Franja

brezov pridevnik
1. (o drevesu ali delu drevesa) ▸ nyírfaZa eno metlo potrebujem deset brezovih metlic, izdelam pa jo lahko s 'štilom' ali brez njega. ▸ Egy seprűhöz tíz nyírfaseprű szükséges, akár nyéllel, akár nyél nélkül is elkészítem.
Košare iz brezovega šibja se uporablja za skladiščenje ali za prenos stvari. ▸ A nyírfavesszőből készült kosarat tárolásra vagy különféle dolgok szállítására használják.
Sopomenke: brezin

2. (izdelan iz brezovega lesa) ▸ nyírfa
3. (o pijači) ▸ nyírfaPovezane iztočnice: brezov sok, brezova voda

4. (o snovi) ▸ nyírfa

brezvetrje samostalnik
1. (odsotnost vetra) ▸ szélcsendPonavadi je vladalo popolno brezvetrje ali pa so pihali tako šibki, muhasti in bežni vetrovi, da se zaradi njih ni splačalo dvigati jader. ▸ Általában teljes szélcsend uralkodott, vagy annyira gyenge, szeszélyes és tünékeny szelek fújtak, hogy nem volt érdemes felhúzni a vitorlát.
2. (stanje neaktivnosti) ▸ nyugalmi időszak, nyugalmi helyzet
Nastalo je obdobje brezvetrja v palestinsko-izraelskih odnosih. ▸ A palesztin–izraeli kapcsolatokban nyugalmi időszak köszöntött be.
Tudi torkov borzni sestanek ni postregel s kakšnim večjim presenečenjem in na trgu je še naprej brezvetrje. ▸ A keddi tőzsdei ülés sem hozott nagyobb meglepetéseket, és a piacon továbbra is nyugalmi helyzet uralkodik.

briti norce iz česa frazem
(norčevati se) ▸ kifiguráz valamit
Satira, tudi politična, naj brije norce iz napak, ne pa, da žali ljudi. ▸ A szatíra ‒ még ha politikai is ‒ a hibákat figurázza ki, ne az embereket sértegesse!
Sopomenke: briti norca iz koga, briti norca iz česa, briti norce iz koga

brizgalka samostalnik
1. (v zdravstvu) ▸ fecskendőLani so razdelili okoli 70.000 igel, dobro polovico uporabljenih brizgalk pa so jim uporabniki tudi vrnili. ▸ Tavaly mintegy 70.000 tűt osztottak ki, a használt fecskendők több mint felét vissza is szolgáltatták a felhasználók.

2. (naprava za brizganje vode) ▸ fecskendő
3. (slaščičarski pripomoček) ▸ fecskendő

brun|o srednji spol (-a …) der Balken
videti iver v tujem očesu, bruna v svojem pa ne den Splitter im fremden Auge, aber den Balken im eigenen nicht sehen

brúno (-a) n

1. trave:
bibl. pezdir v očesu svojega bližnjega videti, bruna v svojem pa ne vedere la pagliuzza nell'occhio del prossimo, non vedere la trave nel proprio

2. nareč. tronco

brusiti pete frazem
(plesati) ▸ táncra perdül, táncot jár
Proti poldnevu, ko so prenekateri začeli brusiti pete na plesišču, pa je zasijalo celo sonce. ▸ Dél körül, amikor a tánctéren már többen táncra perdültek, még a nap is kisütött.

brusiti zobe frazem
1. (o govorjenju) ▸ köszörüli valakin a nyelvét, élezi valakin a nyelvét
Ta je namreč v relativno kratkem času svojega delovanja odprla kar nekaj front, še najbolj pa si brusi zobe na zakonu o javni televiziji. ▸ Viszonylag rövid tevékenysége során több frontot is nyitott, leginkább a közszolgálati televízión köszörülte a nyelvét.

2. (o skorajšnji pojavitvi) ▸ kimutatja a foga fehérjét
Zima že brusi svoje zobe. ▸ A tél már kimutatni készül a foga fehérjét.

búba¹ (-e) f zool. crisalide, pupa; pren.
ti pa kar molči, saj si komaj iz bube zlezel e tu sta' zitto che c'hai ancora il latte alla bocca

bukovina samostalnik
1. (les) ▸ bükkfa
Dolžina vesel je znašala okoli šest metrov, narejena pa so bila iz bukovine. ▸ A mintegy hatméteres evezők bükkfából készültek.

2. (bukova drevesa) ▸ bükkfa

burja samostalnik
(veter) ▸ bóra [szél]Ob morju bo pihala močna burja, po nižinah pa zmerna. ▸ A tenger mellett erős, a síkságon mérsékelt volt a bóra.
Zunaj brije ostra burja, ki je pregnala galebe z obale. ▸ Az odakint tomboló, csontig hatoló bóra messze űzte a parttól a sirályokat.

burleska samostalnik
1. uprizoritvene umetnosti, književnost (komično delo) ▸ burleszk, bohózat
2. (absurdna situacija; farsa) ▸ burleszk, bohózatPrava burleska je bil smučarski tek, proga je bila namreč izredno mehka, poleg tega pa nerodno urejena pri spustih in tekmovalci so imeli veliko padcev. ▸ Az igazi burleszk a sífutás volt, ugyanis a pálya rendkívül puha volt, ráadásul a lejtőknél nem volt rendesen karbantartva, ezért a versenyzők sokat estek.Televizijsko soočenje kandidatk in kandidatov za župana prestolnice pa je bilo svojevrstna burleska. ▸ A fővárosi főpolgármester-jelöltek televíziós összecsapása egyfajta bohózat volt.

3. (varietejska predstava, pogosto z vložki striptiza) ▸ burlesque
4. glasba (vrsta skladbe) ▸ burleszk, groteszk zenemű

capa samostalnik
1. ponavadi v množini (ponošeno oblačilo) ▸ rongy, göncNa ulicah je videti ljudi, oblečene v raztrgane cape in pokrite s polivinilom. ▸ Az embereket szakadt göncökben, és polivinilbe burkolózva lehet látni az utcán.Za maturo je potrebovala obleko, pa sem prodala svojo, dve zimi sem hodila okrog v capah. ▸ Szüksége volt egy ruhára az érettségire, és én eladtam az enyémet, két télen át rongyokban jártam.

2. ponavadi v množini, izraža negativen odnos (oblačilo) ▸ gönc, rongy
Najbrž je hotela reči, da njene trendovske cape niso primerne zame. ▸ Minden bizonnyal azt akarta mondani, hogy a trendi göncei nem valók nekem.
Ona izdaja denar za cape in kozmetiko in leta za mlajšim moškim. ▸ Göncökre és kozmetikára költi a pénzt, és fiatalabb férfiak után rohangál.
Najbolj nas razžalosti, kadar ujamemo v cenene cape odete lepotice, ki bi morale s svojimi atributi osupniti naše oko. ▸ A leginkább az az elszomorító, amikor silány rongyokba öltözött szépségeket kapunk lencsevégre, akik amúgy ámulatba ejthetnének bennünket.

3. (kos blaga) ▸ rongy
Veliki spinaker se kot stara capa pobesi z jambora. ▸ A nagy spinnaker régi rongyként lógott alá az árbocról.
Polovica obleke je v capah visela z nje, iz levice pa ji je kapljala kri, kjer jo je ogrebel medved. ▸ A fél öltözéke rongyként lógott róla, a bal karjából pedig, ahol a medve belevájta karmait, csöpögött a vér.

4. izraža negativen odnos (neodločen človek) ▸ rongy [ember] ▸ senkiházi
Žena ga vpričo drugih ozmerja s šlevo ali capo. ▸ A felesége mások előtt anyámasszony katonájának és rongy embernek nevezi.

carina samostalnik
1. (dajatev) ▸ vámKo izdelek uvozimo v domačo državo, seveda tej plačamo ustrezen davek in carino. ▸ Ha egy terméket belföldre importálunk, akkor természetesen megfizetjük utána a megfelelő adót és vámot.

2. (organizacija) ▸ vámhatóság, vámos, vámtisztPotem ko je policist pri mejnem pregledu posumil, da v vozilu prevaža prepovedano blago, je o tem seznanil delavca na carini. ▸ Amikor a határellenőrzés során a rendőr gyanút fogott, hogy a jármű tiltott árut szállít, felhívta erre a vámos figyelmét.

3. (zgradba; območje) ▸ vám, vámhivatalZaradi zapletov na carini so se morali nastopu odpovedati gostje iz Avstrije in Hrvaške. ▸ A vámon előálló problémák miatt az osztrák és horvát vendégek kénytelenek voltak lemondani a fellépést.Bolgarsko carino sem mirno prevozil, na jugoslovanski strani pa se je začelo. ▸ A bolgár vámon simán átmentem a kocsival, de a jugoszláv oldalon megkezdődtek a bonyodalmak.
"Kamion se bo moral prebiti do carine in če bodo kolone, ne bo mogel preko vrste!" je dejal. ▸ „A kamionnak el kell jutnia a vámig, és ha torlódás lesz, akkor nem engedik át soron kívül a határon!", mondta.

carstvo samostalnik
1. (dežela, v kateri vlada car) ▸ cárság, birodalomRuski car Nikolaj II. je imel v svojem ogromnem carstvu nad 100 gradov in palač. ▸ II. Miklós orosz cárnak több mint 100 vára és kastélya volt hatalmas birodalmában.

2. (cesarstvo; imperij) ▸ birodalomLeta 1519 je Hernán Cortés odplul s Kube, da bi pokoril azteško carstvo. ▸ Hernán Cortés 1519-ben kihajózott Kubából, hogy meghódítsa az azték birodalmat.

3. (območje prevlade) ▸ birodalomGozdar je zaščitil mogočne jelke in bukve in ohranil carstvo medveda, volka, risa in orla. ▸ Az erdész megvédte a nagy fenyőket és bükköket, megóvta a medve, a farkas, a hiúz és a sas birodalmát.
Tik pred kuhinjo pa sestopimo v delovno carstvo gospodinje, kjer je višina od stropa do tal kar 210 centimetrov. ▸ Közvetlenül a konyha előtt pedig lejövünk a gazdasszony birodalmába, ahol a belmagasság eléri a 210 centimétert.
Ker je dežela takšna, kot je, si lahko z avtom čisto vsak ustvarja svoje carstvo svobode. ▸ Mivel az ország olyan, amilyen, egy autóval bárki megteremtheti magának a szabadság birodalmát.

cedíti (-ím)

A) imperf.

1. colare, filtrare

2. secernere

B) cedíti se (-ím se) perf. refl. colare, gocciolare:
iz nosa se mi cedi mi gocciola il naso
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
cediti besede skozi zobe parlare tra i denti
(počasi) cediti vino centellinare, sorseggiare il vino
cediti se komu po čem qcs. far venire a qcn. l'acquolina in bocca
ti si dobil vse, mi pa sline cedimo tu hai avuto tutto, mentre noi siamo rimasti a bocca asciutta
pog. cediti jo za kom correre dietro a qcn.
tam se cedi med in mleko vi scorrono il latte e il miele
vino se je kar cedilo od mize il vino scorreva a fiumi

cél (-a -o)

A) adj.

1. intero; integro; intatto; pieno:
celi in razrezani hlebci pagnotte intere e tagliate
zaloge so še cele le scorte sono ancora intatte
sod je cel la botte è piena
pri bombardiranju ni ostala niti ena hiša cela il bombardamento non ha lasciato intatta una sola casa
iz tepeža sem prišel cel dalla rissa sono uscito incolume

2. tutto:
prebral je celo knjigo ha letto tutto il libro
celo življenje je pridno delal ha faticato tutta la vita
novica se je razširila po celi deželi la notizia si diffuse in tutto il paese

3. (poudarja pomen samostalnika):
dobil je cel kup pisem ha ricevuto moltissime lettere, un mucchio di lettere
za celo glavo je višji od tebe è più alto di te di tutta la testa

4. (omejuje pomen samostalnika):
kmalu bo cela gospodična fra poco sarà una vera signorina
pripravili so za nas celo gostijo ci prepararono un bel banchetto, un autentico banchetto

5. (poudarja majhno količino):
prišlo je celih pet ljudi sono venuti quattro gatti
na razpolago imaš celi dve minuti hai due minuti a disposizione
biti cel človek essere un uomo integro, un galantuomo
to delo zahteva celega človeka è un lavoro che impegna l'uomo tutto intero
pog. pren. tam je cel hudič c'è uno scompiglio del diavolo
pren. sin je cel oče (il figlio) è suo padre nato e sputato
tega ne dam za cel svet non lo do per tutto l'oro del mondo
propasti na celi črti fallire su tutta la linea
pog. pren. odnesti celo glavo, kožo uscirne incolumi
pren. narediti tako, da bo volk sit in koza cela fare in modo di salvare capra e cavoli, di avere la botte piena e la moglie ubriaca
bot. cel list foglia intera
mat. celo število numero intero
muz. cel ton tono intero
tisk. knjiga je vezana v celo platno, v celo usnje il libro è rilegato in tela, in pelle

B) céli (-a -o) m, f, n
to si pa izmislil na celem, s celega questa l'hai inventata di sana pianta
obleka je iz celega il vestito è a un pezzo
mat. ena cela, pet stotink un intero e cinque centesimi

celinski pridevnik
1. geografija (o površju) ▸ kontinentális, szárazföldi Celinske vode delimo na stoječe in tekoče vode. ▸ A kontinentális vizeket álló- és folyóvizekre osztjuk.
Sopomenke: kontinentalen
Povezane iztočnice: celinska polica, celinska skorja

2. (o delu države ali regije) ▸ szárazföldi, kontinentális Celinski del ZDA meji na severu na Kanado, na jugu pa na Mehiko. ▸ Az USA kontinentális része északon Kanadával, délen pedig Mexikóval határos.
Sopomenke: kontinentalen

3. pogosto v športnem kontekstu (o geopolitičnem območju) ▸ kontinens, kontinentálisPo končanih celinskih prvenstvih je znanih 20 od 24 udeleženk svetovnega košarkarskega prvenstva v Španiji. ▸ A kontinensviadalok után a spanyolországi kosárlabda-világbajnokság 24 résztvevője közül 20 már ismert.Sopomenke: kontinentalen
Povezane iztočnice: celinski pokal

celo [ó] ➞ [→ cel]

1. (celo še) sogar
in celo und sogar (celo večji sogar größer; in celo do nasilja und sogar zur Gewaltanwendung)

2. (tudi) selbst (celo on selbst er)

3. (naravnost) ja (sogar) (bil je nejevoljen, celo besen er war ungehalten, ja wütend)

4.
še celo (prav posebej) erst recht (sedaj pa še celo nun erst recht)

celó adv.

1. perfino, addirittura, finanche:
izvoz je celo večji od lanskega le esportazioni sono perfino aumentate rispetto all'anno scorso

2. (sploh) specialmente, specie:
pomagati bližnjemu, če je v stiski pa še celo aiutare il prossimo, specie se in difficoltà