Franja

diskreditirati glagol
1. (zmanjšati ugled) ▸ diszkreditálNa novinarski konferenci je povedal, da ga želijo z drugo ovadbo politično diskreditirati. ▸ A sajtókonferencián elmondta, hogy a másik feljelentéssel politikailag akarják diszkreditálni.

2. (vzeti veljavo) ▸ diszkreditál, rontja a hitelét

diskretnost samostalnik
1. (ohranjanje zasebnosti) ▸ diszkréció, titoktartásZelo sem spremenila podatke, draga bralka, ker ste me prosili za diskretnost. ▸ Az adatokat, kedves olvasó, nagymértékben megváltoztattam, mivel a diszkréciómat kérték.
Povezane iztočnice: črta diskretnosti

2. (nevpadljivost) ▸ diszkréció, tapintatosság
Skupna nit ženske kolekcije je razpoznavnost, ki pa jo Schiesser spretno ovija v duh diskretnosti. ▸ A női kollekció közös fonala a felismerhetőség, amelyet azonban Schiesser tapintatosságba csomagol.
Vonj, ki ga po nanosu komaj zaznamo, nudi svežino in diskretnost. ▸ Az illat, amelyet a felvitel után alig érzékelünk, friss érzést és diszkréciót ad.

diskvalificirati glagol
1. v športu (izločiti zaradi kršenja pravil) ▸ diszkvalifikál, kizár a versenybőlNa 30 km klasično je Danilova osvojila osmo mesto, vendar so jo po tekmi diskvalificirali. ▸ A klasszikus 30 km-es versenyen Danilova a 8. helyet szerezte meg, de a verseny után diszkvalifikálták.Če igralec noče upoštevati pravil igre, ga sodnik diskvalificira. ▸ Ha egy játékos nem akarja betartani a játékszabályokat, akkor a bíró diszkvalifikálja.

2. (vzeti veljavo) ▸ diszkvalifikál, lejáratMe hoče pred bralci moralno diskvalificirati? ▸ Erkölcsileg le akar járatni az olvasók előtt?Vsi dosedanji premieri so govorili o korupciji le tedaj, ko so hoteli diskvalificirati politične nasprotnike. ▸ Az összes eddigi miniszterelnök csak akkor beszélt korrupcióról, amikor politikai ellenfeleit akarta lejáratni.
Deset let me nenehno diskvalificirajo kot umetnika in kot človeka. ▸ Tíz éve folyamatosan lejáratnak művészként és emberként.

dlán (-í) f

1. palmo, palma (della mano)

2. knjiž. (roka) mano:
raskava, žuljava dlan mano callosa
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pog. pren. dlani ga srbijo si sente prudere le mani
pren. biti na dlani essere chiaro, evidente, lampante
pren. nositi srce na dlani mostrare apertamente i propri sentimenti

dnevni red frazem
(o prioritetah) ▸ napirendSocialne teme sta hotela spraviti z dnevnega reda volilne kampanje. ▸ A szociális kérdéseket le akarták venni a választási kampány napirendjéről.Režimska stran je na dnevni red skušala postaviti boj proti terorizmu, ki ga očitajo upornikom. ▸ A kormányzó párt megpróbálta napirendre tűzni a küzdelmet a terrorizmus ellen, amellyel a lázadókat vádolja.
Res, da do nedavnega nikdar nismo iskali gostov, to preprosto ni prišlo na dnevni red. ▸ Igaz, hogy egészen a közelmúltig nem kerestünk vendégeket, egyszerűen nem került napirendre.
Ko se spet samski Mitch preseli v hišo blizu študentskega naselja, so nore zabave spet na dnevnem redu. ▸ Amikor az ismét szingli Mitch visszaköltözik a kampusz közelében lévő házba, újrakezdődnek az őrült partik.

do

1. (časovno) a; hasta; para

do danes hasta hoy, hasta la fecha
do treh, petih hasta las tres, las cinco
do konca hasta el fin
do zdaj hasta ahora
do zdaj še ne hasta ahora todavía no
do takrat hasta entonces
(najkasneje) do jutri hasta mañana (a más tardar)
do nadaljnjega por algún tiempo, por de pronto
od 8-ih do 10-ih de ocho a diez
do pred nekaj leti hasta hace pocos años
do smrti hasta la muerte
do smrti so ga mučili le torturaron hasta matarle

2. (krajevno) hasta; a

do sem, do tu hasta aquí
do tam, do tja hasta allí
do kam? ¿hasta dónde?
do kolen hasta la rodilla
do Pariza hasta París
od tu do Zagreba de(sde) aquí a (ali hasta) Zagreb
tri do pet dni de tres a cinco días
do maksimuma hasta el máximum
do skrajne meje, do skrajnosti hasta el límite
šteti do 10 contar hasta diez
mnogo mi je do tega, da ... me importa (ali interesa) mucho que (subj)
ni mi do tega no me importa nada de eso

dôba (-e) f

1. tempo, periodo, stagione; anni:
čakalna doba periodo, tempo di attesa
delovna doba anzianità di servizio (del prestatore di lavoro)
deževna doba stagione delle piogge
moška doba (anni della) maturità
otroška doba (anni della) fanciullezza
življenjska doba (durata della) vita; pren. avt. durata (di una macchina)
poskusna doba periodo di prova

2. (zgodovinska doba) età, epoca, era:
doba tehnike era della tecnica
um. baročna doba epoca barocca
pren. zlata doba età dell'oro

3. (čas) arco di tempo, periodo; anni:
dolgo dobo ga že ne vidim non lo vedo da anni
v dobi desetih let se marsikaj spremeni in dieci anni cambiano tante cose

4. muz. tempo, battuta
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
atomska doba era atomica
kamena, bronasta, železna doba età della pietra, del bronzo, del ferro
astr. obhodna doba periodo di orbita
bot. vegetacijska doba periodo vegetativo
fiz. nihajna doba periodo (di oscillazione)
geol. ledena doba periodo glaciale
jur. pokojninska doba anzianità di servizio
kem. razpolovna doba tempo di dimezzamento, periodo
med. inkubacijska doba (periodo di) incubazione
med. ležalna doba degenza
šol. učna doba (periodo di) tirocino, apprendistato
lov. lovna doba stagione venatoria
lov. varstvena doba periodo di divieto di caccia

dobíti (-ím) | dobívati (-am)

A) perf., imperf.

1. (postati imetnik česa) ricevere, avere:
dobiti pismo ricevere una lettera
kaj dobiti (v trgovini) comprare, trovare

2. (postati bogatejši)
a) (za kako stvar) avere, ottenere:
dobiti na posodo, za doto avere in prestito, in dote
dobiti za denar, zastonj avere, ottenere dietro pagamento, avere gratis
dobiti otroka avere un bambino
dobiti veselje do dela trovare soddisfazione nel lavoro
dobiti sive lase incanutire
dobiti pogum prender coraggio
b) (postati deležen):
dobiti bolezen, vročino ammalarsi, venire (a qcn.) la febbre
dobiti kašelj, živčni napad buscarsi la tosse, avere un collasso nervoso

3. (sprejeti denar kot nadomestilo) prendere:
koliko si dobil za avto? a quanto hai venduto l'auto?

4. (s širokim pomenskim obsegom) trovare, ottenere:
dobiti delo v tovarni trovare lavoro nella fabbrica

5. (uspešno končati določeni proces) vincere:
dobiti pravdo, stavo, vojno vincere la vertenza, la scommessa, la guerra

6. prendere, catturare, acchiappare:
ko te dobim, boš tepen se ti acchiappo, le prendi

7. (izraža, da je kaj na voljo) trovare; acquistare:
vstopnice se dobijo pri blagajni i biglietti si possono acquistare presso la cassa

8. (z glagolskim samostalnikom):
dobiti v nagrado avere in premio, essere premiato
dobiti opomin essere ammonito
dobiti priznanje ottenere il riconoscimento
dobiti soglasje avere, ottenere il consenso
dobiti gol prendersi un gol
dobiti eno okrog ušes, klofuto prendersi, buscarsi uno schiaffo
dobiti obisk ricevere una visita
dobiti vpogled prendere in visione
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
žarg. trg. že dobite? il signore è servito? posso servirla?
pog. dobiti košarico ricevere un rifiuto
pren. dobiti kroglo v glavo essere ferito alla testa, essere ucciso
pog. dobiti noge prendere il volo, sparire
dobiti ... mesecev, ... let (zapora) prendere tanti mesi, anni (di prigione, di galera)
pren. dobiti svoje avere ciò che (uno) si è meritato, esser compensati a dovere
dobiti jih po glavi, po grbi prenderle, prenderne, buscarle
dobiti jih po nosu, po prstih prendersi una doccia fredda
pog. dobiti brco, čevelj essere licenziati (in tronco)
dobiti mlade figliare
če te dobim v roke, v kremplje! attento a non capitarmi sotto le mani, tra le grinfie!
dobiti ga v glavo ubriacarsi forte
dobiti (ujeti)
koga na laži cogliere qcn. in fallo
dobiti koga v oblast avere qcn. in proprio potere
dobiti kaj za pod zob mettere qcs. sotto i denti
pren. dobiti veter v jadra navigare col vento in poppa
rel. dobiti odvezo ricevere l'assoluzione
šport. dobiti točke vincere, conquistare punti
PREGOVORI:
kdor dolgo izbira, izbirek dobi chi troppo vuole nulla stringe

B) dobíti se (-im se) | dobívati se (-am se) perf., imperf. refl. (sestati, sestajati se) pren. trovarsi, incontrarsi

dobiti z macolo po glavi frazem
(o zelo neprijetni izkušnji) kontrastivno zanimivo ▸ mint akit fejbe kólintottak, kontrastivno zanimivo ▸ kap egyet a fejére
Ko je zapravil uro ali dve in končno le priklical občino in so ga zvezali z davkarijo, jih je v zahvalo dobil z macolo po glavi. ▸ Miután egy-két órát elvesztegetett, és végre utolérte az önkormányzatot, onnan átkapcsolták az adóhivatalhoz, ahonnan hálából kapott egyet a fejére.

dôbro adv.

1. bene:
dobro zaslužiti guadagnare bene
dobro (srečno, uspešno)
končati se finire bene
dobro nositi se (biti trpežen) portarsi bene
dobro (toplo)
obleči se vestirsi bene
dobro (drago)
prodati vendere bene, caro
dobro videti, slišati vedere, sentire bene
dobro (v izobilju, lagodno)
živeti vivere bene

2. (izraža temeljitost dejanja) bene:
dobro očistiti pulire bene
dobro (močno, trdno)
pritrditi fissare bene
dobro (varno)
shraniti conservare bene
iz dobro poučenih virov se je zvedelo da fonti bene informate si è saputo
(kot podkrepitev) dobro veš, da ne morem lo sai bene che non mi è possibile

3. (poudarja pravkaršnjo izvršitev dejanja) appena:
zbudili so ga, ko je komaj dobro zaspal lo svegliarono che s'era appena addormentato

4. v povedni rabi za izražanje:
a) primernosti, koristnosti bene:
dobro bi se bilo posvetovati še z drugimi sarebbe bene consigliarsi anche con gli altri
b) dobro bi ... za izražanje želje, trditve bene:
dobro bi bilo manj govoriti, pa več delati sarebbe bene parlare di meno e fare di più
c) za izražanje precejšnje zadovoljnosti okoliščin bene:
pri vas je zdaj dobro, ne morete se pritoževati adesso state bene, non avete di che lamentarvi

5. eliptično za izražanje zadovoljstva, presenečenja nad čim meno male:
dobro, da ni zamudil meno male che non abbia fatto tardi
še dobro, da ga poslušajo meno male lo ascoltano

6. v medmetni rabi za izražanje privolitve, pritrjevanja, nevoljnega sprijaznenja bene:
dobro, pa naj bo po tvojem bene, sia come vuoi tu
dobro, zdaj vidim, kaj je v stvari bene, adesso vedo come stanno le cose
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
dobro deti fare bene; far piacere
dobro se goditi stare bene
dobro se počutiti stare bene, sentirsi bene; ekst. trovarsi bene
biti dobro podkovan v čem essere ferrato in qcs.
biti dobro zapisan pri kom godere di una buona riputazione presso qcn.
pren. z njim ni dobro češenj zobati con lui è meglio non aver a che fare

dobropis samostalnik
finance (o vračilu denarja) ▸ jóváírásDenar lahko porabim za naslednje nakupe ali pa mi izstavijo dobropis, ki ga lahko unovčim v roku treh mesecev. ▸ A pénzt felhasználhatom a következő vásárlásoknál, vagy három hónapon belül beváltható jóváírást kapok.

dobróta kindness; goodness; benevolence; (blagost) mildness, leniency, gentleness, good nature; (usluga) favour

sama dobróta ga je he is kindness itself
na mizi je mnogo dobrót on the table there are many good things
iz dobróte out of kindness
izkazati dobróto komu to do someone a kindness
izrabljati dobróto kake osebe to encroach upon someone's kindness
kako naj se zahvalim za Vaše mnoge dobróte? how can I thank you for your many kindnesses?

dobróta bonté ženski spol , bienfait moški spol

sama dobrota ga je il est la bonté même, sa bonté ne connaît pas de limites
tudi nesreča ima svojo dobroto à quelque chose malheur est bon
na mizi je bilo mnogo dobrot sur la table il y avait beaucoup de bonnes choses
srčna dobrota bonté ženski spol du cœur

dobróta (-e) f

1. bontà, benevolenza

2. bene; favore, premura, attenzione:
izkazovati dobrote fare del bene a; usare attenzioni, premure verso qcn.

3. (dobra jed ali pijača) leccornia; cibo prelibato, bevanda prelibata
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
jur. pravna dobrota divieto di testimoniare
pren. sama dobrota ga je è la bontà in persona
PREGOVORI:
dobrota je sirota il mondo è ingrato

dobróta bondad f ; beneficio m ; favor m ; obra f de caridad

srčna dobrota bondad f de alma
sama dobrota ga je (él) es la bondad en persona
izkazati dobroto komu hacer bien a alg

dočákati atteindre, parvenir à, arriver à, attendre, voir

dočakati lepo starost arriver à un âge avancé
kdor čaka, dočaka tout vient à point à qui sait attendre
oh, kaj sem dočakal quel grand malheur m'est arrivé (ali m'a atteint)
končno smo vas dočakali enfin vous voici (ali vous êtes là)
ne morem ga dočakati il me tarde de le voir

doklícati to reach by calling

ne morem ga doklícati he is beyond the reach of my voice
lahko ga dokličeš he is within call

doletéti to arrive flying

doletéti koga (figurativno) to come upon someone, to befall someone
doletela ga je nesreča he met with an accident
doletela ga je sreča he had a stroke of luck

doletéti (-ím) | doletévati (-am) perf., imperf. accadere; avere; cogliere; essere colpito (da):
družino je doletela nesreča la famiglia è stata colpita da una disgrazia
doletel ga je nepričakovan poraz è stato inaspettatamente sconfitto
smrt te lahko doleti kjerkoli la morte ti può cogliere dovunque
doletela me je velika čast, da pozdravim ho il particolare onore di porgere il saluto

doletéti suceder

doletela ga je nesreča le sucedió una desgracia