, da bi kmalu dušo spustil correva a perdifiato
pog. trpeti kot duše v vicah soffrire come un'anima dannata

2. (čustveno-moralna stran človeka) anima; psiche:
občutek krivde mu teži dušo un senso di colpa gli pesa sull'anima
značilnosti ženske duše le caratteristiche dell'anima femminile
človek dobre duše una buon'anima
lepa duša anima bella
pesniška duša anima poetica
slovanska duša l'anima slava
v dno duše se je čutil ponižanega si sentì umiliato nel profondo dell'anima

3. (oseba, človek sploh) knjiž. anima:
mesto šteje desettisoč duš una cittadina di diecimila anime
pren. žive duše ne videti non vedere anima viva
živi duši ne povedati non dirlo a nessuno

4. (najpomembnejši del, člen) anima:
duša akcije l'anima dell'impresa

5. (osrednji del) anima:
žica z jekleno dušo l'anima di una forma metallica

6. (priprava pri svetilki na olje) lucignolo
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
iz vse duše con tutta l'anima
stresti si kaj z duše togliersi un peso dall'anima
ležati na duši gravare l'anima, tormentare
biti pri duši piacere
biti komu hudo, tesno pri duši stare in pena
z dušo in telesom anima e corpo
eno srce in ena duša due cuori e un'anima sola
izpustiti dušo rendere l'anima a Dio
komu pihati na dušo fare la corte a qcn.; lavorarsi qcn.
črna duša anima nera
komaj se ga duša drži tiene l'anima coi denti
gnati se za čim kot hudič za grešno dušo dannarsi l'anima per qcs.
privezati si dušo prendere un boccone, bere un bicchierino
predati se čemu z dušo in telesom buttarsi in qcs. anima e corpo
vpiti kakor grešna duša urlare come un'anima dannata, come un ossesso
lahko greste mirne duše può andarsene tranquillo

duševna bolezen stalna zveza
(vrsta bolezni) ▸ mentális betegség, lelki betegség
Proti koncu vojne je vse bolj trpel zaradi duševnih bolezni in depresij. ▸ A háború vége felé egyre inkább gyötörte a lelki betegség és a depresszió.
Demenca je najpogostejša nevrodegenerativna duševna bolezen v starosti. ▸ A demencia a leggyakoribb időskori neurodegeneratív mentális betegség.
Danes se veliko govori o stiskah in duševnih boleznih že pri mladostnikih. ▸ Napjainkban sok szó esik a fiatalok nehézségeiről és mentális betegségeiről.

Dvojčka samostalnik
1. astronomija (ozvezdje) ▸ IkrekNebesna brata Kastor in Poluks pa sta najsvetlejši zvezdi v ozvezdju Dvojčka. ▸ A két égi testvér – Castor és Pollux – pedig az Ikrek csillagkép legfényesebb csillagai.
Radiant Geminidov leži v ozvezdju Dvojčkov. ▸ A Geminidák radiánsa az Ikrek csillagképében fekszik.

2. v astrologiji (o horoskopu) ▸ IkrekLuna v Dvojčkih prinaša živahen in zanimiv dan. ▸ A Hold az Ikrekben mozgalmas és érdekes napot hoz.
Pod vplivom planetov v znamenju Dvojčkov boste vse bolj družabni. ▸ A bolygók hatására az Ikrek jegyében egyre társaságkedvelőbbé válik.

edíni alone; (the) only; the sole; (en sam) single; unique

on edíni more to napraviti he alone can do it
moj edíni cilj my one and only object
edíni dedič the sole heir
edína pot (iz tega) the only way (out of it)
ena edína napaka bi vse pokvarila a single mistake would spoil it all
imeti en edíni (sam) cilj to have a single aim in view
moja edína skrb my one and only care
edíni primerek the only extant specimen

èn (êna -o) | êden (ênega) numer.; subst.

1. (izraža število ena) uno, una
a) (v samostalniški rabi):
ti si eden med mnogimi tu sei uno dei tanti
bilo je ena po polnoči era l'una di notte
stopati v koloni po eden marciare in fila indiana
b) (v prilastkovi rabi)
eno željo še imam ho un solo desiderio
slep na eno oko cieco di un occhio, guercio
c) (v medmetni rabi)
otroci so korakali en, dva i bambini marciavano un duè

2. (v zvezi z 'drugi') uno:
prevaža z enega brega Save na drugega traghetta da una riva della Sava all'altra
eni se smejejo, drugi jokajo gli uni ridono, gli altri piangono
(izraža medsebojno razmerje) eden drugega se bojita hanno paura l'uno dell'altro

3. pog. (s širokim pomenskim obsegom)
en dan je šel v mesto un (bel) giorno andò in città
pa zapojmo eno su, cantiamo una canzone
vse skupaj mi je eno figo mar non mi importa un accidente, un fico secco

4. pren. (enak, isti) stesso, medesimo, identico:
midva sva enih misli siamo tutt'e due dello stesso parere
zmeraj je na mizi ena in ista jed sempre la stessa zuppa in tavola

5. (nesestavljen del, cel) uno; intero; ininterrotto:
obleka v enem delu abito di un solo pezzo
kopalke v enem delu costume (da bagno) intero
pren. (v zvezi s 'sam') polarna zima je ena sama dolga noč l'inverno polare è una notte lunga e ininterrotta
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pren. živeti tja v en dan vivere alla giornata
pren. metati vse v en koš fare di ogni erba un fascio
pren. v en rog trobiti s kom ululare con i lupi
z eno besedo (povedano) (detto) in breve
pog. staviti vse na eno karto puntare su una carta
pren. biti z eno nogo že v grobu essere con un piede nella tomba
povedati v eni sapi dire tutto d'un fiato
sovražnik številka ena nemico numero uno
pren. delati vse po enem kopitu fare tutto con lo stampo
vsi do enega so prišli sono venuti proprio tutti
pog. dati komu eno okrog ušes appioppare un ceffone a qcn.
pog. eno komu zagosti giocare un tiro a qcn.
vsi za enega, eden za vse tutti per uno, uno per tutti
PREGOVORI:
ena lastovka ne naredi pomladi una rondine non fa primavera

éno

eno za drugim uno a uno, uno por otro
eno mi ne ugaja una cosa hay que no me agrada
vse pride na eno in isto todo viene a ser la misma cosa
eno z drugim računano uno(s) con otro(s)
to je eno in isto (fam) lo mismo da

Evropa samostalnik
1. (celina) ▸ EurópaPovezane iztočnice: Jugovzhodna Evropa, Južna Evropa, Severna Evropa, Srednja Evropa, Vzhodna Evropa, Zahodna Evropa

2. v političnem kontekstu (Evropska unija) ▸ EurópaSredstva, ki jih bo Evropa namenila širitvenemu procesu, niso majhna. ▸ Nem csekélyek azok az eszközök, amelyeket Európa a bővítési folyamatra szán.

3. v športnem kontekstu (evropsko tekmovanje) ▸ Európa [Euroliga]Vse štiri ekipe so si že zagotovile igranje v Evropi, kar je želja vseh rokometnih prvoligašev. ▸ Mind a négy csapat biztosította magának a részvételt az európai játékokon, ami minden első ligában játszó kézilabdázó vágya.

4. v mitologiji (bajeslovno bitje) ▸ Európé
Evropa je Zevsu rodila tri sinove. ▸ Európé három fiút szült Zeusznak.

5. astronomija (naravni satelit) ▸ Europa
Jupiter ima prek 60 lun, štiri največje so Io, Evropa, Ganimed in Kalisto. ▸ A Jupiternek több mint 60 holdja van, a négy legnagyobb az Io, az Europa, a Ganymedes és a Callisto.

fant samostalnik
1. (moški; mladenič) ▸ fiú, legényKo spozna delovnega in postavnega fanta, je prepričana, da je pravi zanjo. ▸ Amikor megismer egy dolgos és jóképű fiút, biztos benne, hogy ő az igazi.Vsa dekleta so se zaljubila v tega simpatičnega fanta, lepila njegove posterje na stene, vreščala na njegovih koncertih … ▸ Az összes lány beleszeretett ebbe a helyes fiúba, kiragasztották a posztereit a falukra, sikoltoztak a koncertjein...V povprečju se v EU dekleta odselijo pri 25 letih, fantje pri 27. ▸ Az EU-ban a lányok átlagban 25, a fiúk pedig 27 éves korukban költöznek el.
Rad sem jo imel že kot mlad fant. ▸ Már fiatal fiúként is szerettem.

2. (otrok) ▸ fiúPopolnoma vseeno nama je bilo, ali bo fant ali punčka. ▸ Teljesen mindegy volt számunkra, hogy fiú vagy lány lesz.
Za primerjavo povejmo, da je bilo decembra lani v rejništvu 982 otrok, nekaj več deklet kot fantov. ▸ Összehasonlításképpen mondjuk el, hogy tavaly decemberben 982 gyermek élt nevelőszülőknél, valamivel több lány, mint fiú.
Doma imamo triletno deklico in šestletnega fanta. ▸ Otthon egy hároméves lányunk és egy hatéves fiunk van.

3. ponavadi v množini, lahko izraža pozitiven odnos (pripadnik skupine) ▸ fiú
Naši fantje pa so obe srečanji izgubili, čeprav je viden določen napredek pri nekaterih igralcih. ▸ A fiaink mindkét találkozót elveszítették, bár néhány játékosnál látszik némi javulás.
Po krajšem premoru se fantje na male zaslone vračajo z novim videospotom. ▸ Rövid kihagyás után a fiúk új videóklippel térnek vissza a telefonképernyőkre.
Najprej se bomo po moško pomerili na igrišču, potem pa bomo, upam, s fanti popili kakšno pivo. ▸ Először férfiasan megmérkőzünk a pályán, majd – remélem – megiszunk a fiúkkal egy-két sört.
Zelo nerad napovedujem izid tekme, toda našim navijačem lahko obljubim, da bodo dali fantje vse od sebe. ▸ Nem igazán szeretném megjósolni a mérkőzés kimenetelét, de azt megígérhetem a szurkolóinknak, hogy a fiúk a tőlük telhető legjobban fognak teljesíteni.

4. (partner) ▸ barát [partner] ▸ fiú [partner]Moj bivši fant se je namreč na žalost izkazal kot zelo nezanesljiv moški. ▸ A volt barátom ugyanis sajnos nagyon megbízhatatlan férfinak bizonyult.Pripovedovala mi je, da gresta s fantom smučat. ▸ Elmondta, hogy a fiújával síelni mennek.

5. (igralna karta) ▸ alsó

fantovščina samostalnik
1. (predporočna zabava) ▸ legénybúcsúFantje in dekleta so teden dni pred poroko skupaj praznovali fantovščino in dekliščino. ▸ Egy héttel az esküvő előtt a fiúk és a lányok közösen ünnepelték meg a legény- és a leánybúcsút.
2. (druščina fantov) ▸ legényegylet, nőtlen férfiak társaságaPrvi pogoj za sprejetje v fantovščino je starost 18 let, v kateri lahko ostane vse do poroke! ▸ A legényegyletbe való belépés első feltétele a 18. életév betöltése, és az egyletnek addig maradhat a tagja, amíg meg nem házasodik!

fíga (-e) f

1. (južno drevo, njegov sad) fico (Ficus carica):
suhe fige fichi secchi

2. (konjski iztrebek) sterco di cavallo

3. pog. (kar je malo vredno) nonnulla, inezia; ekst. (nepomemben človek) nullità;
jokati se za vsako figo frignare per ogni nonnulla
prepirati se za prazno figo litigare per robe da nulla

4. pog.
a) (v prislovni rabi izraža zanikanje)
figo mi je mar non me ne importa un fico (secco), me ne frego
to je eno figo vredno non vale un fico secco
b) (v povedni rabi izraža omalovaževanje)
figa je vse skupaj è tutt'una porcheria
c) (v medmetni rabi izraža močno zanikanje)
Saj se trudimo. — Figo se trudite! Ma se ce la mettiamo tutta. — Ce la mettete un corno!
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pog. narediti, pokazati, pomoliti komu figo fare le fica a qcn.
pren. ista figa, če grem ali ne se vado o no, fa lo stesso
pren. držati figo za koga fare gli scongiuri per qcn.
kaj obljubiti, v žepu pa držati figo promettere in malafede
biti zmeraj na cesti ko konjska figa essere sempre in giro

figov pridevnik
1. (v kulinariki) ▸ füge, fügés
2. (o drevesu ali delu drevesa) ▸ fügeOmenjajo tudi, da so se pojavile kobilice, ki so pojedle vse, kar ni uničila suša, celo figove liste. ▸ Emlegették azt is, hogy amit nem tett tönkre az aszály, azt a sáskák zabálták fel, még a fügefaleveleket is.

filmoteka samostalnik
1. (zbirka filmov) ▸ filmtár
Doma ima svojo filmoteko, kjer je zbirka štiristotih filmov. ▸ Otthon négyszáz filmből álló saját filmtára van.

2. (izposojevalnica filmov) ▸ filmkölcsönző, filmtár
Skupaj z ženo sva hodila v filmoteko in si ogledovala vse znane filme od nemih do najnovejših. ▸ A feleségével filmkölcsönzőbe jártak, és megnézték az összes ismert filmet a némafilmektől kezdve a legújabb filmekig.

filmski pridevnik
1. (o filmu) ▸ film-, filmes, filmbéliBlestel je v gledaliških in filmskih vlogah. ▸ Színházi és filmszerepekben brillírozott.
Njena doživetja imajo res filmsko-domišljijski prizvok. ▸ Az élményeinek valóban filmbéli, meseszerű hangulata van.
Rojeni v tem znaku so zelo strastni, hkrati pa sanjajo o filmski ljubezni, v kateri bodo našli vse, kar si želijo. ▸ Az ebben a jegyben születettek nagyon szenvedélyesek, ugyanakkor filmbéli szerelemről álmodoznak, melyben megkapnak mindent, amire csak vágynak.
Povezane iztočnice: filmski producent, filmska producentka, filmsko platno, filmski kritik, filmska kritičarka, filmska industrija, filmska zvezda, filmski trak, filmski ustvarjalec, filmska ustvarjalka, filmski režiser, filmska režiserka

2. (zelo lep) ▸ filmbéli, filmbe illő
Taverna pričara romantično vzdušje ob sončnem zahodu, saj ima terasa filmski razgled. ▸ A taverna romantikus hangulatot varázsol a naplementében, hiszen a teraszáról filmbe illő kilátás nyílik.

3. (nerealen) ▸ filmbéli
Njena doživetja imajo res filmsko-domišljijski prizvok. ▸ Az élményeinek valóban filmbéli, meseszerű hangulata van.
Rojeni v tem znaku so zelo strastni, hkrati pa sanjajo o filmski ljubezni, v kateri bodo našli vse, kar si želijo. ▸ Az ebben a jegyben születettek nagyon szenvedélyesek, ugyanakkor egy filmbéli szerelmről álmodoznak, melyben megkapnak mindent, amire csak vágynak.

finésa fineness; exquisiteness

finésa njenih potez the delicate lines of her features
poznati vse jezikovne finése to know all the niceties (ali finer points) of the language

formálnost formality

izpolniti vse formálnosti to comply with all the formalities