Franja

marljiv pridevnik
1. (o delavnosti) ▸ szorgalmas, szorgos, serényČeprav je bil izjemen garač in marljiv delavec, ni od tega nikoli imel tudi gmotnih koristi. ▸ Habár kőkeményen és serényen dolgozott, ebből sosem származott anyagi előnye.Med, ta sladki naravni pridelek marljivih čebel, je vsestransko blagodejen za zdravje. ▸ A méz, a szorgalmas méhek édes, természetes terméke számos jótékony hatással bír az egészségre. Marljive roke vsakega delavca v tobačni tovarni zvijejo tudi preko 100 cigar na dan. ▸ A dohánygyári munkások szorgos kezei alól akár száznál is több szivar kerül ki naponta.
2. (o dejanjih) ▸ szorgalmas, szorgos, serényŽe lani smo dobre rezultate dosegli s trdim in marljivim delom, ki je letos še bolj profesionalno. ▸ Már tavaly is jó eredményeket értünk el kemény és szorgalmas munkával, idén pedig még inkább professzionális módon dolgozunk.Oče ga je priganjal k marljivejšemu učenju, vendar ni bil tak čudežni otrok, ki gre pri enajstih letih že študirat. ▸ Apja serényebb tanulásra ösztökélte, de nem tartozott azok közé a csodagyerekek közé, akik 11 évesen már egyetemre mennek.Za trud in marljivo vadbo je bil nagrajen, da si je kot mladinec leta 1953 ogledal v Rimu svetovno prvenstvo v orodni telovadbi. ▸ Erőfeszítéseiért és szorgalmas edzésmunkájáért jutalmul még juniorként megnézhette az 1953-as római szertornász-világbajnokságot.

mast ženski spol (-i …) das Fett, das Schmalz (gosja Gänseschmalz, Gänsefett, kostna Knochenfett, z ocvirki Griebenfett, rastlinska Pflanzenfett, svinjska Schweinefett)
lonec za mast der Schmalztopf
gore masti Fettmassen množina
brez masti fettlos
kar cediti se od masti fetttriefend sein
podoben masti fettartig
mazanje z mastjo die Fettschmierung

méč sword

dvorezen méč double-edged sword
méč dvoročnik two-handed sword
méču podoben sword-like
ročaj méča (sword) hilt
pas za méč sword belt
nosilec méča sword-bearer
nožnica méča scabbard, sheath
rana od méča sword cut
udarec z méčem stroke of the sword
z ognjem in méčem by fire and sword
na konici méča (figurativno) at the point of the sword
z golim méčem with drawn sword
ples (plesalec) z méči sword dance (dancer)
z méčem v roki sword in hand
brez udarca z méčem without striking a blow
izvleči, potegniti méč (iz nožnice) to draw the sword
nasaditi se, vreči se na méč to hurl oneself on one's sword
spopasti se z méči to cross swords
uničiti z ognjem in méčem to annihilate (ali to destroy) with fire and sword
vtakniti méč v nožnico to sheathe the sword (tudi figurativno)

medenina samostalnik
1. (zlitina) ▸ sárgarézVlomilci so ukradli tono medenine v obliki trimetrskih palic. ▸ A betörők egy tonnányi háromméteres sárgarézrudat loptak el.Svečnik in pepelnik sta izdelana iz medenine in belih koščkov školjk. ▸ A gyertyatartó és a hamutartó fehér kagylódarabkákkal kirakott sárgarézből készült.
2. (izdelek) ▸ sárgaréz, rézáruNeznano kam izginilo 11 kosov medenine, lastnik pa je oškodovan za 500 tisočakov. ▸ Nem tudni, hogy hová tűnt 11 darab sárgarézből készült tárgy, így a tulajdonosnak 500 ezres kára lett.
Premoženja, ki so ga prinesli od doma, je malo. Medenina je samo za okras. Celo krožniki, sklede in žlice so leseni. ▸ Kevés vagyont hoztak magukkal otthonról. A sárgaréz csak dekorációul szolgál. Még a tányérok, a tálak és a kanalak is fából készültek.

megl|a ženski spol (-è …) der Nebel; die Nebelbildung; (jutranja Frühnebel, Morgennebel, v kotlinah Talnebel, ledena Eisnebel, nepredirna Nebelwand, talna Bodennebel, Strahlungsnebel, visoka Hochnebel)
umetna megla künstlicher Nebel, figurativno blauer Dunst
podhlajena megla unterkühlter Nebel
gosta megla dichter Nebel, pogovorno: die Waschküche, die Suppe
… megle Nebel-
(metalec der Nebelwerfer, morje das Nebelmeer, najava die Nebelmeldung, nastajanje die Nebelbildung, pas die Nebelbank, področje das Nebelgebiet, pramen der Nebelschwaden, pršenje iz megle das Nebelnässen)
brez megle nebelfrei
poln megle durchnebelt
vlažen od megle nebelfeucht
odet v meglo nebelverhangen
dan z meglo der Nebeltag
(signalni) rog za meglo das Nebelhorn
signal za meglo das Nebelsignal
agronomija in vrtnarstvo zaščititi z umetno meglo einnebeln

mehurč|ek² moški spol (-ka …) medicina das Bläschen (pljučni Lungenbläschen, vročinski Fieberbläschen, od znojenja Schwitzbläschen)
gnojni mehurček Eiterbläschen, die Pustel

mendà adv.

1. forse, possibilmente, probabilmente:
slabo ji je, menda od slabega zraka si sente male, forse a causa dell'aria cattiva
saj menda ne boš hud, če prisedem non hai niente in contrario se mi siedo?!

2. (v medmetni rabi izraža soglasje) certo:
'Me vzameš s seboj?' 'Menda ja!' 'Mi prendi con te?' 'Ma certo!'

mene [ê] ➞ → jaz
kar se mene tiče was mich betrifft, ich für meine Person, kot pristanek: von mir aus
od mene von mir
zavoljo mene meinetwegen
naj gre ta kelih mimo mene mag dieser Kelch an mir vorübergehen

ménjati (-am) | menjávati (-am)

A) perf., imperf.

1. (dati komu kaj za kaj drugega) scambiare, cambiare:
menjati večje stanovanje za manjše cambiare un appartamento grande con uno più piccolo
menjati funte za dolarje cambiare sterline in dollari

2. (dati, postaviti kaj na mesto, kjer je bilo prej drugo iste vrste) cambiare, sostituire:
mehanik je menjal olje v avtomobilu il meccanico ha cambiato l'olio dell'auto

3.
menjati bivališče cambiare domicilio
menjati podjetje, službo cambiare il posto di lavoro

4. cambiare, mutare, trasformare; knjiž. cangiare:
človek z delom menja naravo in sebe col lavoro l'uomo muta la natura e se stesso
ladja je menjala smer la nave ha cambiato rotta
težko sem živel, pa ne bi menjal (z nikomer) vivevo stentatamente, ma non avrei cambiato con nessuno
posestvo je večkrat menjalo lastnika il podere ha cambiato spesso proprietario
menjati pogovor, temo cambiare il discorso
avt. menjati prestavo cambiare la marcia
fiziol. menjati, menjavati glas mutare la voce
prepričanje menjavati kakor srajce essere un voltagabbana, una banderuola
od jeze menjavati barve cambiare colore dalla rabbia
šah. menjati figure scambiare le figure

5. (izmenično kaj početi, počenjati) alternare, avvicendare
PREGOVORI:
volk dlako menja, a narave nikdar la volpe cambia il pelo ma non il vizio

B) ménjati se (-am se) | menjávati se (-am se) perf. imperf. refl.

1. succedersi, susseguirsi, avvicendarsi:
v življenju se menjata smeh in jok, up in obup nella vita si avvicendano riso e pianto, speranza e disperazione

2. variare, cambiare; voltarsi

mesečína moonlight, moonshine

brez mesečíne moonless
obsijan od mesečíne bathed in moonlight, moonlit
hoja v mesečíni (bolezen) sleepwalking, somnambulism

méšati (-am)

A) imperf. ➞ zmešati, pomešati

1. mescolare, mischiare:
mešati polento mescolare la polenta

2. mescolare, miscelare, impastare; rad. mixare, missare;
mešati barve mescolare i colori
mešati karte mescolare le carte
mešati pijače miscelare le bevande, i cocktail
mešati beton impastare il calcestruzzo

3. mescolare, confondere:
mešati imena, pojme confondere i nomi, i concetti
mešati sanje z resničnostjo mescolare, confondere sogni e realtà

4. pren. coinvolgere, intromettere

5. pren. confondere (le idee), disorientare:
taki filmi samo mešajo mladino sono pellicole buone soltanto a confondere le idee dei giovani
dve uri sem mešal blato po hribih per due ore ho guazzato nel fango per i monti
pog. mešati glavo dekletu far girare la testa alla fanciulla
pog. nov avto mu meša glavo c'ha il chiodo della nuova automobile
ne mešaj te godlje a voler sciogliere l'intrico si rischia di ingarbugliare ancora
pog. mešati komu načrte, štrene mettere a qcn. i bastoni fra le ruote
ne mešaj se med moža in ženo fra moglie e marito non mettere il dito

B) méšati se (-am se) imperf. refl.

1. mescolarsi:
v njegovem glasu se mešata ginjenost in veselje nella sua voce si mescolano commozione e gioia

2. farneticare, vaneggiare:
vročico ima in meša se ji dalla febbre farnetica
pren. vse to se mu je mešalo po glavi tutti questi pensieri gli si accavallavano nella mente
od dela, skrbi se mi kar meša dal lavoro, dalle preoccupazioni finirò con l'impazzire
kaj se ti meša, da to delaš, govoriš?! macché hai le traveggole a fare, a parlare così?!

mg/kg stalna zveza
(merska enota) ▸ mg/kg
Vsak dan moramo zaužiti 6 mg/kg telesne teže magnezija. ▸ Naponta 6 mg/testtömegkilogramm magnéziumot kell fogyasztanunk.
Če je prometna gostota manjša od 8000 avtomobilov, znaša koncentracija svinca 10-30 mg/kg. ▸ Ha a forgalom sűrűsége 8.000 autónál kisebb, az ólomkoncentráció 10–30 mg/kg.

mikroskopski pridevnik
1. (o mikroskopu) ▸ mikroszkópos, mikroszkopikusMed najpogostejše medicinske preiskave spadata prav kemijska in mikroskopska analiza urina. ▸ A vegyi és mikroszkópos vizeletvizsgálat a leggyakoribb orvosi vizsgálatok közé tartozik.
Če bo mikroskopski pregled potrdil, da je ta bezgavka zajeta s tumorjem, bo sledila odstranitev vseh ostalih bezgavk. ▸ Ha a mikroszkópos vizsgálat megerősíti, hogy a nyirokcsomó daganatos, az összes többi nyirokcsomó eltávolítása következik.

2. (ki se ga vidi le z mikroskopom) ▸ mikroszkopikusPrisotnost mikroskopskih celic umazanije v zraku lahko spodbudi nastanek krvnih strdkov. ▸ A levegőben lévő mikroszkopikus szennyeződések jelenléte serkentheti a vérrögök kialakulását.
Živalstvo pa je neizmerno pestro, od mikroskopskih bakterij do največjih in najbolj razvitih sesalcev. ▸ Az állatvilág azonban rendkívül változatos a mikroszkopikus baktériumoktól a legnagyobb és legfejlettebb emlősökig.

3. (zelo majhen) ▸ mikroszkopikus
Poleg sodelovanja v znanstvenem svetu pa me zanima tudi sodelovanje na bolj mikroskopski ravni. ▸ A tudományos világ szintjén való együttműködés mellett a mikroszkopikusabb szintű együttműködés is érdekel.
Ali tak, pravzaprav mikroskopski učinek upravičuje precej visoko ceno tovrstnih izdelkov? ▸ Vajon egy ilyen mikroszkopikus hatás indokolja az ilyen termékek meglehetősen magas árát?
Če bi se največji slovenski banki res združili, bi obvladovali pol slovenskega trga, v evropskem merilu pa bi še vedno ostali precej mikroskopski. ▸ Ha a két legnagyobb szlovén bank egyesülne, akkor a szlovén piac felét uralnák, de európai viszonylatban még mindig mikroszkopikus méretűek maradnának.

4. izraža poudarek (zelo podroben) ▸ mikroszkopikusRazgrnejo in z mikroskopsko natančnostjo secirajo vsako napako, neumnost in nerodnost, ki se zgodi poslancem. ▸ Feltárnak és mikroszkopikus pontossággal boncolgatnak a parlamenti képviselőkkel kapcsolatos minden hibát, butaságot és ügyetlenséget.

milen pridevnik
(o sredstvu za umivanje) ▸ szappan-, szappanos Milni mehurčki so navadno obstojni le nekaj trenutkov, preden se razpočijo sami od sebe ali pa zaradi stika z drugim predmetom. ▸ XXX
Volno najprej potopijo v toplo vodo z milno raztopino, da odstranijo večino nečistoč. ▸ A gyapjút először meleg, szappanos vízbe mártják, hogy a szennyeződések nagy részét eltávolítsák.

milenij samostalnik
1. (časovno obdobje) ▸ millennium, évezredŽe v stari Grčiji, dva in pol milenija nazaj, smo imeli situacijo, ko se se majhne mestne državice nenehno bojevale. ▸ Már az ókori Görögországban, két és fél évezreddel ezelőtt is volt olyan helyzet, amikor a kis városállamok folyton háborúztak egymással.

2. neštevno (prelom tisočletja) ▸ millennium, ezredforduló
Poročanje medijev o mileniju je ljudi odvrnilo od tega, da bi ga dočakali v tujini, zato so raje ostali doma. ▸ A média ezredfordulóról szóló tudósítása eltérítette az embereket attól, hogy külföldön várják be az ezeredfordulót, ezért inkább otthon maradtak.

3. neštevno, religija (obdobje vladanja Kristusa) ▸ millenarizmus, millennium
Velik del milenarizma ima svoje korenine v judovskem pričakovanju prihoda Mesije. Svoje ime ima po zgodnjekrščanskem pričakovanju Kristusovega drugega prihoda, ki mu bo sledil milenij, tisočletno kraljestvo miru. ▸ A millenarizmus nagy részt a zsidó vallás messiásvárásában gyökerezik. Nevét a korai kereszténység idejében Krisztus második eljövetelének a várásáról kapta, amit a millennium, az ezeréves béke királysága követ.

milodár alms

dajanje milodárov charity; donations pl
dati komu milodár to give someone alms, to give someone charity
prositi za milodár to ask (ali beg) for alms, to ask for charity
živeti od milodárov to live on charity

mílost grace, mercy; pity; pardon; (prizanašaje) quarter; (naklonjenost) favour, benevolence

brez mílosti without mercy
Vaša mílost! Your Grace!, Your Honour!, Your Lordship!, Your Worship!
po božji mílosti by the grace of God
mílost! (prizanesite mi)! have a heart!, spare me!
prositi za mílost to cry for mercy, to sue for mercy
biti izročen, prepuščen mílosti in nemilosti koga to be left at the tender mercy of, to be at the mercy of
izkazati mílost to show mercy
biti v mílosti pri kom to be (ali to stand) high in someone's favour, to enjoy someone's favour, to be in favour with someone
prositi za mílost to ask (ali to plead) for mercy
predati se na mílost in nemilost to surrender unconditionally, to surrender at discretion
prepustiti se komu na mílost in nemilost to throw oneself on someone's mercy
živeti od mílosti koga drugega to live at another's mercy
živeti od tuje mílosti to be dependent on other people's help for one's livelihood
vojak je prosil za mílost the soldier asked (ali called, cried) for quarter

míloščina alms; charity; dole; charity gift; poor relief

oseba, ki živi od míloščine almsman, pauper, beneficiary
delitev míloščine almsgiving
kraj delitve míloščine arhaično almonry
skrinjica za míloščino poor box
dajati míloščino to give alms (to), arhaično to bestow alms (komu upon someone)
deliti míloščino to dispense alms
prositi za míloščino to ask for charity
živeti od míloščine to live on charity

míloščina aumône ženski spol , charité ženski spol

dati, deliti miloščino faire l'aumône
prositi (za) miloščino demander l'aumône (ali la charité)
živeti od miloščine vivre d'aumônes

míloščina (-e) f carità, elemosina; accatto:
dajati miloščino fare la carità
živeti od miloščine vivere d'accatto