Franja

tenir* [tənir]

I. verbe transitif

1. držati

elle tenait un enfant dans ses bras držala je otroka v naročju
tenir l'enfant par la main držati otroka za roko
tenir les cordons de la bourse (figuré) nadzirati izdatke (v gospodinjstvu)
tenir quelqu'un en échec držati koga v šahu
tenir quelqu'un imeti koga v rokah, moči ga kaznovati
si je le tenais! če bi ga imel v rokah!
tenir compagnie à quelqu'un delati komu družbo
tenir le bon bout (familier) biti v najugodnejšem položaju
tenir sa langue držati jezik (za zobmi), molčati
ce vêtement tient chaud ta obleka drži toploto

2. prenesti, upirati se (čemu)

tenir le vin prenesti vino, moči popiti mnogo vina
tenir le choc, le coup izdržati sunek (trk), udarec
tenir tête à quelqu'un postaviti se komu po robu

3. imeti

tenir conseil posvetovati se
tenir lieu de nadomeščati
tenir quelque chose de bonne saurce imeti kaj iz dobrega vira
de qui tenez-vous ce renseignement? od koga imate to informacijo?
il tient cela de son père on ima to po svojem očetu
tenir un rhume de cerveau, une grippe imeti nahod, gripo
tenir la vérité imeti, vedeti resnico
tenir un discours imeti govor
mieux vaut tenir que courir bolje je (že) imeti kot (šele) upati
un tiens vaut mieux que deux tu l'auras boljši je vrabec v roki kot golob na strehi; bolje je drži ga kot lovi ga

4. zavzemati (prostor), vsebovati

la table tient toute la pièce, trop de place miza zavzema vso sobo, preveč prostora
la voiture est trop petite pour nous tenir tous avto je premajhen, da bi šli vsi vanj

5. upravljati, voditi, voziti

tenir un hôtel voditi hotel
tenir le ménage voditi gospodinjstvo
tenir la caisse, la comptabilité, les livres voditi blagajno, računovodstvo, knjige
le conducteur tient sa droite voznik vozi po desni (strani)
tenir compte de quelque chose upoštevati kaj

6. držati, spoštovati

tenir sa parole držati svojo besedo, biti mož beseda

7.

tenir en estime ceniti
tenir quelqu'un pour imeti, smatrati koga za
nous le tenons pour un honnête homme imamo ga za poštenjaka
je tiens ce fait pour certain to dejstvo smatram za zanesljivo
tenez-vous-le pour dit! dajte si to dopovedati!
tenez-le pour dit! zapomnite si to!

8.

tiens! tenez! ná! tu imaš! nâte! tu imate!
tenez, voilà votre argent! nate svoj denar!
tenez, je l'ai vu hier no, videl sem ga včeraj
tiens! glej no!
tiens! tiens! c'est étrange! glej no, to je čudno!

II. verbe intransitif

1. držati (se) (na istem mestu), vzdržati; trajati

mes lunettes ne tiennent pas moja očala ne drže; stojé dobro
je ne tiens pas debout ne vzdržim več na nogah (od utrujenosti)
(figuré) votre histoire ne tient pas debout vaša zgodba ni verjetna
ta coiffure, ta permanente tient bien tvoja pričeska, trajna ondulacija drži dobro
leur amitié tient toujours njihovo prijateljstvo še vedno drži
cela tient toujours pour dimanche? še vedno drži (dogovor) za nedeljo?

2. upirati se; vztrajati, vzdržati, ne popustiti

tenir bon vztrajati, dobro se držati
il faut tenir bon ne smemo odnehati, popustiti
je ne peux plus tenir, je ne puis y tenir ne morem več vzdržati (od nestrpnosti)
tenir pour une opinion vztrajati pri nekem mnenju

3. biti v čem, iti v kaj

nous ne tiendrons pas tous dans la voiture ne bomo šli vsi v avto

4.

tenir à biti navezan na; želeti, hoteti; odviseti (od); izhajati, biti posledica
il tient à cette femme navezan je, rad ima to žensko
elle ne tient plus à rien ni à personne ni ji več za nobeno stvar in za nikogar
je tiens à les inviter želim jih povabiti, rad bi jih povabil
si vous y tenez če vam je kaj do tega
j'y tiens beaucoup mnogo mi je do tega
il ne tient qu'à moi que ... (subj) le od mene je odvisno, da ...
qu'à cela ne tienne! naj ne bo od tega odvisno! to naj ne bo ovira!
leur dynamisme tient à leur jeunesse njihov dinamizem ima svoj vzrok v njihovi mladosti

5.

tenir de quelqu'un, de quelque chose (= imeti po kom, po čem) biti podoben komu, čemu; biti deležen
il tient beaucoup de son père zelo je podoben svojemu očetu
il a de qui tenir ima po kom biti tak
cela tient du miracle to je kot čudež, to sliči čudežu
en tenir pour quelqu'un biti zaljubljen v koga

III. se tenir

1.

se tenir à quelque chose držati se za kaj
tenez-vous à la rampe! držite se za ograjo!

2. (za)držati se, biti, ostati (v nekem položaju)

se tenir debout pokonci biti, stati
tiens-toi droit! ravno se drži!
se tenir tranquille biti miren
se tenir sur ses gardes varovati se, čuvati se, paziti
une histoire qui se tient zgodba, ki se zdi verjetna
se tenir bien, mal vesti se kot dobro, slabo vzgojena oseba
il sait se tenir en société on se zna dobro vesti v družbi

3. biti, nahajati se; vršiti se

se tenir près, auprès de quelqu'un biti poleg koga
la réunion se tient dans cette salle-là seja je, se vrši v oni dvorani

4.

ne pouvoir se tenir de ... ne se moči vzdržati, zadržati
il ne pouvait se tenir de rire ni si mogel kaj, da se ne bi smejal

5.

s'en tenir à quelque chose ostati pri čem, ne zahtevati več, omejiti se
tenz-vous-en là! ostanite pri tem!
je sais à quoi m'en tenir že vem, pri čem sem

6. držati eden drugega

se tenir par la main držati se za roko
dans cette affaire, tout se tient v tej zadevi je vse povezano med seboj

trānsūmptiō -ōnis, f (trānsūmere) prevzem pomena svoje posledice (consequens), prenos, transúmpcija, metalépsa = gr. μετάληψις zamenjava, nadomeščanje, zlasti prejšnjega s poznejšim (če kak pojem npr. dobi pomen tega, kar je njegova posledica, njegov „consequens“): μετάληψις, id est transumptio, quae ex alio tropo in alium velut viam praestat Q.

vitamin samostalnik
1. pogosto v množini (organska spojina) ▸ vitaminPretirano znojenje je lahko posledica pomanjkanja vitaminov in mineralov, zlasti magnezija in kalija. ▸ A túlzott izzadást a vitaminok és ásványi anyagok, különösen a magnézium és a kálium hiánya okozhatja.Ko pripravljamo obroke, moramo paziti, da vsebujejo zadostno količino vitaminov. ▸ Az ételek elkészítésekor ügyelnünk kell arra, hogy elegendő vitamint tartalmazzanak.Za pravšnji odmerek vitaminov poskrbi kozarec sveže iztisnjene rožnate grenivke. ▸ A megfelelő vitaminadagról egy pohár frissen facsart rózsaszín grapefruitlé gondoskodik.Solata je bogata z vitamini in minerali, zato je priporočljiva v pomladanskem času. ▸ A saláta vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag, ezért fogyasztása a tavaszi időszakban ajánlott.Superhrana vsebuje visoke doze vitaminov, mineralov in antioksidantov ter malo holesterola. ▸ A szuperélelmiszerek nagy dózisban tartalmaznak vitaminokat, ásványi anyagokat és antioxidánsokat, és alacsony a koleszterintartalmuk.Povezane iztočnice: vitamin A, vitamin B, vitamin K, vitamin B12, vitamin H, vitamin F, vitamin P, vitamin D, vitamin B2

2. pogosto v množini (prehransko dopolnilo) ▸ vitaminPila je vroč čaj z medom in jemala vitamine. ▸ Forró mézesteát ivott és vitaminokat szedett.Čeprav jem vitamine, sem bil do zdaj že trikrat bolan. ▸ Annak ellenére, hogy vitaminokat szedek, eddig már háromszor beteg voltam.Mami mi je kupila neke vitamine, ki so kot bonboni in so kar dobri. ▸ Anyu elég jó, cukorkaszerű vitaminokat vásárolt.Če vam po štirih dneh ne bo bolje, lahko dnevni odmerek vitamina povečate na 2000 do 3000 miligramov. ▸ Ha négy nap után sem érzi jobban magát, a napi vitaminadagot 2000-3000 milligrammra emelheti.
Vaša papiga poleg vitaminov zelo verjetno potrebuje še kakšno bolj specialno zdravilo, ki pa ga bo po diagnozi predpisal veterinar. ▸ A vitaminok mellett papagájának valószínűleg speciálisabb gyógyszerekre is szüksége lesz, amelyeket a diagnózis felállítása után az állatorvos fog felírni.

3. pogosto v množini (sadje in zelenjava) ▸ vitaminV tem letnem času priporočamo vsem, naj redno uživajo vitamine oziroma sadje. ▸ Ebben az évszakban mindenkinek azt javaslom, hogy fogyasszon rendszeresen vitaminokat, illetve gyümölcsöt.Zavijte na najbližjo tržnico, se oskrbite z zalogo vitaminov in si z njimi okrepite organizem. ▸ Térjen be a legközelebbi piacra, töltse fel a vitaminkészletét, és erősítse velük a szervezetét!Z mami se enkrat ali dvakrat na teden odpraviva na stričevo njivo, kjer vsaka nabere košaro vitaminov. ▸ Anyuval hetente egyszer-kétszer elmegyünk a nagybácsim mezejére, ahol mindegyikünk összegyűjt egy-egy vitaminkosarat.Na ljubljanskih tržnicah je na voljo pestra izbira vitaminov za preganjanje jesenske gripe. ▸ A ljubljanai piacon az őszi influenza elűzésére vitaminok széles kínálata áll rendelkezésre.
S prvimi pomladnimi sončnimi žarki so tržnice povečale svojo ponudbo vitaminov. Najcenejša so jabolka. ▸ Az első tavaszi napsugarakkal a piacokon megnőtt a vitaminkínálat. A legolcsóbb az alma.

vzròk (vzróka) m causa, cagione; motivo, ragione:
pojav ima več vzrokov il fenomeno ha varie cause
odkriti vzrok bolezni scoprire la causa della malattia
vzrok in posledica causa ed effetto
iz neznanega vzroka zapeljati na levo per motivi sconosciuti sterzare a sinistra
ni vzroka, da ne bi šel non c'è motivo per non andare
napasti koga brez vzroka assaltare qcn. senza ragione, senza motivo
filoz. prvi vzrok causa prima
lingv. prislovno določilo vzroka complemento di causa

znojenje samostalnik
(telesni proces) ▸ izzadásNaše telo nenehno izgublja vodo – z dihanjem, znojenjem in izločanjem. ▸ Testünk folyamatosan vizet veszít – légzéssel, izzadással és kiválasztással.
Čezmerno znojenje je pogosto v adolescenci, včasih pa se nadaljuje vse življenje. ▸ A túlzott izzadás serdülőkorban gyakori, de néha egész életen át tart.
Povezane iztočnice: nočno znojenje

žongliranje samostalnik
1. (o metanju predmetov) ▸ zsonglőrködésČe se ti ljubi, se žongliranja s tremi žogicami naučiš v dveh urah. ▸ Ha szeretnéd, két órán belül megtanulhatsz három labdával zsonglőrködni.
Sopomenke: žonglerstvo
Povezane iztočnice: žogica za žongliranje

2. (sočasno obvladovanje več zadev) ▸ zsonglőrködés
Novi zakon bo prav gotovo posledica žongliranja z različnimi interesi. ▸ Az új törvény minden bizonnyal a különböző érdekekkel való zsonglőrködés eredményeként születik meg.
Več pomnilnika pomeni zmožnost žongliranja z več aplikacijami hkrati. ▸ A nagyobb memória lehetővé teszi a több alkalmazással való egyidejű zsonglőrködést.
Sopomenke: žonglerstvo

3. lahko izraža neodobravanje (spretna uporaba ali izbira) ▸ zsonglőrködésTo ni neodgovorno žongliranje z besedami ali laž, pač pa resnica, ki temelji na časopisnih člankih in uradnih dokumentih sodišč. ▸ Ez nem csak felelőtlen szózsonglőrködés vagy hazugság, hanem ez az újságcikkeken és a bíróságok hivatalos dokumentumain alapuló igazság.
Na voljo je večja izbira, kar omogoča kar nekaj žongliranja s cenami. ▸ Nagyobb választék áll rendelkezésre, ami elég jól lehetővé teszi az árakkal való zsonglőrködést.
Ker je prvotno igralka, glasbeni karieri pa se tudi ne želi odpovedati, bo potrebnega še kar nekaj žongliranja s časom. ▸ Mivel elsősorban színésznő, de a zenei karrierjéről sem szeretne lemondani, így nem kevés zsonglőrködésre lesz szüksége az idővel.
Sopomenke: žonglerstvo

περι-γίγνομαι, ion. -γίνομαι 1. postanem močnejši od koga τινός, obvladam koga, premagam, zmagam, prekašam, presegam, nadkriljujem, sem močnejši τινός τινι. 2. περιγίγνεται pokaže se, izhaja, izvira iz česa, posledica je μέγισται τιμαὶ ἔκ τινος; περιεγένετο, ὥστε καλῶς ἔχειν pokazalo se je, da je bilo v redu (prav). 3. ostanem pri življenju (živ), οἱ περιγενόμενοι ki so ostali (pri življenju); preživim, rešim se, srečno jo odnesem, τούτου τοῦ πάθους uidem tej nesreči, ἤν τι περιγίγνηται αὐτοῖς τοῦ πολέμου ako bi jim vojna dopustila, (poleg glavnega namena) tudi to storiti.

περί-ειμι¹ (εἰμί) 1. sem krog in krog česa, obdajam krog in krog τινί. 2. sem močnejši, nadkriljujem, presegam, τινός koga, τινί v čem, sem prvi, imam prednost, ἐκ περιόντος z večjo silo (močjo). 3. preostajam (živ), ostajam nepoškodovan, rešim se, ostanem pri življenju, preživim koga τινί, ἐς ἔτος doživim leto, τὸ περιόν ostanek. 4. περίεστί τινί τι preostaja za koga, posledica je.

συμ-βαίνω [fut. συμβήσομαι, aor. συνέβην, pf. συμβέβηκα; pass. aor. συνεβάθην; pf. inf. pass. συμβεβάσθαι, ion. pf. inf. act. συμβεβάναι] 1. skupaj grem, hodim s kom τινί, ποδί pomagam. 2. prihajam, stopam skupaj, shajam se; a) o času: ujemam se, τινί s čim; b) pogodim se, dogovorim se, zedinim se, zavežem se, sklenem pogodbo, pomirim se, spravim se, τινί, πρός τινα s kom; τί, περί τινος v čem, glede česa, ἐπί τινι pod kakim pogojem, tudi (acc. c.) inf., ὥστε; pass. συμβαίνεται doseže se sporazum, περὶ τοῦ πλείονος o nadaljnjih korakih; c) skladam se, ujemam se, zlagam se s kom τινί, λόγοις v besedah, enak sem komu. 3. zgodim se, dogodim se, uresničim se; a) o vsotah in računih: znašam, οὐ πλέον ne vržem več; b) pri sklepanju: sledi kaj iz česa ἔκ τινος, τὰ συμβαίνοντα kar sledi, posledica, učinek; c) izpolnim se (o prorokovanjih), izvršim se, izidem se, τοὐναντίον v nasprotnem zmislu, κακῶς συμβάντος πολέμου ker se je vojska nesrečno končala; imam uspeh, posreči se mi, obnese se mi ἡ πεῖρα; d) dogodim se, doleti (zadene) koga kaj ἆται; včasih = τυγχάνω, εἰμί: τὰ μητρὸς ἔχθιστά μοι συμβέβηκε materino srce mi je zelo sovražno, ἡ ἀδικία μέγιστον κακὸν συμβαίνει je največje zlo; κατὰ τὸ συμβεβηκός po naključju, slučajno. 4. impers. συμβαίνει pripeti se, zgodi se (mi) kaj, posreči, obnese se kaj, συνέβη μοι πορεύεσθαι bil sem ravno na potovanju.

συμφορά, ἡ, ion. -ρή 1. dogodek, naključje, slučaj, usoda; a) sreča (ἀγαθή); b) nesreča, nezgoda, bolezen, izguba, trpljenje, poraz; pl. slučaji nesreče, συμφορὴν ποιοῦμαί τι ženem si kaj k srcu, smatram kaj za veliko nesrečo, žalostim se, συμφορᾷ χράομαί τινι imam nesrečo, sem nesrečen, vdam se žalosti nad nesrečo. 2. posledica, izid, uspeh.

τελευτή, ἡ (τελέω) 1. končanje, konec (življenja), smrt βίου, βιότοιο; τελευτῆς τυγχάνω najdem smrt, umrjem. 2. cilj, namen, uspeh, posledica, τελευτὴν ποιέω dosežem namen, μύθοιο τελευτή namen pogovora; ἐς τελευτήν, ἐπὶ τελευτῆς proti koncu, naposled, končno. 3. izvršitev, θανάτοιο τελευτή = θάνατος, κακοῦ θυμοῦ τελευτή posledica.

τέλος¹, ους, τό [Et. iz qweles- iz kor. qwel, vrteti; prv. pomen: zvršitev, višek = konec; sor. τέλλω] 1. a) konec, meja, izid, sklep, konec življenja, smrt, τέλος ἔχω po meni je NT, mrtev sem, ἡ ἀρχὴ καὶ τὸ τέλος začetek in konec NT, εἰς τέλος τοῦ ζῆν ἀφικνέομαι dospem na rob življenja, πρὸς τέλος γόων ἀφικνέομαι neham tarnati, τέλος γίγνεται τῇ ἡμέρᾳ dan se bliža (nagiba) h koncu, ἡ θυσία τέλος εἶχεν daritev je bila končana; μύθων konec govora, οὐ τέλος ἵκεο μύθων nisi še vsega povedal (kar bi moral povedati); b) (določen) rok χρόνου, μισθοῖο čas plačila; c) cilj, namen, smoter; τῆς πίστεως namen vere NT, τέλος (χαριέστερον) početje, dejanje; θανάτοιο τέλος = θάνατος, slično γάμοιο, νόστοιο τέλος = γάμος, νόστος; d) adv. τέλος, τὸ τέλος končno, naposled, nazadnje, slednjič, εἰς τέλος naposled, do konca NT, διὰ τέλους neprestano, popolnoma. 2. a) do-, izvršitev, uresničenje, izpolnitev, odločitev, τέλος ἔχει τι izpolnjuje se kaj, ἐν ἐμοὶ τέλος γίγνεται v mojih rokah je odločitev, τούτου τέλος ἐν θεῷ ἐστίν o tem odločuje bog; τέλος τίθημι καλῶς srečno dokončam, τόσσον τέλος ἔχον do tod (tako daleč) so bili narejeni, τέλος μάχης γίγνεται bitka se konča, ἐς τέλος ἔρχομαί τινος dospem do konca, končam (μανίας rešim se blaznosti), τέλος ἐπιτίθημί τινι končam kaj, ὃ πᾶσι τοῖς προτέροις ἐπέθηκεν τέλος s čimer je vsa prejšnja dejanja prekosil, τέλος γίγνεται ἐπ' ἀρῇσιν kletve se izpolnijo; τέλος ποιοῦμαί τινος dovršim kaj; b) uspeh ὁδοῦ, zmaga πολέμοιο, posledica τῶν γενομένων, δίδωμι ἀγαθὸν τέλος podelim uspeh, ἶσον τείνω πολέμου τέλος postavim izid vojne od obeh enako daleč, podelim (obema) enako bojno srečo. 3. vrh(unec), višek, poglavitna stvar, τῶν παίδων popoln razvitek, popolnost, vzor, τοῦ τέλους ἅπτομαι dosežem vzor, αἱ ἐν τέλει γυναῖκες zakonske (omožene) žene; τέλος λαμβάνω dozorim (o žitu), ἥβης τέλος mladostna moč, moška zrelost. 4. (državna) služba, čast, dostojanstvo, oblast, moč, πρὶν τέλος τι τούτων ἔχει predno bi postali pogoji pravnomočni, τέλος ἔχω imam oblast, εἰς τέλος καθίσταμαι, ἐν τέλει γίγνομαι nastopim službo; pos. τὰ τέλη (ἔχοντες), οἱ ἐν τέλει ὄντες višje oblasti, gosposka, vlada, oblastniki, uradniki, vojni svet, οἱ μάλιστα ἐν τέλει najvišji uradniki. 5. a) davek, carina, mitnina NT; b) stroški, izdatki, τοῖς οἰκείοις (ἰδίοις) τέλεσσι na lastne stroške, τέλη λύειν (= λυσιτελεῖν) koristiti τινί; c) (obljubljeno) darilo, daritev, nagrada, ἔγκαρπα sadni darovi, πάγχαλκα τέλη bojna oprava sovražnika, ki se mora Zevsu darovati. 6. pl. posvečenje, posvetitev, svete skrivnosti (misteriji), verska slavnost, praznik, νυμφικά svečano venčanje.