Franja

góbica (-e) f

1. dem. od goba funghetto

2. spugnetta, spugna; med. tampone; med.
ustne gobice afte

gojen pridevnik
1. (o rastlinah ali živalih) ▸ tenyésztett [o živalih] ▸ termesztett [o rastlinah]Sezam je najstarejša gojena rastlina za pridobivanje olja. ▸ A szezám a legrégebbi olajgyártásra termesztett növény.

2. (o ravnanju) ▸ dédelgetettSkupina konservativcev poskuša pod krinko vojne slediti dolgo gojenim ambicijam. ▸ Konzervatívok egy csoportja a háború leple alatt próbálja kiélni hosszan rejtegetett ambícióit.

gȑčkī -ā -ō grški: grčki jezik, narod; -a religija grška vera; -a vatra grški ogenj; -a spužva bot. grška goba, Euspongia officinalis; stanovnici zakona grčkoga prebivalci grške, vzhodne, pravoslavne vere

griva samostalnik
1. (o živalski dlaki) ▸ sörény, bundaZnačilnosti islandskega konja so dolga in košata griva in rep, kratek trup, manjša pasma konj. ▸ Az izlandi ló rövid törzsű, kisebb testalkatú lófajta hosszú és bozontos sörénnyel és farokkal.Prav levja griva dokazuje, da tudi pri upodobitvah leva v srednjeveški umetnosti simbolika nadvladuje naturalizem. ▸ Éppen az oroszlánsörény bizonyítja, hogy a középkori művészetben az oroszlán ábrázolásában a szimbolizmus dominál a naturalizmus felett.Konji imajo grivo in rep. ▸ A lovaknak sörényük és farkuk van.
Največja posebnost norveških gozdnih muc je njihova griva. ▸ A norvég erdei macskák legkülönlegesebb jellemzője a bundájuk.
Leva pogosto imenujemo tudi kralj živali, predvsem zaradi njegove veličastne grive. ▸ Az oroszlánt – elsősorban a csodálatos sörénye miatt – gyakran az állatok kirányának nevezik.

2. (o laseh) ▸ sörény, hajkoronaNamesto neukrotljive grive las je imela mehke kodre, ki so ji ravno prekrivali ušesa. ▸ Zabolázhatatlan hajsörény helyett puha hullámokban omlott le a haja, melyek épp csak eltakarták a fülét.Zaradi višine, levje grive kodrastih sivih las in prodornih oči je bil njegov videz akademski. ▸ Magassága, göndör és ősz oroszlánsörénye, átható szeme miatt akadémikusnak nézett ki.Dolgolaske, ki si želijo razmršeno grivo, naj uporabijo navijalke, a las naj ne navijejo do korenin. ▸ A hosszú hajú nők, akik kócos sörényt szeretnének, használjanak hajcsavarókat, de ne tekerjék föl a hajukat egészen a hajtőig.
3. (travnata površina; pobočje) približek prevedka ▸ hegyoldal, füves rétHodili so v koloni, ubirali bližnjice čez grive, prvi in zadnji pa sta svetila bodisi s trskami ali slamo. ▸ Oszlopban haladtak toronyiránt a hegyoldalban, az első és az utolsó a sorban pedig fafáklyával vagy szalmafáklyával világított.
Po valovitem terenu morajo marsikje grabiti seno na roke, po grivah pa je treba zagrabiti tudi za koso. ▸ A hepehupás terepen sok helyen kézzel kell összenyalábolniuk a szénát, a hegyoldalban pedig akár kaszával is.
Okrog domačije so same grive! ▸ A majorságot csupa-csupa füves rét veszi körül!

4. (o vodni površini) ▸ tajtékSprehajal se je po plaži, bila je zgodnja jesen, nemirni vetrovi so gonili pred sabo valove s penastimi grivami. ▸ A plázson sétált, koraősz volt, a nyughatatlan szelek maguk előtt kergették a tajtékos hullámokat.
Bele grive ob obali kažejo lomljenje valov, ki tudi erodirajo morsko dno in splakujejo glino in mivko z obale. ▸ A part menti fehér tajték a hullámtörést jelzi, ami a tengerfeneket is erodálja, és bemossa az agyagot és a homokot a partról.
Ta ladja je na grivi cunamija jezdila iz pristanišča na celino in pristala štiri kilometre daleč od obale. ▸ Ez a hajó a cunami taraját meglovagolva lebegett ki a kikötőből a szárazföldre, és kötött ki négy kilométerre a parttól.

5. (o obliki) ▸ sörény, üstök, tarajVes zahodni del je bil prekrit z gosto grivo tropskega gozda in se je končal s strmo skalno steno v morje. ▸ Az egész nyugati oldalt a trópusi erdő sűrű sörénye borította, melynek végében meredek sziklafal zuhant alá a tengerbe.
V daljavi valovijo grive topolov. ▸ A távolban a nyárfák barkasörénye hullámzik.
Dala si je narediti tetovažo, stilizirano sonce z obrazom in grivo sončnih žarkov. ▸ Varratott magára egy tetoválást, egy stilizált Napot, amelynek arca volt, és a napsugarak sörényként ölelték körül.
Na bibavični grivi, na videz goli, najdemo poleg gruč grmičkastega členkarja nekaj zanimivih rastlin. ▸ Az árapály látszólag csupasz taraján, a rengeteg ágas-bogas sziksófű mellett néhány érdekes növényt is találunk.

6. (goba) ▸ korallgomba
Paziti moramo tudi, da ne zamenjamo užitnih griv s strupenimi. ▸ Arra is ügyelnünk kell, hogy az ehető korallgombákat ne keverjük össze a mérgezőkkel.
Povezane iztočnice: tribarvna griva, rumena griva, bleda griva, krvobetna griva

gúmast gúmijast de goma; neumático

gumast gumijasta obloga, prevleka revestimiento m de goma
gumast gumijasti čevlji chanclos m pl
gumast gumijasti čoln bote m neumático
gumast gumijasta goba esponja f de goma
gumast gumijasti plašč impermeable m
gumast gumijasti zamašek tapón m de goma

hongo gob(ič)ast

hongo m goba
hongo yesquero drevesna (kresilna) goba
sombrero hongo trd klobuk, melona, polcilinder
solo como un hongo čisto sam
hongos comestibles užitne gobe
hongos venenosos strupene gobe

hrastova razvejanka stalna zveza
botanika Polyporus umbellatus Grifola umbellata (goba) ▸ tüskegomba
Sopomenke: hrastov luknjičar, hrastova zraščenka

hrastova zraščenka stalna zveza
botanika Grifola umbellata (goba) ▸ tüskegomba
Sopomenke: hrastov luknjičar, hrastova razvejanka

hrastov luknjičar stalna zveza
botanika Polyporus umbellatus Grifola umbellata (goba) ▸ tüskegomba
Sopomenke: hrastova razvejanka, hrastova zraščenka

īn-fāns -antis (in [priv.], fārī) „ne govoreč“

I. nem, mutast: scribit Herodotus Croesi filium, cum infans esset, locutum Ci.; pesn. pren.: infantes statuae (prim. statuā taciturnior) H.

— II. (kakor gr. νήπιος) o otrocih:

1. še ne govoreč, bebljajoč, jecljajoč: infanti vagiat ore puer O.; od tod enalaga: infans ... pudor H. sramežljivo jecljanje v zadregi.

2. zelo mlad, majhen: Iuv., habebat ex Noviā infantem filium Ci., infantium puerorum incunabula Ci., puer infans semestris Val. Max., infantes conditores urbis L. (o Romulu in Remu); fem.: infanti pupillae fortunas patrias ademit Ci., infans filia Suet.; metaf.: catuli Plin., boletus Plin. mlada goba.

3. otroški, otrokov: infantia saxo discutit ossa O., infantia pectora O.

4. otročji, trapast: omnia fuere infantia Ci. ep.

5. subst. m. (majhen) otrok (prim. šp. „infant“ in sl. tuj. „fant“): ardor animi ex infantium ingeniis elicit voces Ci., infantibus parcere C., aspicit infantem et „cresce puer“ dixit O., ingenuus infans semestris L., natus infans Vitr. novorojen; fem.: quartum intra mensem defuncta infante T., infantem suam reportavit Q., infantes parentibus orbatae Plin. iun., ab infante Col. od (svojih) otroških dni, od malega = ab infantibus Cels. (o več osebah); katahrestično o otroku v materinem telesu: in alvo materna componitur infans O., conceptus creverat infans O.

— III. brez govorniškega daru, nezgovoren: homines diserti ... et infantes Ci., Scipionem accepimus non infantem fuisse Ci., nihil Lentulo infantius Ci., si nihil dixissem, ne infantissimus ... viderer Ci. brez najmanjšega govorniškega daru; meton.: Fannii historia neque nimis est infans, neque perfecte diserta Ci. —

IV. = īnfandus neizrekljiv, nezaslišan: facinus Acc. fr.

Opomba: Gen. pl. infantium: (npr.) L., pa tudi infantum: Plin. iun.

japónski (-a -o) adj. geogr. giapponese, del Giappone:
bot. japonska češnja ciliegio del Giappone (Prunus avium plena)
bot. japonska goba (kombuša) fungo del Giappone
japonska kutina cotogno del Giappone (Chaenomeles japonica)
japonska nešplja nespolo del Giappone (Eriobotyra japonica)
tekst. japonska svila seta giapponese
bot. japonski hmelj luppolo del Giappone (Humulus japonicus)
bot. japonski macesen larice giapponese (Larix leptolepis)
japonski papir carta di seta

jelkina pološčenka stalna zveza
botanika Ganoderma carnosum (goba) ▸ sötét lakkostapló

jelkov bradovec stalna zveza
botanika Hericium alpestre (goba) ▸ jegenyefenyő-petrezselyemgomba

jesenov večnoluknjičar stalna zveza
botanika Perenniporia fraxinea (goba) ▸ kőristapló

jesenski goban stalna zveza
botanika Boletus edulis (goba) ▸ ízletes vargánya

jesenski hrček stalna zveza
botanika Helvella crispa (goba) ▸ fodros papsapkagomba
Sopomenke: jesenski loputar

jesenski loputar stalna zveza
botanika Helvella crispa (goba) ▸ fodros papsapkagomba
Sopomenke: jesenski hrček

judeževo uho srednji spol rastlinstvo, botanika (bezgova goba, bezgova uhljevka) das Judasohr

kolobarnica samostalnik
(goba) ▸ pereszkePovezane iztočnice: pegasta kolobarnica, zimska kolobarnica, krokodilja kolobarnica

kresílen

kresílna goba amadou; (German) tinder
kresílni kamen(ček) flint