Franja

pòtpaziti -īm skrivaj opaziti: ako će te Mujo potpaziti, nema tebi na ramenu glave

prezréti -zrèm, prezri -ite, prezrl -a prezreti, ne vidjeti (-de-), ne opaziti: nalašč prezreti koga

re-cōnsīgnō -āre (re in cōnsīgnāre) zopet (znova, spet) opaziti, zopet (znova, spet) zapaziti (zapažati): Tert.

riosservare v. tr. (pres. riossērvo) znova, bolje opaziti, opazovati

sub-intellegō -ere (sub in intellegere) nekoliko (malce, rahlo) opaziti (opažati), zazna(va)ti: Hier., Tert. idr., alii legunt „et steriles platani malos“, ut subintellegas „inserit“ Serv.

sub-sentiō -īre -sēnsī (sub in sentīre) skrivaj opaziti (opažati), skrivaj zapaziti (zapažati), skrivaj zazna(va)ti: etsi subsensi id quoque, illos ibi esse, id agere inter se clanculum Ter.

übersehen^*2 spregledati, prezreti, ne opaziti; (Übersicht haben) imeti pregled nad, imeti razgled po; poznati; (verstehen) sprevideti, spoznati

недосмотреть ne opaziti, prezreti

прогладывать, прогладеть¹ bežno pregled(ov)ati; ne opaziti, prezreti, spregledati (napako);
п. все глаза z napetim gledanjem preutruditi oči

проморгать (gov.) ne opaziti, spregledati

avvedersi^* v. rifl. (pres. mi avvedo)
avvedersi di qcs. opaziti kaj, zavedeti se česa:
avvedersi del proprio errore zavedeti se svoje napake

aware [əwɛ́ə] povedkovnik pridevnik
zavesten

to be aware of s.th. zavedati se česa
to become aware zavedeti se česa, opaziti kaj

bližati se povratni glagol
1. (o začetku dejavnosti ali pojava) ▸ közeleg, közeledik Bližala se je ura, ko so nehali delati. ▸ Közeledett az óra, amikor abbahagyták a munkát.
Na ljubljanski veletržnici s sadjem in zelenjavo je opaziti, da se bliža zima. ▸ A ljubljanai zöldség-gyümölcs nagypiacon is észrevehető, hogy közeleg a tél.
A koledar neizprosno kaže, da se bliža novo leto. ▸ A naptár kérlelhetetlenül mutatja, hogy közeledik az új év.
Bliža se pust, z njimi pa pustne zabave. ▸ Közeleg a farsang a farsangi mulatságokkal.

2. (o prostorski oddaljenosti) ▸ közeledikHladna fronta se od severozahoda bliža Alpam. ▸ A hidegfront északnyugat felől közeledett az Alpok felé.

3. (o nastopu dela aktivnosti) ▸ közelít, közeledik, közelegDržava se je bližala bankrotu. ▸ Az állam rohamosan közelít a csőd felé.
Evropska klubska nogometna tekmovanja se bližajo koncu. ▸ Lassan véget érnek az európai klubfocibajnokságok.
Dolgo vroče poletje se bliža svojemu vrhuncu. ▸ A hosszú, forró nyár lassan eléri a csúcspontját.
Število udeležencev pa se že bliža številki 150, kar je izreden uspeh. ▸ A résztvevők száma már megközelíti a 150-et, ami rendkívüli siker.
Bolj ko se je bližal konec tekme, vse boljši so bili mladi Slovenci. ▸ Minél jobban közeledett a meccs a végéhez, annál jobbak játszottak a fiatal szlovénok.

4. (postajati podoben) ▸ közelebb kerül, közeledik
Čim bolj se torej umetnost bliža naravi, tem bolj se z njo, ko jo doživljamo, bližamo Bogu. ▸ Minél közelebb kerül a művészet a természethez, a megtapasztalása által annál közelebb kerülünk Istenhez.
Če so lobiji močnejši od vlade, bi to lahko pomenilo, da se bližamo razmeram korupcije, kakršna je zaživela v Italiji! ▸ Ha a lobbik erősebbek a kormánynál, az azt jelentheti, hogy az olaszországihoz hasonló korrupciós helyzethez közeledünk!

cadavre [kadavr] masculin truplo; mrlič, mrtvec; kadaver; familier izpraznjena steklenica

cadavre ambulant živ mrtvec
être, rester comme un cadavre biti, ostati nepremičen
sentir le cadavre (figuré) nekaj neprijetnega opaziti ali slutiti

éventer [evɑ̃te] verbe transitif pahljati zrak (quelqu'un komu); prevetriti (žito); prezračiti (obleko); naravnati po vetru (les voiles jadra); zavohati, figuré odkriti (un secret skrivnost), izslediti; izblebetati

s'éventer pahljati se; prevetriti se; postati postán, skisan (pijača); izdišati se (parfum)
éventer la mèche (figuré) zavohati nevarnost, opaziti, zaslutiti nekaj neprijetnega

eye¹ [ai] samostalnik
oko; vid; pogled; vidik; popek; ušesce (npr. šivanke); zankica; luknja (v kruhu, siru)
figurativno namera; blesk diamanta; središče
ameriško, sleng vohun

it's all my eye vse to je neumnost
the apple of one's eye nad vse drag
black eye modrica, ameriško poraz
by the eye na oko, po videzu
to cast sheep's eyes at s.o. zaljubljeno koga gledati
to clap an eye at s.o. zagledati koga
to catch the eyes of s.o. s pogledom koga opozoriti
to close one's eyes to s.th. zapirati oči pred čim
to come to the eye of s.o. pojaviti se pred kom
to cry one's eyes out izjokati si oči
pogovorno to do in the eye oslepariti, ukaniti
easy on the eye čeden, prijeten
to feast one's eyes z užitkom gtedati
to give an eye to pogledati, popaziti
if you had half an eye ko bi ne bil čisto slep in gluh
to have eyes at the back of one's head imeti povsod oči, biti bister
to have in one's eye opazovati
to have an eye to s.th. paziti na kaj
to have an eye to the main chance urediti sebi v prid
in the eyes of vpričo
to keep an eye on, to keep a close (ali steady, strict) eye on budno opazovati
to keep one's eyes skinned (ali open) budno paziti
to keep one's weather eye open oprezovati, budno paziti
to make eyes at s.o. spogledovati se s kom
to make s.o. open his eyes hudo koga presenetiti
mind your eye bodi previden
my eye! presneto!
in the eye of the law po zakonu
with the naked eyes prostim očesom
quick eye oster vid, dar opazovanja
vojska eyes right! (left!, front!) desno (levo, naravnost) glej!
sleng in a pig's eye nikdar
right in the eye of naravnost proti
do you see any green in my eye? mar res misliš, da sem tako neumen, da bi ti verjel?
to see with half an eye takoj opaziti
to see eye to eye with s.o. popolnoma se strinjati
to set (ali lay) eyes on s.th. zagledati kaj
a sight for sore eyes nepričakovano veselje
to turn a blind eye prizanašati
up to one's eyes prek ušes
it strikes the eye pade v oči
to throw dust in the eyes of s.o. vreči komu pesek v oči, slepiti ga
with an eye to zaradi
in the eyes of the world po javnem mnenju
in the twinkling of an eye kot bi trenil

filozof samostalnik
1. (strokovnjak) ▸ filozófusV starosti 84 let je umrl italijanski filozof in pisatelj Umberto Eco. ▸ 84 éves korában elhunyt Umberto Eco olasz filozófus és író.

2. (o pronicljivem razmišljanju) ▸ filozófus
Bil pa je nekakšen glavni filozof republikanske stranke. ▸ De ő volt a Republikánus Párt egyfajta főfilozófusa.
Morda se je vrli poslanec le okorno izrazil in je v resnici hotel povedati le to, da ni filozof, česar sicer ni bilo težko opaziti. ▸ Lehet, hogy a tisztelt képviselő úr csak sután fejezte ki magát, és valójában csak azt akarta mondani, hogy nem filozófus, amit amúgy nem volt nehéz észrevenni.

3. neformalno, izraža negativen odnos (kdor veliko prazno govori) ▸ filozófus
Meni se gabijo "filozofi", ki se nahajajo v parlamentu. ▸ Undorodom a parlamentben lévő „filozófusoktól”.

ispùstiti ìspustīm
1. izpustiti, spustiti: ispustiti čekić iz ruku; ispustiti zatvorenika
2. pustiti, izpustiti na pašo: ispustiti stoku
3. gl. izostaviti: ispustiti stih, jedan redak
4. ispustiti dušu umreti; ispustiti iz pameti pozabiti: ispustiti iz ruku opustiti: ispustiti iz vida, iz očiju ne opaziti, spustiti iz oči

Kenntnis, die, (-, -se) znanje; vednost; poznavanje; Kenntnisse, pl , znanje; Kenntnis haben von vedeti za; Kenntnis nehmen von opaziti (kaj/koga); zur Kenntnis nehmen opaziti, registrirati; jemanden in Kenntnis setzen über sporočiti (komu kaj); jemandem etwas zur Kenntnis bringen sporočiti, posredovati; in Kenntnis setzen obvestiti; das entzieht sich meiner Kenntnis o tem ne vem nič, to mi je neznano

košat pridevnik
1. (o laseh in dlakah) ▸ bozontos, dúsVčasih je mogoče opaziti tudi veverico, ki se baha s svojim košatim repom. ▸ Néha egy mókus is megjelenik, bozontos farkát illegtetve.

2. (o rastlinah) ▸ dús, terebélyesVelike smreke imajo košate krošnje, ki ponekod segajo vse do tal. ▸ A magas fenyőfáknak terebélyes a lombkoronája, amely néha leér a földig.

3. (o oblačilih) ▸ bő