Franja

trānsūmptiō -ōnis, f (trānsūmere) prevzem pomena svoje posledice (consequens), prenos, transúmpcija, metalépsa = gr. μετάληψις zamenjava, nadomeščanje, zlasti prejšnjega s poznejšim (če kak pojem npr. dobi pomen tega, kar je njegova posledica, njegov „consequens“): μετάληψις, id est transumptio, quae ex alio tropo in alium velut viam praestat Q.

vitamin samostalnik
1. pogosto v množini (organska spojina) ▸ vitaminPretirano znojenje je lahko posledica pomanjkanja vitaminov in mineralov, zlasti magnezija in kalija. ▸ A túlzott izzadást a vitaminok és ásványi anyagok, különösen a magnézium és a kálium hiánya okozhatja.Ko pripravljamo obroke, moramo paziti, da vsebujejo zadostno količino vitaminov. ▸ Az ételek elkészítésekor ügyelnünk kell arra, hogy elegendő vitamint tartalmazzanak.Za pravšnji odmerek vitaminov poskrbi kozarec sveže iztisnjene rožnate grenivke. ▸ A megfelelő vitaminadagról egy pohár frissen facsart rózsaszín grapefruitlé gondoskodik.Solata je bogata z vitamini in minerali, zato je priporočljiva v pomladanskem času. ▸ A saláta vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag, ezért fogyasztása a tavaszi időszakban ajánlott.Superhrana vsebuje visoke doze vitaminov, mineralov in antioksidantov ter malo holesterola. ▸ A szuperélelmiszerek nagy dózisban tartalmaznak vitaminokat, ásványi anyagokat és antioxidánsokat, és alacsony a koleszterintartalmuk.Povezane iztočnice: vitamin A, vitamin B, vitamin K, vitamin B12, vitamin H, vitamin F, vitamin P, vitamin D, vitamin B2

2. pogosto v množini (prehransko dopolnilo) ▸ vitaminPila je vroč čaj z medom in jemala vitamine. ▸ Forró mézesteát ivott és vitaminokat szedett.Čeprav jem vitamine, sem bil do zdaj že trikrat bolan. ▸ Annak ellenére, hogy vitaminokat szedek, eddig már háromszor beteg voltam.Mami mi je kupila neke vitamine, ki so kot bonboni in so kar dobri. ▸ Anyu elég jó, cukorkaszerű vitaminokat vásárolt.Če vam po štirih dneh ne bo bolje, lahko dnevni odmerek vitamina povečate na 2000 do 3000 miligramov. ▸ Ha négy nap után sem érzi jobban magát, a napi vitaminadagot 2000-3000 milligrammra emelheti.
Vaša papiga poleg vitaminov zelo verjetno potrebuje še kakšno bolj specialno zdravilo, ki pa ga bo po diagnozi predpisal veterinar. ▸ A vitaminok mellett papagájának valószínűleg speciálisabb gyógyszerekre is szüksége lesz, amelyeket a diagnózis felállítása után az állatorvos fog felírni.

3. pogosto v množini (sadje in zelenjava) ▸ vitaminV tem letnem času priporočamo vsem, naj redno uživajo vitamine oziroma sadje. ▸ Ebben az évszakban mindenkinek azt javaslom, hogy fogyasszon rendszeresen vitaminokat, illetve gyümölcsöt.Zavijte na najbližjo tržnico, se oskrbite z zalogo vitaminov in si z njimi okrepite organizem. ▸ Térjen be a legközelebbi piacra, töltse fel a vitaminkészletét, és erősítse velük a szervezetét!Z mami se enkrat ali dvakrat na teden odpraviva na stričevo njivo, kjer vsaka nabere košaro vitaminov. ▸ Anyuval hetente egyszer-kétszer elmegyünk a nagybácsim mezejére, ahol mindegyikünk összegyűjt egy-egy vitaminkosarat.Na ljubljanskih tržnicah je na voljo pestra izbira vitaminov za preganjanje jesenske gripe. ▸ A ljubljanai piacon az őszi influenza elűzésére vitaminok széles kínálata áll rendelkezésre.
S prvimi pomladnimi sončnimi žarki so tržnice povečale svojo ponudbo vitaminov. Najcenejša so jabolka. ▸ Az első tavaszi napsugarakkal a piacokon megnőtt a vitaminkínálat. A legolcsóbb az alma.

vzròk (vzróka) m causa, cagione; motivo, ragione:
pojav ima več vzrokov il fenomeno ha varie cause
odkriti vzrok bolezni scoprire la causa della malattia
vzrok in posledica causa ed effetto
iz neznanega vzroka zapeljati na levo per motivi sconosciuti sterzare a sinistra
ni vzroka, da ne bi šel non c'è motivo per non andare
napasti koga brez vzroka assaltare qcn. senza ragione, senza motivo
filoz. prvi vzrok causa prima
lingv. prislovno določilo vzroka complemento di causa

znojenje samostalnik
(telesni proces) ▸ izzadásNaše telo nenehno izgublja vodo – z dihanjem, znojenjem in izločanjem. ▸ Testünk folyamatosan vizet veszít – légzéssel, izzadással és kiválasztással.
Čezmerno znojenje je pogosto v adolescenci, včasih pa se nadaljuje vse življenje. ▸ A túlzott izzadás serdülőkorban gyakori, de néha egész életen át tart.
Povezane iztočnice: nočno znojenje

žongliranje samostalnik
1. (o metanju predmetov) ▸ zsonglőrködésČe se ti ljubi, se žongliranja s tremi žogicami naučiš v dveh urah. ▸ Ha szeretnéd, két órán belül megtanulhatsz három labdával zsonglőrködni.
Sopomenke: žonglerstvo
Povezane iztočnice: žogica za žongliranje

2. (sočasno obvladovanje več zadev) ▸ zsonglőrködés
Novi zakon bo prav gotovo posledica žongliranja z različnimi interesi. ▸ Az új törvény minden bizonnyal a különböző érdekekkel való zsonglőrködés eredményeként születik meg.
Več pomnilnika pomeni zmožnost žongliranja z več aplikacijami hkrati. ▸ A nagyobb memória lehetővé teszi a több alkalmazással való egyidejű zsonglőrködést.
Sopomenke: žonglerstvo

3. lahko izraža neodobravanje (spretna uporaba ali izbira) ▸ zsonglőrködésTo ni neodgovorno žongliranje z besedami ali laž, pač pa resnica, ki temelji na časopisnih člankih in uradnih dokumentih sodišč. ▸ Ez nem csak felelőtlen szózsonglőrködés vagy hazugság, hanem ez az újságcikkeken és a bíróságok hivatalos dokumentumain alapuló igazság.
Na voljo je večja izbira, kar omogoča kar nekaj žongliranja s cenami. ▸ Nagyobb választék áll rendelkezésre, ami elég jól lehetővé teszi az árakkal való zsonglőrködést.
Ker je prvotno igralka, glasbeni karieri pa se tudi ne želi odpovedati, bo potrebnega še kar nekaj žongliranja s časom. ▸ Mivel elsősorban színésznő, de a zenei karrierjéről sem szeretne lemondani, így nem kevés zsonglőrködésre lesz szüksége az idővel.
Sopomenke: žonglerstvo

περι-γίγνομαι, ion. -γίνομαι 1. postanem močnejši od koga τινός, obvladam koga, premagam, zmagam, prekašam, presegam, nadkriljujem, sem močnejši τινός τινι. 2. περιγίγνεται pokaže se, izhaja, izvira iz česa, posledica je μέγισται τιμαὶ ἔκ τινος; περιεγένετο, ὥστε καλῶς ἔχειν pokazalo se je, da je bilo v redu (prav). 3. ostanem pri življenju (živ), οἱ περιγενόμενοι ki so ostali (pri življenju); preživim, rešim se, srečno jo odnesem, τούτου τοῦ πάθους uidem tej nesreči, ἤν τι περιγίγνηται αὐτοῖς τοῦ πολέμου ako bi jim vojna dopustila, (poleg glavnega namena) tudi to storiti.

περί-ειμι¹ (εἰμί) 1. sem krog in krog česa, obdajam krog in krog τινί. 2. sem močnejši, nadkriljujem, presegam, τινός koga, τινί v čem, sem prvi, imam prednost, ἐκ περιόντος z večjo silo (močjo). 3. preostajam (živ), ostajam nepoškodovan, rešim se, ostanem pri življenju, preživim koga τινί, ἐς ἔτος doživim leto, τὸ περιόν ostanek. 4. περίεστί τινί τι preostaja za koga, posledica je.

συμ-βαίνω [fut. συμβήσομαι, aor. συνέβην, pf. συμβέβηκα; pass. aor. συνεβάθην; pf. inf. pass. συμβεβάσθαι, ion. pf. inf. act. συμβεβάναι] 1. skupaj grem, hodim s kom τινί, ποδί pomagam. 2. prihajam, stopam skupaj, shajam se; a) o času: ujemam se, τινί s čim; b) pogodim se, dogovorim se, zedinim se, zavežem se, sklenem pogodbo, pomirim se, spravim se, τινί, πρός τινα s kom; τί, περί τινος v čem, glede česa, ἐπί τινι pod kakim pogojem, tudi (acc. c.) inf., ὥστε; pass. συμβαίνεται doseže se sporazum, περὶ τοῦ πλείονος o nadaljnjih korakih; c) skladam se, ujemam se, zlagam se s kom τινί, λόγοις v besedah, enak sem komu. 3. zgodim se, dogodim se, uresničim se; a) o vsotah in računih: znašam, οὐ πλέον ne vržem več; b) pri sklepanju: sledi kaj iz česa ἔκ τινος, τὰ συμβαίνοντα kar sledi, posledica, učinek; c) izpolnim se (o prorokovanjih), izvršim se, izidem se, τοὐναντίον v nasprotnem zmislu, κακῶς συμβάντος πολέμου ker se je vojska nesrečno končala; imam uspeh, posreči se mi, obnese se mi ἡ πεῖρα; d) dogodim se, doleti (zadene) koga kaj ἆται; včasih = τυγχάνω, εἰμί: τὰ μητρὸς ἔχθιστά μοι συμβέβηκε materino srce mi je zelo sovražno, ἡ ἀδικία μέγιστον κακὸν συμβαίνει je največje zlo; κατὰ τὸ συμβεβηκός po naključju, slučajno. 4. impers. συμβαίνει pripeti se, zgodi se (mi) kaj, posreči, obnese se kaj, συνέβη μοι πορεύεσθαι bil sem ravno na potovanju.

συμφορά, ἡ, ion. -ρή 1. dogodek, naključje, slučaj, usoda; a) sreča (ἀγαθή); b) nesreča, nezgoda, bolezen, izguba, trpljenje, poraz; pl. slučaji nesreče, συμφορὴν ποιοῦμαί τι ženem si kaj k srcu, smatram kaj za veliko nesrečo, žalostim se, συμφορᾷ χράομαί τινι imam nesrečo, sem nesrečen, vdam se žalosti nad nesrečo. 2. posledica, izid, uspeh.

τελευτή, ἡ (τελέω) 1. končanje, konec (življenja), smrt βίου, βιότοιο; τελευτῆς τυγχάνω najdem smrt, umrjem. 2. cilj, namen, uspeh, posledica, τελευτὴν ποιέω dosežem namen, μύθοιο τελευτή namen pogovora; ἐς τελευτήν, ἐπὶ τελευτῆς proti koncu, naposled, končno. 3. izvršitev, θανάτοιο τελευτή = θάνατος, κακοῦ θυμοῦ τελευτή posledica.

τέλος¹, ους, τό [Et. iz qweles- iz kor. qwel, vrteti; prv. pomen: zvršitev, višek = konec; sor. τέλλω] 1. a) konec, meja, izid, sklep, konec življenja, smrt, τέλος ἔχω po meni je NT, mrtev sem, ἡ ἀρχὴ καὶ τὸ τέλος začetek in konec NT, εἰς τέλος τοῦ ζῆν ἀφικνέομαι dospem na rob življenja, πρὸς τέλος γόων ἀφικνέομαι neham tarnati, τέλος γίγνεται τῇ ἡμέρᾳ dan se bliža (nagiba) h koncu, ἡ θυσία τέλος εἶχεν daritev je bila končana; μύθων konec govora, οὐ τέλος ἵκεο μύθων nisi še vsega povedal (kar bi moral povedati); b) (določen) rok χρόνου, μισθοῖο čas plačila; c) cilj, namen, smoter; τῆς πίστεως namen vere NT, τέλος (χαριέστερον) početje, dejanje; θανάτοιο τέλος = θάνατος, slično γάμοιο, νόστοιο τέλος = γάμος, νόστος; d) adv. τέλος, τὸ τέλος končno, naposled, nazadnje, slednjič, εἰς τέλος naposled, do konca NT, διὰ τέλους neprestano, popolnoma. 2. a) do-, izvršitev, uresničenje, izpolnitev, odločitev, τέλος ἔχει τι izpolnjuje se kaj, ἐν ἐμοὶ τέλος γίγνεται v mojih rokah je odločitev, τούτου τέλος ἐν θεῷ ἐστίν o tem odločuje bog; τέλος τίθημι καλῶς srečno dokončam, τόσσον τέλος ἔχον do tod (tako daleč) so bili narejeni, τέλος μάχης γίγνεται bitka se konča, ἐς τέλος ἔρχομαί τινος dospem do konca, končam (μανίας rešim se blaznosti), τέλος ἐπιτίθημί τινι končam kaj, ὃ πᾶσι τοῖς προτέροις ἐπέθηκεν τέλος s čimer je vsa prejšnja dejanja prekosil, τέλος γίγνεται ἐπ' ἀρῇσιν kletve se izpolnijo; τέλος ποιοῦμαί τινος dovršim kaj; b) uspeh ὁδοῦ, zmaga πολέμοιο, posledica τῶν γενομένων, δίδωμι ἀγαθὸν τέλος podelim uspeh, ἶσον τείνω πολέμου τέλος postavim izid vojne od obeh enako daleč, podelim (obema) enako bojno srečo. 3. vrh(unec), višek, poglavitna stvar, τῶν παίδων popoln razvitek, popolnost, vzor, τοῦ τέλους ἅπτομαι dosežem vzor, αἱ ἐν τέλει γυναῖκες zakonske (omožene) žene; τέλος λαμβάνω dozorim (o žitu), ἥβης τέλος mladostna moč, moška zrelost. 4. (državna) služba, čast, dostojanstvo, oblast, moč, πρὶν τέλος τι τούτων ἔχει predno bi postali pogoji pravnomočni, τέλος ἔχω imam oblast, εἰς τέλος καθίσταμαι, ἐν τέλει γίγνομαι nastopim službo; pos. τὰ τέλη (ἔχοντες), οἱ ἐν τέλει ὄντες višje oblasti, gosposka, vlada, oblastniki, uradniki, vojni svet, οἱ μάλιστα ἐν τέλει najvišji uradniki. 5. a) davek, carina, mitnina NT; b) stroški, izdatki, τοῖς οἰκείοις (ἰδίοις) τέλεσσι na lastne stroške, τέλη λύειν (= λυσιτελεῖν) koristiti τινί; c) (obljubljeno) darilo, daritev, nagrada, ἔγκαρπα sadni darovi, πάγχαλκα τέλη bojna oprava sovražnika, ki se mora Zevsu darovati. 6. pl. posvečenje, posvetitev, svete skrivnosti (misteriji), verska slavnost, praznik, νυμφικά svečano venčanje.