Franja

óni (-a -o) pron.; adj.

1. quello, quella:
tega človeka poznam osebno, tistega po videzu, onega pa sploh ne quest'uomo lo conosco di persona, codesto di vista, quello non lo conosco affatto

2. (izraža odmaknjenost v preteklosti) altro:
oni dan je prišel stric iz Amerike l'altro giorno è arrivato lo zio dall'America

3. (v samost. rabi) quello lì, quella lì; il coso:
ves večer je silil vame oni, kako mu je že ime tutta la sera m'ha importunato il coso, com'è che si chiama

4. pren. ta ali oni, ona (izraža poljubnost) questo (-a) o quello (-a):
pojav nastopa v tej ali oni obliki il fenomeno si manifesta in questa o quella forma

5. (tisti, tista, tisto) quello, quella:
v onih časih se je živelo bolj zdravo a quei tempi si viveva in modo più sano
oni svet l'altro mondo, l'aldilà
evf. spraviti koga na oni svet mandare qcn. all'altro mondo, uccidere qcn.

oprav|ek moški spol (-ka …) die Besorgung; die Erledigung, der Gang
imeti opravka zu tun haben
iti po opravih Besorgungen machen, Botengänge machen
imam bolj pametne opravke, kot da bi … ich habe Besseres zu tun
imeti opravka z zu tun haben mit, zu schaffen haben mit
dajati si opravka z sich zu schaffen geben mit

pamet|en (-na, -no) otrok, človek: klug, gescheit (zelo blitzgescheit, kar preveč übergescheit); (razumen) vernünftig, (ki veliko razume) verständig; (preudaren, trezen) besonnen
pretirano pameten übergescheit, überklug, (ki vsem soli pamet) neunmalklug
pametno je kaj storiti: ratsam, sinnvoll
figurativno vedno biti bolj pameten alles besser wissen wollen
nisem tako pameten, da bi to lahko razumel das geht über meine Fassungskraft
imam bolj pametne opravke ich habe Besseres zu tun
delati se pametnega klugreden

pamtivek samostalnik
izraža poudarek, lahko izraža negativen odnos (o časovni oddaljenosti) ▸ emberemlékezet, ősidő, őskorKamen kot gradbeni element se že od pamtiveka uporablja v gradbeništvu. ▸ Az építészetben a követ már emberemlékezet óta használják építőanyagként.
Domačini so tukaj od pamtiveka živeli bolj za sproti, od riža in rib. ▸ Itt a helyiek ősidők óta rizsből és halból éltek.
Pa ne moreš nositi za vratom mrtve lisice, saj nismo v pamtiveku in se ne pobijamo z gorjačami. ▸ De nem hordhatsz döglött rókát a nyakadban, mert nem az őskorban élünk, és nem öljük egymást bunkókkal.

papešk|i (-a, -o) päpstlich, papal, Papst- (križ das Papstkreuz, maša die Papstmesse)
papeški nuncij apostolischer Nuntius, päpstlicher Botschafter
papeški sistem das Papalsystem
figurativno bolj papeški od papeža päpstlicher als der Papst

pápeški (-a -o) adj. papale, del papa, pontificio; pontificale; pejor. papalino:
papeška bula decretale
papeška čepica camauro
papeška nosilnica sedia gestatoria
papeška palica pedo
papeška pisarna dataria
papeška vlada, papeški dvor curia romana
papeška straža guardie papali
pejor. voj. papeški vojak papalino
pren. biti bolj papeški od papeža essere più papalino del papa, essere più realista del re

pápeški papal, del papa; pontificio ; (zaničljivo) papista

papeški muncij nuncio m apostólico
biti bolj papeški kot papež ser más papista que el papa
papeška krona tiara f

papež moški spol (-a …) der Papst; Heiliger Vater
volitve papeža die Papstwahl
figurativno bolj papeški od papeža päpstlicher als der Papst

pápež (-a) m

1. rel. papa, pontefice; santo padre:
pren. biti bolj papeški od papeža essere più papalino del papa
če je to res, potem sem jaz papež; naj bom papež, če je to res assolutamente no, nient'affatto

2. ekst. um. papa:
papež simbolizma il papa del simbolismo

piano prislov
glasba (značilnost skladbe) ▸ piano
Začel je imenitno, z divjim, polnim, napadalnim tonom, potem pa je igral bolj in bolj piano. ▸ Nagyszerűen, vad, telt és támadó hangvétellel kezdett, aztán egyre inkább pianóba ment át.

pleksus samostalnik
1. (del trebuha) ▸ gyomorszájS presenetljivo hitrostjo je zgrabil izsiljevalca za podlaket, ga povlekel in s kolenom sunil v pleksus. ▸ Meglepő gyorsasággal megragadta a zsaroló alkarját, fölrántotta, és beletérdelt a gyomorszájába.
Točke za onesposobitev moškega so na primer udarec v genitalije, udarec v pleksus pa tudi udarec v grlo, ki je lahko že bolj nevaren. ▸ Egy férfit cselekvésképtelenné lehet tenni például az ágyékára mért ütéssel, a gyomorszájba vágással és a torkára mért ütéssel, ami még veszélyesebb is lehet.

2. anatomija (skupek žil in živcev) ▸ fonat, plexusPovezane iztočnice: solarni pleksus

plešec samostalnik
1. lahko izraža zafrkljivost (moški brez las) ▸ kopaszDva plešca se prepirata: Mislim, da si ti bolj plešast kot jaz. ▸ Két kopasz férfi vitázik egymással: Szerintem te kopaszabb vagy, mint én.
Povezane iztočnice: navadni plešec

2. Capsella (rastlina) ▸ pásztortáska
Spomladi lahko nabirate listje robid in malin, plešec ter druge zdravilne rastline. ▸ Tavasszal szeder- és málnalevelet, pásztortáskát és más gyógynövényeket gyűjthet.
Sopomenke: navadni plešec

3. Gyps fulvus (vrsta jastreba) ▸ fakó keselyű
Plešci so odlični in elegantni letalci, ki lahko med iskanjem hrane preletijo velike razdalje. ▸ A fakó keselyűk kitűnően és elegánsan repülnek, és élelemkeresés közben nagy távolságokat tudnak megtenni.
Sopomenke: beloglavi jastreb

pocéni (cenen) cheap, inexpensive

zelo pocéni dirt cheap, going for a song; prislov cheaply, at a reasonable price, inexpensively
pocéni kupiti to buy cheap
prodajati bolj pocéni kot kdo drug to undersell someone
pocéni jo odnesti (figurativno) to get off cheaply (ali easily), to escape unharmed (ali unpunished), to get away scot-free
zelo pocéni (prislov) at giveaway prices

podóben resembling, similar, alike, like

podóben kot jajce jajcu as like as two peas
na podóben način likewise, in like manner
podóbni trikotniki similar triangles pl
bolj podóben bogu kot človeku more like to god than man
podóbna sta si they are cast in the same mould
biti podóben to be alike, to look like, to resemble, to bear a likeness (ali resemblance) (komu to someone)
podóbna vsota a similar sum, a like amount
biti komu zelo podóben to bear (ali to have) a strong resemblance to someone
fant je podóben očetu the boy takes after his father
podóben ti je kot jajce jajcu he is the dead spit and image of you
niti najmanj si nista podóbna there is not the slightest resemblance between them
to mu ni prav nič podóbno that is very unlike him
to je (čisto) njemu podóbno that is just like him
portret je čisto podóben originalu (osebi) the portrait is a speaking likeness
in (ali) podóbno and (or) suchlike, and (or) the like
briga se le za (mar so mu le) karte, biljard in podóbno he cares for nothing but cards, billiards and suchlike

poglédati to look at (ali upon); to have a look at; to cast a glance at, to glance, to cast an eye at, pogovorno to take a peep (ali gander, shufti) at

debelo poglédati to open one's eyes wide, to make big eyes at, to stare (ali to gaze) in astonishment, to be all eyes
bežno poglédati to glance at
proč poglédati to look the other way
poglédati okoli sebe to look around
mrko poglédati to frown at
grdó poglédati to give someone a dirty look, to dart ugly looks at (ali upon)
kvišku poglédati to lift up one's eyes
stran poglédati to look the other way
dobro kaj poglédati to take a good look at
skrivaj koga poglédati to steal a look at someone
preteče poglédati to look black
v obraz koga poglédati to look someone full in the face
poglej! look!, behold!, lo!, lo and behold!
lahkó pogledate! you may have (ali take) a look!
morate bliže, bolj od blizu pogledati! you must get a closer look!
poglédati se (sebe) to look at oneself
pogledala sta se they looked at each other
pogledali so se they looked at one another

pogrézati (-am) | pogrézniti (-em)

A) imperf., perf.

1. affondare, immergere; calare;
pogrezniti vedro v vodnjak calare il secchio nel pozzo

2. (poglabljati) approfondire; scavare

3. pren. cullare, far sprofondare:
glasba ga pogreza v spanje la musica lo fa sprofondare nel sonno

4. pren. spingere, portare:
pogrezati v obup spingere alla disperazione

B) pogrézati se (-am se) | pogrézniti se (-em se) imperf., perf. refl.

1. sprofondare, cedere; affondare:
hiša se je začela pogrezati la casa ha cominciato a sprofondare
pogrezniti se v blato affondare nel fango
pren. pogrezniti se v pregrehe affondare nei vizi
zemljišče se je pogreznilo il terreno ha ceduto

2. pren. immergersi, sprofondarsi:
pogrezniti (zatopiti se)
v branje sprofondare nella lettura
pogrezniti se v spanje immergersi nel sonno
sonce se že pogreza v morje il sole sta già tramontando (all'orizzonte) nel mare
gospodarstvo se vedno bolj pogreza l'economia va in rovina
izginil je, kot bi se v zemljo pogreznil sparì come l'avesse inghiottito la terra
najraje bi se pogreznil sto klafter globoko avrei voluto sprofondare dalla vergogna

pohleven pridevnik
1. ponavadi z neodobravanjem (ubogljiv) ▸ engedelmes, szófogadóDelavci pri nas se mi zdijo še preveč pohlevni. ▸ Nálunk a munkások túl engedelmesnek tűnnek.

2. (o živali) ▸ szelíd, engedelmes, kezesČeprav izgledajo divje, so živali zelo pohlevne. ▸ Bár vadnak tűnnek, nagyon engedelmes állatok.

3. (neizrazit; šibek) ▸ szelíd Pohleven dež, ki ga je bila zemlja že potrebna, se je razdivjal v nevihto. ▸ A szelíd eső, amelyre a földnek már nagy szüksége volt, viharba csapott át.
Nekateri se bodo podali v visokogorje, drugi se bodo potepali po bolj pohlevnih hribih ali po gozdovih in livadah. ▸ Egyesek a magashegység felé veszik az irányt, mások pedig a szelídebb dombokon, vagy az erdőkben és a réteken barangolnak.
Nadiža je pohlevna reka, zato je poleti primerna za kopanje. ▸ A Nadiža egy szelíd folyó, ezért nyáron alkalmas a fürdésre.
Nihče sicer ne trdi, da je ekstazi pohlevno mamilo. ▸ Egyébként senki sem állítja, hogy az ecstazy szelíd kábítószer.
Francoska in nemška vlada sta začeli dopolnjevati načrt za oživitev preveč pohlevnega gospodarstva. ▸ A francia és a német kormány elkezdte kiegészíteni a túl nyugodt gazdaság felélénkítésére vonatkozó tervet.

polžja slina stalna zveza
(o sluzi) ▸ csiganyál
Polžje sline nikdar ne poskušajte odstraniti z vodo, ampak jo obrišite na suho. ▸ A csiganyálat sohase próbálja vízzel eltávolítani, hanem csak törölje szárazra.
V lepotilnem salonu poudarjajo, da polžja slina naredi kožo bolj prožno, obenem pa odstrani suho povrhnjico. ▸ A szépségszalonban hangsúlyozzák, hogy a csiganyál rugalmasabbá teszi a bőrt, egyúttal pedig eltávolítja róla a száraz felső hámréteget.

popredmeten pridevnik
1. lahko izraža negativen odnos (razosebljen) ▸ tárgyiasult
Pesnikova poezija odpira vprašanja o smislu življenja v današnji čedalje bolj razčlovečeni in popredmeteni družbi. ▸ A költő költészete kérdéseket vet fel az élet értelméről a mai, egyre inkább dehumanizált és tárgyiasult társadalomban.
V primerjavi s hladno, brezosebno popredmeteno tehnologijo je svetla točka družbenih omrežij ta, da so organska, da se rojevajo, rastejo, razvijajo in ugašajo. ▸ A hideg, személytelen, tárgyiasult technológiához viszonyítva a közösségi hálózatok jó oldala az, hogy organikusak, hiszen megszületnek, növekednek, fejlődnek és eltűnnek.

2. (prikazan konkretno) ▸ tárgyiasult
Spet me izdaja ljubezen do starin, patine, popredmetenih zgodb lastnikov. ▸ Ismét elárul engem a a régiségek, a patina, a tulajdonosok tárgyiasult történetei iránti szeretetem.
Kulturni kapital se v popredmeteni obliki odraža v kulturnih dobrinah, npr. kot knjige, slovarji, umetniški proizvodi ali glasbeni instrumenti. ▸ A kulturális tőke tárgyiasulása a kulturális javak, például könyvek, szótárak, művészeti termékek vagy hangszerek formájában testesül meg.

postájati¹ (-am) | postáti (-stanem) imperf., perf.

1. divenire, diventare, farsi:
postati popularen, slaven diventare popolare, famoso
postati grd diventare brutto, imbruttire
postati bled, rdeč (prebledeti, zardeti) impallidire, arrossire
postati čudak, domišljavec diventare stravagante, presuntuoso

2.
postati odveč essere di troppo, superfluo
postajati všeč cominciare a piacere

3. (s smiselnim osebkom)
postati (komu)
dolgčas annoiarsi
postati (komu)
slabo sentirsi male
postati (koga)
sram, strah vergognarsi, prendere paura
postati (komu) žal dispiacere

4. impers.
postajati, postati hladno far freddo
postati jasno (razumljivo) essere chiaro, evidente
postati svetlo, temno essere, farsi chiaro, buio
postaja temno kot v rogu è buio pesto, fitto
bibl. beseda je meso postala il verbo si è fatto carne
postati dejstvo diventare un fatto (concreto, reale, normale, quotidiano, generale, consolidato,...)
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
postati oče diventare padre
postati tarča napadov essere, diventare meta di attacchi
postati general, krojač, ravnatelj diventare, essere promosso generale; diventare sarto; diventare, esser nominato direttore
postajati bolj prebrisan smaliziarsi
bolečine postajajo hujše i dolori si inacutiscono, si fanno più forti, più intensi
med. postajati kroničen cronicizzarsi
postajati malenkosten, dlakocepski impedantire
postajati nestrpen impazientirsi, spazientirsi
postajati predrzen insolentire
agr. postajati snetljiv volpare
postajati trmast incaponirsi
postajati žaltav irrancidire