Franja

diploma samostalnik
1. (vrsta izobrazbe) ▸ diploma, oklevélV Avstraliji je za slikarje, ki nimajo diplome, precej težko. ▸ Ausztráliában meglehetősen nehéz azoknak a festőknek a helyzete, akiknek nincs diplomája.
Dopoldne imamo na univerzi podelitev diplom in magistrskih diplom študentom in študentkam letošnje generacije naše fakultete. ▸ Ma délelőtt adták át a diplomát az egyetem alap- és mesterszakos végzőseinek.
V Evropi se vzpostavlja skupni trg delovne sile in končni cilj bolonjskega procesa je medsebojno priznavanje diplom, kar bi vsem diplomantom omogočilo vključitev na ta trg in torej zaposlitev kjer koli že v Evropi. ▸ Európában kialakulóban van a közös munkaerőpiac, és a bolognai folyamat végső célja a diplomák kölcsönös elismerése, ami mindenkinek, aki rendelkezik diplomával, lehetővé tenné, hogy belépjen erre a piacra, és így bárhol Európában munkát találjon.
Med slednjimi gre omeniti predvsem težave s priznavanjem diplom, ki jih učitelji pridobijo na italijanskih univerzah. ▸ Az utóbbiak között érdemes megemlíteni azoknak a diplomáknak az elismerését, amelyeket a tanárok olasz egyetemeken szereznek meg.
Po splošnih direktivah namreč potrebujete nostrifikacijo diplome, morate opraviti celo vrsto izpitov za pridobitev naziva medicinske sestre v njihovi državi. ▸ Az általános irányelvek értelmében honosítani kell a diplomáját és egy egész sor vizsgát kell letennie ahhoz, hogy ápolónő lehessen a saját országában.
V dvorani je bilo dvanajst tisoč ljudi, skoraj dva tisoč študentov, ki so jim podelili diplome. ▸ Tizenkétezer ember volt a teremben, közel kétezer diák, akiknek átadták a diplomájukat.

2. (diplomska naloga) ▸ diplomaEd je šel na zagovor diplome prepričan, da ga ne bo opravil. ▸ Ed úgy ment el megvédeni a diplomáját, hogy biztos volt benne, hogy megbukik.

3. (dokument o opravljenem študiju) ▸ diploma
4. (zaključek študija) ▸ diplomaPo diplomi na pravni fakulteti je opravil pravosodni izpit. ▸ Miután a jogi egyetemen diplomát szerzett, letette az igazságügyi vizsgát is.Za nameček mi do diplome na kemijski fakulteti manjkata le še dva izpita. ▸ Ráadásul a kémiai karon már csak két vizsgám hiányzik a diplomához.
Po diplomi iz angleščine in nemščine se je zaposlil na radiu. ▸ Az angol- és németszakos diploma után a rádiónál kezdett dolgozni.
Mlad fant z diplomo v žepu je kandidiral za službo v banki. ▸ A fiatal fiú diplomával a zsebében jelentkezett a bank álláshelyére.

5. (potrdilo ali priznanje) ▸ diploma, oklevélPodrobneje bomo o slovesni podelitvi letošnjih mojstrskih diplom poročali v prihodnji številki Obrtnika. ▸ Az idei mesterlevelek ünnepélyes átadásáról részletesebben az Obrtnik (Iparos) következő számában számolunk be.Ostali štirje nagrajenci so prejeli Župančičeve diplome. ▸ A másik négy díjazott Župančič-oklevelet kapott.Za obe vrsti vina je prejel srebrni diplomi in naziv kakovostno vino. ▸ Mindkét borért megkapta az ezüst oklevelet és a minőségi bor címet.
Prejeli so mojstrsko pismo in diplomo, ki jim daje naziv čebelarski mojster. ▸ Átvették a mesterlevelet és a méhészmesteri oklevelet.
Strokovna žirija je članom fotokluba podelila štiri nagrade in diplome. ▸ A zsűri négy díjat és oklevelet ítélt oda a fotóklub tagjainak.

diskréten discreet; figurativno quiet

diskrétna barva a sober colour
diskrétne manire quiet manners pl
diskréten nasmešek a quiet smile
diskretno (prislov) discreetly
ona se zelo diskrétno oblači she dresses very quietly
lahko mi poveš, bom diskréten you can tell me, I won't let it out

dišáti to give off a pleasant scent; to be fragrant (ali scented ali perfumed); to smell sweet

dišáti po to smell of
dišáti po govedini to taste of beef
dišáti po vinu to smell (ali to taste) of wine
jed mi ne diši I'm not enjoying my food
njegova opazka diši po zavisti (po ljubosumnosti) his remark smacks of envy (of jealousy)
moj predlog mu ni dišal he did not relish my proposal
resen študij mu ne diši he has no relish for hard study
vrtnice lepo dišijo roses smell sweet

dišáti sentir, avoir un parfum, répandre (dégager, exhaler) une odeur, fleurer quelque chose; être au goût de, plaire à

dobro (slabo) dišati sentir bon (mauvais)
po plinu diši ça sent le gaz
po prismojenem dišati avoir un goût de brûlé, sentir le brûlé
to mi diši c'est de (ali à) mon goût, cela me plaît
nič mi ne diši je ne trouve goût à rien, je n'ai aucun appétit
to vino mi (izredno) diši je trouve ce vin bon (excellent)

dišáti oler

dišati po vinu oler a vino
prijetno dišati oler bien; tener buen olor (ali aroma); despedir (un) olor agradable
neprijetno dišati oler mal
to diši po izdajstvu eso huele a traición
vino mi diši el vino me gusta
nič mi ne diši no tengo apetito

dnevnik samostalnik
1. (publikacija z novicami) ▸ napilapKupil je nekaj švedskih dnevnikov in se zdaj s težavo prebijal skozi članke. ▸ Vett néhány svéd napilapot és nagy nehezen átrágta magát a cikkeken.
Sem redni bralec vašega športnega dnevnika. ▸ A sportnapilapjuk rendszeres olvasója vagyok.
Sopomenke: dnevni časopis

2. (podjetje) ▸ napilapPri turškem dnevniku trdijo, da so se za prilogo odločili iz solidarnosti. ▸ Egy török napilapban azt állítják, hogy szolidaritásból döntöttek a melléklet mellett.
3. (televizijska oddaja) ▸ híradóPosnetek so predvajali na nacionalki v osrednjem televizijskem dnevniku. ▸ A felvételt lejátszották a nemzeti televízió központi híradójában.
4. (osebni zapiski) ▸ naplóV času brezposelnosti pa bi se mi zdelo pisanje dnevnika popolnoma nekoristno opravilo. ▸ Amikor viszont munkanélküli voltam, a naplóírás teljesen felesleges időtöltésnek tűnt.
Zadnja leta so forumi in spletni dnevniki zamenjali nekdaj priljubljene novičarske skupine. ▸ Az utóbbi években a fórumok és az online naplók felváltották az egykor közkedvelt hírcsoportokat.

5. (uradna evidenca) ▸ naplóPobral je dnevnik in redovalnico in odhitel k izhodu. ▸ Fogta a naplót és az osztálykönyvet, majd kisietett a bejárathoz.
V enem njegovih ladijskih dnevnikov je najti prvi znani evropski zapis o tajfunu. ▸ Az egyik hajónaplójában található a tájfunról szóló első ismert európai feljegyzés.
Nekateri so neobičajno srečanje zapisali v dnevnik prevozov. ▸ A szokatlan találkozást néhányan feljegyezték a fuvarnaplóba.

6. zoologija (vrsta metulja) ▸ nappali lepke
Metulje navadno razdelimo glede na čas njihove dejavnosti na nočne metulje ali nočnike in dnevne metulje ali dnevnike. ▸ A lepkéket általában az éjszakai lepkék és a nappali lepkék csoportjára osztjuk, attól függően, hogy a nap melyik szakában aktívak.

do (nekako, okoli, skoraj) about, somehow, somewhat, in some way

do sedem ur about seven hours; (časovno) till, until; (krajevno) as far as; up to
od... do... from... till...; from... to...
od treh do štirih from three to four
do kdaj? when?, how long?
do danes up to this day
do sedaj so far, thus far
do tedaj, do takrat till then, by that time
do 5. aprila up to 5th April (beri: the fifth of April)
do zdaj till (ali until) now, up to now, as yet, hitherto, so far
do sedaj (zdaj) še ne not as yet
do današnjega dne up to this day, to date, thus far
do nedavnega until recently
do nadaljnjega until further notice, for the present, pending further instructions, until further instructions
(prav) do danes, do današnjega dne to this very day
(prav) do zadnjega to the very last
od petka do vključno nedelje from Friday to Sunday inclusive, ZDA from Friday through Sunday
do treh (ne pozneje) by 3 o'clock
(najpozneje) do by
do konca tega tedna by the end of this week
do božiča by Christmas
od danes do jutri (kratkotrajten) short-lived, ephemeral, transient, provisional
od leta do leta year in, year out
živeti od danes do jutri to live from hand to mouth
do roka dospelosti till due
do vratu up to the neck
do kolen up to the knees
do temelja to the ground
spremil te bom do pošte I'll see you as far as the post office
ni mi do... I do not care for...
ni mi do šal I am not in a joking mood
plačal sem najemnino do 1. avgusta I have paid the rent up to 1st August (beri: the first of August)
do zadnjega moža to the last man

do jusque, jusqu'à, à, environ, envers

do danes jusqu'(à) aujourd'hui
do zdaj jusqu'à maintenant, jusqu'à présent
do kdaj? jusqu'à quand?
do kod, do kam? jusqu'où?
od petih do šestih de cinq à six heures
do pet ur hoda à (ali près de) cinq heures de marche
do sitega se najesti se rassasier
koliko je do morja? combien y a-t-il jusqu'à la mer?
če vam je kaj do zdravja si vous tenez à la santé
ni mi do šal je n'ai pas envie de plaisanter
kako daleč je od tu do železniške postaje? quelle distance, combien (de kilomètres) y a-t-il d'ici à la gare?

do

1. (časovno) a; hasta; para

do danes hasta hoy, hasta la fecha
do treh, petih hasta las tres, las cinco
do konca hasta el fin
do zdaj hasta ahora
do zdaj še ne hasta ahora todavía no
do takrat hasta entonces
(najkasneje) do jutri hasta mañana (a más tardar)
do nadaljnjega por algún tiempo, por de pronto
od 8-ih do 10-ih de ocho a diez
do pred nekaj leti hasta hace pocos años
do smrti hasta la muerte
do smrti so ga mučili le torturaron hasta matarle

2. (krajevno) hasta; a

do sem, do tu hasta aquí
do tam, do tja hasta allí
do kam? ¿hasta dónde?
do kolen hasta la rodilla
do Pariza hasta París
od tu do Zagreba de(sde) aquí a (ali hasta) Zagreb
tri do pet dni de tres a cinco días
do maksimuma hasta el máximum
do skrajne meje, do skrajnosti hasta el límite
šteti do 10 contar hasta diez
mnogo mi je do tega, da ... me importa (ali interesa) mucho que (subj)
ni mi do tega no me importa nada de eso

do prep
1. până (la), în
□ od hiše do hiše din casă în casă
□ do neke mere întrucâtva
2. de
□ ni mi do šale nu-mi arde de glumă

dóber good; benevolent; kind (do to)

v dóbri veri in good faith
tri dóbre metre a good three metres
v dobrem in slabem arhaično in weal and woe
v dobrem razpoloženju in good spirits
dóbre pol ure a full half-hour
preveč dobrega too much of a good thing
dóbra gospodinja a thrifty housewife
dóbra ura hoje a good hour's walk
dóbra prodaja a ready sale
dóber sluh a quick ear
dóber spomin retentive memory
dóbra volja good humour, good temper
dóber vid keen (ali quick) sight
dóbro znanje fair knowledge
biti dóber hodec to be a good walker
ta je pa dobra! that is too much of a good thing!, that's a good one!
biti dóber v računanju to be good at figures
reči dóbro besedo za koga to say a good word for someone
držati s kom v dobrem in slabem to stick to someone through thick and thin
bodi tako dóber in podaj mi ono sol! be so kind as to (ali be a dear and ali be good enough to) pass me that salt!
konec dóber vse dobro all's well that ends well
v vsaki stvari je nekaj dóbrega it's an ill wind that blows nobody good
dóbro blago se sámo hvali good wine needs no bush

dóber bon

dober dan bonjour
dober večer bonsoir
bodite tako dobri ayez la bonté de, soyez assez bon (ali gentil, aimable) pour, veuillez …
dobre volje biti être de bonne humeur
dober mesec un mois entier
dobra ura une bonne heure
v dobro pisati créditer
dober nakup bon marché
ni mi dobro je ne me sens pas bien, je me porte mal, je suis indisposé
to vam bo dobro storilo, delo cela vous fera du bien
iz srca (srčno) dober très bon, qui a un cœur d'or
dober glas bonne réputation

dóber (dôbra -o)

A) adj.

1. (ki ima dobre lastnosti) buono:
dober človek un uomo buono
dobro dejanje buona azione
dober zgled buon esempio
dober kot duša, kot kruh buono come il pane
pog. biti dober s kom essere buono, indulgente con, verso qcn.
biti iz dobre družine essere di buona famiglia
živeti v dobrih odnosih vivere in buoni rapporti
želeti si (kake) dobre besede avere bisogno di una buona parola, di comprensione
bodite tako dobri in nas obvestite abbiate la bontà di avvertirci

2. (s širokim pomenskim obsegom) buono:
dobri čevlji scarpe buone
dober zrak aria buona
dober radijski sprejemnik una buona radio
dobra hrana cibo buono, saporito, abbondante
dobro vino vino buono
knjiga je napisana v dobrem jeziku il libro è scritto in buona lingua
dober tek! buon appetito!
dober državljan buon cittadino
dober oče buon padre
dober delavec un buon operaio, un bravo operaio
dober prevodnik toplote un buon conduttore del calore

3. (ki dosega precejšnjo stopnjo) buono:
dobra kakovost buona qualità
po eni uri dobre hoje dopo un'ora di veloce cammino
dobra plača buona paga

4. (ki prinaša veselje, ki prinaša gmotne koristi) buono:
dobra novica buona notizia
doživeti dobro kritiko avere una buona critica
ohraniti koga v dobrem spominu serbare di qcn. un buon ricordo
dober dan! dobro jutro! buon giorno!
dober večer! buona sera!
napraviti dobro kupčijo fare un buon affare

5. (ki glede na kak kriterij ustreza) buono, adatto:
fant bo dober za kuharja il ragazzo è adatto al mestiere di cuoco
nizki čevlji niso dobri za v hribe le scarpe basse non sono buone per andare in montagna

6. (veljaven, uporaben) buono; valido; utilizzabile:
kolo je še dobro la bicicletta è ancora buona

7. (ki ugodno vpliva, koristi) buono:
mleko je dobro za otroke il latte è buono per i bambini

8. (ki nekoliko presega točno mero) buono; bello:
do mesta je dobro uro fino in città ci vuole un'ora buona di cammino
opraviti dober kos poti fare un bel pezzo di strada

9. pog.
a) (za izražanje stanja, ki je navadno pozitivno) ○:
še ta izpit, pa sem dober ancora quest'esame e sono a posto
pren. če te zalotijo, si dober za dve leti se ti pescano, ti schiaffano dentro per due anni
b) (za izražanje občudovanja, nevolje, graje) buono, bravo; bello:
dober je, da je zdržal toliko časa è stato bravo a resistere tanto tempo
dober je, da si upa però ha un bel coraggio, una bella faccia tosta
ti si pa dober, lahko bi mi prej povedal bravo, ma non potevi dirmelo prima?
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
imeti dober dan essere nella giornata giusta
biti na dobrem glasu godere buona fama
pren. priti ob dober glas perdere la (propria buona) reputazione
pren. imeti dober jezik avere la parlantina sciolta
pren. imeti dober nos avere buon naso, fiuto
pren. biti si dobri essere in buoni rapporti
reči za koga dobro besedo raccomandare qcn., spezzare una lancia in favore di qcn.
pren. imeti dobro glavo studiare con facilità, avere della testa
pog. biti dobrih rok essere largo di mano
pren. biti v dobrih rokah essere in buone mani
kaj storiti v dobri veri agire in buona fede
biti dobre volje essere di buon umore
pokazati dobro voljo za mostrarsi ben disposto verso
biti dobrega srca avere buon cuore essere un'anima buona
bot. dobra misel origano (Origanum vulgare)
jur. misija dobre volje missione di buona volontà
rel. dobro delo buona azione
PREGOVORI:
konec dober, vse dobro tutt'è bene quel che finisce bene

B) dôbri (-a -o) m, f, n

1.
dobri i buoni

2. dobra:
ta je dobra! quest'è bella!

3. dobro bene:
dobro in zlo il bene e il male
delati za dobro naroda agire per il bene del popolo
storiti kaj dobrega fare del bene
storiti kaj v dobro koga fare qcs. per, a favore di qcn.
to ne pomeni nič dobrega ciò non significa niente di buono, è un cattivo segno
(v nagovoru) kaj bo dobrega? che c'è di bello?
pog. vzeti, jemati vse za dobro essere un'anima candida, un ingenuo
imeti v dobrem avere un credito di
komu kaj v dobro šteti segnare qcs. all'attivo di qcn.
ekon. dobro attivo
knjižiti v dobro segnare all'attivo

dobro² prislov well

doslej vse dobro so far, so good
(že) dobro! all right!, okay!, fine!
dobro mišljen well-meant, well-intentioned
dobro vzgojen well-mannered, well-bred
dobro znan well-known
dobro, da je... a good thing there's...
dobro bi bilo, da... it would be a good thing if...
ni mi dobro I feel unwell, I feel poorly
dobro govoriti o to speak well of
dobro mi gre I am getting on well (ali nicely); I am doing well
z njim se ne bo dobro končalo he will come to no good
dobro izgledati to have good looks
dobro spati to have a good night
dobro se zabavati to have a good time, to enjoy someone
stvar se obrača na dobro the affair is shaping well (ali things are looking up)

dôbro (zastarelo) bien moški spol ; (prislov od dóber) bien

že dobro ça va, c'est bien, (c'est) bon! restons-en là!, n'en parlons plus
ni mi dobro je me sens mal, je suis indisposé
do dobrega entièrement, tout à fait
dobro storiti faire du bien
stvar se obrača na dobro l'affaire prend bonne tournure (ali s'annonce favorablement)

dôbro adv.

1. bene:
dobro zaslužiti guadagnare bene
dobro (srečno, uspešno)
končati se finire bene
dobro nositi se (biti trpežen) portarsi bene
dobro (toplo)
obleči se vestirsi bene
dobro (drago)
prodati vendere bene, caro
dobro videti, slišati vedere, sentire bene
dobro (v izobilju, lagodno)
živeti vivere bene

2. (izraža temeljitost dejanja) bene:
dobro očistiti pulire bene
dobro (močno, trdno)
pritrditi fissare bene
dobro (varno)
shraniti conservare bene
iz dobro poučenih virov se je zvedelo da fonti bene informate si è saputo
(kot podkrepitev) dobro veš, da ne morem lo sai bene che non mi è possibile

3. (poudarja pravkaršnjo izvršitev dejanja) appena:
zbudili so ga, ko je komaj dobro zaspal lo svegliarono che s'era appena addormentato

4. v povedni rabi za izražanje:
a) primernosti, koristnosti bene:
dobro bi se bilo posvetovati še z drugimi sarebbe bene consigliarsi anche con gli altri
b) dobro bi ... za izražanje želje, trditve bene:
dobro bi bilo manj govoriti, pa več delati sarebbe bene parlare di meno e fare di più
c) za izražanje precejšnje zadovoljnosti okoliščin bene:
pri vas je zdaj dobro, ne morete se pritoževati adesso state bene, non avete di che lamentarvi

5. eliptično za izražanje zadovoljstva, presenečenja nad čim meno male:
dobro, da ni zamudil meno male che non abbia fatto tardi
še dobro, da ga poslušajo meno male lo ascoltano

6. v medmetni rabi za izražanje privolitve, pritrjevanja, nevoljnega sprijaznenja bene:
dobro, pa naj bo po tvojem bene, sia come vuoi tu
dobro, zdaj vidim, kaj je v stvari bene, adesso vedo come stanno le cose
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
dobro deti fare bene; far piacere
dobro se goditi stare bene
dobro se počutiti stare bene, sentirsi bene; ekst. trovarsi bene
biti dobro podkovan v čem essere ferrato in qcs.
biti dobro zapisan pri kom godere di una buona riputazione presso qcn.
pren. z njim ni dobro češenj zobati con lui è meglio non aver a che fare

dôbro (prislov) bien ; (samostalnik) bien m , (trg) haber m

dobro! (prav!, drži!) ¡de acuerdo!
ni mi dobro (slabo mi je) no estoy bien
to mi dobro de esto me sienta bien
dobro mu gre le va bien
govoriti dobro o kom hablar bien de alg
pisati v dobro (trg) pasar al haber, poner en el haber
dobro se razumeti med seboj vivir en perfecta armonía
dobro se razumeti s kom entenderse bien con alg, estar bien con alg
smatrati za dobro estimar (ali creer) oportuno (ali conveniente)
vzeti kaj za dobro tomar a/c en el buen sentido
dobro bi (on) napravil, če bi šel haría bien en marcharse

dobropis samostalnik
finance (o vračilu denarja) ▸ jóváírásDenar lahko porabim za naslednje nakupe ali pa mi izstavijo dobropis, ki ga lahko unovčim v roku treh mesecev. ▸ A pénzt felhasználhatom a következő vásárlásoknál, vagy három hónapon belül beváltható jóváírást kapok.

dobršen pridevnik
(precejšen; zajeten) ▸ jókora, jó, tetemes, jelentősMed študijem je prepotovala dobršen kos sveta, saj je delala kot stevardesa. ▸ A tanulmányai alatt légiutas-kísérőként dolgozva a világ jó részét beutazta. Dobršen del enoletne pustolovščine sta preživela na novozelandskih kmetijah. ▸ Egyéves kalandjuk jó részét új-zélandi farmokon töltötték.
K sreči imam tajnico, ki mi odvzame dobršen del administrativnih bremen. ▸ Szerencsére van egy titkárnőm, aki leveszi rólam az adminisztratív terhek tetemes részét.
Zato bo letošnje posvetovanje v dobršni meri posvečeno uveljavljanju novega zakona. ▸ Ezért az idei konzultáció nagymértékben az új törvény végrehajtására összpontosít majd.

dočákati esperar; (vivir bastante para) ver

dočakal je 80 let ha llegado a 80 años
tega ne bom dočakal no lo veré yo en mi vida