Franja

gniti glagol
1. (razkrajati se) ▸ rohad, rothadČe preveč zalivamo, začne rastlina gniti. ▸ Ha túl sokat öntözzük, a növény elkezd rohadni.
Če se hrana ne more prebaviti, gnije. ▸ Ha az étel nem tud megemésztődni, rothadásnak indul.
Trupla so pustili gniti na soncu. ▸ A holttesteket hagyták a napon bomlani.

2. izraža negativen odnos (životariti) ▸ rohad, rothadDo smrti bom gnil v zaporu. ▸ Élete végéig a börtönben fog rohadni.
Tako dolgo že gnijem doma, da sem možnosti za službo zelo vesela. ▸ Már olyan régen rohadok otthon, hogy nagyon örülök a munkalehetőségnek.

gniti pri živem telesu frazem
izraža negativen odnos (propadati) ▸ lerohad a csontjáról a hús
Najhujše je, če začne politična struktura naroda gniti pri živem telesu. ▸ Az a legrosszabb, amikor a nemzet politikai felépítése az alapjaiban roskadozik.
Srednji razred gnije pri živem telesu. ▸ A középosztály szétesőfélben van.
Kako je, ko je človek zaprt in gnije pri živem telesu. ▸ Milyen, amikor az ember be van zárva, és élve rohad el.

golgota samostalnik
(težka preizkušnja) ▸ golgota, golgotajárás, približek prevedka ▸ lelki szenvedés
Vojna je bila za nas nekakšna golgota, večina ni dočakala konca. ▸ A háború számunkra golgotajárás volt, a többség nem élte túl.
Preživela je strašno golgoto. ▸ Szörnyű lelki szenvedéseken ment keresztül.
Na svojih plečih sem okusil vso golgoto, ki se obeta sedanjim direktorjem, če se stvari ne bodo uredile. ▸ Megjártam a golgotát, ami a jelenlegi igazgatókra is vár, ha nem rendeződnek a dolgok.

gor|a [ô] ženski spol (-e …) der Berg, -berg ( figurativnodolgov Schuldenberg, snega Schneeberg, mesa Fleischberg, ruševin Trümmerberg, ledena Eisberg, magnetna Magnetberg, mizasta Tafelberg, obtočna Umlaufberg, ognjeniška Vulkanberg)
Črna gora Montenegro ( das )
Sladkorna gora der Zuckerhut
vrh gore die Bergkuppe, das Berghaupt
vrh ledene gore die Spitze des Eisbergs
hoja po gorah die Bergwanderung, die Bergtour
vzpon na goro die Bergbesteigung
religija pridiga na gori die Bergpredigt
v gori am Berg
h gori bergwärts
hoditi v gore bergsteigen, in die Berge gehen
visok kot gora bergehoch
ki gore premika vera: bergeversetzend
če noče gora k Mohamedu, mora Mohamed h gori wenn der Berg nicht zum Propheten kommen will, [muß] muss der Prophet zum Berge gehen

gôra mountain; (pred lastnim imenom) Mount

gôra Everest Mount Everest
gôra Sinaj Mount Sinai
visok kot gôra as high as mountains, mountainous, colossal
ledena gôra iceberg
gôra papirja, trupel a mountain of paper, of corpses
pridiga na gôri biblija the Sermon on the Mount
napraviti turo v gôre to take a trip to the mountains
prebiti počitnice v gôrah to spend one's holidays in the mountains (ali in a mountain region)
iz krtine gôro narediti (figurativno) to make a mountain out of a molehill
če ne pride gôra k Mohamedu, mora Mohamed h gôri if the mountain won't come to Mahomet, Mahomet must go to the mountain
tresla se (je) gôra, rodila se (je) miška (figurativno) the mountain has brought forth a mouse

gôra montagne ženski spol , mont moški spol

Bela gora Mont-Blanc
iti, hoditi v gore aller à la (ali en) montagne
gore aktov des montagnes de dossiers
če noče gora k Mohamedu, mora Mohamed h gori puisque la montagne ne vient pas à nous, allons à la montagne

gôra (-e) f

1. monte, montagna; vetta:
v daljavi so se videle gore in lontananza si vedevano i monti
iti, hoditi v gore andare per i monti, in montagna, essere un patito della montagna
strme, visoke gore montagne erte, scoscese, alte
pobočje, vrh gore il pendio, la cima del monte
velik ko gora alto come una montagna
geogr. ledena gora iceberg
(vzklik) križana gora! santo cielo!

2. nareč. vigneto in collina

3. bosco (di montagna)

4. pren. monte, mare, mucchio, flagello:
gora denarja un flagello di quattrini
imeti cele gore težav essere, trovarsi in un mare di guai
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pren. biti za deveto goro sparire senza lasciar traccia
(v pravljicah) iti čez devet gora in devet voda andare lontano lontano, per mari e monti
naše gore list uno dei nostri, un connazionale
šalj. če noče gora k Mohamedu, mora Mohamed h gori se la montagna non vuole andare da Maometto, Maometto andrà alla montagna

goréti (-ím) imperf. ➞ zgoreti

1. bruciare, ardere:
ogenj gori v kaminu il fuoco arde nel camino

2. pren. bruciare:
glava mu gori la testa gli brucia

3. pren. (biti v veliki meri, kazati se v veliki meri, biti čustveno vznemirjen) ardere, bruciare:
v njem je gorela strast dentro gli bruciava la passione
goreti od ljubezni, sovraštva, želje ardere di amore, di odio, dal desiderio (di)

4. (kazati veliko navdušenje za) amare appassionatamente, ardere d'amore per, bruciare di; essere appassionato di:
goreti za domovino amare la patria
goreti za šport essere appassionato dello sport
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
saj ne gori (voda), saj mu še ne gori nad glavo perché tanta fretta, tanta premura?
srce mu gori zanjo è innamorato di lei
pren. goreti pod nogami, petami essere in grave pericolo, bruciare (a qcn.) sotto i piedi
bežati, kot bi tla gorela pod nogami scappare a gambe levate
igre gori fuoco
PREGOVORI:
če bi nevoščljivost gorela, ne bi bilo treba drv se l'invidia fosse febbre, tutto il mondo l'avrebbe

gorje!

1.
gorje!, če …! wehe (dir), wenn …!

2. (o joj!) o weh!

gorjé woe; misfortune

gorjé! alas!, oh dear!, oh my!, oh my goodness!, dear me!, woe!
gorjé meni! woe is me!
gorjé ti, če... pogovorno you'll be sorry if..., arhaično woe betide you if...
gorjé mu! pogovorno he'll be sorry!, woe (he) to him!
gorjé premaganim! woe to the vanquished!, latinsko vae victis!

gorjé (-á)

A) n dolore, pena, sofferenza, tribolazione, tormento:
prizadejati komu veliko gorje arrecare a uno grandi sofferenze

B) gorjé inter.

1. (izraža grožnjo, svarilo) guai:
gorje, če ne boš molčal guai a te se parli
gorje premaganim guai ai vinti!, vae victis!

2. guai, povero; ahi:
gorje meni ahimé, povero me
gorje jim, če ne pride pomoč guai a loro, se non arrivano gli aiuti

gotóvo certainement, sûrement, avec certitude, bien sûr

prav gotovo à coup sûr, immanquablement
gotovo pride il ne manquera pas de venir, il viendra à coup sûr
ni gotovo, če … il n'est pas certain que … (+ subjunktiv), il reste à savoir si …

govno samostalnik
1. (o organski snovi; iztrebki) ▸ gané, ganaj, ganéjVeter je prinesel rahel vonj po katranu in govnu. ▸ A szél kátrány és ganéj szagát hozta el.

2. neformalno, izraža negativen odnos (o slabih, nemoralnih dejanjih) ▸ gané, szarság
Kaj res ne vidimo, da nam prodajajo govno, kamor koli se ozremo? ▸ Vajon valóban nem látjuk, hogy bármerre nézünk, ganét árulnak?
Hej, zabavljač, prosim, odnehaj s svojim nacističnim govnom! ▸ Hé, mulatós, kérlek, hagyd abba a náci szarságaidat!

3. neformalno, izraža negativen odnos (slaba, nezavidljiva situacija ali stanje) ▸ gané, szarUnija tone v čedalje globlje govno. ▸ Az unió egyre mélyebbre süllyed a ganéban.
Če se izkoplje živ iz tega govna, mu ne bo nikoli oprostil. ▸ Ha élve kihúzza magát ebből a szarból, sosem bocsátja meg neki.

4. neformalno, izraža negativen odnos (ničvredna, izprijena oseba) ▸ szarházi, mocsok, szar, gané"Drži gobec, ti govno!" ▸ „Tartsd a pofádat, te mocsok!”
Preklinja zdravnike, da veterane obravnavajo kot govno. ▸ Átkozza az orvosokat, amiért szarul bánnak a veteránokkal.
Policist ni leno govno, ki samo piše ure in čaka na penzijo. ▸ A rendőr nem egy lusta szarházi, aki csak írja az óráit és várja a nyugdíját.

gréh (-a) m

1. rel. peccato:
delati greh commettere peccato, peccare
odpustiti grehe perdonare i peccati
(tudi pren.) pokoriti se za grehe far penitenza per i peccati, espiare i peccati
kesati se, spovedati se grehov pentirsi dei propri peccati, confessare i peccati
mali, veliki, smrtni greh peccato veniale, peccato mortale
izvirni greh peccato originale
odpuščanje grehov remissione dei peccati, assoluzione
pren. valjati se v grehu sguazzare nel peccato

2. peccato, errore, fallo; macchia:
mladostni greh peccato di gioventù
greh je, če ... è un peccato che...
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pren. biti (še vedno) greha vredna essere ancora seducente
grd kot smrtni greh brutto come il peccato
bibl. kdor je brez greha, naj prvi vrže kamen chi è senza peccato scagli la prima pietra
greh se pove, grešnika pa ne (è lecito) dire la colpa, tacere il colpevole

harem samostalnik
1. nekdaj (del bivališča) ▸ hárem Harem je bil dom kar 4000 žensk, za katere so skrbeli evnuhi. ▸ A hárem 4000 nőnek adott otthont, akikről az eunuchok gondoskodtak.
Vstop v harem je bil dovoljen le njegovim prebivalcem in sultanu. ▸ A hárembe csak a hárem lakói és a szultán léphettek be.
Harem je bil izoliran od palače. ▸ A háremet elszigetelték a palotától.

2. (žene in ljubice moškega) ▸ háremAbdulah je za seboj pustil harem z ducatom vdov in okrog 20 otrok. ▸ Abdullah egy tucatnyi özvegyből álló háremet és körülbelül 20 gyermeket hagyott hátra.
Ženske v haremu so si preganjale dolgočasje z igrami in petjem. ▸ A háremben a nők játékokkal és énekléssel űzték el az unalmat.
Boris Kuhar se je zbližal s krajevnim sultanom, ki je imel v haremu sto žena. ▸ Boris Kuhar közel került a helyi szultánhoz, akinek száz nőből álló háreme volt.

3. (skupina žensk okoli moškega) ▸ háremBil je car kavarne, celo svoj harem je imel, oboževalke. ▸ Ő volt a kávézó császára, még saját háreme is volt, amely a rajongóiból állt.
Heidi je bila ena iz harema žensk, s katerimi se je Jack izmenjaje dobival. ▸ Heidi egyike volt azoknak a háremhölgyeknek, akikkel Jack felváltva találkozgatott.

4. (v zoologiji) ▸ háremPoligamni samci imajo hareme, v katerih je 4 do 10 samic z mladiči. ▸ A poligám hímek háremet tartanak, amelyben 4–10 nőstény él a kicsinyeivel.
Zebre živijo v čredah in vsak odrasel samec ima svoj harem samic. ▸ kontrastivno zanimivo A zebrák csordában élnek, és mindegyik felnőtt hímnek saját háreme van.

5. (zbirka stvari) ▸ hárem
Doma ima že pravi harem kitar. ▸ Otthon már egész háreme volt gitárokból.
Če ima Jupiter lahko cel harem lun, je sklepal Galileo, ima tudi naše Sonce lahko svojo družino planetov. ▸ Ha a Jupiternek egy egész háremnyi holdja lehet, a mi Napunknak is lehet egy egész családnyi bolygója, feltételezte Galileo.

hirati glagol
1. (postajati slaboten) ▸ sorvad, hervad, aszalódikMaja zdaj že lep čas noče jesti, iz tedna v teden bolj hira, njeno telo postaja podobno okostnjaku. ▸ Maja már egy jó ideje nem akar enni, hétről hétre egyre jobban sorvad, a teste egyre inkább csontvázra hasonlít.
Če rastlina brez vidnega razloga hira, jo morate vzeti iz posode in ji natančno pregledati korenine. ▸ Ha a növény látható ok nélkül fonnyadozik, ki kell venni a cserépből és meg kell vizsgálni a gyökereit.

2. (propadati) ▸ hanyatlik, visszaesikPrišlo je do popolnega zatona trgovine v mestnem središču, saj manjše trgovine in butiki kar po vrsti zapirajo vrata, vse bolj pa hirajo tudi veleblagovnice. ▸ A városközpontban teljesen visszaesett a kereskedelem, a kisebb üzletek és a butikok egymás után zárnak be, valamint egyre inkább hanyatlanak a nagyáruházak is.

hitéti to hurry, to hasten, to make haste, to be in haste, to be in a hurry; to speed

hitéti s čim to hurry on with something
zelo hitéti to be in a great hurry
če človek hiti, vse narobe naredí haste makes waste
hiti počasi! more haste, less speed; slow and steady!
zakaj tako hitiš? why are you in such a hurry?
hitéti domov to hurry home
hiteli smo domov we hurried home, we swiftly made our way home

hlod samostalnik
1. (o lesu) ▸ rönkVsaj trije ali štirje delavci so bili potrebni za to, da so hlod razžagali v deske. ▸ Legalább három vagy négy munkásra volt szükség ahhoz, hogy a rönkből deszkákat fűrészeljenek.

2. neformalno, izraža negativen odnos (o človeku) ▸ tuskó, tapló
Kar se občutkov tiče, sem bolj hlod od človeka in kar traja, da jaz kaj dojamem. ▸ Ami az érzelmeket illeti, inkább tuskó vagyok: sokáig tart, amíg felfogok valamit.
Če je to izjemen napadalec ... katastrofa, on je en navaden hlod. Vsak prvošolec bi dal več golov. ▸ Ez egy kiváló csatár? Katasztrófa, teljesen tapló. Egy elsőosztályos több gólt rúgna.

hospitalizacija samostalnik
(zdravljenje v bolnišnici) ▸ kórházi felvétel, kórházi ápolás, kórházi kezelésOdvzeli so mu prostost, zdravnik pa mu je po pregledu odredil prisilno hospitalizacijo v psihiatrični bolnišnici. ▸ Megfosztották a szabadságától, az orvos pedig a vizsgálat után elrendelte a pszichiátriai kényszerkezelését.Če zboli odrasla oseba, pa je potek bolezni veliko težji in lahko zahteva celo hospitalizacijo. ▸ A betegség lefolyása sokkal súlyosabb felnőttek esetében, és akár kórházi kezelést is igényelhet.
Pri osebah, ki potrebujejo hospitalizacijo, lahko umrljivost znaša do 10 %, pri obolelih, ki zahtevajo intenzivno nego, pa lahko doseže 30–50 %. ▸ Azok körében, akik kórházi kezelésre szorulnak, a halálozási arány 10 százalék körüli, míg az intenzív ápolásra szorulóknál akár 30–50 százalék is lehet.
Če se simptomi poslabšajo in se z zdravljenjem na domu pljučnica ne izboljša oziroma če pride do zapletov, je lahko potrebna hospitalizacija. ▸ Ha a tünetek súlyosbodnak és a tüdőgyulladás nem javul otthoni kezeléssel vagy komplikációk lépnek fel, kórházi ápolásra lehet szükség.

hoteti [é] (hóčem) ne hoteti: nočem

1. wollen, -wollen (tja hinwollen, tja čez hinüberwollen, dol herunterwollen, hinunterwollen, domov heimwollen, iti skozi durchwollen, iti zraven mitwollen, naprej weiterwollen, nazaj zurückwollen, noter hereinwollen, hineinwollen, proč fortwollen, wegwollen, ven hinauswollen, herauswollen)

2.
hoteti komu kaj: kaj ti pa hočem? ich will dir ja nichts antun/anhaben

3.
ne hoteti nicht wollen
noče niti slišati za to nichts wissen wollen von (er will …)
noče z (besedo) na dan nicht herauswollen mit (er will …)

4.
hočem/hotel bi ich möchte (hočem imeti mir ich möchte meine Ruhe haben)
ne bi hotel … ich möchte nicht …
ne da bi hotel ohne es zu wollen

5. (nameravati) (etwas) beabsichtigen, die Absicht haben zu …

6. hoče:
naj bo, kar hoče komme, was da wolle
naj stane, kar hoče es koste, was es wolle
če se hoče, se more wo ein Wille ist, ist auch ein Weg
|hočem:
hočem reči ich wollte/will sagen
hočem vedeti, pri čem sem ich will [Gewißheit] Gewissheit haben
|hočeš:
hočeš nočeš gern oder ungern, wohl oder übel
kolikor hočeš česa jede Menge (von)
|hočete:
kot hočete nach ihrem Belieben